Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-12 / 238. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 12. FÓKUSZBAN: A REUMAELLENES VILÁGNAP A mai Reumaellenes Világnapon a szakemberek a megbetegedés terjedésére, a korszerű kezelés, az új gyógyszerek alkalmazásának szükségességére figyelmeztetnek A reuma nem feltétlenül az öregedés első jele Már Hippokratész használta a reuma kifejezést. Szerinte a reuma egy nyákos anyag agyból történő elfolyását jelentette, amely betegséget okoz a szervekben és a végtagokban. Természetesen az orvostudomány fejlődésével az egyre több embert - fájdalmasan érintő - diagnózis pontos leírást kapott. PÉTERFI SZONYA Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, későbbi mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó betegségeket nevezzük. Gyakran más szervek, szervrendszerek bántalmai is mozgásszervi tüneteket okozhatnak. A mozgásszervi betegségek gyakran vezetnek a munkaképesség csökkenéséhez és az életminőség megváltozásához, a munkaképtelenséget okozó betegségek között pedig a harmadik leggyakoribb helyet foglalják el. A rokkanttá minősítettek 13,7-14,5 százaléka szenved mozgásszervi betegségben. „A mozgásszervi betegségeket a klinikai kép alapján a következőképpen csoportosíthatjuk: gyulladásos reumás betegségek, idült kopásos betegségek, lágyrész - reuma- tizmus, valamint a csontok és ízületek anyagcsere-betegségei” - összegezte dr. Jozef Rovensky professzor a pöstyéni Reumatológiai Intézet igazgatója, a Reumaellenes Liga elnöke. Vezető helyet foglalnak el a megbetegedési statisztikában a kopásos ízületi betegségek, amelyek a népesség 20-25 százalékánál fordulnak elő. Ez lényegében az ízületi porc elfajulását jelentik. A későbbiekben fellépő csont- és lágyrész-elváltozások másodlagosak. Részben öröklött, részben szerzett okokra vezethető vissza ez a betegség. A szerzett okok közül leggyakoribb a súlyfelesleg, a baleset, a gyulladás és olyan statikai rendellenességek, amelyek ízületi kopáshoz vezetnek. A kopásos ízületi betegséget régebben a porc öregedésének tartották, mert idősebb korban gyakrabban kezdődik. Ma azonban már kimutatható, hogy a akár 20-30 éves korban is jelentkezhet (elektronmikroszkópos vizsgálattal a porc öregedése és kopása között különbséget lehet tenni.) A kopásos ízületi betegségek közül a csípőízületi kopás elsősorban a férfiakat érinti. Kezdetben a kopás egyoldali, a későbbiekben viszont gyakran kétoldalivá válik. Tünetei közül elsődleges a fájdalom, amely eleinte bejáratódáskor érezhető, később terhelésre fokozódik, majd nyugalomban is jelentkezhet. Csípőízületi kopásra hajlamosítanak a veleszületett csípóficam és a statikai rendellenességek. Térdízületi kopás az 50 év feletti, túlsúlyos nőknél gyakoribb. Férfiaknál inkább balesetet után alakulhat ki. Tünetei a fájdalom, amely először indítási, azután terhelési, majd nyugalmi jellegű. Megnehezedik a lépcsőn lefelé járás és az ülésből való felállás. Deformálódik, gyakran beduzzad a térdízület, a comb izom- zata elvékonyodik. Térdízületi kopásra hajlamosítanak a térdízületi felszínt érintő baleset, a szalag és porcsérülés, valamint a statikai elváltozások. A gerinc kopásos elváltozása elsősorban a csigolyák közötti porckorongot, kisízületeket, másodsorban a csigolyatestet és a gerinc szalagjait, inait érinti. Tünetei a fájdalom és A csípőízületi kopás elsősorban a férfiakat érinti, a csontritkulás a nőket. a mozgáskorlátozottság az érintett gerincszakaszon, valamint kisugárzó fájdalom, érzészavar, zsibbadás a károsodott ideggyök beidegzési területén. Az ízületi kopás kezelésének alapelvei: a hajlamosító tényezők korrigálása, a betegek felvilágosítása, az érintett ízület nyugalomba helyezése, mert a terhelés felgyorsíthatja a porc pusztulását. Gyógyszeres kezelési lehetőségek közül a nem sztero- id gyulladáscsökkentők képezik a kopásos betegségekben alkalmazható szerek legnagyobb csoportját. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásuk révén jól használhatók a tünetek enyhítésére, azonban a betegség gyógyítására nem képesek. Tudni kell, a gyógyszerek nem veszélytelenek, leggyakoribb nem- kívánatos mellékhatásuk a gyomorbélrendszeri panasz, a gyomor-, illetve nyombélfekély kialakulása. Mellékhatásuk kivédésére tartósabb szedés esetén gyomorvédő szereket javasolnak a szakértők. A különböző nem szteroid gyulladáscsökkentők kombinálását is mellőzni kell, mert fájdalomcsillapító hatásuk nem ösz- szegződik, azonban a nemkívánatos mellékhatások veszélye megnő. Kopásos betegségekben kortikosz- teroidok helyi alkalmazására is sor kerülhet. Az ízületbe, illetve az ízület környékére adott szteroid- injekció jótékony hatású. Kopásos ízületi betegségekben szenvedő izomlazítókat kap, melyek az izom- fájdalmak oldásában segítenek. Ma már nagyobb választékban porcvédő és porcanyagcsere-javítő készítmények is rendelkezésükre állnak. A kopásos ízületi betegségek részben megelőzhetők - figyelmeztetnek a szakértők. Fontos a rendszeres testmozgás és a helyes táplálkozás. Mindenképpen törekedni kell a veleszületett vagy szerzett statikai rendellenességek kijavítására. Az ízületi kopás egy betegség, és nem egyenlő az öregedéssel. Olyankor alakul ki, ha az ízületet annak örökletesen meghatározott ellenálló-képességét meghaladó károsodás éri. Sajnos viszont ez az ellenálló-képesség az évek múlásával csökken. A gyakori testmozgás a korai megelőzés formája (Képarchívum) Szlovákiában évente 8-9 ezer új esetben diagnosztizálják a reumás megbetegedést, a növekvő tendencia elsősorban a megváltozott életmódra vezethető vissza Hogyan és mikor kezdődnek a mozgásszervi betegségek? FELDOLGOZÁS Erősen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a kopásos betegség, függetlenül attól, hogy a gerincen, a nagyízületeken vagy a kéz kisízületein jelentkezik, lassan kezdődik és hónapok, esetleg évek múlva okoz jelentősebb fájdalmat és vezet fokozatosan az illető ízület „be- rozsdásodásához”. A gyulladásos ízületi betegségek, ha gennykeltő baktériumok okozzák a gyulladást, gyorsan (néhány óra, vagy egy-két nap) alakulnak ki, míg más esetekben hetek, sokszor hónapok alatt fokozatosan lappangva kialakuló ízületi fájdalom, nyomásérzékenység, duzzanat formájában jelentkeznek. A csontritkulás sokáig tünetmentesen zajlik, jellemző fájdalom nélkül, a gerinc nagyon lassan csökkenő terhelhetőségével, majd gyakran valamilyen csonttöréssel, pl. csigolya összeroppanással hívja fel magára a figyelmet. Artrózis A mozgásszervi betegségek közül leggyakoribb az úgynevezett kopásos ízületi bántalom, szakszóval artrózis. Ez a betegség az évek előrehaladtával mind gyakoribb, ami azonban nem jelenti azt, hogy az életkorral törvényszerűen jár együtt. Az artrózis oka lényegében az ízületi porc folyamatos leépülése, pusztulása, a porc rugalmatlanná válása. A sokáig fájdalmatlanul zajló betegség következtében egy idő után az ízület csontvégeinek szerkezete is (röntgenvizsgálattal kimutathatóan) megváltozik. Az esetek nagy részében sokáig tünet és panaszmentes az artrózis, máskor már a folyamat kezdetén erős ízületi fájdalomról, az ízület mozgásának beszűküléséről számolnak be a betegek. Megfigyelték, hogy különösen nagy testsúly esetén elsősorban a térdeket (megmagyarázhatatlan ok miatt gyakran csak az egyik oldalon), máskor a nyaki és az ágyéki gerinc kisízületeit, megint máskor csak a kézujjpercek kisízületeit érinti, de az artrózis számos más helyen is megjelenhet. A szervezet a beteg ízületre jutó terhelés okozta fájdalom ellen úgy védekezik, hogy a terhet a szomszédos ízületekre hárítja át, minek következtében azok túlterhelése lép fel. Például gyakori a csípőízületi kopás esetén megjelenő másodlagos térdízületi vagy derékfájdalom. Artritisz A másik gyakori és egyben súlyos mozgásszervi betegség a gyulladásos ízületi bántalom, szakszóval artritisz. Ez lényegében az ízületi belhártya gyulladásával kezdődik, majd a gyulladás az ízület más alkotóelemeire is átterjedhet. Gyulladást okozhat sérülés, de gyulladáshoz vezethet a külvilágból a szervezetbe jutott kórokozó is. Szervezetünk belső védőrendszere, az immunrendszer működészavara szintén egy vagy több ízület gyulladásával jár. A gyulladásos ízületi panaszok érinthetnek egy, néhány, vagy egyszerre sok ízületet. A szervezetbe jutó kórokozó az esetek egy részében kimutatható az érintett ízületben, ilyenkor heves, viharos lefolyású, a beteg rossz általános állapotával, lázzal járó, gyorsan kialakuló ízületi duzzanattal találkozunk. Amennyiben a kórokozó maga nem mutatható ki az érintett ízületekből, a tünetek kialakulása általában lassabb; a beteg csak hetek, hónapok múlva jelentkezik az orvosnál. Az immunrendszer hibája következtében kialakuló, rendszerint egyszerre több ízületet érintő gyulladás az esetek egy részében hetek leforgása alatt, máskor hosz- szabb idő, több hónap alatt teljesedik ki. Ezek jellemzője a kezek, lábak szimmetrikus kisízületi, illetve elsősorban a térdek, csuklók nagyízületi gyulladása. Szemben az ízületi kopással, gyulladás esetében gyakran nem a terhelésre, az ízület túlterhelésére erősödő ízületi fájdalomról van szó, épp ellenkezőleg az éjszakai órákban fokozódó, illetve reggelre erősödő panaszok dominálnak. Az artritisz jellemzője, hogy vérvétel során szinte mindig találni kóros gyulladásra jellemző értékeket, mint amüyen a gyorsabb vérsejtsüllyedés is, mely jelzi, hogy az ilyen ízületi gyulladás valójában az egész szervezetre kiterjedő, és nem csak a gyulladt ízületeket érintő betegség. Két évvel ezelőtt az Év gyógyszere elismerést kapta a celocoxib hatóanyagú orvosság, amely a klasszikus reumaellenes szerektől annyiban különbözik, hogy lényegesen csökkenti a szövődményeket, a rosszullétet, a hányást, a gyomorfájdalmaktól kialakult fekélybetegséget. Hatására a tünetek visszaszorítása jelentkezik és javul az ízületek mozgáskészsége is. Oszteoporózis A harmadik gyakori mozgásszervi, pontosabban csontbetegség - mely az elmúlt évtizedben került előtérbe - a csontritkulás, szakszóval oszteoporózis. Ennek lényege a csontok szerves és szervetlen állományának egyidejű megfogyatkozása, amelynek következtében a csontok apró „gerendái” megvékonyodnak, töredeznek, a csont törékennyé válik. A csontritkulás többnyire a nők betegsége, leggyakrabban a változó kor éveiben és ezt követően kezdődik, elsősorban háti fájdalommal. A csontritkulás a csontrendszer egészének a megbetegedése, mely tulajdonképpen arra vezethető vissza, hogy a csontokat folyamatosan felépítő csontsejtek működése alulmarad a csontokat normális esetben is folyámatosan lebontó csontsejtek felfokozott működésével szemben. Az orvosok célja tehát a csontritkulás megelőzése, a veszélyeztetett, de még panaszmentes esetek felkutatása, tartós megfigyelése, szükség szerint gyógyszeres kezelése. Az ízületi betegségek esetében is nagy jelentősége van a korai felismerésnek. Az időben észlelt oszteoporózisban vagy reumás betegségben szenvedők sok esetben teljesen panaszmentessé tehetők. A betegség az adott szinten az esetek túlnyomó többségében megállítható, de számos esetben teljes gyógyulás is elérhető. Azok az egyre szélesebb lehetőségek, amelyekkel ezek az eredmények elérhetők, több elemből állnak. Összefoglalás A fenti csoportosítás csupán a mozgásszervi betegségek egyszerű leírása. Ezeken kívül ismert számos betegségcsoport, melyek közül a teljesség igénye nélkül megemlítendő, a csigolyák között lévő porckorongok betegsége, az izmok, inak íntapadási helyek betegsége az ún. lágyrész-reumatizmus, a csontok jó és rosszindulatú daganatai, a balesetek és ezek következtében jelentkező mozgásszervi bántalmak, a szervezetben képződő kristályok okozta betegségek, például a köszvény. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SOK CSAPADÉK, 5-10 FOK A Nap kel 07.08-kor - nyugszik 18.08-kor. A Hold kel 14.25-kor - nyugszik 22.22-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 360, árad; Medve: 230, apad; Komárom: 290, apad; Párkány: 220, apad. ELŐREJELZÉS Egész hétvégén és hétfőn is borús, csapadékos időjárásra számíthatunk. Ma főként a déli országrész felett növekszik meg a felhőzet, számos helyen kitartó eső várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 5 és 10 fok körül alakul, délen azonban a 12 fokot is elérheti. Éjszakára 1 és 5 fok közé hűl le a levegő. Vasárnap napközben 8-12 fok is lehet, éjjel 4 és 0 fok közé süllyedhet a hőmérő higanyszála; fagy főként ott lehet, ahol éjszakára elvékonyodik a felhőtakaró. Hétfőn délnyugaton némüeg felszakadoznak a felhők. Nappal a hőmérséklet 6-10 fokig emelkedhet. ORVOSMETEOROLÓGIA A reumás és a mozgásszervi panaszokkal küszkö- dőket gyötörheti leginkább a mai időjárás. Gyakran jelentkezhet hátgerincbántalmak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. A szellemi és fizikai teherbírásunk is csökken. Gyorsan elfáradunk és ingerlékenyek lehetünk, ezért a munkavégzéskor nagyobb a balesetveszély. Annak is nagyobb a valószínűsége, hogy légúti bántalmak tünetei és emésztési zavarok jelentkeznek. Holnap is a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. Holnap jpüiíTVTL/ ♦ A pozsonyi Szlovákia-Anglia Eb-selejtezőn történt ♦ Stockholmban játszott a magyar labdarúgó-válogatott ♦ Véget ért a Forma-l-es vb idei sorozata
