Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-14 / 239. szám, hétfő
2002. október 14., hétfő 13. oldal Labdarúgó Európa-bajnoki selejtező mérkőzés Pozsonyban: Szlovákia-Anglia 1:2 (1:0) A játékosok már lemondtak a továbbjutásról Jó játék - balszerencsés vereség Németh Szilárd (jobbra) volt a szlovák válogatott legjobbja, ő lőtte a házigazdák gólját (Somogyi Tibor felvétele) Hóhér volt a bíró? A mennyországhoz közel van a pokol A jövő csapata SITA-JELENTÉS egy-egy végzetes hibát. A második gól előtt a védőknek el kellet volna rúgniuk a labdát, nem tették, és Owen van olyan rutinos, hogy ezt kihasználta. Sok esélyünk nincs a továbbjutásra, ez ellen az angol csapat ellen idegenben nyerni szinte lehetetlen. Nem akarok pesszimista lenni, csak realista vagyok.” Egyes játékosok a bíróra nehezteltek, a szlovák remények hóhérának tartják. Karhan volt volt ebben a tekintetben a szóvivő: „Sorsdöntő hibát nem vétett, de a mezőnyben hibásan állította meg néhány ígéretes akciónkat. Úgy érzem, az első gólnál is megkárosított, szabálytalanul szerelték játékosunkat, mire ő fordítva ítélt. l:0-ás meccsállásnál pedig kétszer is szabadrúgást ítélt a 16-osunk közeléből az angolok javára, többször nem alkalmazta estünkben az előnyszabályt.” Miroslav König a kapott gólokról beszélt: „Az elsőnél Owen beindult, s ezzel megtévesztett, a másodiknál hozzáértem a labdához, de az be- vánszorgott a hálóba. Az angolok a minimumból a maximumot érték el. Örülhetnek...” Róbert Vittek az első félidőben jól játszott, sokszor megkeverte a védelmet, a másodikban szinte eltűnt a pályáról. „Éreztem a sérülésemet, nem bírtam felvenni az iramot, cserét kértem.” tisek Laurinec, a szövetség elnöke. „Nagyon jó teljesítményt nyújtott az együttes, a szerencse azonban elpártolt tőle. Ritkán látható légkör volt a stadionban, szeretnénk, ha a jövőben is megismédődne. A válogatott gondja, hogy a jól beindult mérkőzést nem tudjuk győzelemre vinni. Úgy tűnik, nincsenek továbbjutási esélyeink, de a csapat megmutatta, nagy jövő áll előtte” - mondta az elnök. Pozsony. Mögöttünk van a nagy figyelemmel kísért év mérkőzése. A szlovák válogatott jó játék után, balszerencsés meccsen vereséget szenvedett a szigetországiaktól, s így továbbra is pont nélkül áll a 7. selejtezőcsoport utolsó helyén. TOMI VINCE Két órával a találkozó kezdete előtt az időjárás meggondolta magát, elállt a kétnapos esőzés, de a dermesztő hideg és a szél megmaradt. Csak természetes, hogy a pálya talaja nem volt ideális, mondták is egyesek, ez lesz a hazai csapat tizenkettedik játékosa. Nem volt így egészen, de a szó szoros értelmében nem alakulhatott ki igazi játék a göröngyös pályán. Viszont izgalom, küzdelem, drámai helyzetek és pillanatok bőven akadtak, mindezek a momentumok kárpótolták az igazán színvonalas futball hiányát. A mérkőzést felvezető szpíker kellőképpen ráhangolta az összecsapásra a közönséget, amelyik kezdettől fogva régen tapasztalt fantasztikus buzdítással állt a csapat mellett. Kínos jelenettel kezdődött a találkozó: a belügyminisztérium zenekara által játszott himnuszokat talán csak a játékosok és maguk a zenészek hallhatták, a lelátó népe nem. A pályán lévő mikrofonokat ugyanis elfelejtették rákapcsolni a hangszórókra. De ez mit sem zavarta a csapatokat és a szurkolókat, a rendezők annál jobban szégyelhe- tik magukat. Ki tudja, hányadszor. Bátran kezdett a szlovák válogatott, Németh Szilárd már az elején meredek átadással indította csatártársát, Vitteket, aki tulajdonképpen egyedül állt Seamannel szemben, de az utolsó pillanatban elcsúszott. Jó iramban zajlott a meccs, jobb volt a nagy kedvvel futballozó hazai csapat, Németh és Vittek állandó veszélyt jelentettek az angol kapura. Aztán a 24. percben elérkezett az első félidő döntő pillanata: Janocko elhúzott a bal oldalon, beadását Pinte fejjel megtoldotta, és a mozgékony Szilárd, aki nem döntögette a védőket, hanem mint a gyík elsiklott közöttük vagy mellettük, közelről a hálóba pofozta a labdát. Több sem kellett az angoloknak, elkezdtek támadni. A védők mögé küldött hosszú átadásokkal rendre Owent keresték, de nem nagyon találták meg, a csúszós talajon megugrott a labda és résen voltak a bekkek. A párharcok során gyorsabbak, ügyesebbek voltak a vendégek, ennek tudható be, hogy többször is veszélyeztettek. A 39. percben egy szögletrúgás után König a csodával határos módon hárította Southgate közeli fejesét. A hajrában Németh lövését védte Seaman. A nézőtéren pedig a biztonsági emberek „védték” a rendet, néhány agresszív britet kellett megregulázni. Szünet után hiába kezdett ismét óriási buzdításba a nézőtér, ez valahogyan nem hatott a csapatra, meglehetősen passzív játékkal magára húzta az amúgy is aktivizálódó vendégeket. Halogatta a játékot, egyesek sérültet színlelve igyekeztek megtörni az angolok lendületét, kizökkenteni őket a ritmusból. De éppen Dzúrikék vesztettek tempót, s ahogy támadtak az angolok (főleg a bal oldalon), érződött, idő kérdése, mikor rúgnak gólt. Az 57. percben Heskey, akit szinte nem lehetett feltartóztatni, átjátszotta Ze- mant, szorongatott helyzetből Beckhamhez játszott, de a híres hetes három méterről König kezébe fejelte a labdát. Figyelmeztető jel volt. Állandóan a vendégek támadtak, a védekező hazaiak csak kontrákat vezettek, az egyiket majdnem sikerült befejeznie Némethnek: becsapta Southgatet, labdája azonban keresztben elvánszorgott a gólvonal előtt. Utána a szabadrúgásspecialista Beckham nagy pillanata következett: mintegy 40 méterről, bal oldalról végezte a pontrúgást, erősen lőtt labdája furcsán „kacsázott” a kapu felé, a védők elméláztak, Owen mögéjük került, felugrott és a gömb, a megdermett König mellett a bal sarokban kötött ki (65.). Vitteknek volt utána két nagy lehetősége, nem használta ki. Már úgy tűnt, döntetlen marad az eredmény, amikor a fekete bőrű Heskey megbosszulta a nézők gúnyos huhogását: erőszakosan átjátszotta (sokadszor) az eléggé bizonytalanul futballozó Hlinkát (lebirkózni sem tudta az angolt), az alapvonalról beadott, Scholes az apró termetű Owenhez passzolt, a lassú Dzúrik tétovázott, az angol nem, közelről belőtta a második gólt (83.). És a nézőtéren felhangzott a győzelmet ünneplő angol himnusz, ha már a zenekar „elhallgatta”. Úgy tűnt, korán, mert a hazai csapat óriási erőfeszítéseket tett az egyenlítésért, kapujához szegezte ellenfelét: Seaman Németh lövését védte, Zeman közeli löketét estében mentette az egyik védő. Befejeztetett. A végletekig izgalmas, színvonalban nem annyira kiváló, de drámai meccsen a döntetlen igazságosabb lett volna. De ahogy mondani szokták, a futballban és a szerelemben gyakran nincs igazság. A lelkes nézők csak az eredmény miatt szomorkodtak, a régen látott játék miatt nem. Vastapssal jutalmazták a némileg peches kedvenceiket. Messina játékvezető határozottan bíráskodott, nagy erénye volt (kicsit triviálisan fogalmazva), hogy egyszer sem „ette meg” a műeséseket. Bizonyára vacsorázott a mérkőzés előtt. TOMI VINCE Pozsony. Nem volt nagy kedvük nyilatkozni a játékosoknak, mindnyájan csalódottan beszéltek. Peter Hlinka, aki nagy párharcokat vívott Heskeyvel, beismerte, hogy úgymond benne volt a második gólban: „Hibáztam, nem szabad lett volna totojáznom a labdával, de Pet’o Dzúrik még javíthatott volna.” A csapatkapitány így láttg a meccset: „Igazi nagy helyzetekbe nem engedtük az angolokat, ennek ellenére veszítettünk. A második gól előtt el akartam rúgni a labdát, de nem sikerült. Szünet után feljavultak Beckhamék, és a nehéz talajon fogytán volt az erőnk. A közönség fantasztikusan biztatott bennünket, élvezet volt futballozni.” Marián Zeman nemcsak a meccsről mondott véleményt: „Amüyen jól játszottunk, olyan hibákat vétettünk. Önmagunkat vertük meg. Felesleges kertelnünk, rosszul állunk a csoportban, nincs sok reményünk; két olyan ellenféltől kaptunk ki, amelytől pontot, pontokat kellett volna szereznünk. Még megyünk Angliába és jönnek a törökök...” Németh Szilárd, aki 32. válogatott mérkőzésén 12. gólját lőtte: „Természetes, hogy csalódott vagyok. Kiválóan kezdtünk, de amikor erős ellenfél ellen játszunk, mindig csinálunk Pozsony. A szlovák labdarúgás szombat este megélte, hogy milyen közel van a mennyországhoz a pokol. Csaknem egy óráig győzelemre állt a csapat, de végül az angolok nyertek. „A labdarúgásban ilyen mérkőzések is vannak, talán majd egyszer eljön az idő, amikor ilyen meccseket is győztesen fejezünk be” - sóhajtott fel a találkozó után FranAnglia. David Beckham, az angol válogatott csapatkapitánya nem titkolta elégedettségét a pozsonyi győzelem után, de rontották örömét a szlovák szurkolók rasszista megnyilatkozásai. „Az angol drukkerek sem viselkedtek legszolidabban a szektorukban, de nagyon elszomorított a hazaiak rasszista megnyilvánulásai” - mondta a szabadrúgás specialista két fekete bőrű játékosának, Emil Heskeynek és Ashley Cole-nek a védelmében. „Már régen meg akarjuk szüntetni ezeket a jelenségeket, de rendre felütik a fejüket”. SZLOVÁKIA-ANGLIA 1:2 (1:0) Góllövők: Németh Szilárd (24.), ill. Beckham (65.), Owen (83.). Játékvezető: Messina (olasz), 27 000 néző. Sárga lap: Vittek, Leit- ner, Zeman, Gerrard, Scholes. Kapura tartó lövések 5:5, mellé 3:3, szögletarány 5:5, szabálytalanságok 15:16. SZLOVÁKIA: Kö- nig-Zeman, Dzúrik, Hlinka-Pinte (89. Kozlej), Karhan, Petrás, Le- itner-Vittek (81. Reiter), Janocko (89. Mintál)-Németh Szilárd. ANGLIA: Seaman-G. Névül, Woodgate, Southgate, Ash Co- le-Beckham, Gerrard (78. Dyer), Butt, Scholes-Heskey (90. A. Smith), Owen (87. Harg Reaves). Németh Szilárdot értékelik a legtöbbre A rasszista nézők rontottákDavid Beckham örömét Elégedett a sztár TASR-JELENTES Nyolcas osztályzat Ladislav Jurkemik szomorúsága, Sven-Göran Erikssonnak, a vendégek svéd mesterének Karhan tetszett Szinte a semmiből rúgtak két gólt TOMI VINCE Pozsony. A szlovák válogatott edzője, Ladislav Jurkemik nem éppen mosolygós tréner hírében áll, kimért, komoly ember. A meccs után letört hangulatban érkezett a sajtóértekezletre. Érthető. „Nagyon szomorú vagyok és csalódott. Jól játszottunk, elégedett vagyok, az ellenfél nem volt jobb, egyéni hibák után mégis elvesztettük a meccset. Minimum döntetlent érdemeltünk volna, ezért nem tudok gratulálni az ellenfélnek a győzelemhez. Szinte a semmiből rúgott két gólt. A futballhoz szerencse is kell, ez most az angolokhoz pártolt” - kezdte mondókáját. Hogy mit mondott a meccs előtt, a szünetben és a meccs után a játékosoknak? „Huszonhét éve legyőztük az angolokat, most is sikerülhet. Az első félidő után figyelmeztettem őket az ellenfél várható aktivitására, ne hagyják magukat beszorítani. A meccs után? Sok szó nem esett. Mindenkivel kezet fogtam és megköszöntem a játékot.” Senkit sem akart dicsérni és kritizálni: „A futball kollektív játék, ezt éppen ma sikerült nagyszerűen bizonyítanunk. Az angolok ellen egyénieskedéssel semmire sem vittük volna.” Milyenek a csapat továbbjutási esélyei? „Ahogy ma is látták, a futballban minden lehetséges, de reményeink minimálisra csökkentek. A csoport két favoritjá- nak, Törökországnak és Angliának 50:50 százalékos sanszuk van.” Amint befejeződött az utolsó kérdésre adott válasz, megjött sportszerelésben Sven-Göran Eriksson edző is. Az angol zsurnaliszták megtapsolták. Ahogy szokás, előbb röviden értékelte a meccset: „Az időjárási viszonyokhoz képest jó meccs volt. Az első 40 percben rosszul futballoztunk, kevésbé agresszíven, pozíciós játékunk sem volt kellő szinten. Szünet után már kiválóak voltunk, és nagyon örülök, hogy fordítani tudtunk. Ez a csapat morális erejéről tanúskodik.” A szlovák válogatottról is mondott véleményt: „A csehek elleni meccshez képest egészen más csapatot láttam, új felfogásban futballozott, meglepett, hogy fizikálisán milyen jól felkészültek a játékosok. A nagy munkabírású Karhan tetszett és a két csatár.” Az angol toliforgatók nem hagyták ki az alkalmat, és rákérdeztek az újságok hasábjain megszellőztetett szerelmi kalandjaira. Feledteti a győzelem? „Nem hinném. Angliában? Nehéz idők várnak rám...” Akárcsak Jurkemikra. Más előjellel. SITA-JELENTÉS Anglia. A The Scotsman című brit napüap a szlovák futballisták közül Németh Szilárdot értékeli a legtöbbre, nyolcas osztályzatot adtak a csatárnak, további öt társa hetest kapott. A lap szerint a szlovákok összesítésben jobb osztályzatot kaptak ellenfelüknél, a vendégek csapatából David Beckhamet értékelték a legtöbbre (8), Michael Owen hetes osztályzatot, a többiek hatost kaptak. A szlovák labdarúgók értékelése a brit lap szerint, Miroslav König (6): voltak kiváló védései, de az első gólnál hibázott. Marián Zeman (6): lassan lendült játékba, sokat futott, de nem nyújtott többet az átlagnál. Peter Dzúrik (6): a védelem egyik legjobbja volt, imázsán azonban Owen góljánál sokat rontott. Peter Hlinka (6): hibázott az angolok második góljánál, néha habozott az indításoknál. Pinte Attila (7); jó teljesítményt nyújtott, bátor fejesével gólhelyzetbe hozta Némethet. Miroslav Karhan (7): ha szükség volt, elsőként ért labdához és mindig veszélyt jelentett, ha elindult az ellenfél térfelére. Martin Petrás (6): sokszor állta útját az ellenfél támadásainak, de játéka szürke volt. Vladimír Janocko (7): igyekezett mindenhová odaérni, volt néhány veszélyes beadása. Vladimír Leitner (7): szolid teljesítményt nyújtott a defenzíva során. Róbert Vittek (7): a fiatal csatár gyakran tett tanúságot gyorsaságáról és technikájáról, a második félidőre elfáradt. Németh Szflárd (8): most is igazolta, hogy a Middlesbrough miért tart igényt játékára, egy pülanatig sem hagyta nyugton az ellenfél védelmét, mozgékonyságával sok gondot okozott riválisainak.
