Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-17 / 242. szám, csütörtök

Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 17. Sókszelőcén a radikálisan csökkentették és szakosították a termelést - a 24 növénytermelési ágazatból négy maradt fenn, felszámolták a baromfi- és a húsmarha-tenyésztést Zsák János elégedetten szemléli az idei várható kukoricatermést. annyit jelent, hogy a vetőmagot már nemcsak kitermelik, hanem saját maguk tisztítják, csávázzák, csomagolják és úgy szállítják ke­reskedelmi partnereiknek. Az állattenyésztésben a tejterme­lés magas szintű koncentrációja és teljesítőképessége révén ma már a. fejőberendezések befogadási ka­pacitásának korlátái miatt azok cseréjére kényszerülnek. Az elnök kissé óvatosan fogalmaz a terveket illetően. „8-9 ezer literes fejési átlaghoz a műszaki feltételek kialakítása nem olcsó mulatság, s ez a szint ma már az uniós országok átlagával ver­senyképes, ugyanakkor elgondol­kodtató, hogy a belépéssel kapcso­latos kvóták megszabása milyen gátat jelenthet az ágazat fejlődésé­ben, hiszen ezek a kvóták a terme­lőkre szétírva hosszú időkre vissza­foghatják, vagy akár visszavethetik egy-egy gazdaságban az ágazatot.” Zsák János abban bízik, hogy az új gazdasági környezetben végre ér­vényesülni fognak a jogszabályok, előírások, hogy a minisztérium ál­tal törvényerejű rendeletben meg­szabott piacszabályozási feltéte­lek, garantált árak vagy egyéb elő­írások nemcsak a termelők számá­ra jelentenek némi fogódzót, érve­lési szempontot az üzleti tárgyalá­sokon, hanem a feldolgozók, vagy a felvásárlók számára is törvény által érvényesíthető kötelezettsé­get jelent. „Már most nyilvánvaló, ha az uni­óba való belépésünk után is meg akarjuk őrizni a versenyképessé­günket, és a jóval keményebb gaz­dasági környezetben is sikeresen helyt akarunk állni, elsősorban önmagunkra, saját erőnkre kell támaszkodnunk, magunknak kell megkeresnünk a sikerhez vezető utat, hangoztatja Zsák János. A sőkszelőcei Progres mezőgazda­(A szerző felvételei) sági szövetkezet nemcsak nevé­ben hordozza a haladás szinoni­máját. A gazdaság a modern tech­nológiák és termesztési, tenyész­tési eljárások elterjesztésében is élen jár, számtalan olyan új ter­méket gyárt vagy forgalmaz, ame­lyek a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és gazdaságos­ságának növelését szolgálják. Az állattenyésztésben például a Detoxa 2000 nevű készítmény a mikotoxinok semlegesítésére szol­gál, az Ecostat nevű takarmánykiegészítő a sertések bélgyulladásnak megelőzését se­gíti elő. A fejőstehenek számára a Live sace nevű készítmény a ben- dő optimális fermentációjának ki­alakítását szolgálja, s kiváltható vele a szemes takarmány adagolá­sa is. A Protamin nevű fehéijekon- centrátum a napjainkban egyre inkább keresett szója teljes értékű helyettesítésére használható, (sz) A Progress jegyében két divízióba összpontosultak, az agro- és a zoodivízióba, amelyek a tevékenységüket teljesen önállóan végzik, fokozatosan megteremtve a féltételeket a saját forrásokból, saját számláról történő önálló fi­nanszírozásra. A szövetkezet mint olyan, ma már csak szolgáltatáso­kat nyújt ezeknek a divízióknak, s együttműködik a fejlesztési kon­cepciók kidolgozásában és megva­lósításában” - hangsúlyozta Zsák János a szövetkezet elnöke. A mintegy 2600 hektáros gazda­ságban a termelési struktúra radi­kális átalakításának eredménye­ként a növénytermesztésben a 24 termelési ágazatból négy maradt fenn - a kukorica, a búza, az árpa és a takarmánykeverékek, a lucer­na termesztése. Az állattenyész­tésben felszámolták a baromfite­nyésztést és a húsmarha- tenyésztést, csupán a tejtermelés­re és a sertéshizlalásra összponto­sítanak. „Döntéseinket elsősorban az egyes ágazatok hatékonysági mutatói és a termékek értékesítési lehetősé­gei motiválták. Nyilvánvaló volt, hogy a termékek minél magasabb szintű feldolgozottsági foka lesz az a kulcs, amellyel a hatékonysá­gi és gazdasági mutatóinkat befo­lyásolni tudjuk” - vélekedett az el­nök. Sókszelőcén már korábban megteremtették ehhez a féltételeket. A búzát saját mal­mukban őrlik, s lisztként értékesí­tik, a kukoricát keményítőnek, az árpát sörárpának adják el partne­reiknek. A szövetkezet csaknem egy évtize­de foglalkozik a talajkímélő, ún. szántás nélküli termesztéstechno­lógiák működtetésével, amelyet immár nemcsak saját parcelláikon alkalmaznak, hanem partnereik­nek szolgáltatásként is végzik. Újabban a vetőmagok előállítása mellett annak forgalomba hozásá­val kívánnak piacra lépni, ami ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ örténetének első T négy évtizedében a sőkszelőcei mezőgaz­dasági szövetkezet is magán viselte az ak­kori szövetkezetek jellemző jegyeit, nevezetesen a rendkívül sokrétű, az agrárterme­lés csaknem minden területét fel­ölelő termelési struktúrát, amely­ben a növénytermesztéstől kezdve az állattenyésztésen át a baromfi­nevelésig valamint a gyümölcs- és szőlőtermelésig nagyon sokféle termék előállítása szerepelt. A rendszerváltást követő átalakítási folyamatban a szövetkezet vezetői számára nyilvánvalóvá vált, hogy az új piaci viszonyok között a haté­kony és gazdaságos termelés köve­telményeinek nem felelhet meg az összes termelési ágazat, ezért a taggyűlés elé olyan transzformáci­ós tervezetet terjesztettek elő, amely a termelési struktúra radi­kális szűkítésével valamint az in­tenzív termelésre való áttéréssel és nagyfokú szakosodással szá­molt. A tagság jóváhagyta az elképzelé­seket, s azokat az elmúlt évtized­ben csaknem teljes mértékben si­került megvalósítaniuk. Sőt, a transzformációs folyamat végre­hajtásában azon szövetkezetek so­rába léptek, ahol a törvényadta le­hetőségeket figyelembe véve ren­dezték a tulajdonviszonyokat is. 2000-ben a szövetkezet tagja lett egy kereskedelmi társaságnak, amely felvásárolta a szövetkezeti tagok tulajdonrészeit, s ezáltal meghatározó részesedést szerzett a szövetkezet vagyonában, amit egyúttal a gazdasági ügyek irányí­tásában is érvényesült. „Az új viszonyok, a szűkített ötta­gú vezetőség operatívabb és haté­konyabb döntéshozatali helyzete nyomán végülis kialakultak a gaz­daság szerkezeti átalakításának feltételei. A termelési részlegek Ilyen kifutókban nevelik a borjúkat GYOMIRTOSZEREK A GABONAFÉLÉKBE — Ősszel Búza, árpa, rozs, tátikáié Problémai ragadós galaj, fehér árvacsalán, veronika, mezei árvácska és egyéb gyomnövények Megoldás: AURORA 50 WG, 30-40g/ha “Command" a gabonafélékben villámgyors kontakt hatással Gyomirtószer, amelynek nincsenek konkurensei, csak partnerei Problémás nagy széltippan, nyári perje, parlagi ecsetpázsit, parlagi pipitér és egyéb gyomnövények Megoldás: LENTIPUR 500 FW, 1,5-3 l/ha Alkalmas késői posztemergens alkalmazásra is Ha minden gyomnövény megtalálható, ideális megoldás: LENTIPUR + AURORA 1,5 - 2 l/ha + 30 g/ha A szerek alkalmazásának előnyeiről kérjen tájékoztatást regionális képviselőinktől! Nagyszombati, Besztercebányai Nyitrai kerület Eperjesi és Kassai Eperjesi és Kassai Pozsonyi kerület kerület Simoncic Jozef kerület (nyugat) kerület (kelet) Kollár Rostislav Marcinek Stefan 0905 618 449 Cernicky Ivan Vdovjak Jozef 0903 265 501 0903 265 509 0903 265 502 0903 265 503 F&N Agro Slovensko, s.r.o. Tel.: 02/43 42 99 03 / Roznavská 34 Fax: 02/43 42 99 36 j 821 04 Bratislava http:// www.fnagro.sk Egy hektár repcéből 20 ezer km megtételéhez elegendő üzemanyagot lehet előállítani Repcéből készül az üzemanyag ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS ár régóta ismere­M tes, hogy a növényi olajok alkalmasak a dízelmotorok ^meghajtására. Ru­dolf Diesel például a róla elnevezett eredeti motorban először szintén földimogyoró-ola­jat alkalmazott. A biodízel alap­anyagát növényi olajok képezik, amelyek közül nálunk a repce- és napraforgóolaj jöhet számításba. Az olajból, vegyi eljárás útján ész- terezéssel állítják elő, erre ma már kidolgozott technológiák és gépek állnak rendelkezésre. Az észtere- zés folyamata ebben az esetben sem bonyolultabb és költségesebb, mint a kőolajból készülő dízel elő­állítása. Egy tonna repcéből mintegy 300 kg biodízel állítható elő, állítják a szakemberek, s mellékterméke­ként csaknem ugyanannyi takar­mányként hasznosítható olajpogá­csa valamint mintegy 200 kg egyéb hasznosítható termék (pl. glicerin) keletkezik. Egy hektár repce ter­méséből mintegy 20 ezer km meg­tételéhez elegendő üzemanyagot lehet előállítani. Ha elektromos áramfejlesztéshez generátorban használjuk a biodízelt, a számítá­sok szerint egy 3 ezer lakosú tele­pülés szántóterületének 10 száza­lékán annak az évi teljes áramszük­ségletéhez elegendő nyersanyagot meg lehet termelni. Az ásványi eredetű dízelolajra mű­ködő motorokban bizonyos átala­kításokra van szükség arra, hogy a biodízel bennük alkalmazható le­gyen. Kétségtelen, hogy alkalma­zásának vannak hátrányai is, ezek azonban kiküszöbölhetők, főleg azáltal, hogy a biodízelt nem tisz­tán, hanem mintegy 30 százalék- ban az ásványi alapú, kőolajból ké­szült üzemanyaghoz keverve hasz­náljuk. Ugyanakkor elvileg a motor tiszta biodízellel is működőképes. Egyes vélemények szerint komoly hátrányt jelent, hogy a magasabb üzemi hőmérséklet miatt a moto­ron belüli vezetékek nem lehetnek gumibői vagy műanyagból, helyet­tük fémcsöveket kell alkalmazni. Ugyanezen ok miatt nagyobb a ke­nőolaj-veszteség is. Az olajosok, a repce és a naprafor­gó termesztéséhez nálunk is adot­tak a feltételek, e növények vetés- területe adott határok között nö­velhető a biodízel érdekében tör­ténő feldolgozásra. A vetésterület meghatározásakor figyelembe kell venni a vetésforgó követelmé­nyeit és a növények kórtani prob­lémáit (a napraforgó például csak 4—5 év múlva, a repce 2—3 év múlva vethető ugyanarra a hely­re). Kétségtelen azonban, hogy az ország szántóterületének jelentős részén számolni lehetne az olajo­sok termesztésével. A statisztikai adatok alapján az is kimutatható, hogy a repce után vetett kalászo­sok mintegy 10 százalékkal na­gyobb terméshozamot adnak. A biodízel előállítása során kelet­kezett melléktermékeknek szin­tén fontos szerepük van. A feldol­gozáskor keletkező olajpogácsa 30 százalék fölötti fehérjét tartal­maz, amellyel az állati fehérjék helyettesíthetők a takarmányo­zásban. Nem elhanyagolható szempont a biodízel környezetkímélő hatása sem. Nem mérgező, biológiailag könnyen lebomló anyag. Ha pél­dául ásványi olaj kerül a folyóvíz­be, komoly károkat, nagymértékű halpusztulást okozhat, biodízel esetén viszont némi túlzással ez inkább tápláléka lesz a halaknak, nem méreg, s a vízben néhány hó­nap alatt lebomlik. Legnagyobb előnye a kipufogógázoknál jelent­kezik. Mivel a kőolajnál nagyság­rendileg kevesebb ként tartalmaz, a levegőbe kerülő káros rákkeltő anyagok mennyisége több mint 90 százalékkal csökkenthető, (ly) Illusztrációs felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents