Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-15 / 240. szám, kedd

Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 15. George Bush amerikai elnök segítséget ígért az indonéz hatóságoknak a terrorcselekmény tetteseinek kézre kerítéséhez Pokol lett a földi paradicsomból Abu Bakar Basir, aki nyíltan csodálja Oszama bin Ladent (Reuters-felvétel) Átirányítják az ENSZ-gépeket Kabul/New York. Afganisz­tánban biztonsági okokból az ENSZ összes humanitárius se­gélyt szállító gépét átirányí­tották a fővárosból, Kabulból Bagramba, az ottani amerikai támaszpontra. A főváros re­pülőtere ugyanakkor továbbra is indít és fogad polgári jára­tokat, de például Hamid Karzai államfő, aki vasárnap regionális gazdasági csúcsta­lálkozóra Törökországba uta­zott, szintén Bagramból, nem pedig Kabulból indult. Az elő­vigyázatosságból hozott intéz­kedést vasárnap léptették életbe, egyelőre 72 órás idő­tartamra. A pontos okot senki sem közölte, de a Reuters név nélkül idézett egy ENSZ-szó- vivőt, aki szerint tartani lehet attól, hogy rakétatámadás ér nyugati célpontokat. (MTI) Gránáttámadás hinduk ellen Újdelhi. Kézigránátot dobtak Indiában egy hindu vallási szertartás résztvevői közé. A robbanásban hárman meghal­tak, heten megsebesültek. Az északkelet-indiai Bongaigaon városában végrehajtott táma­dásért senki nem vállalta a fe­lelősséget, a támadó motorke­rékpáron elmenekült. Az indi­ai rendőrség nem zárja ki, hogy szélsőséges muzulmá­nok állnak az akció hátteré­ben, jóllehet a szóban forgó térségben, Asszám állam terü­letén ritkák a vallási alapú merényletek. (MTI) A vártnál kisebb arányú győzelem Athén. Görögországban a konzervatív ellenzék tegnap reggel magának tulajdonítot­ta a győzelmet a vasárnapi önkormányzati választáson, de a viszonylag szoros rész- eredmények hírügynökségi értékelések szerint azt mutat­ják, hogy nem sikerült elérnie az országot régóta kormányzó szocialisták elleni hatékony szavazói mozgósítást. A rész- eredmények azt tanúsítják, hogy a jobbközép Új Demok­rácia (ND) párt jelentős előnyt mondhat magáénak a polgármesteri posztért folyó választási küzdelmekben, de csaknem mindenhol szükség lesz második fordulóra is ok­tóber 20-án. (MTI) Irak volt a fő téma Pekingben Peking. Kofi Annan ENSZ-fő- títkár nemzetközi összefogásra szólított fel a terrorizmus elle­ni harcban azon a találkozón, amelyet tegnap tartott Peking­ben Csiang Cö-min kínai ál­lamfővel. Annan megfogalma­zása szerint a szombaton Báli szigetén történtek még jobban aláhúzzák annak szükségessé­gét, hogy együtt kell munkál­kodni a terrorizmus felszámo­lása érdekében. Hírügynöksé­gek úgy tudják, Annan mosta­ni megbeszélésein Irak a fő té­ma, hiszen Kína az ENSZ BT vétójoggal rendelkező öt állan­dó tagjának egyike. (MTI) Csiang Cö-min utalt arra, hogy Peking egyelőre ellenzi a Szaddám Húszéin elleni kato­nai fellépést (Reuters) Jakarta/Denpasar. Eddig sen­ki sem vállalta a földi paradi­csomnak is nevezett Báli szi­getén, Ruta Beach szórakozónegyedben elköve­tett mészárlást. Tavaly szep­tember 11-e óta ez volt a leg­véresebb, legkegyetlenebb terrorakció. Az indonéz ható­ságok az al-Kaidával is vélhe­tően kapcsolatban álló Dzsemáa Iszlámija szélsősé­ges szervezetet gyanúsítják. ÖSSZEFOGLALÓ A Dzsemáa Iszlámija feltételezett fe­je, Abu Bakar Basir, a radikális néze­teiről ismert muzulmán vallási veze­tő tegnap az AP-nek adott telefonin­terjúban megalapozatlannak nevez­te az ellene felhozott vádakat, és bi­zonyítékokat követelt a jakartai ha­tóságoktól. Basir egyúttal azt állítot­ta: az akciót az USA és szövetségesei tervelték ki, hogy igazolják azokat a vádakat, miszerint Indonézia a ter­roristák bázisa. Az indonéz rendőr­ség tegnap délutánig nem nyilatko­zott arról, hogy letartóztatják-e Basirt. Ausztrália, Malajzia és Szin­gapúr már korábban követelte őri­zetbe vételét, de a jakartai hatósá­gok mindeddig bizonyítékok hiá­nyában nem léptek fel az Oszama bin Ladent nyíltan csodáló muzul­mán vezető ellen. Tegnap délelőtt már 190 halálos ál­dozatról és 309 sérültről szóltak a hírügynökségi jelentések. Az indo­néz rendőrfőnök fokozott biztonsági intézkedéseket jelentett be az indo­néz kormány tegnapi rendkívüli ülé­sén, amelyen maga az elnök asz- szony, Megawati Sukarnoputri is MTI-HÍREK Belgrad. Vojiszlav Kostunica jugo­szláv államfő szerint a szerbiai el­nökválasztás kudarca elmélyíti a po­litikai válságot az országban, vetély- társa, Miroljub Labusz miniszterel­nök-helyettes pedig úgy látja, hogy a sikertelen választás kedvezőtlen ha­tással lesz az ország nemzetközi te­kintélyére. A szerbiai elnökválasztás második, vasárnapi fordulójában - nem végle­ges adatok szerint - a választópol­gárok 45,5 százaléka voksolt, a sza­vazás érvényességéhez szükséges legalább 50 százalék helyett, ezért meg kell ismételni a választást. Kostunica a voksok 66,7 százalékát, Labusz pedig 31,3 százalékát kapta. Az államfő közölte, hogy büszke vá­lasztási szereplésére, mert amásodik fordulóban alig egyötöddel keve­sebb szavazatot szerzett, mint két évvel ezelőtt a milosevicsi uralmat megdöntő Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) jelöltjeként, s ez to­vábbi harcra kötelezi őt. Labusz úgy látja, hogy a választás sikertelensé­gének oka részben a választási rend­szerben keresendő. Minden komoly szerbiai politikusnak el kell gondol­kodni azon, hogy miért nem ment el London/Brüsszel. Lehet, hogy egy szép napon elnöke lesz az uniónak, olyan ember, aki méltóképpen tudja majd képviselni félmilliárd európai polgár érdekeit. Ezt Jack Straw brit külügyminiszter fejtegette tegnap a The Economistban. Az uniós refor­mokról szóló vita keretében az utób­bi időben elég heves véleménycsere bontakozott ki arról, szüksége lesz-e a várhatóan tíz országgal bővülő EU- nak „államfőre”. A külügyminiszter­rel ellentétben több brit szakértő - akik hevesen ellenzik, hogy az EU valamiféle Európai Egyesült Álla­mokká transzformálódjon - azonnal támadta az elképzelést. Az ötletet eredetileg Jacgues Chirac francia ál­részt vett. Dai Bachtiar rendőrfőnök szerint a hadsereget is be kell vonni a külképviseletek védelmének meg­erősítésére. Endriartono Sutarto tá­bornok, a hadsereg főparancsnoka viszont úgy vélekedett, hogy létre kell hozni egy új, különleges terro­ristaellenes egységet a fegyveres erők keretén belül. A tettesek kézre kerítése érdekében Jakarta hajlandó a nemzetközi együttműködésre, de a nyomozás irányítását nem adja ki a kezéből. Az AFP ezzel kapcsolat­ban megjegyzi, hogy a terrorakció kapcsán számos kritika érte az el­múlt napokban az indonéz hatósá­gokat a hírszerző szolgálat gyenge­sége miatt. George Bush amerikai elnök segítséget ígért Indonéziának a terrorcselekmény tetteseinek kéz­re kerítéséhez, az FBI szakértői cso­portját tegnap úrnak is indították. Az áldozatok többsége ausztrál ál­lampolgár; tegnapi hivatalos adatok szerint egyelőre 220 eltűntet tarta­nak számon - a 13 azonosított áldo­zat mellett - Ausztráliában. A nap folyamán különgépeken mintegy 800 ausztrál állampolgárt szállítot­tak haza Báliról, köztük sok sebesül­tet. Riadókészültségbe helyezték va­lamennyi ausztráliai kórház baleseti osztályát. John Howard ausztrál kormányfő a Canberrái parlament rendkívüli ülésén bejelentette, Jakartába utazik a külügy-, illetve igazságügy-miniszter is. Howard barbár, brutális, semmivel nem in­dokolható tömeggyilkosságnak ne­vezte a báli merényletet, amelynek minősítésére szerinte nem elegendő a terrorizmus kifejezés. Az USA és több más ország is fel­szólította mindazon állampolgára­it, akiknekjelenléte nem feltétlenül szükséges Indonéziában, hogy mie­szavazni a választópolgárok több mint ötven százaléka. Labusz gratu­lált Kostunicának, aki nála közel két­szer több szavazatot gyűjtött össze. Goran Svilanovics jugoszláv külügy­miniszter szerint a választási kudarc nem lesz nagy hatással az ország nemzetközi helyzetére, mert ilyen szempontból sokkal fontosabb a Ju­goszláviát felváltó közös szerb- montenegrói állam alkotmányos alapokmányának elfogadása és az együttműködés a hágai Nemzetközi T örvényszékkel. Ezzel szemben Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes úgy véli, a szerbiai elnökválasztási kudarc nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni a belpolitikai helyzetet, viszont ártani fog az ország nemzetközi megítélé­sének. A Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) szerint várható volt, hogy így végződik az elnökválasz­tás. Mivel nincs biztosítékaira, hogy a megismételt választás sikeres lesz, talán ésszerűbb lenne, ha a választá­si törvény módosítása után kerülne sor a megismételt szavazásra. Kasza szerint a választási törvényt és a köz- társasági alkotmányt már az elmúlt két évben meg kellett volna változ­tatni, de ezt Kostunica pártjának hozzáállása nem tette lehetővé. lamfő vetette fel. Hírügynökségek a múlt hét végén arról cikkeztek, hogy már Németország is beállt az elkép­zelés támogatói közé. Brüsszeli érte­sülések szerint ez azon a kötetlen eszmecserén derült ki, amelyet egy brüsszeli étteremben Gerhard Schrö­der kancellár folytatott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnö­kével, vacsora közben. Az elképzelés szerint az Európai Tanácsnak, amely a tagországok állam- és kormányfői­ből állna, több évre választott elnöke lenne, aki egyrészt a külvilág felé képviselné és jelenítené meg az uni­ót, másrészt a politikaformálást irá­nyítaná és hangolná össze. Nem hi­vatalos információk szerint az EB és személy szerint Prodi egyáltalán nem lelkesedik az ötletért, mert attól lőbb hagyják el az országot. Több ezer turista - felszólítás nélkül is - pánikszerűen menekült tegnap Báliról, jelentős torlódást okozva a nemzetközi repülőtéren. Nagy-Bri- tannia jakartai nagykövete azt kö­zölte, hogy 11 brit állampolgár vesztette életét a merényletben, ám később Jack Straw külügyminiszter azt mondta, hogy a brit áldozatok száma 33 is lehet. A stockholmi külügyminisztérium tíz eltűnt svéd állampolgár eltűnéséről számolt be, a jakartai dán nagykövet közlé­Észak-írország Megvont önigazgatás London. A brit kormány tegnap fel­függesztette a protestáns és katoli­kus közösség hatalommegosztásán alapuló északír nemzetgyűlés és kor­mányjogköreit. Az északír alkotmá­nyos testületeket így a brit kormány északír ügyek minisztériuma irányít­ja, amelyet két új államminiszterrel egészítenek ki. John Reid, az északír ügyek minisztere a döntést indokol­va kijelentette: a békefolyamatot oly mértékű válságba sodorta a protes­táns és katolikus közösségek közötti bizalom szertefoszlása, hogy a brit kormánynak nem volt más választá­sa, mint az önigazgatás felfüggeszté­se, az északír békemegállapodás fe­lülvizsgálata. Reményét fejezte ki, hogy a békefolyamat hamar átlen­dül a holtponton, és lehetőséget te­remt a felek közötti bizalom vissza­szerzésére. Hangsúlyozta: London elkötelezett a nagypénteki egyez­ményben lefektetett alapelvek telje­sítésére és arra is, hogy az eredeti tervek szerint jövő májusban meg­tartsák a nemzetgyűlési választáso­kat Észak-írországban. Figyelmezte­tett: eljött az idő, amikor az embe­reknek választaniuk kell a demokrá­cia és az erőszak között. (MTI) tart, hogy az új típusú elnöki intéz­mény az EB befolyását gyengítené. Hasonló okok miatt idegenkednek az elképzeléstől a kisebb tagállamok is, amelyek biztosra veszik, hogy egy ilyen intézményi megoldás a na­gyobbak súlyát növelné az ő rová­sukra. Azzal mindenesetre a legtöb­ben egyetértenek, hogy az EU hatha- vonta változó soros elnökségének je­lenlegi rendszere elavult, alkalmat­lan a politikai folytonosság biztosítá­sára. Máris széles körben tartják ma­gukat azok a feltételezések, amelyek szerint Jósé Maria Aznar spanyol és Tony Blair brit kormányfő, valamint Mártid Ahtisaari volt finn elnök is pá­lyázna a majdani EU-elnöki tisztség­re. Igaz, Blair esetében ezt brit rész­ről egyelőre cáfolják. se szerint három fiatal dán lányt keresnek. Richard Shelby, az amerikai szená­tus hírszerzési bizottságának elnöke szerint a Báli szigetén elkövetett robbantások csak a kezdetét jelent­hetik egy merényletsorozatnak, amely akár az USA-t is sújthatja. „Mindig is figyelmeztettünk arra, hogy lesznek még merényletek, mert még nem végeztünk az al- Kaidával. Szétziláltuk a szervezetet, megfutamítottuk a terroristákat, de még nem számoltuk fel őket” ­Bagdad. Az iraki parlament hűség­esküt tett Szaddám Húszéin iraki el­nöknek, teljes támogatásáról bizto­sítva politikáját. A nemzetgyűlés va­sárnap esti ülésén a képviselők teljes támogatásukról biztosították „Irak dicsőségének megteremtőjét ebben a nehéz időszakban, amikor a go­nosz erői gyülekeznek ellene”. A parlament állást foglalt amellett, hogy „Szaddám Húszéin bölcs irá­nyításával meghiúsítsák ezeket a terveket”. Korábban a kormányülé­sen Taha Jaszin Ramadan alelnök a kormány nevében szintén hűségnyi­latkozatot tett az iraki elnöknek. Ma Irakban népszavazást tartanak ar­ról, hogy újabb hét évre megerősít­Betlehem. A Jordán nyugati part­ján, palesztin területen fekvő Bet­lehem körzetében robbanás ölt meg vasárnap este egy magas ran­gú, szélsőséges palesztin fegyve­rest. A Jasszer Arafat palesztin el­nök Fatah mozgalmához kötődő al-Aksza Mártírjainak Brigádjaihoz ÚJ SZÓ-HlR Prága. A legnagyobb cseh ellenzé­ki párt azt szeretné, ha az ország új köztársasági elnökét nem a parla­ment, hanem közvetlenül a lakos­ság választaná meg. Az ellenzéki ODS országos vezetősége hét végi ülésén úgy döntött, a párt államfő­jelöltje Václav Klaus, aki pár napja azt közölte, hogy nem pályázza meg ismét a pártelnöki tisztséget. Ugyanakkor az ODS vezetősége' szerint módosítani kell a választási szabályokat; s az új államfőt a par­lament helyett a lakosságnak kelle­mondta. Az amerikai hatóságok az al-Kaida videón rögzített üzenetei alapján feltételezték, hogy az al- Kaida készül valamire. A kuvaiti ter­rortámadás, egy amerikai katona életét követelte, illetve a Limburg francia tartályhajó elleni minapi robbantásos merénylet a jemeni partoknál azt mutatta, hogy a ter­rorszervezet kezdi újrafonni hálóza­tát, s kisebb csoportok már merény­letekre szánják el magukat az al- Kaida-vezetők uszító üzeneteinek hatására, (m, n) sék Szaddám Húszéin államfő meg­bízatását - emlékeztetett az ITAR- TASZSZ orosz hírügynökség. S2ad- dám Húszéin nemcsak az államfői tisztet tölti be, hanem a kormányfői funkciót is, és ő az elnöke a legfel­sőbb hatalmi szervnek, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának is. Az iraki elnök mandátumának meg­hosszabbításáról olyan időszakban tartják a népszavazást, amikor az USÄ az iraki „rezsimváltást”, a dik­tátor hatalmának megdöntését sür­geti. A most 65 éves Huszeint a bag­dadi parlament a múlt hónapban az államfői tisztségre pályázó egyetlen jelöltként nevezte meg. Az 1979 óta hatalmon lévő politikust 1995 októ­berében népszavazáson egyszer már megerősítették e tisztségében. tartozó Mohammed Abajattal egy nyilvános külvárosi telefonfülké­ben végzett a robbanás, amely pa­lesztin vádak szerint az izraeli had­sereg műve volt. A betlehemi akció közvetlenül Ariel Sáron izraeli kor­mányfő amerikai útja előtt történt. Sáron egyebek között az iraki hely­zetről tárgyal holnap George Bush amerikai elnökkel. ne megválasztania. Miroslav Be­nes, a párt alelnöke úgy vélte, Klaus élvezi a közvélemény nagy részének támogatását, s a közvet­len államfőválasztás az egyetlen útja annak, hogy az új köztársasági elnökről ne a baloldal által uralt parlament döntsön, hanem maga a lakosság. Ami azért érdekes, mert az ODS korábban határozottan el­lenezte a közvetlen elnökválasz­tást. A párt néhány vezető politiku­sa nem hivatalosan elismerte, hogy véleményük Klaus miatt változott, akinek így jobbak lennének az esé­lyei. (-kés) Mindenki másféle politikai válságot jövendöl Szerb választási kudarc A kisebb tagállamok úgy vélik, hogy a nagyobbak súlyát növelné az ő rovásukra Legyen-e elnöke az Európai Uniónak? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ma népszavazást tartanak Irakban az elnöki posztról Hűségeskü Szaddámnak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Felrobbantották Betlehemben az al-Aksza egyik vezetőjét Kivégzés telefonfülkében MTI-HÍR Közvetlen államfőválasztást szeretne az ellenzéki ODS Klausék taktikáznak

Next

/
Thumbnails
Contents