Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-01 / 228. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 1. Éhínség fenyeget 4 millió embert Peking. Észak-Koreában néhány héten belül meghaladhatja a négymilliót az alultáplált nők, kisgyerekek és idősek száma, ha nem sokszorozódik meg gyorsan a nemzetközi segítség - mondta Pekingben az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) képviselője. Az ENSZ már hónapokkal ezelőtt vészriadót fújt és kétség- beesett segélykiáltással fordult az adományozókhoz, hogy betölthesse a szükséges élelmiszerekből idén mutatkozó 130 ezer tonnás hiányt. Augusztusban a WFP több mint egymillió észak-koreaitól kénytelen volt megvonni segélyét, akik most füvekkel és moszatokkal egészítik ki a kommunista államtól kapott élelmiszeradagjukat. (MTI) Tömeges baleset Ausztriában Bécs. Nyolc ember életét vesztette és mintegy húszán megsebesültek az Al-es osztrák autópályán tegnap reggel hét óra körül történt tömeges balesetben. Az egészen rövid szakasz mindkét oldalán egymástól függetlenül bekövetkezett több tömeges balesetet egy kis területre kiterjedő sűrű ködfal okozta a felső-ausztriai Seewalchen és Schörfling térségében lévő, úgynevezett Anger-hídnál. Sok autósnak sikerült a gépkocsiját elhagynia, és biztonságos helyre menekülnie még azelőtt, hogy újabb gépkocsik rohantak bele az összetört autókba. A mentés nagy erőkkel folyt. (MTI) Katonák támadtak rendőrökre Jakarta. Megvádolt társukat kiszabadítani akaró indonéz katonák tegnap porig romboltak egy rendőrőrsöt, Négy rendőrt megöltek, 15-öt megsebesítettek. A katonák állítólag azért dühödtek fel, mert a rendőrség kábítószerrel való visszaélés miatt őrizetbe vette egyik társukat. A nap folyamán pedig a főváros szívében, a jakartai elnöki palota közelében nyitottak tüzet a járókelőkre ismeretlen fegyveresek. Itt is négyen haltak meg. (MTI) Kormányátalakítás Japánban Tokio. Benyújtotta tegnap lemondását a japán kabinetnek mind a tizenhét minisztere Koidzumi Dzsunicsiro kormányfőnek, hogy ezáltal lehetővé tegyék számára a kabinet átalakítását - a miniszterelnök gazdasági és szervezeti reformterveinek megfelelően. Értékelések szerint a régi kormánytagok többségükben megtartják pozíciójukat az új, kisebb létszámú kabinetben is. Távozik viszont a pénzügyi élénkítési bizottság miniszteri rangú vezetője. Janagiszava Hakuo már korábban vitába keveredett a pénzügyi stabilizációs politikát, a bankszektornak adott támogatást illetően Koidzumival, valamint több más gazdasági tárca vezetőivel. (MTI) Koidzumi Dzsunicsiro 2001 áprilisában lépett hivatalba (Reuters) A mérsékelt nacionalistaként ismert államfő az esélyesebb - a Vajdaságban érdekes módon Seselj végzett a második helyen Kostunica és Labusz jutott a második fordulóba MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrad. A végleges, de még nem hivatalos eredmények szerint a vasárnapi szerbiai elnökválasztás első fordulóját Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő nyerte a voksok 31,2 százalékával. A második helyen Miroljub Labusz külgazdasági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnök-helyettes végzett a voksok 27,7 százalékával. Vojiszlav Seselj radikális pártvezér a harmadik lett, a szavazatok 22,5 százalékát szerezte meg. A többi 8 elnökjelölt messze lemaradt az első három mögött. A szavazásra jogosult polgárok 55,7 százaléka járult az urnákhoz. Érdekességként: a Vajdaságban 57 százalékos volt a részvétel; Labusz 38,3, Seselj 26,4, Kostunica 21,1 százalékot kapott. A Vajdaságnak kétféle népessége van. Az „őslakosság” többsége nemzetiségi hovatartozástól függedenül a progresszió, az európaiság híve, így a programjában ezt felmutató Labuszt támogatja, a kisebbségük a „szalonnacionalista” Kostunicát támogatja, a háborúk nyomán betelepültek a csetnikvajda, radikális Seseljre és kisebbrészt Kostunicára adták a voksukat. Az október 13-án esedékes második választási fordulóban így Vojiszlav Kostunica és Miroljub Labusz méri össze erejét. A haladó és liberális erőktől ugyan erőteljes kampány várható az ország jövőjét az európaiság irányába fordítani akaró Labusz mellett, de szinte bizonyos, hogy Serselj hívei nagyobbrészt Kostunicát fogják támogatni. Tegnap mind Kostunica, mind Labusz felszólította a szavazópolgárokat, hogy a választás második körében, október 13-án nagy számban menjenek el szavazni. Kostunica szerint ha a második forduló érvénytelen lenne, ez azt jelentené, hogy „nincs stabil Szerbia”. Az államfő szerint a választások első fordulója megmutatta, hogy Szerbiának nem kellenek in- dulatoskodók és szélsőségesek. .Általában Seselj radikális pártvezért tartják szélsőségesnek, de Vojiszlav Kostunica Miroljub Labusz Vojiszlav Seselj Labusz álláspontja is szélsőséges, mert számára mindenekfelett állnak a nemzetközi pénzügyi szervezetek követelései, és nincs tekintettel az ország szociális helyzetére, a demokratikus és intézményes keretek hiányára” - mondta Kostunica. Labusz elégedetten nyilatkozott saját szerepléséről, mert „nulláról indult és egymillió szavazatot gyűjtött össze”, miközben a kampányban egyedül szállt szembe a többi, tíz jelölttel, akik megkíséreltek visszaélni a reformfolyamat kezdeti nehézségeivel. Labusz komolyan hisz abban, hogy Szerbia a Balkán vezető országa lehet, és ezt a polgárok azzal bizonyíthatják be, hogy október 13-án nagy számban elmennek szavazni. Rámutatott arra, hogy Kostunicára csak százezerrel többen szavaztak mint rá. Zárt ajtók mögött egyeztetnek az ENSZ fegyverzetellenőrei az iraki szakértőkkel Washington ás London enyhébb hangneme EU: nem született megállapodás a visszatérítésekről Szlovákia jól járna ÖSSZEFOGLALÓ London/Washington/Bécs/ Moszkva. Nagy-Britannia és az USA kész tompítani az iraki tömegpusztító fegyverek leszereléséről az ENSZ BT elé terjesztendő új határozattervezetének hangvételét a nemzetközi konszenzus elérése érdekében. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jack Straw brit külügyminiszter két alkalommal folytatott telefonbeszélgetést amerikai kollégájával, Colin Powellal azután, hogy Moszkva megvalósíthatatlannak nevezte az angol-amerikai szövegtervezetben foglaltakat. Mivel a hét végén nem jártak sikerrel az angol-amerikai diplomáciai erőfeszítések Oroszország, Franciaország és Kína aggodalmainak csillapítására, London és Washington megpróbálja belevenni határozattervezetébe az ENSZ BT három másik állandó tagjának a fenntartásait. Mindezt a The Guardian brit napilap adta hírül. Nagy-Britannia és az USA katonai akcióval akarja megfenyegetni Irakot, ha Bagdad nem teljesítené az új ENSZ-határozat által megszabott leszerelési menetrendet, amely hét napot adna az iraki kormánynak a leszerelési követelések elfogadására, és további harminc napot arra, hogy bejelentse minden tömegpusztító fegyverét. Londoni illetékesek azonban nyilvánvalóvá tették, hogy az alapelveket illetően semmiféle kompromisszum nem lehetséges: a határozatnak magában kell foglalnia egy szigorú új ellenőrzési rendszer kialakítását és az Iraknak szóló figyelmezetést arról, hogy komoly következményei lesznek, ha nem működik együtt. Tony Blair brit kormányfőjövő heti moszkvai látogatása segítheti a tárgyalásokat: terítékre kerülhet az a pénzügyi segítség is, amelyet az USA Moszkvának nyújthat, ha az támogatja a határozatot. Tegnap Bécsben megkezdődött az egyeztetés az ENSZ iraki fegyverzet- ellenőrzésének felújításáról: Hans Blix, az ENSZ fegyverzet-ellenőrzési bizottságának elnöke csütörtökön akar jelentést tenni a kétnaposra tervezett, főleg technikai részletekre összpontosító tanácskozás eredményéről a BT-nek. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik a szintén részt vevő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) székhelyén. A résztvevők között van Mohamed el Baradei, a NAÜ vezetője és az iraki küldöttség két tagja, Hosszan Amin tábornok, a biológiai és vegyi fegyverek szakértője és Amir al Szádi, Szaddám Húszéin elnök tanácsadója. Politikai kérdések ugyan nem szerepelnek napirenden, de az eredmény várhatóan következtetni enged majd az iraki szándékokra. Oroszország tegnap bírálta az Irak déli részére az utóbbi napokban mért amerikai és brit légicsapásokat, mert álláspontja szerint azok akadályozzák az iraki válság politikai rendezését. Az orosz külügy sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai és a brit légierő éppen olyan időpontban fokozta tevékenységét, amikor Irak képviselői és az ENSZ szakértői Bécsben összeültek, hogy megvitassák a fegyverzetellenőrzések felújításának lehetőségeit. Javier Solana, az EU küi- és biztonságpolitikai koordinátora óvott attól, hogy Washington az ENSZ határozata nélkül megtámadja Irakot. „Katonai csapásra a nemzetközi jog szerint csakis két esetben kerülhet sor: jogos önvédelem esetén, és az ENSZ BT határozatával összhangban.” Solana szerint a BT újabb határozatának keménynek kell lennie Szaddámmal szemben: lehetővé kell tennie az ellenőrök visszatérését és kényszerítenie kell az iraki elnököt, hogy az országot korlátozás nélkül nyissa meg a katonai kapacitások vizsgálata és elemzése előtt. Brüsszel. Az EU-tagországok külügyminiszterei sem az újonnan csatlakozó országoknak nyújtandó költségvetési visszatérítések, sem Kalinyingrád ügyében nem tudtak egyetértésre jutni tegnap Brüsszelben kezdődött tanácskozásukon. Uniós illetékesek tájékoztatása szerint a tizenötök a kompenzációk elvében egyetértenek ugyan, a kiszámításuk módja körüli nézeteltéréseket azonban egyelőre nem sikerült áthidalni. Az Európai Bizottság nemrég felmérte, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer alkalmazásának milyen hatása lenne az újonnan csatlakozó országok nettó költségvetési egyenlegére. Számításai szerint visszatérítések nélkül négy új tagország - Ciprus, Csehország, Málta és Szlovénia - is nettó befizetővé válna, de az egyenleget tekintve Magyarország is roszBenes-dekrétumok Nem kell eltörölni? Brüsszel. Csehországnak nem kell érvénytelenítenie sem a Benes- dekrétumokat, sem az azokhoz kapcsolódó vitatott amnesztiatörvényt ahhoz, hogy beléphessen az Európai Unióba. Erre a következtetésre jutott a nemzetközi jog német szakértője, akitől az Európai Parlament kért szakvéleményt a kérdésben. Jochen Frowein jogtudós úgy véli, a dekrétumok összeegyeztethetők Csehország majdani EU-tagságával. Úgyszintén nem látja szükségesnek a vitatott amnesztiatörvény visszavonását, amelyet egyébként Németország sem kért a cseh-német megbékélési nyilatkozat 1997. évi megkötése előtt. (MTI) szabbul járna a tagság első évében, mint a közvetlenül azt megelőzőben. A TASR arról számolt be, hogy a soros dán elnökség számításai szerint Szlovákia a belépés utáni első évben nem szorul majd kompenzációra, mivel azonnal jobb költség- vetési egyenlege lesz, mint a belépés előtti évben. A dán számítások szerint Szlovákia 136 millió euróval kap majd többet, mint amennyit befizet a közös költségvetésbe. Bizottsági illetékesek ugyanakkor ismételten hangoztatták, Brüsszel mindenképpen gondoskodni kíván arról, hogy az új tagországok egyike se kerüljön a csatlakozás előttinél kedvezőtlenebb nettó költségvetési pozícióba. Erre szolgálnának a közös költségvetésből nyújtandó visszatérítések. A külügyminiszterek október 21-i ülésükön ismét napirendre tűzik a visszatérítések ügyét. (TASR, MTI) Szenegáli hajótörés Csaknem ezer eltűnt Dakar. A korábban közölteknél jóval több, csaknem ezer ember tűnt el abban a kompszerencsétlenségben, amely a nyugat-afrikai Szenegál és Gambia partjai közelében történt még péntekre virradóra. A szenegáli kormányfői hivatal szerint összesen 1034 ember (az utasok és az 52 fős legénység) volt a hajón, vagyis 238-cal több a korábban ismert adatoknál. A Joola nevű kompon az előírások szerint maximum 550 ember tartózkodhatott volna. A dakari közlés szerint eddig mindössze 64 túlélőt sikerült kimenteni - a korábbi adatok 104 túlélőről szóltak -, s emellett csaknem 400 holttestet is megtaláltak. (MTI) Irak vegyi fegyverek bevetését tervezi Washington. A Pentagon lélektani kampánnyal akarja elrettenteni az iraki tiszteket attól, hogy vegyi vagy biológiai fegyvereket vessenek be az eseüeges amerikai invázió során. Amerikai hírszerzési források tudni vélik, hogy Szaddám Húszéin a harctéri egységek parancsnokainak már felhatalmazást adott a tömegpusztító fegyverek bevetésére a támadás esetén. A lélektani kampány keretében The Washington Post szerint nagy tömegű röplapot szórnának le az iraki hadállásokra, ahogy azt az 1991-es Öböl-háborúban is tették. A múlt héten Londonban közzétett hírszerzési jelentés szerint Irak 45 percen belül be tud vetni fegyverként ideggázt és anthraxot. A Pentagon készülő kampányára Donald Rumsfeld védelmi miniszter nemrég maga is utalt a képviselőház katonai bizottsága előtt. (MTI) Washington számára is egyre nagyobb fontossággal bír a kőolajban gazdag térség Eddig három hivatalos pályázó van az államfői tisztségre Kakaóháború Elefántcsontparton Zeman-Klaus párharc ÖSSZEFOGLALÓ Abidjan/Accra/Párizs. A polgárháborús káosz felé sodródik Elefántcsontpart, amely Nyugat-Afrika ígéretesen fejlődő államából az 1999-es katonai puccs óta a régió egyik bizonytalansági tényezője lett. A Laurent Gbagbo elnök ellen szeptember 19-én kitört lázadás hatásai messze túlmutatnak a fekete kontinensen, miután Elefántcsontpart a világ első számú kakaótermelője. Az eddig legalább 300 halálos áldozatot követelő harcok nyomán a londoni árutőzsdén a kakaó ára másfél évtizede nem tapasztalt mértékben kezdett emelkedni. A nyugat-afrikai országok is csapatokat küldenek Elefántcsontpartra, ha a lázadók és a kormány közötti békeközvetítés nem hoz eredményt. Erről az érintett országok vezetői döntöttek vasárnap este a ghánai fővárosban, Accrában tartott válságtanácskozásukon, azt hangsúlyozva, hogy a 15 országot tömörítő Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) képviselői azonnali tárgyalásokat kezdenek az Elefántcsontparton harcoló lázadókkal és a kormánynyal. Ha a közvetítési kísérlet kudarcot vall, akkor a gazdasági szervezet katonai szárnya, az ECOMOG lép akcióba, s valamennyi tagország katonai részt vesznek az elefántcsontparti műveletekben, a tagállamok várhatóan egyenként 150-75Q főt küldenek, összesen 3-4 ezres kontingenst. A békefenntartó egység az egykori gyarmattartó Franciaország támogatását is búja. Párizs Gbagbo mellé látszik állni. Franciaország háromszáz tengerészgyalogossal erősítette meg az Elefántcsontparton állomásozó erőit. A helyszínre érkezett amerikai különítménnyel együtt több mint kétezer külföldit, elsősorban francia és amerikai állampolgárt evakuáltak a lázadók által elfoglalt Bouakéból és Korhogóból. Egyébként az USA megjelenése jól érzékelteti, hogy az ásványkincsekben, a többi között kőolajban gazdag térség Washington számára egyre nagyobb stratégiai fontossággal bír. (n, m) ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Két volt cseh kormányfő - Milos Zeman és Václav Klaus - is nyilvánosan megerősítette, hogy megpályázza az államfői tisztséget, ugyanis Vaclav Havel mandátuma 2003. február 2-án lejár. „Szeretném megelőzni a találgatásokat, ezért megerősítem: indulok a szociáldemokrata párt (CSSD) elnökjelöltet választó belső népszavazásán. Úgy vélem, hogy a párt elnökjelöltjét a tagoknak kell kiválasztaniuk” - mondta vasárnap este Zeman. A CSSD belső népszavazáson Zeman mellett Otakar Motejl emberi jogi biztos és Jaroslav Bures volt igazságügyi, miniszter pályázik az elnökjelöltségre. A prágai sajtó szerint a belső népszavazásnak Zeman a nagy esélyese. Václav Klaus, volt házelnök és kormányfő, az ellenzéki ODS vezetője kifejtette: ha pártja reális esélyt lát a sikerre, akkor ő lesz az elnökjelölt. Ennek azonban az a feltétele, hogy legyen valamiféle esély a sikerre. Szerinte ezt a parlamenti megállapodások fogják eldönteni, de nagy jelentősége lesz az őszi helyhatósági választások eredményének is. A kisebbik koalíciós párt, a KDU-CSL hivatalos államfőjelöltje Petr Pithart, a szenátus elnöke. A többi párt egyelőre nem nevezte meg hivatalos államfőjelöltjét. (-kés)
