Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-17 / 242. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 17. Közélet 5 A közüzemi árak az elkövetkező években a valós viszonyokat tükrözve jelentős mértékben emelkedni fognak Új kézben az energiaár alakítása A lényeget némileg leegyszerűsítve, a központilag szabályozott árakat ezentúl a pénzügyminisztérium helyett egy független intézmény, a Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal (ÚRSO) emeli. Ennek munkájáról Karol Dvorákkal, a hivatal elemzési főosztályának vezetőjével beszélgettünk. TUBA LAJOS Mit jelent a hálózati ágazatok szabályozása? A hivatalt tavaly októberben hozták létre, és feladata 2003. január 1-i hatállyal a hálózati ágazatokban a cégek működési engedélyeinek kiadása, új energetikai létesítmények építésének engedélyezése és az árak szabályozása. Már korábban is kiadtunk néhány, gázipari és villamos energiai szabályozással kapcsolatos döntést, október 1-jén a távhőszolgáltatás árszabályozásának módjáról döntöttünk, az év végéig pedig sor kerül a földgáz és villamos áram árának szabályozására is. Karol Dvorák: „A lakosság azzal tisztában van, hogy az árak nagy része nem felel meg a valós költségeknek." (A szerző felvétele) Lényegében a távfűtés árának szabályozása volt az első, széles rétegeket érintő döntésük. Magyarázza meg ennek a menetét! Hivatalunk mindegyik ezzel foglalkozó cég számára saját maximális árat állapít meg. Összesen mintegy 1300 cégről van szó, amelyek nagyon eltérő körülmények között működnek. Újdonság az is, hogy az ár két részből tevődik össze. A végső felhasználó egyrészt egy állandó összeget fizet majd, amely a szolgáltató állandó kiadásait fedezi, a másik, változó nagyságú részt pedig az elfogyasztott energia alapján számlázzák ki számára. A törvény értelmében a hivatalunk a felhasználókat védi, és arra törekszünk, hogy ők valóban csak az elhasznált energia- mennyiséget fizessék meg. Ennek » Ha a legszegényebb rétegek számára a költségek növekedését részben kompenzálni kell, akkor erre a szociális támogatás kere- . . tében van lehetőség. N\ értelmében a szolgáltatók az árképzés során csak az indokolt költségeiket és a tisztességes hasznot vehetik figyelembe. Távfűtésről lévén szó, azonnal felmerül a kérdés, hogy ki állja a rosszul szigetelt vezetékekben keletkező veszteséget? A szolgáltató csak a szabványban szereplő veszteséget számíthatja be. Amennyiben ez a vesztesége nagyobb, mint ami a minőségi tanúsítványában szerepel, ez már a nyeresége kárára megy. Megtörténhet, hogy egyes szolgáltatók gigajoule-onként akár 500 korona feletti árat is számláznak? Mi jelenleg ún. ádagárat és versenyárat állapítottunk meg. Az első 420 korona, ez a jelenlegi árviszonyokat tükrözi. A 450 koronás versenyár egy olyan helyzetre vonatkozik, amikor valaki leválik a távfűtőrendszerről, és mondjuk egy lépcsőháznak külön fűtést létesít, ez lényegében összehasonlítási alapként szolgál. Célunk, hogy a legtöbb esetben ne lépjék túl ezt az árat. Lehetnek azonban objektív okok, például nagyon drága fűtőanyag vagy kicsi rendszer, ahol eseüeg magasabb árat engedünk meg. Egyébként a szabályozás részét képezik a fix költségek, például a bérköltségek, amelyek szintén nem léphetik túl a megengedett mértéket. Következő döntésük a víz- és csatornadíjakat illette, és hamarosan sorra kerül a földgáz és a villanyáram is. Valóban arra kell készülnünk, hogy rövid időn belül mindenütt a teljes költségeket fogjuk fizetni? A lakosság azzal tisztában van, hogy az árak nagy része nem felel meg a valós költségeknek. Állami támogatás ugyan nincs, de ezekben az ágazatokban a vállalkozók és a cégek számára szolgáló magas árak miatt keresztdotációkkal igyekeztek kompenzálni a lakossági árakból adódó veszteségeket. Hivatalunk mindenképpen arra törekszik, hogy ennek felszámolása során lehetőleg kerülje a szociális sokkot. Ezért ún. első deregulációs időszakról beszélünk, amely során kettő-négy év alatt érjük el a kívánt szintet. A másik tényező, amit figyelembe kell vennünk, az az uniós csatlakozás, addigra minden ilyen ártorzulást fel kell számolni. Ez azt jelenti, hogy a folyamatnak lényegében 2004 folyamán be kellene fejeződnie. A hivatal nehéz feladat előtt áll. Mi kénytelenek vagyunk reagálni a helyzetre, és nem tehetünk arról, hogy az elmúlt tíz évben a Meéiar- kormányok nem igyekeztek ezt felszámolni. A Dzurinda-kormány tett bizonyos lépéseket, főleg a villamos energia és részben a földgáz árával kapcsolatban, de ezt a folyamatot most be kell fejezni. Régóta ismert tény, hogy ezen a területen a lakossági árak elmaradnak akár az önköltségtől is, de a politikusok rendre visszariadtak ennek felszámolásától. Önök mennyire veszik figyelembe a lakosság vásárlóerejét? A hivatal nem veheti át az állam szociális támogató szerepét. Ha a legszegényebb rétegek számára a költségek növekedését részben kompenzálni kell, akkor erre a szociális támogatás keretében van lehetőség. Hivatalunk dolga, hogy miközben védi a fogyasztók érdekeit, a vállalkozói szubjektumok számára a működésre alkalmas körülményeket biztosítson. Számításaik tartalmazzák a tisztességes hasznot is. Ez hány százalék? Ezzel kapcsolatban hamarosan a Törvénytárban rendelet jelenik meg. Ä haszonkulcsot nem lehet egységesen megállapítani, de általában 15 százalék körül mozog. A távfűtésnél más módszert alkalmaztunk, ott abszolút értékben határoztuk meg a tisztességes hasznot, mégpedig gigajoule-onként 25 koronában. Az előzetes információk szerint az elkövetkező két évben 25-30 százalékos áremelésekkel számolhatnunk. Mi következik akkor, ha már elértük a szokványosnak nevezhető árszerkezetet? Azután az árszabályozás már csak az éves inflációt vagy esetleg a fűtőanyagok világpiaci árváltozásait követi majd. Nyugat-Európában ez a rendszer természetes. Hogy állnak a visegrádi országok? Ebből a szempontból kissé lemaradtunk. Magyarországon már évek óta működik a rendszer, Csehország két évvel ezelőtt vezette be, és Lengyelországban is megoldották. Hogyan nyilvánul meg hivataluk függetlensége? Nem tartozunk semmilyen minisztériumhoz. A szabályozási tanács tagjait a parlament nevezi ki és csak pontosan meghatározott feltételek mellett válthatók le. Egyetlen kötelességük annak követése, hogy a hatáskörükbe tartozó cégek csakis a A törvény értelmé- ' ben január 1-ig kell közzétennünk a villamosenergia- és a földgáztarifákat, a távfűtési díjakat, illetve a víz- és csatornadíjakat. \\ valós költségeiket építsék be az áraikba. Amennyiben ezt nem tartják be, a következő évben csökkentik a számukra megállapított árakat. Mikor kerül nyilvánosságra a január elsejéről tervezett összes áremelés? A törvény értelmében január 1-ig kell közzétennünk a villamos- energia- és a földgáztarifákat, a távfűtési díjakat, illetve a víz- és csatornadíjakat. A javaslatokat az egyes cégek teszik meg, feltételezésünk szerint még ebben a hónapban. A földgáz esetében novemberben már meg is születik a döntés. VILLÁMINTERJÚ Grigorij Meseznikov politológussal az új politikai kultúráról A parlament alakuló ülése fegyelmezetten zajlott és mentes volt mindenféle botránytól. Csak azért, mert az első ülés volt, vagy valóban „megjavultak” a honatyák? Az alakuló ülésen mindig nagyobb a fegyelem, ám a mostani mégis más volt a négy évvel ezelőttinél. 1998-ban ugyanis az ellenzék és a kormánykoalíció kapcsolata konfliktusos volt. Most arra lehet következtetni, hogy változhat az ellenzék és a koalíció együttműködése és viszonya, ami bizonyos politikai kultúra meghonosodását eredményezheti. Mindez arra vezethető vissza, hogy a kormánypártok bőkezűek voltak az ellenzékkel szemben, már a bizottsági tisztségek elfoglalásánál tág teret biztosítottak az ellenzéki érdekek érvényesítésére. A keddi, gond nélküli ülés a kormánypártok érdeme, kezdettől előzékenyek az ellenzékkel. Vagyis valóra válhat Pavol Hrusovsky házelnök „álma”, mely szerint az emberek újra bízni fognak a parlamentben? Igen, hiszen a bizottságok élén betöltött funkciókkal az ellenzékre is bizonyos felelősség hárul, és nem valószínű, hogy ezek után az ellenzék gúnyt űz majd a parlamentből. Jó jel, hogy a Ház egyik alelnöke ellenzéki, korábban ez elképzelhetetlen volt. Ön szerint alacsonyabb lesz a képviselői hiányzás is? A kormánypártiak biztosan fegyelmezettebbek lesznek, hiszen nagyon szűk többséggel rendelkeznek. Ezenkívül a kéviselők kétharmada újonc, számukra a parlamenti munka nem lesz rutinszerű, és ha a politikában el akarnak valamit érni, akkor valóban keményen kell dolgozniuk. Az elmúlt négy évben a kormányfő, a házelnök és az államfő viszonya nem mindig volt felhőtlen. Várható javulás? Nehezen elképzelhető, hogy az új házelnök a kormányfő ellen szavazzon, ahogyan azt Jozef Migas tette 2000-ben. A KDH és az SDKÚ közel álló pártok, s ez jó feltételeket biztosít a két közjogi méltóság jó viszonyához. Mindhárom közjogi méltóság kinyilvánította, hogy szeretnének jó kapcsolatot kialakítani. Új fejezet kezdődik Szlovákia történetében. Rudolf Schuster gyakran bírálta a kormányt és a miniszterelnököt. Ön szerint a jövőben az államfő tartózkodik majd a tőle megszokott kritikától? Nem lehet teljesen kizárni, hogy az államfő továbbra is bírálni fogja a kormányt. Ám a polgárok a jobbközép pártoknak szavaztak bizalmat, lényegesen erősödött Mikulás Dzurinda pozíciója, és szerintem ennek köszönhetően a miniszterelnök és az államfő között korrekt viszony alakul ki. (sza) Simko helyén Palkó Az első és utolsó pohár Pozsony. Rövid pohárköszöntővel lépett tegnap hivatalba Vladimír Palkó új belügyminiszter, de leszögezte, hogy a tárcánál a koccintással máris „lezárul az alkohol fejezete”. A minisztérium vezető tisztviselőivel már értekezett, de személyi kérdések egyelőre nem kerültek szóba. A védelmi miniszterré kinevezett Ivan Simko „nehéz szívvel” válik meg a belügyi tárcától, de tudatosítja, hogy más feladata lesz. Mikulás Dzurinda kormányfő a polgároktól olyan megállapításokat is hallott, hogy a rendőröket „Iván Simko fúvósainak” nevezték, ami jelzi, hogy kezdték komolyan venni az alkoholfogyasztás elleni fellépést. Simko új posztján elődje, Jozef Stank reformjait szeretné folytatni, hogy „kevesebb vas, de több ész, szilárdabb akarat és kemény kiképzés” jellemezze a reszortot. A védelmi minisztériumban is szeretné felmérni, mi a helyzet az alkohollal. (SITA) RÖVIDEN Hrusovsky a legsürgősebb törvényekről Pozsony. A köztisztviselői törvény módosítása az új parlament egyik legsürgősebb feladata - jelentette ki tegnap a Rudolf Schuster államfővel folytatott tárgyalása után Pavol Hrusovsky házelnök. Sürgős feladat módosítani, illetve jóváhagyni a választási az összeférhetetlenségi törvényt, a vagyon eredetének igazolásáról szóló jogszabályt és a munka törvénykönyvét. (TASR) Uniós stop a politikai menedékjogra Luxemburg. Az uniós tagjelölt államok polgárai 2003 áprilisától nem kérhetnek politikai menedékjogot az Európai Unió tagállamaiban. Erről az EU-államok igazságügyi és belügyminiszterei döntöttek. Brüsszel ugyanis a csatlakozásra alkalmasnak tartott országokat jogállamként kezeli, amelyekből politikai okokból nincs miért kivándorolni. (SITA) Lexát újra kihallgatták Pozsony. A nyomozók tegnap az úgynevezett milliós csalás ügyében is kihallgatták Ivan Lexát. A titkosszolgálat (SIS) volt igazgatóját ebben az ügyben azzal vádolják, hogy nem tett jelentést beosztottja visszaéléséről. Gejza V. a saját házán is dolgoztatta azt az építkezési céget, amelyet a titkosszolgálat bízott meg és fizetett. Az így okozott kár meghaladja az egymillió koronát - innen az ügy közkeletű neve is. A kerületi bíróság egyébként az ügyet visszautalta az ügyésznek. A bíróság szerint ugyanis a Lexa elleni vádat csak Jaroslav Svéchota volt SIS-tisztviselő állításaira alapozták, akit azonban - törvényellenesen - csak a vádemelés előtt hallgattak ki, utáha már egyszer sem. (TASR) Kormányprogram és költségvetés Pozsony. Mikulás Dzurinda miniszterelnök november 5-én ismerteti a parlamentben a kormány programját - állapodtak meg tegnap az első koalíciós tanácskozáson a kormánypártok. A program elfogadásáról november 12-én szavazhatna a parlament. Ezt követően a törvényhozás elé kerülne a jövő évi költségvetés tervezete is, hogy azt még a hónap végéig megvitathassák az egyes bizottságok, és december 9-e táján szavazhatna róla a plénum. (SITA) Friderikusz vezeti majd az A Hetet Budapest. Novembertől megújul a Magyar Televízió arculata. Megváltozik az intézmény lógója, új díszletekkel jelentkezik a Híradó, és olyan neves tévések bukkannak fel a műsorokban, mint Friderikusz Sándor vagy Pálfy István. Megszűnik az Aktuális, helyét napi negyven perces háttérműsor veszi át. Ugyancsak megszűnik az Éjjeli menedék című produkció, ezzel egy időben számos új műsor kerül a televízió képernyőjére. Este fél hattól félórás „közéleti show-műsorral” jelentkezik a köztévé, amelyben nem pártpolitikáról, hanem a nap aktuális híréről beszélgetnek majd a műsorvezetők vendégeikkel, (index) Felmérés a választások végeredményéről A többség elégedett TASR-HÍR Pozsony. A Focus közvélemény-kutató felmérése szerint 10,7 százaléka teljes mértékben elégedett, további 25,4 százaléka pedig elégedett a parlamenti választások eredményével. A megkérdezettek mintegy egyharmada elégedetlen, vagy inkább elégedetlen, további 26,2 százalék pedig semleges álláspontra helyezkedett. 45,1 százalék gondolja úgy, hogy az uj kormány megfelel Szlovákia számára, 38,1 százalék ennek ellenkezőjét vallja. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 44,4 százaléka elégedett, a főiskolai végzettségűeknél magasabb az arány, 61,4 százalék. A legelégedettebb a magyar kisebbség, 72,6 százaléka véli úgy, hogy jól végződtek a választások, és 85 százaléka véli úgy, hogy pozitív lesz az új négyes koalíció tevékenykedése. Libériába és Sierra Leonébe is jut szlovák haditechnika Közvetve terroristáknak adunk el fegyvereket? TASR-HÍR Pozsony. Közvetve Szlovákia is a nemzetközi terrorizmus résztvevőjévé vált, mert - kötelezettségeivel ellentétben - a nemzetközi biztonságot veszélyeztető államokba és terrorcsoportoknak is fegyvereket ad el - nyilatkozta tegnap Ivó Samson, a Szlovákiai Külpolitikai Társaság elemzője egy a védelmi tárca által rendezett konferencián. Samson egyes ENSZ-dokumentumok, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ), a szlovák titkosszolgálat (SIS) és a belügyminisztérium információiból indul ki. A Szlovákiában gyártott fegyverek Samson értesülései szerint más államok közvetítésével olyan országokba jutnak el, mint Libéria és Sierra Leone, ahol gyakorlatilag állandó polgárháború dúl. 39% igennel, 22% nemmel kíván szavazni Bizonytalankodó írek MTI-HIR London. Elemzők szerint a nizzai szerződésről szombaton Írországban rendezendő népszavazás kampányának utolsó napjai létfontosságúak lesznek a referendum kimenetele szempontjából. A tegnap közzétett legfrissebb közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy a szerződés támogatói és ellenzői által egyaránt gőzerővel folytatott hadjárat dacára még mindig nagyon magas a bizonytalanok aránya. A megkérdezettek 39 százaléka igennel, 22 százaléka nemmel kíván szavazni. A válaszadók 31 százaléka még nem döntött, hét százalék pedig nem kíván szavazati jogával élni szombaton. Az adatok nagyjából megegyeznek a múlt hét végén készített közvélemény-kutatás tendenciájával. Elemzők az ír jobbközép kormánykoalíció és a parlament legjelentősebb pártjai, köztük az ellenzéki Munkáspárt vezette támogató tábor számára kedvező jelként értékelik, hogy a bizonytalanok fele pozitívan szólt az EU bővítéséről, elismerve, hogy a tagjelölt államokat a lehető leghamarabb az unió soraiba kell fogadni.
