Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-28 / 251. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 28. Közélet 5 Kolár Péter igazgató új tartalommal szeretné megtölteni a kassai Márai Stúdiószínpadot Színházat kaptak a magyarok Péntektől új színháza van a szlovákiai magyarságnak. Hernádi Gyula Márai Sándor című dokumentumjátékának bemutatójával nyitotta meg kapuit Kassán a Thália Szín­ház Márai Stúdiószínpada. Kolár Péter igazgatóval be­szélgettünk. JUHÁSZ LÁSZLÓ Nem mindennap vehet részt az ember színházavatón. Mit érez ilyenkor házigazdaként a színház­igazgató? Nagyon nehéz megfogalmazni az érzéseimet. Színház épült a kassai magyarságnak. Ez egyrészt nagy megkönnyebbülés, másrészt az em­berben kétség is van, hogy minden úgy sikerült-e, ahogy elképzeltük. Már most tudnék mondani vagy öt­ven apróságot, amit meg kellene változtatni. Például? Ahhoz, hogy igazi színházi környe­zetben játszhassunk, az kell, hogy a nézőtérről jól rá lehessen látni a színpadra. Van három emelt tribü­nünk, nyitáskor azonban ezeket nem használhattuk, mert tudtuk, hogy nem lenne elég férőhely. Ezek­kel a tribünökkel 96 ülőhelyet tu­dunk kényelmesen megoldani, ne­künk azonban legalább 135 széket kellett a bemutatón elhelyeznünk, és még az is kevésnek bizonyult. Ezek azonban már kellemes gon­dok. Igen. Nagyon örülök, hogy sikerült mindezt elérni. Nem a protokoll mondatja velem, de rengeteg em­bernek kellepe köszönetét monda­nom, és most nem csak a politiku­sokra gondolok. Csak egy példa. Olyan roma emberek kezdték a ház felújítását, akik vállalták, hogy akár rájuk is dőlhet az épület. Ez egyéb­ként 1999 augusztusában majdnem meg is történt. Egyikük a harmadik emelet magasságában lévő tetőtér­be emelő híján úgy hordta föl a ce­mentet, hogy a hóna alá kapott két ötvenkilós zsákot, és a még meg sem lévő lépcsőn fölvitte a száz kilót, for­dult még néhányszor - így vitt föl 70 tonna anyagot. Ennyit kellett beépí­teni a színpad fölé, vasbeton tartja össze az épületet, melynek a falai különben - rossz kártyavár módjára - kifelé dőlnének. Ezektől az embe­» Egészen péntekig csak bérelt helyiség­ben játszhattunk. Igaz, hogy kicsi ez a szín- > * ház, de a miénk. >> rektől kezdve az asztalosokig, fafa­ragókig nagyon sok szakember munkáját dicséri a színház. Majdnem nyolcvan évnek kellett eltelnie, hogy Kassának ismét sa­ját magyar színháza legyen. Igen, hiszen 1924-ben alakult meg a szlovák nyelvű színház a volt ma­gyar színház helyén, ekkor szorult ki a magyar színjátszás a saját épületé­ből. Volt egy átmeneti időszak 1938 Kolár Péter: „Az önkormányzat is csak annyit adhat majd a színháznak, amennyit az államtól kap" (Képarchívum) és 1945 között, amikor Kassán volt szlovák színház, de magyar nem. Ebben az időszakban több város kö­zött cserélődtek a társulatok. Ma­gyar nyelvű előadások voltak, csak magyar társulat nem. Volt ugyanis egy olyan - kicsit hudeci - elképze­lés, hogy nagyon jó, ha mindenütt van valami, egyszer itt játszik a tár­sulat, máskor amott. Ennek azon­ban az a hátulütője, hogy igazándi­ból sehol sem melegednek meg a színészek, sehol sem ismerik őket. Egészen péntekig csak bérelt helyi­ségben játszhattunk. Igaz, hogy ki­csi ez a színház, de a miénk. Mindig a Tanú című fűm jut az eszembe, ab­ban szerepel egy narancs, amelyből citrom lesz, mert a narancsot ellop­ják. Ott hangzik el, hogy egy kicsit savanyú, de a miénk. Milyen tartalommal tudják majd megtölteni ezt az épületet? Olyan modem, korszerű előadáso­kat szeretnénk itt tartani, amelyek iránt igazából csak egy rétegközön­ség érdeklődik. Egy nagyvárosban megvan ez a közönség. Már csak anyagi helyzetünknél fogva sem en­gedhetjük meg magunknak, hogy a nagyszínpadon ilyen előadást csi­náljunk. Ezen a kisszínpadon azon­ban nemcsak megszülethet egy ilyen darab, hanem 20-30 előadást meg is élhet. Erre nemcsak a közön­ségnek van szüksége, hanem a fiatal színészeknek is, hogy kipróbálják magukat, valami újat is csináljanak, nem csak hagyományos darabokat. Ez természetesen nem zárja ki, hogy hagyományos előadásokat is szín­padra állítsunk. Miért vállalják ezeket a forma­bontó, modern, azonban csak ré­tegközönséget vonzó darabokat? A szlovákai magyar színjátszás ál­talában a közönségdarabokra koncentrál. Éppen ezért. Komárom próbálkozik most sok mindennel, azonban ott is azt látom, hogy a közönség egy ré­sze emiatt elpártol a színháztól. Mi továbbra is játsszuk a hagyományos darabokat, ebbe a stúdiószínházba azonban szép lassan szeretnénk be­csalogatni a nézőket. Lehet, hogy először rácsodálkoznak ezekre a da­rabokra, a közönséget azonban le­het nevelni. Milyen szerzők darabjaira gon­dolt? Nagyon szeretnénk mai írókat is be­mutatni, elsősorban szlovákiai ma­gyarokat. A szlovákiai magyar irodalom, hogy finoman fogalmazzak, ma­napság nem éppen a színművei­ről, drámáiról híres... A szerzőinknek kell a motiváció, hogy van rá esély, hogy játszani is fogják a darabjaikat. Ez önmagában persze kevés. Pályázatot kell hirdet­ni, hogy ennek valamilyen kézzel­fogható, gyakorlati motivációja le­gyen. A Márai-darab is úgy született, hogy a Magyar Művészeti Akadémia meghirdette a pályázatot, erről azonban kevesen tudtak. Igaz, hogy az idő is rövid volt, Márai pedig nem könnyű téma. Hernádi Gyula, Bá­rány Tamás és még néhányan azon­ban megírták a darabjukat, talán tisztességből. Mi persze azt szeret­tük volna, ha szlovákiai magyar szerző is pályázik, ez nem történt meg. így nyerte Hernádi Gyula a pá­lyázatot. Idén egy konferencián Ön arról beszélt, hogy nem jönnek vissza Kassára a végzős színészek, rend­re máshol keresnek boldogulást. Az új színház segíthet az ő meg­tartásukban? Több oka van annak, hogy elmen­nek a színészeink. Az egyik anyagi természetű. A komáromiaknak Po­zsony, Budapest vagy Győr közelsé­ge lehetővé teszi, hogy ott is tudja­nak egy-egy szerepet vállalni. Az vi­szont nehezen képzelhető el, hogy valaki délelőtt Budapesten próbál, este pedig Kassán lép fel. A másik alapvető probléma, ha nem éreznek valamilyen kihívás a színészek, nem látják, hogy lehet és tudnak is vala­mi újat csinálni, akkor nem látják ér­telmét az itteni munkának. Az anyagiakat említette. Még min­dig igaz, hogy a pozsonyi szlovák színészek akár háromszor annyit is kereshetnek, mint a kassai ma­gyarok? Szerencsére nem. Most már meg le­het adni ugyanazt a fizetést a mie­inknek is, de ha nincs miből, akkor hiába. Április 1-től érvényben van a közalkalmazotti törvény. Én igazga­tóként vagy megadom a színészek­nek azt a maximumot, amit a tör­vény megenged, és ezzel kockázta­tom, hogy nem lesz meg a bérek fe­dezete az évvégéig, vagy megpróbá­lom a lehetőségek szerinti lehető legalacsonyabb fizetést adni. Mi megpróbáltuk megadni a majdnem maximumot, azonban nagy kérdés, hogy év végéig lesz-e fizetés. A gaz­dasági szakemberek persze azt mondják, úgy kell gazdálkodni, hogy a fizetést mindenképpen folyó­sítani tudjuk, és ha nincs több pénz, nem kell játszani. Akkor viszont mi­nek a színház? Nem akarom, hogy jóslásokba bo­csátkozzon, de milyen elképzelé­sei vannak az együttműködésről a kulturális minisztérium új vezeté­sével? Az a véleményem, hogy jó lesz az együttműködés. Véletlen, de Rudolf Chmellel régen ismerjük egymást. Most nem protekcióra gondolok, de azért nem mindegy, hogy ha eseüeg szükség van rá, segítségért lehet fo­lyamodni hozzá. Kvarda József ál­lamtitkárral szintén jó a kapcsola­tunk, úgyhogy jó együttműködésre számítok. Az már más kérdés, hogy mennyi pénze lesz a kulturális tárcá­nak. Sok függ attól is, hogyan alakul a megyei önkormányzat költségve­tése. Tudniillik, a pénzt az állam ad­ja az önkormányzatoknak, ezek te­hát ugyanúgy ki vannak szolgáltat­\\ A szerzőinknek kell ' a motiváció, hogy van rá esély, hogy ját­szani is fogják a da- .. rabjaikat. \\ va az államnak, mint a színház. Az önkormányzat is csak annyit adhat majd a színháznak, amennyit az ál­lamtól kap. Ezen szerintem sürgő­sen változtatni kellene. Persze, nem hiszem, hogy ez könnyű feladat len­ne akkor, amikor az ország gazdasá­gát kell rendbehozni. E hatalmas beruházás után nem adósodott el a Thália Színház? Nem. Erre vigyáztunk. Az építkezés­re sohasem költöttünk olyan pénzt, amelyet a működtetésre kellett vol­na. Ezt a törvény sem engedi, azon­ban a jogszabályokat kijátszhattuk volna. Ézt mi nem tettük meg. Hatalmas kálvária után került pont a Márai Stúdió ügyének vé­gére. Végül mi volt a meghatározó esemény, amely lehetővé tette, hogy mi most az új színházban be­szélgethessünk? A tavalyi költségvetésbe végre betet­ték a Thália befejezéséhez szükséges összeget. Durván az egész építkezés összegének fele belekerült a költség- vetésbe, ezt meg is kaptuk. Enélkül folytatódhatott volna a kálvária akár a végtelenségig. Mert mi akkor sem adtuk volna föl. RÖVIDEN Lipsic a Meciar-amnesztiák ellen Pozsony. Dániel Lipsic igazságügy-miniszter máris kezdeményezi a meciari amnesztiák eltörlését. Az ezt lehetővé tevő törvénymódosí­tást véleményeztetésre már a többi minisztériumnak is megküldte. Harmadik kormánya idején Vladimír Meciar ideiglenes államfőként amnesztiát adott az ifj Michal Kovác elrablásában és a NATO-nép- szavazás meghiúsításában érintetteknek. (TASR) Bizonyítani akarják az önvédelmet Pozsony. Az ipari kamerákkal készült felvételek közzétételét köve­teli a Vesuv K. T. Security őrző-védő kft., amelynek biztonsági em­bere a pozsonyi Anglia-Szlovákia futballmérkőzés után a belvárosi Kelt sörözőben randalírozó szigetországi szurkolókra lőtt, és közü­lük kettőt súlyosabban megsebesített. Lubomír Kus, a kft. ügyveze­tője szerint a felvételek bizonyítják, hogy a súlyos testi sértéssel vá­dolt biztonsági emberük önvédelemből lőtt az agresszív szurkolók­ra, amikor azok a sörözőben díszként kifüggesztett szablyákkal tá­madtak rá és a földre teperték. (SITA) Szlovák állampolgárság odaítélése Pozsony. Az idén, augusztus végéig 2083 személy kapott szlovák állampolgárságot. A legtöbben, 1257-en cseh-szlovák kettős állam­polgárok. Jugoszláviából 172-en, az Egyesült Államokból 110-en váltak Szlovákia polgárává (is). Van 72 macedón és 65 vietnami si­keres kérvényező is, de akad madagaszkári, jemeni, burundi, mali, thaiföldi meg laoszi is. Az utóbbi négy évben több mint 11 ezren szereztek szlovák állampolgárságot. (SITA) Slotáék NATO-népszavazást követelnek Rózsahegy. A Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) továbbra is nép­szavazást követel a NATO-csatlakozásról. Ján Slota pártja szerint a legutóbbi közvélemény-kutatások is bizonyítják, hogy a lakosság nem hajlik egyértelműen a csatlakozásra. (TASR) Malíkováék a BMG-be is fektettek? Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetősége a párt pénzéből hétmülió koronát a BMG Invest pénzügyi szolgáltatónál fektetett be - áll abban a névtelen levélben, amelyet a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) pozsonyi kerületi szerve kapott. A levél írója azzal vádolja az SNS vezetőit, hogy különféle ügyletekkel 22 milliót herdáltak el a párt pénzéből. Anna Malíková asszisztense cáfolja az állítást és úgy véli, a felröppentett hírrel Ján Slotáék az SNS-t akarják lejárami. (TASR) Az EU-bővítés célegyenesének utolsó szakasza kezdődik Különcsúcs a jelöltekkel MTI-HÍR Koppenhága. Az EU-bővítés cél­egyenesének is az utolsó szakasza kezdődik jelképesen ma Koppenhá­gában, amikor az unió soros dán el­nöksége vendégül látja a 13 tagjelölt - közöttük Szlovákia - első számú vezetőit, hogy ismertesse velük a pénteken zárult brüsszeli csúcs eredményeit. Brüsszelbenn újabb fontos akadályon jutottak túl a ti­zenötök. Sikerült megállapodniuk a bővítés finanszírozásával kapcsola­tos valamennyi nyitott kérdésről, mégpedig olyan gyorsan és zökke­nőmentesen, ami az elemzők több­ségét is meglepte. Más kérdés, hogy az eredménnyel legfeljebb ők lehet­nek elégedettek. Ami az unió szem­pontjából végleges megállapodás és közös álláspont, az a tagjelöltek szá­mára csupán kiinduló tárgyalási ajánlat. Jelenlegi formájában min­denesetre több ponton lényegesen eltér attól, amit a csatlakozásra ké­szülő országok el akarnak érni. A közveden mezőgazdasági támoga­tásokat illetően a tizenötök végül gyakorlatilag semmit nem változtat­tak az EB eredeti javaslatain. Ezek szerint a csadakozó országok terme­lői a tagság első évében az uniós tá­mogatási szintek mindössze 25 szá­zalékára lennének jogosultak, s csak tízéves átmeneti időszak alatt zár­kózhatnának fel teljesen a jelenlegi tagországok gazdáihoz. Igaz, az ál­lam- és kormányfők ezt a képletet a közös mezőgazdasági politika (CAP) finanszírozására alkalmazan­dó „költségvetési stabilizálás” elvé­vel egészítették ki. Mivel pedig en­nek lényege az, hogy a CAP- költségvetést 2007-2013 között a 2006-os szinten befagyasztják, az új tagországoknak nyújtott növekvő támogatások értelemszerűen a régi­eknek járó pénzek csökkenését je­lentik. A tagjelölteket a nagyon hosszú átmeneti időszak zavatja. A legtöbben azt az álláspontot képvi­selik, hogy az átmenetnek nem vol­na szabad túlnyúlnia a jelenlegi költ­ségvetési időszak végén, 2006-on. Jó hírrel is szolgálhat azonban ma a dán elnökség. Néhány tagállam el­lenállását leküzdve a tizenötök arról is megállapodásra jutottak, hogy az újonnan csadakozó országokat költ­ségvetési téren teljes körűen kárpó­tolják. Vagyis nemcsak nettó befize­tők nem lesznek, de akkor is kapnak visszatérítést, ha az uniós támogatá­sok egyenlege szempontjából tagsá­guk első évében rosszabb helyzetbe kerülnek, mint az azt megelőzőben. Kellemeden meglepetés viszont, hogy a csatlakozási szerződésben szerepeltetni kívánt védzáradé- kokon az Európai Tanács szigorított a bizottság eredeti javaslatához ké­pest: két év helyett háromban jelölte meg ezek kívánatos hatályát. Gyurovszky László szerint indokolt az államtitkárok fizetésének az emelése Állítólag nem nőnek az adóterhek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Fontosnak ítéltünk né­hány prioritást, ezért bizonyos tár­cák a tervezettnél több pénzt kap­nak a jövő évi költségvetésből” - mondta Ivan Miklós a Szlovák Tele­vízió Öt perc múlva tizenkettő c. műsorában, a szombati rendkívüli kormányülésen született döntéseket kommentálva. A pénzügyminiszter szerint az egyes adósávok módosítá­sa nem jelent az adóterhek növeke­dését, megerősítette: elkerülhetet­len a szabályozott árak emelése. A régiófejlesztési minisztérium kö­rülbelül félmilliárd koronával kap többet, és Gyurovszky László tárca­vezető kijelentette: szigorítani fogja a pénzügyi források ellenőrzését, és a strukturális alapokból származó eszközök felhasználását. Ivan Kino HZDS-es képviselő szerint az állam- igazgatáson kell spórolni, személy szerint üdvözölné a járási hivatalok Miklós nem cáfolta, hogy az új kormánynak szándé­kában áll privatizálni. megszüntetését. Miklós pénzügymi­niszter hangsúlyozta: csökkeni fog az állami alkalmazottak száma. „Ezenkívül nem veszünk fel további 800 embert, akik az uniós admi­nisztrációval foglalkoznának. Ezt a kérdést a minisztériumoknak a je­lenlegi alkalmazotti létszámmal kell megoldaniuk” - tette hozzá. Gyurovszky szerint indokolt az ál­lamtitkárok fizetésének az emelése, szerinte legalább annyit kellene ke­resniük, mint a parlamenti képvise­lőknek. Miklós nem cáfolta, hogy az új kormánynak szándékában áll pri­vatizálni, és a bevételt a nyugdíjre­formra, valamint az államadósság törlesztésére fordítják. Kino alapve­tően nem ellenzi a magánosítást, he­lyeselné viszont, ha a privatizációs bizottságokban az ellenzék is helyet kapna. (sz. a.) MTI-JELENTÉS Brüsszel. Belgiumban a Spirit nevű flamand nemzeti párt konferenciá­ján meghívott vendégként felszólalt a szlovákiai Magyar Föderalista Párt elnöke, Mihajlovics József, és köve­telte a Benes-dekrétumok hatályta­lanítását, a magyarság hátrányos megkülönböztetésének megszünte­tését Szlovákiában. Az MTI brüsszeli irodájába eljuttatott felszólalásában a szeptemberben alakult párt elnöke arról beszélt, hogy Szlovákiában számos téren a mai napig hátrányos megkülönböztetés sújtja a magyaro­kat a Benes-dekrétumok hatása­ként. Szerinte „demokratizálni kell az EU-hoz csadakozó országokat, különben a megoldadan problémák egész Európa morális értékrendjére, önbecsülésére, stabilitására kataszt­rofális következményekkel lehet­nek”. Az MTI-hez eljuttatott doku­mentumok tanúsága szerint szep­temberben levélváltás történt a Benes-dekrétumok ügyében a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Magyarok Világszövetsége Szlováki­ai Órszágos Tanácsának elnöke, Geönczeöl Gyula között; erről Geönczeöl tájékoztatta a Magyar Föderalista Pártot. Mihajlovics párt­ja pénteken kelt nyüatkozatában magáévá tette a CSU öt pontból álló állásfoglalását, amely követeli a Be­nes-dekrétumok hatályon kívül he­lyezését, a cseh közkegyelmi tör­vény visszavonását, továbbá garan­ciát arra, hogy hátrányos megkülön­böztetés nélkül hajtják végre a kár­pótlást. A Magyar Föderalista Párt nyűt levélben szólította fel a szlovák kormányban résztvevő MKP-t, hogy egyértelműen álljon ki a föderalis- ták 12 pontos programja mellett. E program követeli a Benes-dekré­tumok kezdettől fogva érvénytelen­né nyilvánítását, a szlovákiai ma­gyar intézmények és magánszemé­lyek elkobzott vagyonának haladék­talan és teljes visszaadását, a ma­gyar katolikus és református lelkész­képzés anyagi támogatását. Mihajlovics József szerint demokratizálni kell az EU-hoz csatlakozó országokat Ismét a Benes-dekrétumolcról

Next

/
Thumbnails
Contents