Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-02 / 229. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 2. Ankara számára elfogadhatatlan lenne, ha határai mentén önálló kurd állam jönne létre Szomszédok félelmei Iraki leányiskola: Szaddám a kedvenc tantárgy? (Reuters-felvétel) Bush erőteljes hangvételű ENSZ-határozatot akar Elmérgesedik a vita MTI-HlREK Egyre több gyermekáldozat London. Elítélte az Amnesty International Izraelt és a Palesztin Hatóságot, amiért egyre több gyermekáldozatot követel az izraeli-palesztin konfliktus. A nemzetközi emberi jogi szervezet által tegnap közzétett jelentés szerint a palesztin intifáda két évvel ezelőtti kezdete óta 250 palesztin és 72 izraeli gyermek lett az erőszak áldozata. Az idei év első hét hónapjában soha nem látott mértékben nőtt a gyermekáldozatok száma: az izraeli védelmi erők több mint száz palesztin gyermeket öltek meg, az áldozatok közel fele 12 éves vagy annál fiatalabb gyermek. Ugyanezen időszakban 36 izraeli gyermek esett a palesztin öngyilkos akciók áldozatául. (MTI) Katonai gépek katasztrófája Üjdelhi. A legújabb adatok szerint 15 ember vesztette életét tegnap, mikor a nyugat-indiai Goa szövetségi államban egymásnak ütközött és lezuhant az indiai hadiflotta két szállító repülőgépe. A szeren- csédenség áldozatai között van minden jel szerint a két gép egyenként hatfős személyzete is. A kötelékben repülő orosz II- 38-as gépek egyike Vasco City város egy épülő, kétszintes házára zuhant. A romok alól egy munkást holtan, nyolcat sebesülten emeltek ki, hármuk állapota súlyos. A földön még ketten vesztették életüket. (MTI) Muzulmán terror Kasmírban Szrinagar. Feltételezhetően muszlim szélsőségesek támadtak egy buszra tegnap Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló déli részén. Legalább négy embert megöltek, tizet megsebesítettek. A szakadár fegyveresek gépfegyverekből tüzet nyitottak, majd kézigránátokat is dobtak a buszra. Dzsammu és Kasmírban, India egyeüen muzulmán többségű államában tegnap kezdődött meg a helyi választások harmadik szakasza. A szakadárok a korábbi szavazónapokon is terrorcselekményekkel igyekeztek megzavarni a voksolást, megfélemlítve a szavazókat. (MTI) Mesic Hágában tanúskodott Hága. Stipe Mesic horvát államfő is tanúskodott tegnap a Szlobodan Müosevics volt jugoszláv elnök ellen folyó hágai per nemrégiben kezdődött második szakaszának keretében. Mesic az eddigi legmagasabb rangú tanú, akit a törvényszék beidézett. A meghallgatás során a horvát vezető az egykori Jugoszlávia szétverésével vádolta Milosevicset. Mesic szerint Milosevics 1990-1991-ben arra törekedett, hogy Jugoszlávia romjain megteremtse Nagy-Szerbiát. A módszere az volt, hogy először kiprovokálta a horvátországi szerbeket, majd pedig odaküldte a jugoszláv hadsereget „a helyzet lecsillapítása céljából”. (TASR) Mesic szerint a szerbek a hadsereggel végeztették el a piszkos munkát (Képarchívum) Bagdad/Ankara/Teherán. Irak is erőteljes diplomáciai offenzívát folytat a lehetséges amerikai támadás kivédésére. Egyrészt a szomszédos országok jóindulatát akarja elnyerni, másrészt a nemzetközi szervezetekét, így Bécsben Hans Blixét, az EN SZ-fegyverzetellenőrök vezetőjéét. ÖSSZEFOGLALÓ Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes tegnap arra figyelmeztette Törökországot, hogy Irak nem tekintené többé baráti országnak, ha megnyitná légi támaszpontjait az amerikai légierő előtt egy esedeges Irak elleni katonai hadművelet esetén. Aziz Ankarában tárgyalt Bülent Ecevit török kormányfővel. Az iraki vezető megítélése szerint Törökországnak nem áll érdekében, hogy rábólintson „egy szomszédos baráti ország” ellen irányuló amerikai fenyegetésekre, vagy támogasson egy amerikai katonai csapásmérést. A NATO-tagállam Törökország már engedélyezte egyik légi támaszpontjának használatát az amerikai és a brit légierő gépeinek, amelyek az iraki légi tilalmi zónákban járőröz- nek. A várakozások szerint Törökország további támogatást is megad legszorosabb szövetségesének, az USA-nak, ha ilyen értelmű kérést kap. Mindazonáltal Ankara attól fél, hogy a háború további károkat okozhat gazdaságának, és tovább szíthatja az elégedetlenséget a térségben, különösen a Törökország USSZtrUULALU Budapest. Leköszönt tegnap az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma, és ezzel egy időben az alapító, azaz a kormány kezdeményezte a Fővárosi Bíróságon az új kuratórium bejegyzését. A tegnapi Népszabadság szerint legkorábban két hét múlva ülhet össze az IKA új kuratóriuma. Eddig tart ugyanis, amíg a Fővárosi Bíróságon átfut az új testület bejegyeztetése. Az új testület elnöke Pomogáts Béla. Az írószövetség korábbi elnökén kívül megőrzi mandátumát az új kuratóriumban Laborczi Géza és az író lánya, Illyés Mária. Az új tagok között van Jászkuti László, Szarka László törtéÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Párizs. A bírálatok kereszttüzébe került tegnap az EU a külügyminiszterek hétfői, a Nemzetközi Büntető Bírósággal (ICC) kapcsolatos megállapodása miatt. A párizsi Liberation magát a francia külügyminisztert - egyébként az egyik résztvevőt - idézte, aki azt nyilatkozta a lapnak, a tizenötök úgy próbálták megőrizni az egységet, hogy engedtek az amerikai nyomásnak. A tizenötök hétfői álláspontja szerint mindegyik tagállamnak jogában áll az USA-val kötendő kétoldalú megállapodásban szabályozni a kérdést, de csak bizonyos feltételek betartása esetén. Kiinduló elv: az ICC-vel szembeni kötelezettségeikkel összeegyeztethedélkeleti részén élő kurd kisebbség körében. Bülent Ecevit felrótta a nyugati országoknak, köztük az USA-nak, hogy bátorítják az Irakban élő kurdokat függetlenségi törekvéseikben. Hangsúlyozta: Törökország számára elfogadhatatlan lenne, ha határai mentén egy önálló kurd állam jönne létre. Irán nem szállna szembe katonaüag egy esetleges Irak elleni támadással, de nem is akar hasznot húzni nész, kisebbségkutató. Az MSZP Géczi Józsefet, az MDF Herényi Károlyt, a Fidesz pedig Potápi Árpádot delegálta a testületbe. A korábbi kuratóriummal ellentétben a Külügyminisztérium - ahonnan az IKA felügyelete átkerült a MeH-be - nem delegálhatott képviselőt, helyét a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte (Bátai Tibor) vette át, megmaradt viszont az oktatási (Bretter Zoltán) és a kulturális tárca (Lakatos Mihály) egy-egy helye. A távozó kuratórium mandátumának lejártával megszűnik a határon túli magyarság oktatási, kulturális, tudományos életének támogatására létrehozott IKA budapesti irodavezetőjének, az általában Fidesz közelinek elkönyvelt Veress Lászlónak a teilen lenne, ha a megállapodásokat az USA által elvárt formában kötnék meg. A megállapodások nem biztosíthatnak büntetlenséget senkinek (így amerikai katonáknak sem), akit az ICC hatáskörébe tartozó cselekmények - háborús és emberiség elleni bűntettek, népirtás - elkövetésében találhatnak bűnösnek. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az ilyen cselekményekkel gyanúsítható amerikai állampolgárokat Amerikában kellene bíróság elé állítani. További feltétel, hogy a szerződés részes államainak polgárai nem kaphatnak mentességet, vagyis nem lehet szó - az USA által ugyancsak szorgalmazott - kölcsönösség elvének az érvényesítéséről. Emellett az EU álláspontja szerint a megállapodások csak a személyek szomszédja kárából - jelentette ki az iráni védelmi miniszter. Ali Samhani ellentengernagy kuvaiti kollégájával, Dszábir Mubarak asz- Szabah sejkkel tartott közös sajtóértekezletet. Az iráni védelmi miniszter az „aktív semlegesség” gondolatát fejtette ki, amelyet előző nap fogalmazott meg a külügyminisztérium az iraki válsággal kapcsolatos teheráni politika meghatározására. „Irán nem vesz részt semmilyen Irak elleni katonai akcióban, még BT-határozat esetén sem” - szögezte le. Ali Samhani úgy vélekedett, hogy a perzsa-öbölbeli amerikai jelenlét megerősítése destabilizációs tényezőt jelent a térségben. Figyelmeztette Washingtont, ne lépje át az Irak és Irán közötti „vörös vonalat” katonai akció esetén, és ismételten tudatta: az iráni fegyveres erők készek szembenézni minden eshetőséggel, mind a határokon, mind az országon belül, (m, t) munkaviszonya is. Utóda a lap értesülése szerint Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. Az új kuratórium át akarja világítani az IKA előző négy évét. Nemrég Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelentette ki, hogy az alapítvány más célokra költötte az anyanyelvi oktatásra szánt 1,2 milliárd forint nagy részét. Szabó Vilmos államtitkár elmondta: már folynak az egyeztetések a jövő évi költségvetésről, de az biztosnak látszik: sem az Illyés Közalapítvány, sem ösz- szességében a határon túli magyarok anyagi támogatása (kb. négy- milliárd forint) nem csökken, sőt a státustörvénnyel járó újabb juttatásokkal - pedagógusigazolvány, diákigazolvány-nő. (n) bizonyos körére terjedhetnek ki, nem pedig egy ország - adott esetben az Egyesült Államok - valamennyi polgárára, mint Washington szeretné. Ez esetben elsősorban olyan személyekről van szó, akik diplomáciai mentességet élveznek, vagy akiket országuk vezényelt ki valamilyen nemzetközi küldetés végrehajtására. A tizenötök végül azt is leszögezték, hogy a probléma rendezésekor tekintettel kell lenni a már érvényben lévő megállapodásokra. Úgy vélik ugyanis, hogy az amerikaiak gondjainak jelentős része ezek alapján is megoldható. Ha viszont valamelyik uniós tagállam el kíván térni e megállapodásoktól, vagy újat akar kötni, akkor tartania kell magát a most elfogadott irányelvekhez. Mint isWashington/Blackpool. George Bush tegnap megerősítette, hogy véleménye szerint az ENSZ-nek új és erőteljes hangvételű határozatot kell hoznia az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelése érdekében. Az amerikai elnök erről Washingtonban beszélt újságíróknak. A határozat szükségességét azzal indokolta, hogy „elkerüljék azokat a csapdákat, amelyekbe a múltban beleestek”. Pártjának kongresszusán kormánya iraki politikáját vette délemébe - hiszen ezzel a munkáspárti honatyák jelentős része sem ért egyet - a brit miniszterelnök, aki szerint az ENSZ tekintélyének szertefoszlását eredményezheti, ha a nemzetközi közösségnek nem sikerül rákényszeríteni Szaddám Huszeint a lefegyverzésre. Tony Blair a Labour Blackpoolban zajló kongresszusán mondott beszédében úgy vélte: „időnként, és különösen olyan esetekben, amikor egy diktátorral van dolgunk, az egyetlen esélyt a békére az jelenti, ha készen állunk a háborúra”. Kitért arra is, hogy az ENSZ határozatainak a Közel-Keleten éppen úgy érvényt kell szerezni, mint Irak esetében. A brit kormányfő szerint e határozatok Washington/Jeruzsálem/Rámal- láh. George Bush elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében az amerikai kormány Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának. A Jeruzsálemre vonatkozó kitétel az USA 2003. évi külpolitikai tevékenységét és annak finanszírozását szabályozó törvényben szerepel, amelyet a kongresszus már jóváhagyott. Bushnak választania kellett, s végül aláírta a külügyminisztérium működéséhez több mint négy- milliárd dollárt biztosító jogszabályt. A lehetséges külpolitikai következményekre tekintettel Bush a törvény aláírásával egyidejűleg írásos nyilatkozatban szögezte le: nem változott meg az USA Jeruzsálemmel kapcsolatos politikája. (Jeruzsálem de facto régóta Izrael állam fővárosa, ezt azonban a világ olyan módon „nem ismeri el”, hogy Moszkva. Oroszország továbbra is bízik abban, hogy az EU-val közösen sikerül megoldást találnia a Kalinyingrádi terület problémájára. Ezt egy magas rangú orosz külügyi illetékes közölte tegnap. Moszkva attól tart, hogy a Lengyelország és Litvánia közé ékelődött enklávé - az egykori Kelet-Poroszország - közlekedési és gazdasági blokád alá kerülhet a két ország EU-csatlakozása után. Az unió külügyminiszterei meretes, Washington nem írta alá és nem kívánja ratifikálni az ICC létrehozásáról kötött szerződést, attól tart, hogy az új intézményt politikai indítékokból állampolgárai ellen használhatják fel. Ezért a lehető legtöbb országgal kétoldalú megállapodást kíván kötni arról, hogy kölcsönösségi alapon nem adják ki egymás állampolgárait a bíróságnak. Brüsszelben most elismerték: semmi biztosíték nincs arra, hogy a most jóváhagyott korlátozásokat az USA is elfogadja. Brüsszel az EU- tagjelöltektől is elvárja az irányelvek tiszteletben tartását. A csatlakozni kívánó országok közül eddig egyedül Románia kötötte meg az USA-val a különmegállapodást, amiért az EU többször is bírálta Bukarestet. egyelőre csak Izrael esetében teljesülnek, bár minden félre vonatkoznak. Az egyetlen megoldást az jelenti, hogy ez év végig meg kell kezdeni a tárgyalásokat az 1967-es határok közötti palesztin állam végleges státusáról. Condoleezza Rrice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Párizs és Washington között élmérgesedő vita kapcsán nyilatkozott a France Inter rádiónak. Párizs kétlépcsős javaslatával szemben erőteljesen érvelt az amerikai elképzelés mellett, amely egyetlen BT-határo- zatban akarja felszólítani Irakot tömegpusztító fegyverzetének haladéktalan felszámolására, s egyúttal katonai csapást helyez kilátásba a teljesítés elmaradása esetén. Amerikai részről abból indulnak ki - fejtette ki Rice -, hogy két BT-határozat nem tud egyértelmű üzenetet küldeni Szaddámnak a rá váró következményekről. Dominique de Villepin, a francia diplomácia vezetője a Le Monde-nak nyilatkozva kategorikusan elutasította Párizs csatalakozását a washingtoni forgatókönyvhöz. Minden kétséget eloszlatva leszögezte: Franciaországnak nem áll szándékában előre szabad kezet adni a katonai beavatkozáshoz. a nagykövetségek a nemzetközileg fővárosnak tekintett Tel-Avivban működnek.) A kongresszus régóta követelte az egymást követő elnököktől, hogy helyezzék át az USA izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe. A kormányok azonban újra és újra elhalasztották e döntést, attól tartva, hogy ezzel feldühítik az arab világot. S mint az várható volt, a palesztinokat haragra gerjesztette Bush lépése. Vezető palesztin politikusok figyelmeztettek, hogy ez tovább bonyolítja a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket és emberéletekbe kerülhet. Száeb Erakat miniszter megfogalmazása szerint „aláássa a békefolyamat újjáélesztését célzó erőfeszítéseket és vakvágányra tereli a folyamatot”. A Palesztin Hatóság a Biztonsági Tanácshoz, az Arab Ligához és az Iszlám Konferenciához fordul segítségért hétfői brüsszeli értekezletükön nem láttak lehetőséget arra, hogy a területet mentesítsék a schengeni előírások alól a bővítés után - ahogyan azt Moszkva szerette volna. Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus végén intézett üzenetet Romano Prodihoz, az EB elnökéhez, amelyben orosz-EU vízummentességet, vagyis hosszabb távon a schengeni zóna Oroszországra történő kiterjesztését javasolta. Az EU rövid- és középtávon csak kisebb könnyítéseket tart elképzelhetőnek. Brit katonai megrendelés Százötven vadászgép London. Nagy-Britannia 150 darab F-35-ös típusjelű, Joint Strike Fighter (JSF) új generációs vadászgépet vásárol légiereje és haditengerészete számára az Egyesült Államokban. Lord Bach védelmi beszerzésekért felelős államminiszter szerint a 10 milliárd font (15,6 milliárd dollár) értékű megrendelés nemcsak a JSF-program fővállalkozója, az amerikai Lockheed Martin, hanem brit hadiipari vállalatok számára is előnyös. A majdani gyártásában ugyanis a brit Rolls- Royce, a BAE Systems és a Smiths Group vállalatai is részt vesznek. A gépet radarral nehezen felderíthető, „lopakodó” technológiával fejlesztették ki. (MTI) Visszaáll a monarchia? Moszkva. Szaddám Húszéin iraki diktátor megbuktatása után Irakban alighanem visszaállítják a monarchiát - írta tegnap az Izvesztyija. Az orosz lap szerint az utolsó bagdadi uralkodó, az 1958-as puccs idején agyonlőtt II. Feiszal király legközelebbi rokona, Ali al-Huszein hercegnek erős trónutódlási ambíciói vannak, különösen azóta, hogy az elűzött afgán uralkodó, Mohamed Zahir Sah visszatérhetett hazájába. A herceg az iraki ellenzék kulcsfigurája lett a Szaddám-ellenes emigráns csoportok nyári londoni kongresszusán. (MTI) A határon túli magyaroknak nyújtott támogatások nem csökkennek, inkább nőnek Leköszönt az Illyés-kuratórium Semmi biztosíték nincs arra, hogy a most jóváhagyott korlátozásokat az Egyesült Államok is elfogadja Brüsszelben engedtek az amerikai nyomásnak Washington elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának Dühös palesztinok MTI-HÍREK Kalinyingrád ügyében nem akar engedni az EU Moszkva még bizakodó MTI-HÍR
