Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-15 / 240. szám, kedd
Kedd, 2002. október 15. 6. évfolyam, 39. szám A virágzó kertekkel, szőlőhegyekkel tarkított, dús vegetációjú szigetet a megújulás és gyógyulás szigetének is nevezik, hiszen egészséges klímája Találja ki, hol járunk! (Képarchívum) JÁTÉK sziget az Égei-ten- ger Dódekániszosz néven ismert sziget- csoportjának egyike. A fordított L alakban elhelyezkedő szigetek második legnagyobbika közvetlenül a kis-ázsiai partok mentén terül el. A sziget 290 km2, 21 500 fő a lakosainak száma. Aszklépiosznak az orvosistennek a lakhelye volt, és itt született i.e. 460-ban Hippokratész a gyógyászat atyja. Itt élt Apellész a légies finomságáról és termékeny munkásságáról ismert festő i.e. 370-310-ben. i. e. III. században Theokritosz a nagy hellenisztikus költő is e táj szépségének bűvöletében alkotta költeményeit. A virágzó kertekkel, szőlőhegyekkel tarkított, dús vegetációjú szigetet a megújulás és gyógyulás szigetének is nevezik, hiszen egészséges klímája, vastartalmú hőforrásai, gyógyvizei már az ókorban megalapozták hírnevét. A sziget nevével azonos főváros észak-keleten található, egy festői szépségű öbölben. Az 1933-as földrengés során nagyon megrongálódott a város, de hamarosan újjáépült. Széles utcák, parkok, a falakról leomló dús növények, virágok és pálmasorok jellemzik. A város képét a kikötőt őrző johannita erőd uralja, mely antik épületek maradványainak fel- használásával épült. A közelben található Hippokratész platánfája, mely Európában a legöregebb, 14 m a kerülete, a hagyomány szerint maga Hippokratész ültette, és a fa alatt oktatta tanítványait, illetve fogadta a betegeket 2400 évvel ezelőtt. A most látható fa valódi életkora 500 év, de mivel ugyanazon a helyen az elöregedő fa egy friss hajtását mindig elültették, így élhet a legenda, mely szerint valóban Hippokratész fája. Mellette egy mohamedán kút áll, mely a török időkben ciszterna volt. Itt a gyógyítás atyjának Hippokratésznek a szülőhelyén rendezik meg évente ünnepélyes keretek között az orvosok hip- pokratészi esküjét, mely mind a résztvevőnek, mind a szemlélőnek hatalmas élmény. I.e. 4 században alapították az antik fővárost, i.e. a IV. vagy III. században épült hellenisztikus sztoa (oszlopcsarnok) maradványai a mai napig láthatóak. A közelében húzódott a gondosan faragott kövekből emelt városfal, mely elválasztotta a poliszt a kikötőtől. Sok érdekesség látható a városka múzeumában, melynek udvarait padlómozaik díszíti. Szép vázagyűjteményéről, épületdíszítő töredékeiről és feliratgyűjteményéről híres. Itt őrzik a híres Hügeia és Hermész szobrot, valamint Aszklépiosz és Hippokratész kora hellenisztikus szobrát is. A múzeum épülete előtti piacon a sziget pompás gyümölcseit kínálják az árusok. Narancsáról a XV. Században aranghiának hívták a szigetet. A sziget nemcsak természetes szépségével, klímájával, archeológiái látnivalóival vonzza ide a turistákat. Természetesen a tenger és a napfény szerelmeseinek is bőven nyújt lehetőséget a ki- kapcsolódásra. A legtöbb helyen homokos a part, csak a tengernél aprókavicsos. Színes napernyők Sziget a sziget mellett: Kefalosz kavalkádja teszi hangulatossá a partot. A sziget jellegzetes közlekedési eszköze a szamár mellett a „drótszamár”, azaz a kerékpár. Múlt heti számunkban közölt óriásrejtvényünk megfejtése: 1. Az érzékiség a rossz embereket kis időre megtévesztheti, s elhiteti velük, hogy szeretni tudnak. 2. Zsenialitást kell követelnünk mindenkitől anélkül azonban, hogy valóban elvárnánk. A múlt heti számunkban közölt Találja ki, hol járunk! Című játékunk megfejtése: Chile. Ajándékcsomagot nyert: Nagy Noémi, Somorja Csala Gyula, Galánta Molnár Andrea, Füge Budai Ernőné, Százd özv. Czap Magdaléna, Nagykapos Gratulálunk,, a nyereményt postán küldjük. MEGFEJTESERT AJANDEK A Rejtvénysziget e heti számában közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői között, akik a kiadó címére (Petit Press a.s., Námestie SNP30, 814 64 Bratislava 1) október 21-ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk. (ú) A
