Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-25 / 249. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 25. Gazdaság és fogyasztók- hirdetés Részletes jelentés a hazai vállalkozói szférát érintő tényezőkről, hatásokról és fékező jelenségekről Rögtönző és bizonytalan korban A legfontosabb fékező tényezők * Meghatározó akadály D Komoly akadály A törvények gyakori változtatása A bíróságok működése Korrupció Magas elvonások Politikai labilitás Szervezett bűnözés, zsarolás Szűkös pénzügyi forrás A piaci verseny korlátozása 20 40 60 Az adatok százalékban értendők (Forrás: PÁS) Pozsony. A folyamatosan változó, nem egyértelmű és egyre áttekinthetetlenebb törvények, a rendkívül ma­gas adók és elvonások, to­vábbá a korrupt környezet és a bíróságok lassú műkö­dése fékezi leginkább a ha­zai vállalkozókat - derül ki a Szlovákia Vállalkozói Szö­vetsége (PÁS) legfrissebb ki­adványából. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A rangos Trend gazdasági hetilap, a Komensky Egyetem és az INEKO gazdasági kutatóintézet sza­kértőgárdája a Szlovákia Vállal­kozói Szövetsége (PÁS) megbízá­sából a napokban tette közzé a hazai vállalkozói környezetet leg­inkább befolyásoló tényezőket, a jelenlegi állapotot tükröző részle­tes jelentését. A munkaerő hely­zetétől, a vállalkozás jogi kerete­in, a bíróságok munkáján és az adópolitikán át egészen a dotáci­ókig, közbeszerzésig, állami se­gítségig terjedő tanulmány töb­bek között leszögezi: nálunk egy­előre nincs igazán vállalkozásba­rát környezet, a legfontosabb tör­vényeket folyamatosan újrafogal­mazzák (például az adótörvényt 30-szor módosították), ráadásul az újabb és újabb verziók egyre terjedelmesebbek és helyenként homályosak. Mindez párosul a szinte állandóan bizonytalan bel­politikai helyzettel. Emellett Szlovákia a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai között a har­madik helyen áll a legmagasabb adóterhek és elvonások terén. A szerzők a fokozatos adócsökken­tés mellett azt javasolják, hogy középtávon a jelenlegi 10 és 23 százalékos adósávokat vonják össze 15 és 18 százalék közötti tartományban. A részletes tanul­mány, amely az egyes fejezetek végén összesen 124 konkrét, a helyzetet jobbító javaslatot tüntet fel, a puszta tényfeltáráson kívül további szerepet is betölt; amint azt Ivan Stefanec, az SAP elnöke közölte, a 15 elemző által kidol­gozott dokumentummal Mikulás Dzurinda miniszterelnököt, a kor­mány néhány tagját és a parla­ment képviselőit is megismerte­tik. A tanulmány teljes terjedel­mében elolvasható a www.alian- ciapas.sk című honlapon, (shz) Szlovákiában is folyamatosan növekszik az energia fogyasztása, ezzel párhuzamosan az ára is emelkedik Milyen tényezők befolyásolják az árképzést? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Amiről eddig csak a való­színűség szintjén beszéltünk, az mostanra már bizonyossággá vált, a 2003-ban jelentős áremelések kö­szönnek ránk. Nem kivétel ez alól a villamos energia ára sem, amelynek drágulása megközelítheti akár a 18 százalékot is. A villamos energia napjainkban életünk elválaszthatat­lan részévé vált, otthon, munkahe­lyünkön szinte folyamatosan hasz­náljuk. Hogy ezt okosan, gazdaságo­san tegyük, nem árt megismerni, hogy az általunk sokszor túlzottnak tartott összeget, amit a fogyasztásá­ért fizetünk, milyen díjszabás sze­rint, hogyan számítják ki. Szlovákiában a villamos energia ára két elválaszthatadan összetevőből áll. A tarifa egyik része az állandó havi díj - ez fedi az ún. állandó költ­ségeket - ami az energia előállításá­ra, szállítására; továbbá a beruházá­si költségekre, az erőművek, a háló­zatok, a transzformációs állomások építésére, karbantartására szánt ki­adásokat fedi. A második részét az elfogyasztott energiáért fizetjük, amit a villanyóránkról rendszeresen leolvasnak (kilowattórában, kWó), ezt többek között a fűtőanyagért fi­zetjük, amit az energia előállításá­hoz felhasználtak (pl. szén, urán, stb.). Természetesen a nagyfogyasz­tók - ipar, nagy kórházak, hotelek - vagy nagyobb mezőgazdasági társa­ságok számára az elfogyasztott energia díja még több összetevőből áll. Ennek a kategóriának a tarifa- rendszere modern, megfelelő struk­túrájú. A kisvállalkozók, háztartá­sok részére viszont a meglévő díj­szabási rendszert a szakemberek nem tartják megfelelőnek. A már említett költségeken kívül az árképzésnél figyelembe kell még venni többek között a teljes gyártá­si, szállítási folyamat során kép­ződő energiaveszteséget vagy a környezetvédelmi berendezésekre fordított költségeket, a veszélyes hulladék elhelyezését, és még so­rolhatnánk. Az energiaárakat tehát a felsorolt tényezők alapján kalku­lálják ki. Az energiaiparnak viszont figyelembe kell venni a fejlesztés szükségességét, további az új ener­giaforrások kiépítését, mivel a hosszú távú felmérések azt mutat­ják, hogy az energiafogyasztás Szlovákiában is folyamatosan nö­vekszik, s a jövőben még magasabb lesz. A növekvő igényt új erőművek építésével vagy behozatallal lehet kielégíteni. Ha új erőművek építé­se mellett döntünk, gondosan mér­legelni kell az építendő erőmű faj­táját (klasszikus hőerőmű, ato­merőmű vagy vízi erőmű). Ezenfe­lül meg kell határozni az új energi­aforrás optimális teljesítményét. Miért? Mert minden döntés köz- veüenül befolyásolja a jövőbeni energiaárakat. Természetesen te­kintettel kell lenni az elsődleges tüzelőanyag hozzáférhetőségére is, a környezetvédelmi szempon­tokra, az ország energiaellátásá­nak függetlenségére és még sok más szempontra. Az új erő-művek építésének terve mellett gyakran szóba kerül az is, hogy a kis- és nagyfogyasztók takarékos energia- fogyasztása feleslegessé tehetné az új erőművek építését. Az energiaárakat több tényező is befolyásolja. Figyelembe véve a tényt, hogy az áram nem raktároz­ható, az erőműveknek minden pil­lanatban olyan teljesítményt kell biztosítani, amely kielégíti az aktu­ális fogyasztást - az iparban, a szolgáltatásokban, a közlekedés­ben, a háztartásokban és egyben az erőmű saját fogyasztását. Az erőművek az áramot különböző rá­fordítással termelik, s ezek működ­tetésének optimális összhangja szintén hatással van az árakra. Az energiaárakat korábban a pénz­ügyminisztérium hagyta jóvá, ám 2003-tól az energiaárakról a háló­zati ágazatok szabályozásának hi­vatala lesz hivatott dönteni (ÚR- SO), ez figyel arra, hogy az energe­tikai társaságok minél alacsonyabb ráfordítással termeljék és szállítsák az áramot, s a költségráfordítás összhangban legyen a kiszabott árakkal, (kert) Atomerőmű égbe nyúló hűtőtornyai. A 2003-tól jóval drágább energiaá­rak a mi kedélyeinket is lehűtik. (Képarchívum) Nyitrai konferenciáján mérleget vont a 10 éve tevékenykedő Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara Nincs irigylésre méltó helyzetben az ágazat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Az agrárszektor a rendszer- váltó politikusoknak köszönhetően olyan forradalmi változásokon ment át az elmúlt tíz évben, ami csaknem az egész ágazat összeom­lásához vezetett - állítja a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPTK) elnöke. A kamara tízéves fennállásának tiszteletére rendezett tegnapi nyitrai konferen­cián Ivan Oravec elsősorban azokat a politikusokat kritizálta, akik sze­rinte saját önös érdekeik átültetésé­re használták fel a mezőgazdasági politikát. Ugyanígy elítélte azonban azokat is, akik a földműves-szövet­kezeteket kommunista csökevény­nek tartják. Az árliberalizáció és a piaci viszonyok gyors bevezetése csaknem az ágazat végét jelentette - állítja Oravec. Az 1992-ben ala­kult szakmai szervezet képviselői így már az 1993 decemberében tar­tott konferenciájukon az agrárszek­tor teljes összeomlásának a veszé­lyét vetítették elő. Nagy kihívást je­lentett az ágazatnak azonban a kül­földi konkurencia megjelenése is. A kamarának ugyan sikerült a piaci rendtartások bevezetésével gátat vetnie a nagyobb konkurenciaharc­nak, Oravec szerint azonban a hely­zetük így sem irigylésre méltó. Élel­miszeráraink Szlovákiában ugyanis továbbra is a legalacsonyabbnak számítanak egész Európában. Sze­rinte ez elsősorban az őstermelőket veszélyezteti. A kamara azonban nincs megelégedve az ágazat bérei­vel sem. A mezőgazdaságban folyó­sított átlagbér jelenleg 9648 koro­na, ami az országos átlagnak alig 71 A mezőgazdaságban folyósított átlagbér jelen­leg csak 9648 korona. százaléka. Még rosszabb a helyzet ha az órabért tekintjük, ami a szlo­vák átlagos órabérnek csupán a 68 százalékát teszi ki. A helyzet javítá­sa érdekében a kamara az elkövet­kező négy évben is aktívan részt kí­ván venni a mezőgazdaságot érin­tő törvények kidolgozásában. Si­mon Zsolt földművelésügyi mi­niszter rendkívül szűkszavú hozzá­szólásában megjegyezte, épp ez utóbbi területet tartja a kamara egyik leggyengébb pontjának. Sze­rinte a kamara az elmúlt időszak­ban csak részjavaslatokkal fordult a minisztériumhoz. Simon az elkö­vetkező négy évben így komplex javaslatok kidolgozását várja a ka­marától. A földművelésügyi mi­niszter ugyanakkor a kamara kép­viselői számára is megígérte, a tár­ca mindent megtesz a gyors euró­pai uniós csatlakozás és az átlátha­tó dotációs rendszer kidolgozása érdekében, (mi) Végül visszavonták a spanyolok a vétót Újabb lezárt fejezet újs zó-ö sszefog laló Pozsony/Prága. Szlovákia tegnap lezárta a gazdasági versenyről szóló EU-csadakozási fejezetet, mivel Spa­nyolország visszavonta korábbi kifo­gásait. Madrid azért vétózta eddig e fejezet lezárását, mert a Wolksva- genhez tartozó spanyol SEAT autó­gyár jövőjét féltette, ugyanis a né­met cég a kedvezőbb feltételek - a szlovák állam által nyújtott kedvez­mények- miatt a vállalat egy részét feltehetően Pozsonyba telepíti. Csehország is lezárhatta tegnap ezt a csadakozási fejezetet, mert Hol­landia szintén visszavonta korábbi kifogásait, (tasr, ú) * GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Súlyos helyzetben az ABB óriáscég Stockholm. Nagyszabású át­szervezést, újabb létszámleépí­tést és gyenge gazdálkodási eredményeket jelentett Európa legnagyobb energetikai beren­dezéseket gyártó cége, a svájci­svéd ABB. A piacok némi meg­nyugvással fogadták a híreket, mert a hét első felében azt való­színűsítették, hogy elsősorban az azbesztperek miatt csődbe megy a 24 milliárd dollár for­galmú, 146 ezer főt foglalkozta­tó vállalat, (ün) A hazai küladósság alakulása Pozsony. Szlovákia bruttó kül- adóssága július végén 12,2099 milliárd dollárt tett ki, ami az előző hónaphoz viszonyítva 177,9 millió dolláros növeke­désnek számít. A hosszú lejára­tú külföldi adósság a vizsgált hónapban 92,7 millió dolláros hónapközi csökkenést produkál­va 8,63 milliárd dollárt tett ki, a rövid lejáratú külföldi adósság pedig 270,5 millió dollárral nőve 3,58 milliárd dollárra szökkent. (TASR) Nyereséges a vágsellyei Duslo Pozsony. A vágsellyei Duslo az első félévet 291,3 millió koronás nyereséggel zárta. Saját termé­kei eladásából 4,413 milliárd ko­ronás bevételt könyvelt el. A be­vételek 52,2 százalékát műtrá­gyák eladásából érték el. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegyban ki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,545 Lengyel zloty 10,415 Angol font 65,939 Magyar forint (100) 17,189 Cseh korona 1,347 Svéd korona 4,553 Dán korona 5,592 Szlovén tollár (100) 18,150 Japán jen (100) 34,291 Svájci frank 28,318 Kanadai dollár 27,262 USA-dollár 42,650 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,40-42,70 41,45-43,85 1,31-1,37 16,21-18,21 OTP Bank 40,47-42,58 41,50-43,80 1,31-1,37 16,54-17,80 Postabank 40,40-42,70 41,29-44,01 1,32-1,38 15,39-18,99 Szí. Takarékpénztár 40,54-42,42 41,44-43,57 1,30-1,38 16,40-17,94 Tatra banka 40,53-42,61 41,62-43,76 1,31-1,378 16,51-17,87 UniBanka 40,53-42,61 41,60-43,73 1,31-1,37 15,49-18,89 Általános Hitelbank 40,63-42,79 41,71-43,93 1,31-1,38 16,42-18,31 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Keresse a VösárnaD legújabb számát! * November elseje, mindenszentek ünnepe. Az utó­dok, legalább ilyenkor, megállnak egy sírhalomnál. * Ráckevei Anna Csehov-darabban játszhat, most először. Arkagyinát alakítja a Jókai Színház Sirá­lyában. • Manapság nem szívesen emlegetik, de az iraki tö­megpusztító fegyverek egy része az amerikaiak­nak köszönhető. Családi páros a kajak-négyesben a világ két Riszdorfer

Next

/
Thumbnails
Contents