Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-14 / 239. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 14. Kitekintő - hirdetés 9 Ha a támadók 100 kilogramm anthraxspórát permeteznének repülőgépről New York vagy San Francisco légterébe, ez több millió halálos áldozattal járna Nincs zárva a biológiai sorompó Egy mesterségesen gerjesztettjárvány hasonló pusztítást vihet végbe, mint a nukleáris fegyverek. Ráadásul a biológiai ágensek (baktériumok, vírusok) hadrendbe állítása olcsóbb és egyszerűbb az atombombagyártásnál. A biológiai fegyverek szörnyű új perspektívát nyithatnak meg háborúban és terrorizmusban egyaránt. MÜNZ MÁRTON A hidegháború során a világ néhány országában a földi élet megsemmisítéséhez hatvanszor elegendő nukleáris robbanótöltetet halmoztak fel. Tizennyolc esztendővel a hirosimai atombomba le- dobása után az emberiség „észbe kapott”: az érintett országok aláírták a nukleáris fegyverek elterjedését akadályozó atomsorompó- egyezményt. A biológiai tömeg- pusztító fegyverek korlátozására azonban máig nem sikerült hatékony nemzetközi ellenőrzést létrehozni. Részben ennek is betudható, hogy több ország (például Líbia, Szíria, Pakisztán, Izrael, India, Kína, Észak-Korea) komoly baktérium- és vírustenyészetekhez juthatott. A szakértők szerint a biológiai fegyvereket felhalmozó országok közül a legveszélyesebb mégis az Egyesült Államokkal szemben álló Irak. A diktátor baktériumai Az amerikai elnök augusztusban bejelentette, kormánya legfontosabb feladata, hogy eltávolítsák hatalmából Szaddám Huszeint, és felszámolják Irak tömegpusztító fegyverarzenálját. A közel-keleti ország bizonyítottan komoly biológiai fegyverkészleteket halmozott fel. Az ENSZ által lefolytatott ellenőrzések alapján biztosan tudhatjuk, hogy Irakban az utóbbi évtizedekben nagy mennyiségben állítottak elő különböző biológiai ágenseket. A legnagyobb készletet vélhetően az úgynevezett botulinum toxinokból halmozták föl, vélhetően 20 ezer litert. Az effajta idegmérgeket a Clostridium botulinum nevű baktérium termeli, és a legerősebb toxinoknak számítanak. Százezerszer mérgezőbbek például a második világháborúban a németek által előállított szarin gáznál! Hatásmechanizmusuk is jól ismert: az idegvégződések membránjára kapcsolódnak, akadályozzák az ingerület-átvitelt, így megbénítják a vegetatív idegrendszert, és izomgörcsöket okoznak. Az ember számára 0,07 milliomod gramm butolinum toxin belélegzése halálos dózis. Irak emellett feltételezések szerint legalább 9000 liter (de ennél talán háromszor több) lépfenespórát állított elő. A levegőbe juttatható úgynevezett inhalációs anthrax okozta betegség gyors lezajlású. Rövid bevezető szakasz után (láz, köhögés, mellkasi fájdalmak) komoly légúti zavarok lépnek fel, amelyeknek következtében beáll a sokkos állapot, és hamarosan a halál is. A lépfenespórák a tüdőben rakódnak le, illetve a Bacillus an- thracis-baktériumok a vérben keringve károsítják a test szöveteit, ellenőrizhetetlen vérzéseket okozva. Ha a megfertőzéstől számított huszonnégy órán belül a beteg nem kap megfelelő antibiotikumos kezelést, már nem lehet megmenteni. Az ENSZ ellenőrei szerint jelentősebb (több ezer literes) készleteket halmoztak fel Irakban a C. perfrin- gensbaktérium spórájából is. Ez a kórokozó többek között akut tüdő- betegséget, a vérerek szivárgását és májkárosodást okoz, illetve tönkreteszi a vörösvérsejteket. A feltételezések szerint Szaddám Húszéin titkos raktáraiban nein to- xinból is nagy mennyiséget tárolnak. Ez a méreg a sejtek fehérje- szintézisét akadályozza, és tízmilliomod gramm már halált okoz. Az iraki biológiai fegyverek leltárához hozzátartoznak a különböző miko- toxinok is, amelyek különféle gombák és penészek által előállított mérgek. Szaddám emberei feltehetőleg a T2 mikotoxint halmozták fel számottevő mennyiségben, amelyből az ember számára körülbelül 35 milligramm a halálos dózis. Amerika felkészületlen A fenti felsorolás valószínűleg nem teljes. Nem esett még szó a különböző vírusokról, különösen arról a kórokozóról, amelytől az anthrax mellett a legjobban tartanak a szakértők: a himlő- (smallpox) vírusról. Ezek a gyilkos ágensek azonban akkora pusztítást idézhetnek elő, mint egy nukleáris csapás. Számítógépes szimulációkkal kiszámították, ha a támadók 100 kilogramm anthraxspórát permeteznének repülőgépről New York vagy San Francisco légterébe, ez több millió halálos áldozattal járna. Érthető, miért oly nagy a félelem az Egyesült Államokban egy esetleges biológiai támadás miatt. A legtöbb szakértő úgy látja, ez teljesen felkészületlenül érné Amerikát. Néhány kórokozó és toxin ellen kifejlesztettek már oltóanyagokat, de nincs elegendő vakcina a teljes lakosság beoltásához. A helyzetet nehezíti, hogy amennyiben genetikailag módosított kórokozókkal támadna az ellenség, az eddig bevált szérumok és antibiotikumok hatástalanok lennének. Az orvosok nincsenek megfelelően felkészítve, hogyan kell helytállniuk a biológiai támadás során. Mivel például a lépfene-megbetegedés első jelei megtévesztően hasonlítanak az influenzás tünetekre, előfordulhat, hogy a háziorvosok egy része fel sem ismerné idejében a veszélyt. A számítások szerint a kórházakban sincs elegendő férőhely. Vészhelyzet esetén káosz várható Sokan úgy vélekednek, ekkora vészhelyzet esetén káosz alakulna ki az amerikai egészségügyi ellátásban. Ha az Egyesült Államok Irakra támadna, Szaddám Húszéin talán megpróbálná bevetni a biológiai fegyvereket. Csakhogy Iraknak legfeljebb 650 kilométeres hatótávolságú hordozórakétái vannak, így legfeljebb közvetlen szomszédjait, főleg Kuvaitot és Izraelt fenyegetheti. A bagdadi vezetés interkontinentális rakéták nélkül az amerikai városok ellen a biológiai ágenseket nem juttathatja célba. Ám a terrorizmus révén a gyilkos kórokozók az Egyesült Államokat is elérhetik. Filléres tömeggyilkosság- Gyenge tudományos háttérrel, kevés pénzből is hatékony tömeg- pusztító fegyverek nyerhetők. A fejlett országok politikai érdeke, hogy a fegyverkezés nemzetközileg elfogadott, legális szférájából kizárja e területeket - állítja dr. Rózsa Lajos, a Veszprémi Egyetem zoológia tanszékének biológusa, a téma szakértője. - Ha tehát például az USA illegális biológiaifegy- vergyártó-programokat működtetne, ezzel azt kockáztatná, hogy a világ már elfogadhatónak tekintené Irak és más országok hasonló programjait. De vajon folynak-e az Egyesült Államokban is biológiai fegyverekkel kapcsolatos kísérletek? Megkerestük Kathleen C. Baileyt, a biológiai fegyverek nemzetközileg elismert szakértőjét, aki számos kormánypozíciót betöltött már az Egyesült Államokban: a külügyminisztérium megbízott helyettes titkára, a Fegyverzet Irányítási és Leszerelési Hivatal igazgatóhelyettese, valamint az Információs Hivatal kutatási igazgatója volt. Véleménye szerint, amikor biológiai fegyverekről beszélünk, elsősorban a magányos gyilkosoktól és a terrorista szervezetektől kell tartani. Az amerikai szakértő munkája során alaposan körüljárta a kérdést, mennyi pénz és milyen laboratóriumi felszerelés szükséges ahhoz, hogy valaki biológiai fegyvert állítson elő. Számos USA-beli biotechnológiai üzembe látogatott el, gyűjtött tapasztalatokat.- Több gyógyszergyártó céget meglátogattam, ezek mindegyike biotechnológiai kutatásokat is végzett termékei előállítása mellett. Nem találtam azonban arra utaló nyomot, hogy ezekben a laboratóriumokban biológiai ágensek készülnének, és nem is hiszem, hogy ilyen jellegű tevékenységet folytattak volna. Mégis úgy gondolom, ha egy cég biológiai fegyvert szeretne előállítani, nem igazán kell tartania attól, hogy bárki leleplezi. Mindenki olcsón beszerezheti ugyanis a biológiai ágensek gyártásához szükséges technikai felszereléseket. Ahhoz, hogy valaki számottevő mennyiségű biológiai fegyvert készítsen, csupán egy átlagos méretű szoba, egy kórházi vagy egyetemi laboratórium szükséges - nyilatkozta az amerikai szakértő, majd hozzátette, szerinte csak idő kérdése, hogy a terroristák egy nagyobb biológiai támadást intézzenek valamelyik nagyváros ellen. Életbevágóan fontos tehát felkészülni a vészhelyzetre. Az embereket megfelelően informálni, az egészségügyben dolgozókat mozgósítani kell, a kórházak befogadó- képességét pedig meg kell növelni, emellett riasztórendszerekkel kell fölszerelni a városokat. Ehhez olyan, biológiai ágenseket érzékelő detektorokra van szükség, amelyek kimutatják a levegőben lévő patogéneket. Újabb és újabb antibiotikumokat, vakcinákat kell kifejleszteni. Meg kell oldani az egész lakosság beoltását, és minél hamarabb gázmaszkokkal ellátni az embereket. Ám ezekkel az intézkedésekkel is csak csökkenteni lehet azt a felmérhetetlen pusztítást, amelyet a biológiai fegyverek okoznának. Ennél sokkal többet sajnos nem lehet tenni. (Fotó: Népszabadság) A hivatalos jelentések szerint az Egyesült Államokban csak úgynevezett „nem halálos fegyverekkel” folynak kutatások. Ezek olyan harceszközök, amelyek nem gyilkolnak, hanem lebénítják, harc- képtelenné teszik az ellenfelet. Amerikai kutatók megpróbáltak speciális géneket izolálni, majd mikrobákba beültetni. E különleges gének olyan enzimeket termelnek, amelyek az aszfaltot, a cementet és a különböző festékeket, kenőolajokat támadják meg. Megrongálják az utakat, a kifutópályákat, tönkreteszik az ellenség fegyvereit, járműveit és épületeit. Egy texasi légibázishoz tartozó biotechnológiai laboratórium olyan baktériumszármazékokkal kísérletezett, amelyek a szerves molekulákat lebontva kárt tesznek a különféle üzemanyagokban és műanyagokban. Más ágensekkel is folynak kutatások, ezek például észrevétlenül rozsdásítják az alumíniumot. Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiája az utóbbi időben nem szolgáltat információkat e kutatási programokról. Még azokat a jelentéseket is elzárta a sajtó elől, amelyeket a kutatók eredetileg nyilvánosnak szántak. Egyes szakértők szerint azért, mert az említett kísérletek is sértik a biológiai- és kémiai fegyverekről kötött egyezményeket. pót cseréltünk-r* .............................. .. 1 í Ti 7, O r— |~ 1 Ti 7 u '-MTA 1.1 A • AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE minden szerdán minden hétfőn
