Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-08 / 260. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 8. Komoly figyelmeztetés Washington. Az amerikai külügyminisztérium ismét figyelmeztette a lakosságot, hogy megbízható információk szerint szélsőséges csoportok újabb terrormerényleteket készítenek elő külföldön lévő amerikai érdekeltségek ellen. A külügy a veszélyeztetettséget és az egész világra kiterjedő figyelmeztetést azzal hozta összefüggésbe, hogy november 14-én végzik ki Virginiában a pakisztáni származású Mir Ahmad Kasit, akit öt évvel ezelőtt a CIA két munkatársának meggyilkolásáért ítéltek halálra. Megtorlásul a kivégzésre szélsőséges csoportok merényleteket követhetnek el amerikai érdekeltségek, vagy amerikai és külföldi turisták által nagy számban látogatott helyek ellen. Kasi 1993-ban ölte meg a CIA két alkalmazottját, hármat pedig megsebesített, amikor AK-47-es típusú gépfegyverrel lövöldözni kezdett az ügynökség langleyi központjánál. (MTI) Vallott a báli merénylő Jakarta. Az indonéz rendőrség a nyomozást nagymértékben előrelendítő, hasznos információk birtokába jutott a Báli szigetén elkövetett október 12-i robbantásos merénylet egyik gyanúsítottjának kihallgatása révén. A rendőrség szóvivője szerint az Amrozi néven azonosított gyanúsított bevallotta, hogy ő rejtette az autóba a pokolgépet abban a súlyos merényletben, amelynek 190 halálos áldozata volt, többnyire külföldi turisták. A nyomozók azt is feltételezik, hogy a Dzsa- máa Iszlamija nevű terrorszervezet hajtotta végre a merényletet. A Dzsamáa Iszlamija számos ország hírszerző szolgálata szerint nagy délkelet-ázsiai muzulmán államot akar létrehozni, területét több délkeletázsiai országból akarja kiszakítani. Azt is feltételezik róla, hogy kapcsolatban áll az al- Kaidával. (MTI) Kiszabadították az EU-tanácsadót Tbiliszi. A grúz rendőri erők csaknem öt hónap után kiszabadították elrablóinak fogságából Peter Shaw 59 éves brit bankszakembert, az Európai Unió tanácsadóját. A grúz hatóságok - egy korábbi televíziós beszámolót megerősítve - azt is közölték, hogy a Pank- iszi-szorosban lezajlott akció során kisebb tűzpárbaj zajlott le az emberrablók és a grúz belügyi egység tagjai között. Shaw-t idén június 18-án ismeretlen fegyveresek rabolták el Tbilisziben, ahol a bankigazgató öt év óta az EU kiküldött tanácsadójaként dolgozott egy grúz mezőgazdasági banknál. A Csecsenfölddel határos, elhagyatott Pankiszi-szorosban, ahol az elrabolt bankszakembert megtalálták, főleg csecsen menekültek húzódnak meg, de csecsen szeparatista lázadók és grúz bűnözők is tanyáznak ott. A grúz hatóságoknak csak idén ősszel sikerült ismét ellenőrzésük alá vonni a területet. (MTI) Peter Shaw-nak szerencséje volt, sértetlenül megúszta a túszmentő akciót (Reuters) Éltes korukra hivatkozva sokan távoznak Csiangon kívül is a legfelső vezetésből EU-bővítés - népszavazást tartanának a hollandok Nagy váltásra készülnek Kínában Peking. Csiang Cö-min a KKP ma kezdődő kongresszusán állítólag leköszön pártfőtitkári tisztéről, és a még Teng által kijelölt utód, Hu Csin-tao követi. Sokan távoznak még a legfelső vezetésből, éltes korukra hivatkozva. Úgy tűnik, köz- megegyezés van a váltásban. Az egyik elképzelés szerint a hetven év felettiek mennének nyugdíjba, a másik szerint a „harmadik generáció”, akik között vannak hetven év alattiak is. A váltás méretét jelzi: várhatóan távozik a pártfőtitkáron kívül Csu Zsung-csi miniszterelnök, Li Peng parlamenti elnök és a mindössze héttagú állandó bizottságból még Li Zsuj-huan népfrontelnök, Li Lan-csing miniszterelnök-helyettes és Vej Csian-hszing, egy speciális ellenőrző szervezet vezetője is. Tehát Hu marad egyedül. De a megegyezéses váltásnak ez a módja azt eredményezheti, hogy nem Hu emberei kerülnek be, hanem a jelek szerint főképp Csiangé. Erre mondta egy diplomata, hogy a Csiang-éra Kínában tulajdonképpen most kezdődik. S akkor még nem tudni, milyen aktív nyugdíjaséveket szán magának a távozó főtitkár, (n) Ma még Csiang Cö-min portréja nyomasztja a kínai munkásosztályt. És holnap? (Reuters) Aláírás: április 16-án ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Koppenhága/Ankara. Az EU tíz tagjelöltje várhatóan 2003. április 16-án írja majd alá a csatlakozási szerződést. Ezt Párizsban, az EU soros elnökségét 2003 első felében ellátó Görögország kormányfőjének, Kosztasz Szimitisznek Jacques Chirac francia államfővel folytatott tárgyalásai után jelentették be. Az időpontot Szimitisz javasolta - idézte az AFP a francia elnöki szóvivőt. A görög elnökség időszakának fontos teendői közé sorolta Szimitisz az Európai Tanács márciusi brüsszeli ülését, amelyet gazdasági és társadalmi kérdéseknek szentelnek, továbbá a görög elnökséget záró, a tervek szerint Szalonikiben tartandó értekezletet is. A görög kormányfő támogatta azt az elgondolást, hogy a decemberben Koppenhágában sorra kerülő EU-csúcson Törökország kapjon uniós csatlakozására vonatkozó pozitívjelzést. A holland parlament alsóháza csekély többséggel úgy döntött, hogy az EU-bővítéssel kapcsolatos referendum lehetőségének vizsgálatára kéri fel a kormányt. A döntéssel megnyílhat az út a csatlakozásra váró országok közmegítélését feltérképező felmérések előtt. A D66 párt baloldali liberálisai által tett javaslatot a Pim Fortuyn Listája (LPF) és a Munkáspárt (PvdA) is támogatta. A kereszténydemokraták (CDA) és a liberálisok (WD) ellenzik a népszavazást. A hollandok nemrég kételyeiknek adtak hangot néhány tagjelölt - köztük például Szlovákia és Lengyelország - csatlakozásra való alkalmasságával és a szigorú felvételi szabályok teljesítésével kapcsolatban. Hollandiában államügyekben nem szokásos a közvetlen választási demokrácia gyakorlata. A jobbközép koalíció múlt hónapi összeomlása után az országban január 22-én tartanak általános választásokat. Recep Tayyip Erdogan, a törökországi választásokon győztes párt (AK) vezetője szerint a hazája és az EU közötti kapcsolatok akkor is fennmaradnak, ha decemberi koppenhágai csúcstalálkozóján sem tűzi ki az unió a csatlakozási tárgyalások Ankarával való megkezdésének időpontját. Erdogan kijelentése ellentétes azzal, amit a távozó török kormány mondott. Sükrü Sina Gürel külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Ankara felülvizsgálja az EU-val fennálló kapcsolatait, ha a koppenhágai csúcson nem döntenek a csatlakozási tárgyalások jövő évi kezdetéről. (H, MTI) Párizs visszautasítja a Washington Post vádjait Amerikai-francia vita A Biztonsági Tanács előtt az Irakkal kapcsolatos új brit-amerikai határozattervezet Talán ma szavaznak New York/London/Jeruzsá- lem. Az USA szerdán a BT elé terjesztette azt az átdolgozott határozattervezetet, amely „utolsó lehetőséget” ad Bagdadnak arra, hogy együttműködjön az ENSZ fegyverzetellenőreivel, ugyanakkor nyitva hagyja egy Irak elleni amerikai katonai akció lehetőségét. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az USA ENSZ-nagykövete, John Negroponte közölte: Washington azt szeretné, ha a BT már ma szavazna a tervezetről. Tony Blair brit kormányfő tegnapi nyilatkozatában viszont úgy vélte, hogy a jövő hét elején kerülhet sor a szavazásra. Hír- ügynökségek szerint az elmúlt nyolc hét tárgyalásai nyomán a tervezetbe bekerült számos, más BT-tagok által javasolt változtatás, Amerika ugyanakkor nem tett lényeges engedményt az eredeti változathoz képest, amióta októberben ejtette azt a követelését, hogy a határozat adjon nyílt felhatalmazást a katonai erő alkalmazására. Diplomaták szerint a kellően kétértelműre sikeredett új tervezet francia követelésre a fegyverzetellenőrök iraki munkáját figyelemmel követő konzultációs szereppel ruházná fel a Biztonsági Tanácsot. Nem tesz eleget azonban annak a francia-orosz követelésnek, hogy a testület szükség esetén külön határozatban adjon felhatalmazást az erő alkalmazására, és meghagyja az USA-nak azt a lehetőséget, hogy katonai akciót indítson, ha a fegyverzetellenőrök munkájuk akadályoztatásáról számolnának be. Franciaország és Oroszország jelezte, hogy e legújabb változattal szemben is fenntartásai vannak, ám a BBC értesülései szerint mégsem szándékoznak élni vétójogukkal. A BBC úgy tudja, már ebben a hónapban megkezdődhetnek a fegyverzetellenőrzések Irakban, ha a BT elfogadja az új amerikai-brit tervezetet. Meg nem nevezett források szerint a nemzetközi ellenőrcsapat november 19-én vagy 20-án kész elkezdeni a munkát. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy a tizenötök nem osztják az iraki rendszerváltásra vonatkozó amerikai célt, az Unió Irak tömegpusztító fegyvereinek leszerelését és megsemmisítését szorgalmazza. A spanyol politikus ugyanakkor felszólította a tizenötöket: ismerjék el, hogy veszélyt jelentenek a tömegpusztító fegyverek, amelyeket Irak halmozott fel. „Ez nem kizárólag az USA problémája, a tömegpusztító fegyverek ellen az uniónak szintén harcolnia kell” - mondta. Simon Peresz volt izraeli külügyminiszter szerint Amerikának nincs más választása, meg kell támadnia Irakot. A nemzeti egységkormányból most távozott Peresz a Reuters- nak azt fejtegette, hogy minden halogatás csak ronthat a helyzeten. Az eddigi külügyminiszter hónapok óta a legélesebb Irak-ellenes nyilatkozatot tette izraeli részről. Ez azért is érdekes, mert Ariel Sáron kormányfő korábban óvta minisztereit az olyan kijelentésektől, amelyek megnehezíthetik Washington számára az arab világ támogatásának megszerzését Irak elleni hadműveletéhez. A Nobel-békedíjas Peresz hazugnak nevezte Szaddám Husz- szein iraki elnököt, aki tagadja, hogy vegyi és biológiai fegyverek ki- fejlesztésén dolgozik. Párizs. A francia külügy tegnap vehemensen cáfolta az amerikai The Washington Postban kedden - CIA jelentésekre hivatkozva - közzétett jelentést, amely azt állítja, hogy Franciaország a nemzetközi tilalom dacára emberi himlővírus-törzseket tárol laboratóriumaiban. A CIA- jelentés azt sugallja, hogy Párizs biológiai fegyverzethez használhatja fel a titkos víruskészletet. A vádak súlyossága miatt - közölte Bemard Valéro szóvivő - a francia külügyminisztérium azzal a kéréssel fordult az amerikai lap vezetőségéhez, hogy biztosítsák számára a közvetlen válaszadás jogát. Párizsban egyúttal leszögezték, hogy Franciaországban egy himlő elleni új védőoltás érdekében folynak tudományos kísérletek, ezekhez azonban engedélyezett, emberre veszélytelen állati himlővírusokat használnak. A heves párizsi reagálást kiváltó Post-cikk a CIA hírszerző jelentéseit jelölte meg értesülései forrásaként. Eszerint az USA-n kívül négy ország: Franciaország, Irak, Észak- Korea és Oroszország birtokol nem bejelentett emberi himlővírus-kész- leteket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban helyzete tilalom alá az emberi himlővírus birtoklását, egyedül az amerikai adan- tai CDC intézet és az oroszországi Vektor központ rendelkezik felhatalmazással ilyen vírusokkal végzett kutatásra. Háború 2003 első felében? Párizs. Xavier de Villepin francia szenátor szerint lehet, hogy 2003 első felében kerül sor az Irak ellen amerikai beavatkozásra. Villepin - a francia szenátus külügyi és védelmi bizottságának tagja - szerint Bush amerikai elnöknek továbbra is az az érdeke, hogy megállapodás útján megszülessen az ENSZ-nek az iraki fegyverkezéssel kapcsolatos határozata. Jobb ugyanis, ha az USA a szövetségesekkel együtt hajt végre olyan összetett és kockázatos hadműveletet, mint amilyet Irak ellen terveznek. (MTI) Sokan megtagadnák a vízumot a fehérorosz elnöktől Lukasenko Prágába? ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Csehország a november végi NATO-csúcs házigazdájaként nehéz helyzetben van: el kell döntenie, hogy Prágába engedi-e Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfőt. Fehéroroszország tagja az euroaüanti partnerségi tanácsnak, amely a NATO-csúcs idején ülésezik, ezért Lukasenko jelenléte indokolt lenne. Ugyanakkor a Nyugat és Prága élesen bírálja a diktatórikus módszereket alkalmazó fehérorosz elnököt, s politikai támogatást nyújt ellenzékének. A cseh hatóságokra nagy nyomás nehezedik, hogy ne engedélyezzék Lukasenko prágai beutazását. De Lukasenko már vízumkérelemmel fordult Prágához, így a cseheknek mindenképpen dönteniük kell. Cyril Svoboda külügyminiszter azt nyilatkozta, a döntést az ő tárcája hozza meg a jövő héten. Elismerte: a NA- TO-központ levélben javasolta a cseh kormánynak, hogy a kényes helyzetet ne a beutazási engedély megtagadásával oldják meg. Brüsszel szerint jobb lenne, ha Prága levélben megmagyarázná Lukasenkónak, miért nem tartja kívánatosnak jelenlétét a NATO-csúcson. (-kés) Jelentősen nőtt az elnök mozgástere Irak ügyében is - Gephardt nem vállalja a demokrata frakció vezetését Bush együtt akar működni a demokratákkal MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Jelentősen megnövekedett George Bush amerikai elnök mozgástere a republikánusok fényes győzelmét hozó félidős kongresszusi választások után. Bush ennek ellenére a politikai erőket egyesítő politikusnak kívánja mutatni magát a következő elnökválasztásig hátralévő két évben. Mint ismeretes, a történelmű jelentőségű voksolás eredményeként teljesen a republikánusok kezébe került a washingtoni kormányzat: republikánus az elnök és republikánus többségű lesz a törvényhozás mindkét háza. Ez jelentősen megnöveli Bush mozgásterét: az elnök rendelkezik a szükséges támogatással ahhoz, hogy a 2004-es elnökválasztásig a törvényhozással elfogadtassa terveit. A demokraták feletti győzelem ünneplése és az erőből való politizálás helyett azonban Bush a jelek szerint úgy döntött, hogy kezet nyújt a demokratáknak: a lehető legtöbb demokrata képviselőt be kívánja vonni a dolgokba, mint októberben, amikor megszerezte a törvényhozás nagyarányú támogatását az Irakkal szemben szükség esetén erő alkalmazását is megengedő határozathoz. Ari Fleischer szóvivő közölte: a választások után a Bush-kor- mányzat a belbiztonsági minisztérium felállítását célzó törvény elfogadását tekinti első számú feladatának. Ugyanis a választások előtt a szenátus demokrata többsége megakadályozta a terv valóra váltását. Fleischer úgy vélekedett, hogy a törvényt a január közepéig még a régi összetételében működő törvényhozás is megszavazhatja. Bush másik fontos feladatának az amerikai gazdaság talpra állítását tekinti, az elnök a választási kampányban megígérte, hogy véglegessé teszi a 2001- ben tíz évre megszavazott adókedvezményeket. A republikánus győzelem washingtoni elemzők szerint Irak esetében is megerősíti Bush mozgásterét, akár tárgyalni kíván az ENSZ-szel az elnök a közel-keleti ország tömeg- pusztító fegyvereinek leszereléséről, akár háborút indít Irak ellen. A félidős kongresszusi választáson elszenvedett vereség nyomán A1 Gore volt demokrata párti amerikai alelnök erőik átcsoportosítására szólította fel párttársait. Az ABC televíziónak nyilatkozva Gore óvta a demokratákat attól, hogy rosszul mérjék fel a választási vereség mértékét. „A jövőben világosan meg kell különböztetnünk magunkat az elnöktől. Becsületesen meg kell mondanunk, ha támogatjuk tetteit. Ha azonban nem egyezik a véleményünk, azt őszintén és világosan értésre kell adnunk.” Felszólította párttársait, hogy a valós élet, az amerikai családok mindennapjait érintő problémákra összpontosítsanak. Az amerikai televíziók egybehangzóan arról számoltak be, hogy a republikánusok győzelme nyomán Dick Gephardt nem kívánja vállalni az új összetételű képviselőház demokrata párti csoportjának vezetését. A Reuters jelentése szerint várhatóan Nancy Pelosi (Kalifornia), vagy Martin Frost (Texas) lesz a demokrata kisebbség új vezetője. Egyébként Gephardt 59 százalékos eredménnyel kényelmes győzelmet aratott saját választókerületében, Missouriban. A demokrata párti vezetők közül A1 Gore-t és Dick Gep- hardtot egyaránt esélyesnek tartják arra, hogy pártja színeiben jelöltként indulhat a 2004-es elnökválasztáson. Nastase fia is ott tanul Merénylet az elitiskolában Bukarest. Adrian Nastase román miniszterelnök fia is abban a bukaresti középiskolában tartózkodott, amelyre szerda este kézigránátot dobtak. A robbanás után a kormányfő is a Jean Monet középiskolához sietett, fia, Andrei Nastase az iskola tanulója, és a merénylet elkövetése idején a délutáni tanításon vett részt. „Elképzelhető, hogy a merényletet - amelyben 4 diák megsérült - profi bűnöző hajtotta végre, de nem hiszem, hogy a támadás egy konkrét személy ellen irányult volna” - mondta. A Bukarest legelőkelőbb negyedében lévő középiskolában több román politikus gyermeke tanul. Az iskolától nem messze található Ion Iliescu elnök államfői rezidenciája is. A merénylet idején a román államfő külföldön tartózkodott. (MTI)
