Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-16 / 241. szám, szerda

Külföld ÚJ Sló 2002. OKTÓBER 16. Sikeres amerikai rakétakísérlet Washington. A Pentagon si­keres rakétavédelmi kísérletet hajtott végre: egy interkonti­nentális ballisztikus rakétát semmisített meg elfogó raké­tával. A kaliforniai Vanden- berg légi bázisról célpontként indított, módosított Minute- man rakétát egy kifejlesztés alatt álló rakétával semmisí­tették meg. A Marshall-szige- tekről indított elhárító rakéta a Minuteman-2 startja után 22 perccel talált célba, amikor a ballisztikus rakéta már 7700 kilométert tett meg az indítás helyszínétől. A mostani volt az első rakétakísérlet azt kö­vetően, hogy az USA június­ban kilépett a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásá- - ról 1972-ben megkötött szovjet-amerikai ABM-szer- ződésből. Egy-egy ilyen pró­balövészet hozzávetőleg száz­millió dollárba kerül. (MTI) Magyar cégek Bulgáriában Szófia. Magyarország szíve­sen részt venne jelentős bol­gár beruházásokban.A bolgár-magyar szerződések rendszere jó, de fel kell újíta­ni. Ezt a hivatalos bulgáriai lá­togatáson tartózkodó Mádl Ferenc magyar államfő jelen­tette ki, miután Szófiában tár­gyalt Georgi Parvanov bolgár államfővel. A magyar állam hitelnyújtás­sal részt vehet a Szófia által tervezett második, a bulgáriai Vidint a romániai Calafattal összekötő Duna-híd megépíté­sének finanszírozásában, a nagy hídépítő hagyománnyal rendelkező magyar cégek pe­dig az építkezésben, illetve utóbbiak részt vehetnének a bulgáriai dunai kikötők kor­szerűsítésében, sőt a Bulgáriát átszelő 4-es számú európai közúti folyosó megépítésében is. Mádl példaként említette a fiumei (rijekai) kikötő fejlesz­tését, itt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank hite­lezett, magyar építőipari cé­gek pedig kiviteleztek. (MTI) Együttműködést sürget a főügyész Brüsszel. A hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze sze­rint ismert Ratko Mladicsnak, a boszniai szerbek egykori ka­tonai parancsnokának a tar­tózkodási helye, a letartózta­tásához pedig már csak a poli­tikai akarat hiányzik. Carla del Ponte Brüsszelben nyilat­kozott erről, miután találko­zott az EU-tagállamók ott ta­nácskozó bel- és igazságügyi minisztereivel. Emlékeztetett arra, hogy a hágai törvény­szék által vád alá helyezett és köröztetett Mladics már több mint hét éve bújkál. A fő­ügyész asszony általában is arra sürgette a nemzeti igaz­ságügyi hatóságokat, hogy tö­rekedjenek jobb együttműkö­désre a hágai törvényszékkel, mert az igazságszolgáltatás e két - nemzeti és nemzetközi - szintjének ki kell egészítenie egymást. A hágai törvényszék a maga részéről mindig is kész volt az ilyen együttmű­ködésre, de ez csak kölcsönös­ségi alapon működhet. (MTI) Mladics már hét éve szökés- , ben van (Képarchívum) A 65 éves Szaddám Huszeint a bagdadi parlament a múlt hónapban egyetlen jelöltként nevezte meg az államfői tisztségre Népszavazás Irakban MTI-HÍR Bagdad. Népszavazást tartottak tegnap Irakban Szaddám Húszéin elnök mandátumának újabb hét évre történő meghosszabbításáról. A voksoláson nagyon magas rész­vételi arányt jósoltak - a bagdadi kormányzat ellenőrizte területe­ken -, ugyanis a hatóságok min­dent megtettek annak érdekében, hogy e népszavazás is demonstrál­ja a nemzetközi büntetőintézkedé­sekkel sújtott, és az ENSZ-határo- zatok semmibe vétele miatt kato­nai erővel is fenyegetett iraki re­zsim hatalmas belső támogatottsá­gát. A választásra jogosult polgáro­kat Szaddám Húszéin képmása dí­szítette autóbuszokkal szállítják a szavazókörletekhez, s az elektroni­kus tömegtájékoztatási eszközök híradásai napok óta szinte kizáró­lag a népszavazással kapcsolatos hírekkel vannak tele. Az írott sajtó még a korábbinál is nagyobb lelke­sedéssel dicsőíti az iraki vezért. „Igen Szaddám Huszeinre - nem az amerikai beavatkozásra!” - hir­detik a választási plakátok. Szaddám Húszéin nemcsak az ál­lamfői tisztet tölti be, hanem a kor­mányfői funkciót is, és ő az elnöke a legfelsőbb hatalmi szervnek, a Forradalmi Parancsnokság Taná­csának is. A most 65 éves Huszeint a bagdadi parlament a múlt hónap­ban egyetlen jelöltként nevezte meg az államfői tisztségre. Az 1979 óta hatalmon lévő politikust 1995 októberében népszavazáson egy­szer már megerősítették e tisztsé­gében. Irakban ez volt az első sza­vazás a monarchia 1958-as meg­döntése és a köztársaság kikiáltása óta. A referendumot akkor az iraki ideiglenes alkotmány módosítása alapján tartották, amely előírta, hogy államfőt népszavazás útján hét évre választanak Irakban. Nem lehet kétséges, milyen lesz a referendum eredménye (Reuters-felvétel) Állítólag forró nyomon van az indonéz rendőrség - a lapok két szemtanúról tudnak Mindenki reméli, hogy az írek igent mondanak Gyanúsított: az al-Kaida Van uniós „B terv” is Jakarta/Canberra/Washing- ton. Egybehangzóan az a poli­tikusok, titkosszolgálatok és a nemzetközi sajtó véleménye, hogy az al-Kaida áll a múlt szombaton, az indonéziai Báli szigetén elkövetett merénylet hátterében, amely 190 halálos áldozatot és több mint 300 sé­rültet követelt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ George Bush amerikai elnök azt mondta: fel kell tételezni, hogy az al-Kaida hálózat felelős a robbantá­sokért. Szerinte a báli merénylet be­leilleszkedik azoknak a támadások­nak a láncolatába, amelyeknek so­rán a múlt héten Kuvaitban megöl­tek egy amerikai haditengerészt, Je­men közelében pedig megrongáltak egy francia tartályhajót. Az indonéz hatóságok a merénylet egyik feltételezett elkövetőjének nyomában vannak - közölte tegnap Dai Bachtiar rendőrfőkapitány. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU bel- és igazságügyi minisztereinek tanácsa valószínűleg a jövő hónap végén tartandó ülésén hagyja jóvá azokat az irányelveket, amelyek alapján a társult országok befejezhetik felkészülésüket a schengeni övezethez való csatlako­zásra - derült ki a tizenötök és a tár­sult országok szakminisztereinek hétfői együttes ülésén. Tegnap a ti­zenötök tárcavezetői arra tettek kí­sérletet, hogy legalább nagy vona­lakban megpróbáljak összehangolni menekültügyi és bevándorlási poli­tikájukat. Ami az említett schengeni irányelveket illeti, uniós részről kö­zölték, hogy ezekkel együtt kiadnak két új tájékoztató anyagot is, ame­lyek közül az egyik a vízumszabá­lyozással, a másik pedig a schengeni információs rendszerrel foglalkozik. A tagjelöltek szinte valamennyien Bukarest. A jövő hétfőn kezdődik Bukarestben az a per, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tisztelet­beli elnöke indított a szövetség el­len. A tiszteletbeli elnököt Kincses Előd ügyvéd képviseli. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Frunda György szenátort kérte fel, hogy ügyvédként képviselje a szövetséget. Kincses teg­nap elmondta, két keresetet nyújtot­tak be a bírósághoz. Az elsőben azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg az RMDSZ belső parlamentje­Több szálon indult el a nyomozás, megvizsgálják a tettes vagy tettesek lehetséges kapcsolatait a helyi szél­sőséges szervezetekkel és az al- Kaidával. A robbantás helyszínén egy M. S. monogrammal jelölt indo­néz férfi személyi igazolványát talál­ták meg, jelenleg a legnagyobb erő­ket az ő felkutatására összpontosít­ják. Egyik bejelentett lakóhelyén sem találták, s most a családtagjai­nak kihállgatása zajlik. „A Báli szige­ti szórakozóhely ellen végrehajtott támadásban TNT-t és C-4 típusú ka­tonai robbanóanyagot használtak a merénylők, ugyanolyan elegyet, mint a 2000-ben a Fülöp-szigetek jakartai nagykövetsége elleni rob­bantásban” - közölte Szaleh Szaaf nyomozó, a rendőrség szóvivője. El­mondta azt is, hogy két kulcsfontos­ságú szemtanújuk van, s a tőlük nyert információk döntően befolyá­solhatják a nyomozás kimenetelét. Lapértesülések szerint egyikük a fel­robbantott diszkó biztonsági őre, akit jelenleg kórházban ápolnak, és aki állítólag egy kocsit látott lepar­úgy értékelik, hogy gyakorlatilag be­fejezték a schengeni joganyag átvé­telét és a gyakorlati alkalmazásra való felkészülést. Szlovákia kilenc más országgal együtt minden bizonnyal 2004-től tagja lesz az EU-nak, de ez nem je­lenti azt, hogy például az osztrák ha­táron azonnal megszűnik a szlovák polgárok személyi ellenőrzése, más­részt a személyi ellenőrzés fenntar­tása (csatlakozásunk után) ellenté­tes lenne az EU működésének elvei­vel. Mint a SITA hírügynökség be­számolt róla, a tizenötök most sem tudták eldönteni, hogy a régi és az új EU-tagok között mikortól szűnjön meg a személyi ellenőrzés. Az tűnik valószínűnek hogy 2006-nál előbb nem kerül rá sor, ugyanis akkor kez­dik működtetni az új schengeni in­formációs rendszert, amelyet Szlo­vákia számára is hozzáférhetővé tesznek. Brüsszel addig felméri, az ként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szeptember 21-i döntését, amellyel az RMDSZ követ­kező, hetedik kongresszusát 2003. február 1-2. időpontra összehívták. A másik keresetben azt kérik: a bíró­ság kötelezze az SZKT-t arra, hogy az RMDSZ 1999-ben, Csíkszeredá­ban tartott VI. kongresszusán hozott határozatnak megfelelően rendez­zék meg a szövetségen belüli válasz­tást. Szerintük az SZKT csak a Csík­szeredái kongresszus idején létezett személyi összetétellel működhet tör­vényesen. Ugyanakkor az eltelt idő­kolni a szórakozóhely előtt a gyilkos erejű robbanás előtt. Az ausztrál kormány indítványozza az ENSZ-nél, hogy a Dzsemáa Iszlá- mija (JI) indonéz szélsőséges mu­zulmán csoportot vegyék fel a terro­rista szervezetek feketelistájára. Egyébként a szakértőket nem érték váradanul a báli robbantások. And­rew Tan, aki a szingapúri védelmi és stratégiai tanulmányok intézetének munkatársa, azt mondta, az a legna­gyobb meglepetés, hogy mindez nem sokkal korábban következett be. Ő is azon a véleményen van, hogy a támadás a JI számlájára íran­dó, amely kapcsolatban áll az al- Kaidával. Már tavaly decemberben is voltak utalások a térségben várha­tó terrortámadásokra, Szingapúr­ban a JI több aktivistáját is őrizetbe vették. Vallomásaikból kitűnt, hogy a Dzsemáa Iszlámija nyugati turis­ták ellen tervez támadásokat. Tan rámutatott, hogy személyes kapcso­lat is van a JI és az al-Kaida között: a JI magas rangú tagjai egyszersmind az al-Kaida aktivistái is. új tagok képesek-e teljes mértékben alkalmazni a schengeni kritériumo­kat. Az EB az idei országjelentésben értékelte a szlovák részről elért hala­dást az ukrán határon, de további műszaki fejlesztést is javasolt. Az igazságügyi együttműködéssel kapcsolatban az unióban hamaro­san bevezetendő közös európai le- tartóztatási parancs ügye szerepelt a napirenden. Ezt az új intézményt a tagjelöltek is beépítik a maguk belső jogrendjébe, de a soros dán elnök­ség képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer csak akkor fog működni, ha a részt vevő országok türelmet és bizalmat tanúsítanak egymás igazságszolgáltatása iránt. Közös nyilatkozatot is elfogadtak a nemzetközi útvonalakon haladó ka­mionsofőrök védelmében, akik az utóbbi időben gyakrabban válnak erőszakos bűncselekmények áldoza­tává. (MTI, SITA) szakban az SZKT tagjainak közel fe­le kicserélődött, tehát egy teljesen új összetételű testület hozott döntést a kongresszusról. Frunda György sze­nátor viszont kijelentette: az RMDSZ a keresetek elutasítását kéri majd, mivel azoknak semmilyen jogalapjuk nincs. Azt, hangsúlyozta, hogy a belső választásokról szóló kongresszusi határozat nem tűzött ki semmiféle határidőt. Emellett az igazságszolgáltatás csak akkor szól­hat bele a pártok belső dolgaiba, ha azok nem tartanak tiszteletben vala­milyen törvényt. MTI-JELENTÉS Brüsszel. A Financial Times szerint yan „B terv” arra az esetre, ha az írek a szombaton tartandó második nép­szavazáson is nemet mondanak a nizzai szerződésre - sőt „C” és való­színűleg „D terv” is van. A brit gaz­dasági napilap kontinentális kiadá­sában megjelent elemzés arra utal, hogy Günter Verheugen, az EU bőví­tési biztosa mindeddig következete­sen és nyomatékosan cáfolta ilyen alternatív elképzelések létét. Az ír fogadóirodák hétfőn már némileg megnyugtatták a felborzolt brüssze­li idegeket. Maga Verheugen mond­ta: „Dublinban most 9:4-hez adják az igen szavazatok győzelmének az esélyét, és úgy gondolom, a fogadó­irodák sokkal megbízhatóbbak, mint a közvélemény-kutatások”. A biztosnak minden oka megvan arra, Párizs. A francia elnök és a német kancellár egyetért abban, hogy Eu­rópa egységének minden más ügyet alá kell rendelni, de nem biztosak abban, hogy a jövő heti EU-csúcsig sikerül megegyezniük a keleti bőví­tés mezőgazdasági következménye­inek finanszírozását érintő nézetel­térések ügyében. Ez derült ki azon a nem hivatalos találkozón, amelyet Jacques Chirac Gerhard Schröder- rel Párizsban folytatott hétfő este. A két vezető először találkozott azóta, hogy Schrödert újraválasztották. Megbeszélésük középpontjában az EU-bővítéssel kapcsolatos kérdések álltak, de a késő esti sajtótájékozta­tón szót ejtettek Irakról is. Chirac ez utóbbival kapcsolatban azt hangoz­tatta, hogy folytami kell a kímélet­len harcot a nemzetközi terroriz­mus ellen. Schröder arra mutatott rá, hogy a terrorizmus elleni küz­delmet még nem nyerték meg, azt MTI-JELENTÉS Washington. Az USA és Franciaor­szág között tovább mélyült az ellen­tét az Irak elleni katonai fellépés ügyében, noha a múlt héten még úgy tűnt, hogy kompromisszumra juthatnak a BT új határozatáról. Pá­rizs ragaszkodik ahhoz, hogy a hatá­rozat nem adhat automatikusan fel­hatalmazást katonai erő alkalmazá­sára, egy ilyen jóváhagyásért a fegy­verzetellenőrzés kudarca esetén vissza kell térni a BT-hez. A franciák kétszakaszos terve szerint a BT egy második határozatban adna felha­talmazást a katonai fellépésre. A BT állandó tagállamai közül Oroszor­szág és Kína a francia álláspont felé hajlik, Nagy-Britannia az amerikai hogy reménykedjen, mert egy máso­dik elutasítás szétzilálhatja a bővíté­si folyamatot - jegyzi meg az elem­ző, emlékeztetve arra, hogy Verheu­gen a katasztrófa szóval jellemezte ezt a lehetőséget. Ó sem veszi azon­ban készpénznek a biztosnak azokat a nyilatkozatait, amelyek szerint er­re az esetre nincs „B terv”. A lap idé­zi a brüsszeli bizottság egyik illeté­kesét: „Elég ostobának látszanánk, ha nem készítettünk volna szükség­terveket. De az az igazság, hogy ezek mindegyike valós problémákat vet fel, és egyelőre nem tudjuk, me­lyik útra lépnénk.” A legkézenfek­vőbb és a legnépszerűbb megoldás a „B terv” lenne, amely abból állna, hogy a nizzai szerződésből kiválo­gatnák a bővítésre vonatkozó összes rendelkezést, majd ezeket egyszerű­en beleírnák az új tagállamokkal kö­tendő csatlakozási szerződésbe. kellő eltökéltséggel tovább kell vív­ni. Irakot illetően az álláspontok kö­zelségét állapították meg, és az ENSZ BT elsőrendűsége mellett fog­laltak állást. Az EU-bővítéssel kapcsolatban min­denekelőtt azt szögezték le, hogy semmi alapjuk nincs azoknak a hí­reszteléseknek, amelyek az unió jö­vőjét érintő francia-német együtt­működéssel kapcsolatban kételye­ket fogalmaznak meg. Leszögezték: legkésőbb a decemberi, félévzáró uniós állam- és kormányfői találko­zóra meg kívánják oldani azokat a vitás kérdéseket, amelyek a közös mezőgazdasági politikát és a bőví­tés finanszírozását érintik. Közlése­ikből kiderült ugyanakkor, nem biz­tos, hogy ezekről a problémákról már a jövő hét végi brüsszeli csúcs- találkozóig sikerül egyetértésre jut­niuk. Megállapodtak abban, hogy október 24-én, közvetlenül a csúcs előtt még külön összeülnek Brüsz- szelben egy újabb egyeztetésre. álláspontot támogatja. Párizs a múlt héten készített egy kompromisszu­mos tervezetet, amely az erővel fe­nyegető kifejezések helyett figyel­meztetné Irakot, hogy az együttmű­ködés megtagadásának „komoly kö­vetkezményei” lennének. Az egyez­ség azonban nem jött létre. Pedig George Bush telefonon beszélt Jacques Chirac francia és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. A BT tagjai­nak nem tetszik az az amerikai ja­vaslat sem, hogy nemzetközi erők vigyázzanak az ellenőrök biztonsá­gára, a BT tagállamai pedig saját szakértőikkel egészíthessék ki az ENSZ fegyverzetellenőreinek cso­portját. A BT-tagok többsége a jövő hét végéig szeretné megejteni a sza­vazást. Valószínű, hogy 2004 után* sem sétálhatunk át teljesen szabadon Ausztriába Ellenőrzés nélkül csak 2006-ban? Kincses Előd képviseli a felperest, Frunda György szenátor pedig a szövetséget Tőkés László pere az RMDSZ ellen MTI-JELENTÉS Chirac és Schröder az európai egység fontosságáról Meghagyták a kételyeket MTI-HÍR Mindketten a saját javaslatukat akarják megszavaztatni Francia-amerikai ellentét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents