Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-24 / 248. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 24. Nagyszünet - hirdetés Az orvosok százezer cseh koronát fizettek szemeszterenként, a jogászok hatvanezret. A kollégiumi elbírálásnál szerencsére egy kalap alá kerültünk a csehekkel Magyar diákok a tornyok városában Ficzere Tamás, a prágai Károly Egyetem Evangélikus Teológia Karának utolsó éves hallgatója. Pár éve érkezett egy Kassa mellőli faluból Prágába. Most megosztja velünk tapasztalatait a csehországi és szlovákiai magyar diák- szervezetek működéséről és programterveiről. Két éven keresztül (1999-2000) volt a Prágában működő magyar diákklub, az Ady Endre Diákkör (AED) elnöke, és jelenleg is aktívan részt vesz a kör munkájában. PÉNZES TÍMEA Mi motivált, hogy Prágát válaszd tanulmányaid színhelyéül? Az állam szétválását követően is nagy a vonzereje Prágának a szlovákiai magyarok számára? 1996-ban kezdtem tanulmányaimat, előtte azonban már többször jártam az akkori fővárosban, és nagyon megtetszett. Ezen kívül ismertem több teológust, tehát nem idegen környezetbe kerültem. A fő motiváció mégis az iskola színvonala volt. A prágai Károly Egyetemen nagyon színvonalas az Evangélikus Teológia Kar, a tanárok felkészültek, képzettek. Szlovákiából az egyházfők azonban a komáromi Teológus Akadémiára irányították a teológiát tanulni vágyókat. Néhányan a budapesti Károli Egyetem Hittudományi Karát, vagy a pozsonyi Komensky Egyetem Evangélikus Karát választották. Csehszlovákia hivatalos református lelkészképző intézménye akkoriban persze Prágában volt. A 90-es évek elején alapították meg az egyházi szervek a komáromi Teológus Akadémiát, és azt szorgalmazták, hogy ott folyjon a lelkészképzés. Magyarországon Budapesten, Debrecenben, Pápán vagy Sárospatakon járhattam volna református teológiára, oda azonban a 90-es évek elején püspöki ajánlás kellett. Az anyaország támogatta a magyar- országi továbbtanulást. Akkor már megnyíltak a határok, ekkor történt a püspökváltás is, Erdélyi Géza lett a püspök és ő is támogatta az anyaországi továbbtanulást. Én mégis Prága mellett döntöttem. Csehszlovákia szétválása és a tandíj-kötelezettség bevezetése után bizonyára megcsappant a szlovákiai magyar diákok száma a csehországi egyetemeken. Mi a helyzet manapság a tandíjjal és az ösztöndíjakkal? 1993-ban az egyetem karai maguk állapították meg, elvárnak-e a külföldi állampolgároktól tandíjat. Az Evangélikus Teológia Kar támogatott minket, nem kellett tandíjat fizetnünk, bár ösztöndíjra sem volt kilátásunk. Az orvosok százezer cseh koronát fizettek szemeszterenként, a jogászok hatvanezret. A kollégiumi elbírálásnál azonban szerencsére egy kalap alá kerültünk a csehekkel. A diákok száma az állam szétválását követően érezhetően megcsappant, főként az orvosoké, jogászoké és közgazdászoké. 1996-ban már csak hat-nyolc elsőst avatott az AED, ezek között már részképzősök és munkások is voltak. 1992-ben még negyven-ötven elsős volt. 1998-ban az új szlovák kormány államközi megegyezést írt alá a cseh kormánnyal. A két oktatásügyi minisztérium megegyezett abban, hogy ugyanolyan feltételek mellett tanulhatnak a cseh diákok Szlovákiában, mint a szlovákok Csehországban. Az 1999-es évben már hatályba lépett a rendelkezés. A felvételi jelentkezési határidő február vége volt, a határozat is ezidőtájt jelent meg, így a jelentkezési határidőket a szlovákok diákok számára kitolták áprilisig. 1998 előtt már létezett egy törvény, amit az EU kívánt meg. Csak az volt köteles tandíjat fizetni, aki idegen nyelven, tehát nem csehül tanult. A szlovákiai magyar diákok pedig csehül tanultak, tehát e törvény értelmében felmentést kaptak. Ekkor már a szlovák érettségit is elfogadták cseh érettséginek, így kikerültünk ez alól az elbírálás alól. Ha Németországban tanulsz németül, akkor sem fizetsz tandíjat, bárhonnan is érkezel. Ennek értemében már jöhettek volna a magyar diákok ingyenesen a cseh egyetemekre, ám nyomban ezután megszületett az államközi egyezmény is. Akkoriban háromezer cseh korona volt a kollégiumi díj a külföldieknek, egyébként hatszáz és ezer korona között mozgott. 1999 őszén, a törvény hatályba lépése után már huszonötharminc elsőst avattunk. Jártuk a felvidéki középiskolákat és a szlovákiai diákszervezettel, a Diákhálózattal propagáltuk a csehországi egyetemeket. Jelenleg nincs tandíj-kötelezettség. Meg lehet pályázni és el lehet nyerni szlovák állami ösztöndíjakat bizonyos áüag felett. Müyen az AED kapcsolata a pozsonyi diákszervezettel, a Diákhálózattal? Gyakran vesztek részt egymás rendezvényein? A pozsonyi Diákhálózat elnöke akkoriban Lajos P. János volt, aztán pedig Nagy András. Fontos volt a jó együttműködés, hogy nekünk is csurranjon-cseppenjen valami pénz Magyarországról. Csak a Diákhálózaton keresztül tudott az AED pénzhez jutni. A kapcsolat azonban nem működött sikeresen: sok rendezvényt későn jutott a tudomásunkra, és Prágából nem tudtunk bármikor gyorsan lejutni a rendezvényekre, mert nem informáltak időben. A pozsonyi diákok és a nyitrai JUGYIK (Juhász Gyula Ifjúsági Klub) tagjai, amely szintén a DH alapszervezete, gyakrabban és könnyebben talál- kozgattak, mivel a két város között alig száz küométernyi a távolság. Hogyan jellemeznéd a Magyar Kulturális Központtal való kapcsolatot? Az AED volt elnöke, Horkay László szerint az akkori igazgatónővel, Reményi Krisztinával nagyszerű volt az együttműködés, Kiss Szemán Róberttel ez hogyan alakult? Miben segíti a munkátokat? Besegítenek az intézet munkájába magyar diákok? 1998-ban lettem az AED pénztárosa, éppen a kormányváltáskor. A Magyar Kulturális Központ tisztában volt vele, mivel lehet az SZDSZ- MSZP kormánynak tenni a szépet, így hát a prágai magyar diákokat is segítették. Reményi Krisztina engedélyezte, hogy ingyen telefonáljunk, faxoljunk. A Fidesz-kormány hatalomra jutásával Kiss Szemán, az új elnök tovább segítette a fiatalokat. AED-osok pedig segítenek a könyvtárban. Harsányi Ica helyettesnő is a rendelkezésünkre állítja a kért dolgokat. Az AED tagok a csütörtöki filmvetítéseken kisebb-nagyobb létszámban jelen vannak. Az írókkal, filozófusokkal, zenészekkel való beszélgetéseken is szép számban vesznek részt. Az előadások, beszélgetések két nyelven folynak, szinkron- tolmácsolással. Szerintem az intézet célja főként az, hogy a csehek felé nyissanak. Prágában maradnak tanulmányaik befejeztével a prágai diákok vagy szülőhazájukban keresnek munkát? A Meciar-kormány alatt sokan kint maradtak Prágában, nem igyekeztek haza. Több itt a munkalehetőség, és a fizetések is magasabbak, de manapság már hazahúzza őket a szívük, habár itt is könnyen találhatnának a végzettségükkel munkát. A párkapcsolatok általában az egyetemi évek alatt alakulnak ki. Amint az első gyerekük betölti az iskoláskort, általában hazamennek Szlovákiába, mivel itt csak magyar óvoda van, ami annyit jelent, hogy hetente két napra vállalnak a Magyar Kulturális Központban megőrzésre gyerekeket. Hogy tényleg hazamennek-e, nem tudom, de tervezik. Egyértelmű, hogy a cseh iskolákban magyar öntudatra nehezen tennének szert. SPORTVICCEK Golf Mózes, Jézus és egy szakállas öregúr golfoznak. Mózes kezd, megüti a labdát, ami a tóban landol. Mózes odasétál, szétválasztja a vizet, és a labda másodikra a lyuk közelében landol. Jézus következik, ő a vizesárokba talál bele. Átsétál a vízen, megüti a labdát ami pár centire áll meg a lyuktól. A következő az öregúr. Nekiveselkedik az ütésnek. Iszonyatos erővel elküldi a labdát, de az irányzék csapnivaló. A bogyó a golfklub épületéről levágódva végiggurul a járdán. Egy autó átmegy rajt, a kerék alól felpattanva a közeli halastóba esik. Utánaugrik egy béka és bekapja, majd kiül egy tavirózsára. Abban a pillanatban a magasból lecsap egy sas, elkapja a békát, majd felszáll vele. A béka szájából kiesik a labda, végigcsorog a domboldalon és a lyukba poty- tyan. Egy ütésből telitalálat. Mózes erre odafordul Jézushoz:- Mondtam már, hogy utálok apáddal játszani??? Szeretet A vasárnapi ebéd után a férj fogja magát, felölti a zöld-fehér ruházatát, Fradi-sapkát, Fradi-sálat és a többi elengedhetetlen kelléket, és nagy garral elindul a meccsre. A felesége hüppögve utána szól:- Jenő, te már nem is szeretsz engem! Te még a Fradit is jobban szereted nálam! Mire a férj:-Tévedsz, drágám, én még az MTK-t is jobban szeretem nálad. Beckham barátnője- Hogy hívják Beckham magyar barátnőjét?- Ménes Eszter. A legrövidebb sportkönyvek A francia válogatott 2002-es VB szereplése és góljai Denis Bergkamp: Repüléseim története Kovács István: Vehemens csatáim a nagy Hamed ellen Luis Figo: A pénz nem boldogít Kispest - Honvéd: Befektetőim története David Beckham: A szerénységről Zavadszky Gábor: A szép magyar kiejtés alapjai Sebők Vilmos: Káromkodás nélkül a sportpályán Mátyus János: Hogy mindig eltaláld a labdát Szeles Mónika: Sikeres fogyókúrás receptek Puhl Sándor: Az idei bajnokság legjobb magyar bírói Verebes József: Jogos vereségeim története (önéletrajz) Verebes József: Hódítások Európában (mesekönyv) Torghelle Sándor: Egy örökkévalóság Spanyolországgal szemben (memoár) Lothar Mattheus: Hogyan vezettem a magyar válogatottat a VB döntőig? Illés Béla: Az örök fiatalság titka Szűcs Lajos: Jellemfejlődésem története (avagy a lila bulldogtól a zöld sasig) Thomas Muster: Győztes meccs afüvön Boris Becker: Világhírű salakpályás trófeáim története Kovács István: Műsorvezetői sikereim Anna Kurnyikova: A teniszkarrierem sikerei Filippo Inzaghi: Góljaim az ötösön kívülről Giovanni Trapattoni: A Squadra Azzurra győztes mérkőzései 2002-ben Goran Ivanisevic: Hogyan koncentráljunk a legfontosabb pillanatokban? Goran Ivanisevic: Hogyan viseljük nyugodtan az egyszerű, buta hibáinkat meccs közben? Gera Zoltán: Leszoktam Michael Jordan: Én és a golf Shaquille O’Neal: Sikeres büntetődobásaim Gulyás László: Halandzsa nélkül Ronaldo: Hajápolás kezdőknek Diego Maradona: Légy tiszta Hegyi Iván: Poénjaim, sziporká- zásaim Puskás Ferenc: A kor nem számít... Michael Schumaher: Rossz kocsiaim Kispest - Honvéd: Annyi pénzzel könnyű volt... Pete Sampras: Kortalanul L'Orchestre Symphonique des [ 100 VIOLONS TZIGANES 22 órakor 2002. november 12-én 19 PASIENKY SPORTCSARNOK JEGYELŐVÉTEL: • DOM KULTÚRY RUZINOV, TEL.: 02/4342 7055 • ADA II. - DOM ODIEVANIA DUN AJ, 1. POSCHODIE, TEL.: 0903 403 856 • KNÍHKUPECTVO KULTÚRA NÁM. 1. MÁJA, TEL.: 02/5296 2065 • SH PASIENKY, TEL.: 02/4437 1633 • Dr. HORÁK, MEDENÁ 19, 02/544 3 5 667 • AGENTÚRA KOVÁCOVÁ, RADLINSKÉHO 27, TEL.: 02/5249 1378 • VO VSETKYCH POBOCKÁCH SATUR-TRAVEL • MOBILON: 0903/445 710, 0907/477 777 • WWW.TICKErPORTAL.SK , TEL.: 02/529 63 354 CITY HOTEL Bratislava ARMO.NIA CENTRUM PRE KULTURU A UMENIE Bratislava HUA MUSIC ART Az est vendége: VERA BÍLÁ & KALE UP 676
