Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-22 / 246. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 22. Gazdaság és fogyasztók A hétvégi írországi „igen" tegnap száguldásra késztette a kelet-közép-európai tőzsde- és pénzpiacokat Határozott lépés az unió felé Aki késlekedik, akár kétezer koronás büntetést is fizethet Halogatjuk a bevallást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Írország igennel szavazott az Európai Unió bővítésére. Közép-Európa egy lépéssel közelebb került a 2004-es csatlakozáshoz. (Reuters-felvétel) Pozsony/Prága/Budapest/ Varsó. Az írországi igen győ­zelme után drágulhatnak a kelet-európai részvények, kötvények, s erősödhet a he­lyi fizetőeszközök árfolya­ma is, hiszen az Európai Unió bővítése elérhető kö­zelségbe került, ami a költ­ségek csökkenését, illetve a tőkevonzó-képesség növe­kedését jelenti - állítják egy­behangzóan az elemzők. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai Bloomberg rangos gazdasági hírügynökség elemzői véleményeket idéz: az egyik sza­kértő szerint a 10 ország EU-csatla- kozására immár tényként tekinte­nek a piacok, így megkezdődhet a kötvény- és részvényárfolyamok felzárkózása. A cseh Eurotel mobil- szolgáltató vezérigazgatója az uni­ós tagsággal járó stabilitást, a jobb üzleti környezetet, illetve a vállalat jövőjére vonatkozó, könnyebbé vá­ló tervezést emelte ki. Erősödik a tőzsde A Bloomberg értékelése szerint az új EU-tagok nemsokára bevezetik az eurót is, ami a befektetési koc­kázatok csökkenését, ezzel együtt a helyi államkötvények, illetve a főbb devizák vonzóbbá válását eredményezi. A kötvényhozamok máris közeledtek a nyugat-európai szinthez, a 2012-es lengyel euró- kötvény, illetve a hasonló lejáratú német kormányzati kötvények ho­zama közötti különbség az elmúlt 3 hónapban 11 bázisponttal 95-re mérséklődött. Az elemzők úgy vélekedtek, hogy a Kelet-Európábán tevékenykedő bankok - mint például az Erste Bank, az OTP Bank és a lengyel Bank Pekao - részvényei az elmúlt évben a legjobban teljesítő papí­rok közé tartoztak, s további erősödésre is kilátás van, ugyanis az EU-bővítés egyik legnagyobb nyertesei a pénzügyi szolgáltatók lehetnek. Dollárban számítva az OTP-részvények az idén 35 száza­lékkal, a Pekao-papírok pedig 13 százalékkal drágultak. Szintén dollár alapon vizsgálva, a prágai részvényindex, a PX-50 az idén a világ harmadik legjobban teljesítő tőzsdemutatója lett, 25 százalé­kos többlettel, míg a 8 százalékos emelkedést felmutató budapesti BUX a hetedik helyre került, szemben például a Nasdaq Com­posite 34 százalékos esésével. Vágtató valuták A tőzsdék mellett a közép-európai térség valutái is lelkesen reagáltak az írországi referendum kedvező végeredményére. Az ír népszava­zás eredményének köszönhetően a tegnapi nyitást követően emelke­dett a szlovák és a cseh korona ár­folyama is az euróval szemben. A piac meggyőződése szerint az emelkedésnek még jócskán van ki­futási lehetősége a közeljövőben. Egy nemleges ír szavazás árnyéká­ban a szlovák és a cseh korona a többi kelet-európai devizához ha­sonlóan ugyanis eladási nyomás­nak volt kitéve az elmúlt héten. Az írek jóváhagyása most lehetőséget adott a pozitív korrekcióra. A szlovák korona a pénteki 41,750/810-es korona/euró zárás­sal szemben a tegnapi nyitást kö­vetően 41,460 euró/koronás szint­re erősödött, vagyis 30 fillért javí­tott pozícióján, míg a dollárral szemben 42,950/43,001-ről 42,820/870 szintre mozdult el. A legközelebbi jövőben 41,500- 41,800 között várják a szlovák ko­rona árfolyamát, de meglehetősen ingadozó jelleggel. Hozzátéve, hogy az elkövetkező napokban kí­sérlet történhet a 41,500-as küszöb áttörésére is, és megközelítheti akár a történelmileg legerősebb, 41,300 korona/eurós szintet is. A gyors erősödést követően azonban nem lehet kizárni a jegybanki bea­vatkozást sem. Elemzők nagy je­lentőséget tulajdonítanak a jegy­bank pénteki banktanácsi ülésé­nek is, amelytől az alapkamatok csökkentését várják. Ez azonban az elemzők szerint nem lesz na­gyobb hatással a szlovák fizetőesz­köz árfolyamára. Az elmúlt héten háromhavi mély­pontot érintő cseh korona 30,302/335-ig emelkedett az eu­róval szemben tegnap reggel. Pén­teken a cseh deviza még 30,540/ 570-en állt. A dollár ellenében 31,449/476-ről 31,185/215-re erősödött. A cseh korona esetében az elkövetkező napokban a 30,0-ás küszöb áttörésére tett kísérletre számítanak. A jegybank ellenállása azonban ezt nyugati szomszé­dunknál minden bizonnyal meghi­úsítja. Az európai uniós bővítést igenlő ír népszavazás, valamint a kormányzó pártok győzelmét hozó magyarországi önkormányzati vá­lasztások bizalmat ébresztettek a magyar valuta iránt a külföldi be­fektetőkben is - mondták a keres­kedők. A szakértők szerint a nap további részében is erős marad a forint iránti kereslet. Az euróval 241,20 és 242,80 forint közötti szé­les sávban kereskedtek napközben a péntek délutáni 244,85-245,00 forintos árfolyamhoz képest. A len­gyel zloty drágult, s a kötvénypiac is áremelkedéssel reagált arra, hogy az ír népszavazáson „igen” döntés született az EU-bővítéséhez nélkülözhetetlen nizzai szerződés jóváhagyására. A zloty árfolyama egy százalékkal erősödött a dollár­hoz és az euróhoz képest egyaránt. A dollárral szemben 4,1313-on, az euróval szemben 4,0175-ön állt a lengyel fizetőeszköz a varsói devi­zakereskedelemben. A Reuters leg­utóbbi felmérése szerint a zloty 4,016-ig erősödhet a dollárral szemben az ír igen nyomán. A bővítés hozadéka Gazdaságilag előnyös volna az Eu­rópai Unió számára, ha tíz tagje­löltet egyszerre venne fel. A sza­kértők szerint az EU politikailag káros és gazdaságilag rövidlátó módon vitázik a csatlakozás költ­ségeiről és a várható haszonról. A gazdaságosság oldaláról nézve az Európai Unió (EU) számára előnyökkel járna az egykörös bőví­tés, az úgynevezett Big Bang. E forgatókönyv szerint a tagállamok száma egy csapásra tízzel: a kelet­európai jelöltekkel, valamint Cip­russal és Máltával bővülne. Ez a legfőbb megállapítása a Deutsche Bank Research (DBR) minap meg­jelent Bővítési monitor című ta­nulmányának. A csatlakozni szán­dékozóknak jutó pénzekről szóló vitákban gyakran figyelmen kívül hagyják azok valódi nagyságrend­jét. A tanulmány ugyanakkor fel­hívja a figyelmet arra, hogy a tag­jelöltek GDP-je a már kibővített unió „nemzeti” össztermékének csupán 5 százalékát teszi majd ki, ami némileg enyhít a „mennyiségi problémán”. Ez világos érv amel­lett, hogy a csatlakozással járó gazdasági nyomás, a verseny éleződése kisebb lesz, mint aho­gyan azt ma sokan várják, bár re­gionális értelemben, valamint egyes szektorokon belül érzékel­hető majd bizonyos beilleszkedési zavar. Amennyiben az EU tartja magát az ígért időpontokhoz, a leg­inkább felkészült jelöltekkel év vé­géig befejeződnek a csatlakozási tárgyalások. Ennek ellenére úgy tű­nik, hogy az unió tagállamai politi­kailag és gazdaságilag egyaránt rö­vidlátó huzavonába bocsátkoztak a bővítés költségéről és hasznáról. Lemaradók és felzárkózók A DB Research tanulmányának ké­szítői szerint a csatlakozási hajrá­ban korábban lemaradt országok (Szlovákia, Lettország, Litvánia) hatalmas lépéseket tettek a felvétel teljesülése érdekében. Ennek kö­vetkeztében a korábbi „sztárjelöl­tek” - Magyarország, Szlovénia, Csehország vagy Észtország - elő­nye a felére olvadt. Olyannyira si­keresen zárkóznak fel a korábban említett lemaradók, hogy az utóbbi időben a „problémás tanulók” kö­zött számon tartott Lengyelorszá­got sikerült lekörözniük. Az érteke­zés a bővítés gazdasági hatásait vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy az egykörös, mind a tíz csatla­kozni kívánó állam felvételével ke­csegtető forgatókönyv gazdasági­lag mindenképpen előnyösebb, mint az úgynevezett „regatta forga­tókönyv”, azaz a jelöltek kétkörös érkezése. A konvergencia-rangsor­ban, a nyolc favorit közül egyér­telmű Szlovénia előnye, őt követi Csehország, majd Magyarország. Csehország az ezüstérmet főként tőkevonzó képességének köszön­heti. Az ING Barings bank elemzése szerint a 10 újonc a belépés első évében összesen 5,6 milliárdveurót kap Brüsszel különböző alapjaiból, 2005- ben 8-9 milliárd euróra te­hető a közvetlen pénzinjekció, 2006- ban pedig 10-12 milliárdra, ami a világ legnagyobb gazdasági tömörülésének számító európai Unió számára nem jelent komoly kiadást. (FN, Napi, c, t, m, ú) Besztercebánya. Október 15-ig 563 személy nyújtotta be vagyonbevallá- sát. A legtöbben, összesen 232-en a pozsonyi adóhivatal vonzáskörzeté­be tartozók közül tettek eleget köte­lességüknek, míg a legkevesebben, 27-28-an ezt az eperjesi és beszter­cebányai adóhivatalhoz tartozók kö­zül tették meg. Ondrej Mráz, a Köz­ponti Adóigazgatóság vezérigazga­tója szerint október végéig mintegy 3-5 ezren nyújtják be vagyonbeval- lásukat. Szerinte mindenképp érde­mes odafigyelni a határidőlo-e, hi­szen aki elmulasztja a vagyonbeval­lási kötelezettség teljesítését, azt akár 2 ezer koronás büntetéssel is sújthatják. Vagyonbevallási kell ten­nie legkésőbb október 31-ig min­denkinek, aki 1999. szeptember el­sejétől legalább 1,5 millió korona ér­tékű ingadanra tett szert. Bevallást kell tenniük azonban azoknak is, akik 1,5 millió koronánál nagyobb értékű ingósággal rendelkeznek. In­góság alatt szlovák koronát vagy bármilyen külföldi valutát értenek, legyen az készpénzben, vagy banki betét formájában. Akiknek a tulaj­donában nincs másfél millió koroná­nál nagyobb értékű ingaüan vagy in­góság, azoknak nem kell vagyonbe- vallást tenniük. A vagyonbevallási űrlap az adóhivatalokon kívül meg­található az internetes honlapon is. Az egyik a pénzügyminisztériumé ( www.finance.gov.sk ), a másik az adóhatóságé ( www.udr.sk ). (t, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Alacsonyabb cseh költségvetési hiány Prága. Csehország állami költ­ségvetése jövőre 684 milliárd ko­ronás bevétel és 795,3 milliárd koronás kiadás mellett 111,3 mil­liárd koronás hiánnyal számol - derül ki a cseh kormány által el­fogadott költségvetés-javaslatból. A korábbi javaslat még 157,3 mil­liárdos hiánnyal számolt, vagyis a végleges kormányjavaslatban 46 milliárd koronával sikerült lefa­ragni a deficitet. Jaromír Drábek, a Cseh Gazdasági Kamara elnöke szerint a lefaragás azonban csak a lakosság megtévesztését szolgá­ló optikai csalás, hiszen a hiányt csak úgy sikerült csökkenteni, hogy a Cseh Konszolidációs Ügy­nökség tartozásainak visszafize­tésére szánt 60 milliárd koronát több évre ütemezték át. (CTK) Folytatódik az SE magánosítása Pozsony. A Szlovák Villamos Művek (SE) privatizációs taná­csadója már a kormányváltást kö­vető új privatizációs bizottság első ülésén kész előterjeszteni a cég iránt érdeklődő befektetők rövidített listáját - nyilatkozta Pe­ter Mitka, a PriceWaterhouseCo- opers (PWC) tanácsadó cég kép­viselője. A cég iránt 8 befektető érdeklődött, akik közül a rövidí­tett lista közzétételét követően legfeljebb négy-öt folytathatja a tárgyalásokat. A végső döntést a Robert Nemcsics gazdasági mi­niszter vezette privatizációs bi­zottság hozza meg. (SITA) Tegnaptól új pályázat a BCR-re Bukarest. Tegnap új pályázatot írtak ki a legnagyobb román bank, a Banca Comerciala Ro­mána (BCR) magánosítására, elemzők szerint azonban most sem várható a korábbiaknál nagyobb érdeklődés. A BCR többségi részvénycsomagjának megvételére korábban a francia Eulia pénzintézet, valamint a Bank Austria Creditanstalt és az OTP Bank által alkotott konzor­cium nyújtott be szándéknyilat­kozatot. A menetrend szerint a pályázóknak november 29-éig kell szándéknyilatkozatukat be­nyújtani. (MTI) Valuta MAI VALUTAARFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok ________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 41,619 Lengyel zloty 27,151 1,364 Svéd korona 34,236 Svájci frank USA-dollár 10,307 66,137 Magyar forint (100) 17,119 4,590 5,600 Szlovén tollár (100) 18,189 28,317 42,684 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,38-42,68 41,44-43,84 1,33-1,39 16,13-18,13 OTP Bank 40,44-42,55 41,44-43,73 1,32-1,39 16,49-17,75 Postabank 40,47-42,77 41,32-44,04 1,33-1,39 15,32-18,92 Szí. Takarékpénztár 40,42-42,39 41,38-43,50 1,32-1,39 16,35-17,90 Tatra banka 40,46-42,54 41,50-43,64 1,33-1,39 16,47-17,83 UniBanka 40,44-42,52 41,47-43,60 1,33-1,39 15,44-18,82 Általános Hitelbank 40,70-42,87 41,74-43,96 1,32-1,40 16,35-18,23 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. okt. 20-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,40,4,55 4,95-5,10 5,35-5,50 5,906,05 6,106,25 6,556,70 1,504,00 Banka Slovakia 5,00 5,60 6,00 6,50 6,80­3,00 HVB Bank Slovakia 3,50-5,50 5,05-5,55 6,50 5,55-5,95 5,405,80 5,15-5,35 1,50 OTP Bank 4,70-4,90 5,205,50 5,706,00 6,106,30 6,506,70 6,556,75 2,004,00 Istrobanka 4,504,60 4,905,00 5,405,50 5,906,00 6,206,30 6,306,40 2,00 Ludová banka 4,404,80 4,905,30 5,15-5,55 5,80 5,70 6,05 1,503,75 UniBanka 4,704,80 5,205,40 5,35-5,50 5,705,90 5,95-6,00 5,956,05 3,OOig Prvá komunálna banka 4,00 4,95-5,25 5,205,50 6,006,30 6,206,50 6,30 2,002,60 Tatra banka 4,905,10 5,305,50 5,806,00 6,006,20 1,75 Slovenská sportolna 4,704,80 4,804,90 5,45-5,55 5,705,80 5,805,90 1,25 Vseobecná úverová banka 4,404,70 4,805,30 5,35-5,70 5,95-6,35 6,35-6,90 6,70 1,503,70 Postová banka 4,50 5,10 5,50 6,00 6,20 6,40 1,504,00 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. okt. 20-án) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 5,10 5,35 5,40­2,00 Banka Slovakia 6,00 6,50 6,80 7,00 3,50 OTP Bank 5,80 6,10 6,30 6,50 6,70 3,25 Istrobanka 5,50 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Ludová banka 5,20 5,70 5,75 6,25 2,50 UniBanka 5,95 6,10 6,15 6,20 2,30 Postová banka 5,30 5,50 6,00 6,50 3,00 Prvá komunálna banka 5,70 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Tatra banka­­­­3,25 Slovenská sporitel'na 4,80-4,90 5,45-5,55­5,70-5,80 6,10 1,50 Vseobecná úverová banka 5,00 5,20 5,40 5,60 5,70 5,80 2,50

Next

/
Thumbnails
Contents