Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-28 / 251. szám, hétfő

15 ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 28. Nagyszünet A négyperces rövidfilm a rovar egész életét végigkíséri, születésétől kínos véget érő pusztulásáig Fiatal és sikeres filmesek Matrka Simon és Prikler Mátyás (Képarchívum) Matrka Simon és Prikler Má­tyás egy berlini workshopon forgattak egy filmet, aminek a címe A légy élete. Ezzel a filmmel aztán beneveztek Kromérízben egy rövidfilm­fesztiválra, ahol fiatal koruk ellenére elnyerték a harma­dik díjat. HORVÁTH ERIKA A kroméíízi filmfesztivált idén harmincadszor rendezték meg. Há­rom kategóriában indultak a fil­mek, mégpedig animáció, doku­mentumfilm és experimentális film. Az ő filmjük az experimentális filmen belül indult, s végül a har­madik helyen végzett. A díjnyertes fűm egy kertben ját­szódik, s egy légy életéről szól, ahol Matrka Simon játssza a legyet. A négyperces rövidfilm a rovar egész életét végigkíséri születésétől egé­szen az pusztulásáig. A légy élete tragikusan végződik, megeszi egy fránya pók. Ez a díj kezdő lökésként nagyon so­kat jelent. Simon animáció szakon tanul a pozsonyi Múzsái Művésze­tek Főiskoláján, Matyi pedig jelen­leg civilszolgálatos katona a Szlo­vák Filmintézetben. „Nem tudom, miért éppen a légy életét filmesítettük meg, nem akar­tunk ezzel semmilyen állatvédő egyesülethez csaüakozni, sem ter­mészetfilmet gyártani. Mivel az egész film csupán négyperces, a forgatás nagyon rövid ideig tartott. Inkább a film vágására, részletei­nek kimunkálására helyeztük a hangsúlyt, sokszor éjjeleken át va­riáltuk, hogy lenne jobb, kifejezőbb egy-egy képsor.” - mondta Simon. A fesztiválon általában minden résztvevő öregebb volt mint ők, ép­pen ezért volt meglepő ez a helye­zés, mert fiatalos, ötletekben gaz­dag filmjüket a nemzetközi tagok­ból álló zsűri jobbnak tarotta a több tíz éve a szakmában lévő,tapasztalt filmesekénél. Az öttagú zsűriből hárman csehek voltak, akiknek nem igazán nyerte el a tetszését a film, de a zsűri angol elnöke elkérte ab­ból az okból Simontól és Matyitől a filmet, hogy benevezze több angliai fesztiválra is, mert ő kidolgozott­nak, átgondolt koncepciójúnak és fiatalosan dinamikusnak tartotta. Matyi szerint egy fűm akkor jó, ha jó ötleten alapul, jó a vágás, és nem utolsó sorban nagyon fontos a hang és a háttérzene. A fiúk filmje alatt nem zene megy, hanem legyes filmhez híven zümmögés, amit Si­mon produkált. „Minden rendező álma az Oscar-díj - mondja Simon - így nem fogom elutasítani, ha majd a jövőben ne­kem akarják adni. De az még odébb van, először be szeretném fejezni a sulit, aztán pedig filmezéssel, ani­mációval akarok foglalkozni.” Matyi a katonaság letelte után film- rendezésre szeretne jelentkezni, mi majd szorítunk neki, hogy sikerül­jön a felvételije. De gondolom a fel­vételinél számít pár pontot ez a nemzetközi elismerés is. KANNIBÁL VICCEK Egy Afrika-utazó meséli a bará­tainak:- A legjobb gazdasszony, akit valaha is ismertem, a feleségem volt.- Mert ?- Afrikában megették szegényt a kannibálok, és amikor már bent volt az üstben, elhaló hangon így szólt: ne felejtsenek el, ké­rem, rám szórni egy kis sót, pap­rikát és hagymát... A kannibál apa rászól a fiára.- Hát te mit csinálsz ott ?- Egy bácsit kergetek a fa körül.- Azonnal hagyd abba ! Hány­szor mondjam, hogy ne játssz a vacsorával! Kovács üres kézzel tér haza a va­dászatról. A felesége mérgesen kérdezi:- Mi az, semmit sem lőttél ?- De, de...- Akkor miért nem hoztad haza ?- Na de kérlek ! Nem vagyunk mi kannibálok! A fazon kannibalizmusban szen­ved. A felesége elküldi a pszichi­áterhez. Mikor hazajön, kérdi tőle:- Na milyen volt az orvos ?- Hmm...hmm., finom. Kannibál gyerek rohan be a ház­ba:- Éhes vagyok, éhes. Kicsivel később a kannibál gye­rek rohan ki a házból:- Árva vagyok, árva. A tengerparton sétálgat a fiával egy kannibál. Egyszer csak meg­látják, hogy egy gyönyörű nő hever a homokban.- Papa - kiáltja a gyerek - van egy ötletem ! Fogjuk meg, vi­gyük haza és együk meg !- Fiam, nekem is van egy ötle­tem. Fogjuk meg,vigyük haza és együk meg anyádat!- Mi a kedvenc csemegéje a kan­nibál kisgyereknek ?-A térdkalács. Kannibálok beszélgetnek:- Hol van anyád ?- Mögöttem.- Mögötted ?- Mög.- Mit esznek a kannibálok desz- szertként a vacsora után ?- Cukormentes Norbit. Kannibál apuci beállít a bevá­sárlásról egy terhes nővel. Mire egy szem csemetéje önkívűlten:-Jaj de jó, Kindertojás ! Rendőr:- Hová szaladsz, te hülye kanni­bál ? Kannibál:- Sietek, a sarkon baleset tör­tént, megyek mártogatni. A kannibál késve érkezik a gardenpartira. A házigazda eléjön és szabad­kozva tárja szét a kezét:- Sajnálom, már mindenkit me­gettünk. Jön haza a kannibál a vadászat­ról és egy koporsót cipel a há­tán. Az asszony csalódottan felkiált:- Már megint csak konzerv! A háromnapos rendezvényen 200 diák vett részt Európa kilenc országából Érthető az egyetemista megkönnyebbülése, ha a kezében tartja szobája kulcsát Diákok ál ENSZ-közgyűlése Szobatársak - áldás vagy átok? ÚJ SZÓ - ÖSSZEFOGLALÓ A közel-keleti biztonsági helyzet és a globális éghajlati változások a két fő témája annak szombaton végződött ENSZ álközgyűlésnek, amelyet po­zsonyi Juraj Hronec Gimnázium vég­zős gimnazisták szerveztek meg az International Baccalaureate prog­ram keretében a Ruzinovi Városi Hi­vatal konferenciatermében. A há­romnapos rendezvényen 200 diák vett részt Csehországból, Magyaror­szágról, Romániából, Finnországból, Svédországból, Nagy Britanniából és Olaszországból. A rendezvény hiva­talos nyelve az angol volt. Ezen ENSZ álgyűlés története, me­lyet a világ számos országában évente a BratMUN név alatt szer­veznek meg, már régi időkre nyúlik vissza. A fiatal résztvevők és diplo­matajelöltek gyakran fiatalabbak, mint a rendezvény maga - mondta Igor Urbancík, a gyűlés rendezője. Tavaly a Harvard Egyetemen már ötvenedik éve találkoztak a világ minden részéről egybegyűlt, nem­zetközi kapcsolatokban jártas fiata­lok, hogy megvitassák a fontos gaz­dasági és politikai problémákat. A szlovák rendezők erre a tradíció­ra reagálva hívták össze idén itt Po­zsonyban ezt a nemzetközi fóru­mot, melynek fő célja, hogy a kö­zépiskolás diákok megismerjék az ENSZ működésének alapjait, és egyúttal találkozzanak más régiók fiataljaival. Katarina Chebenová, a konferencia sajtószóvivője, aki maga is a gimná­zium diákja, így vélekedik a ren­dezvényről: „Nem mindennapi le­hetőség ez nekünk. Nagyon örü­lünk, hogy idén a mi iskolánk szer­vezhette meg ezt az akciót. Min­denki biztosan sokat tanul majd be­lőle, hiszen kapcsolatokat alakítha­tunk ki kedves, fiatal, intelligens, külföldi diákokkal, tapasztalatokat szerezhetünk, s nem utolsó sorban megtanuljuk kifejezni a szakmai véleményünket.” Katarina Chebe­nová a gimnázium elvégzése után a Közgazdaságtudományi Egyete­men szeretné folytatni tanulmá­nyait, s a nemzetközi kapcsolatok­kal akar mélyebben foglalkozni. Barbora Ondrusková, aki az ülésen az ENSZ főtitkárának szerepét tölti be, az egész rendezvényt egy kelle­mes és szórakoztató játékként fogja fel, bár szavai szerint egy ilyen hor­derejű találkozót nem volt egysze­rű összehozni. „200 emberrel foglalkozni, minden igényüket kielégíteni, kényelmük­ről gondoskodni, nem kis felelős­ség” - tette hozzá Barbora. A vitafórum első témája a környe­zetvédelem volt, mely Barbora fi­gyelmét nem kötötte le különösen, de annál érdekesebbnek tartotta vi­szont az ezt követő témát, a fegyver­kezést, valamint a fegyverleszerelés aktuális és érdekfeszítő gondjait. Az álközgyűlés fiatal résztvevői mindnyájan egyetértettek abban, hogy a politikusok a konfliktusok békés úton történő megoldását kell, hogy előnyben részesítsék, bár sok esetben sajnos csak háborúval, erőszak alkalmazásával érik el cél­jukat. (horv, t, s) BŐD TITANILLA Minden diák életében nagy ese­mény, ha felvételt nyer valamely felsőoktatási intézménybe. Ha azonban születésekor nem volt olyan szerencséje, hogy egyetemi városba tegye le a gólya, az öröm­teli hír sok elintéznivalót is rejt ma­gában. Mindjárt először szállást kell keresni! Badarság azt hinni, hogy ha kellő távolságban él valaki az egyetem székhelyétől, automatikusan be­jut a kollégiumba. Sok esetben a kérelmek elbírálóinak hiányos földrajzi ismeretei meghiúsítják az ilyen jellegű elképzeléseket. Éppen ezért érthető az újdonsült egyetemista megkönnyebbülése, ha hosszas huzavona után végre a kezében tartja a hőn áhított kul­csot, mely bebocsátást nyújt új otthonába. Csakhogy a szobában szobatársak is vannak! Ez a tény bizony első pil­lanatban sokkoló lehet. S most nemcsak a négy- és hatlábú lakó­társakra gondolok, bár nem kis ria­dalmat okozva olykor ők is előbúj­nak rejtekhelyükről. Persze a kez­det kezdetén mindenki igyekszik kedves lenni azzal, akivel egy teljes évig együtt lakni ítéltetett. De az idő múlásával jönnek a konfliktus­helyzete. Nem is sejtenénk, milyen apróságok is nézeteltéréshez, vitá­hoz, sőt veszekedéshez vezethet­nek! Valaki teljes sötétben szeret aludni, mások jobban szeretik, ha az ablakon beszűrődnek az utca fé­nyei. Egyesek folyton friss levegőre vágynak, míg a fázósabbja tiltako­zik az állandóan nyitva lévő ablak ellen. Az ehhez hasonló jelentékte­lenebb esetekben még meg lehet valahogy találni a közös nevezőt, vannak azonban komolyabb ügyek is! Valaki számára teljesen termé­szetes, hogy este 11-kor felhívja a barátait egy jó kis bulira, mások vi­szont ily kései órán inkább aludná­nak, esedeg tanulnának... Olya­nok is vannak, akiket nem zavar a rendetlenség és a kosz, viszont az emberek többségét ezzel az őrület­be kergeti. Akinek már van partne­re, szeretné néha vele tölteni az éj­szakát, viszont szobatársa számára enyhén sokkoló lehet hajnalban férfihangokra ébredni... S még sorolhatnám... Természetesen nem lehet mindig mindenki kedvében járni, a lényeg az, hogy a lakótársak többé-kevés- bé kulturált módon, egymás tár­gyainak ablakon való kihajigálása nélkül oldják meg a problémákat, akótársakkal? Először is, mielőtt telekürtöljük a kollégiumot, mi­lyen szörnyű is ez a lány, akivel kénytelenek vagyunk együtt lakni, tisztázzuk előtt magával az illető­vel, mi nem tetszik. Feltehetőleg kevesen akarnak direkt undokok lenni, bár, mint már említettem, engem már semmi nem lep meg... Valószínűleg sokakban fel sem me­rül, hogy másokat zavarhat, ami számukra megszokott. Panaszko­dás helyett célravezetőbb lehet va­lami aranyos meglepetés, szülinapi ajándék, satöbbi... Olykor aprósá­gok is képesek feloldani az átkot. ZENESAROK Újra összeáll a Take That? Lehet, hogy hamarosan visszatér minden idők legnagyobb boy- bandje, a Take That. Az együttes ko­rábbi 4 tagja Gary Barlow, Mark Owen, Jason Orange és Howard Donald, a jövő évben szeretnének újra összejönni. Új albumot, illetve Greatest Hits válogatást egyelőre nem terveznek, egyeden vágyuk az, hogy teltház előtt közösen színpad­ra lépjenek. A 2003-as koncertsoro­zatban Robbie Williamst kivéve mindenki részt vesz majd, de Howard szerint meglehet, hogy őt is rábeszélik néhány fellépésre. Ismét a Radiohead a világ legjobb zeneka Ugyanúgy, mint tavaly, az idén is az oxfordi Radiohead rockbandát szavazták meg a brit Q Magazin olvasói a világ legjobb zenekará­nak. Ezúttal az Oasis, a Coldplay, a Stereophonies és a U2 volt a legyő- zöttek között. A legjobb album kitüntető címét a Coldplay kapta az október 21-én immár 13. alkalommal megrende­zett londoni díjkiosztón. Ok is ismé­teltek, mert két évvel ezelőtt a Parachutes című bemutatkozó nagylemezük is nyert. Ezúttal A Rush Of Blood To The Head találta­tott a legjobb LP-nek. A walesi szár­mazású világsztár, Tom Jones hosz- szú pályafutásáért, stílusáért, kariz­matikus egyéniségéért kapott élet­műdíjat. A brit sajtó kedvencének az Oasisnek viszont üres kézzel kel­Bohlen könyve meg­hódítja a Bestseller Dieter Bohlen könyve eladási re­kordot döntött, amellyel lassan a Bestseller lista élére kerül. A Mo­dern Talking együttes énekesének „Nichts als die Wahrheit“ című könyve a kiadó adatai szerint ed­dig 300 000 példányban kelt el. A kiadó szóvivője továbbá azt is el­mondta, hogy jelenleg csak az elő­re megrendelt darabok nyomtatá­sa folyik, új rendelést várhatóan csak egy-két hónap múlva tudnak felvenni. A 48 éves sztár önéletraj­zi könyvét természetesen többnyi­re az csapat rajongói vásárolják, de akadnak olyanok is, akik éppen Bohlen őszintén leírt szerelmi tör­téneteire kíváncsiak. Inside Björk November 4-én kerül a boltokba Björk „Greatest Hits“ albuma. Egy nappal a hivatalos megjele­nés előtt az egyik brit csatorna közel kétórás dokumentumfilmet sugároz az izlandi sztárról „Inside Björk“ címmel. A filmben a zenekritikusokon és magán a sztáron kívül, a kollégák is szó­hoz jutnak, akik természetesen Björkhöz fűződő kapcsolatukról beszélnek majd. A dokumentáci­óban ily módon megszólal Thom Yorké, Missy Elliott, Elton John és RZA is, akik mindannyian szem- és fültanúi voltak a fényes karrier kialakulásának. Santana új világrendről álmodik Carlos Santana egyik régi vágya, hogy rendet teremtsen a földön je­lenleg uralkodó káoszban. A sztár' az erőszak, a brutalitás és a faj­gyűlölet eltörlése után azonnal új világrendet hozna létre, amelynek az élén 7 nő és 7 férfi állna. Ezek után politikára sem lenne többet szükség, hiszen a 14 kormányzó mindent tökéletesen átlátna. Az államhatárok természetesen nem léteznének többé és minden em­ber azon munkálkodna a követke­ző nemzedék már valóban egy harmonikus, boldog világban nő­hessen fel. Hát igen, ez valóban egy szép álom! (zenenet)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents