Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-11 / 237. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 11. TÉMA: AZ IDEI NOBEL-DÍJASOK A 101 éve kiosztott Nobel-díj az egyetlen olyan tudományos kitüntetés, amely az egész világon általánosan elismert Három tudós osztozik a vegyészeknek adott díjon Objektívek a díjakat odaítélőlc? A Nobel-díjjal járó összeg alakulása 1901 | 150,8 1905 g 138,1 1910 B 140,7 1915 B 149,2 1920 B 134,1 1923 B 114,9 1925 B 118,2 1930 B 172,9 1935 B 159,9 1940 B 138,6 1945 B 121,3 1950 B 164,3 1955 B 190,2 1960 1226,0 1965 ü 282,0 1970 ^ 400,0 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 630,0 880,0 1 800,0 4 000,0 7 200,0 9 000,0 Az adatok 1000 svéd koronában értendők (TASR-grafikon) Proteinek vizsgálata ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ E héten ismertté vált a fizika, a kémia, a biológia, a közgaz­daság és az irodalom idei No- bel-díjasa, a béke terén díja­zott kiléte november elejéig válik ismertté. A10 millió svéd koronával (1 millió dol­lár) járó díjat december 10- én, Alfréd Nobel halálának évfordulóján adják át ünnep­élyesen a kitüntetetteknek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Gorcsev Iván még 21 éves sem volt, amikor elnyerte a fizikai Nobel-dí- jat. így kezdődik Rejtő Jenő ponyva- regénye, A tizennégy karátos autó. Az már mellékes, hogy Gorcsev Ivén munka nélküli tengerész volt és a ju­talmat egy makaó nevű kártyajáté­kon nyerte el egy idő tudóstól, aki Stockholmból hajóval igyekezett ha­zafelé. Természetesen a díj 1901-es első kiosztása óta a tudósok Gor- csevnél jóval komolyabb erőfeszítést igénylő módon jutottak a világ leg­rangosabb tudományos kitüntetésé­hez, melynek előzménye a követ­kező. Nobel 1895-ben írt végrende­letében alapította meg a nevét viselő díjat. Örököseire hagyott bizonyos összeget - érdekesség, hogy egyikő­jük magyar államkötvényeket ka­pott -, és ami vagyonából ezen felül megmaradt, abból alapítványt ho­zott létre, amelynek járadékából a legértékesebb fizikai, kémiai, orvos- tudományi felfedezéseket létrehozó tudósokat, a legkiemelkedőbb műveket alkotó írót, illetve azt a sze­mélyt jutalmazzák, aki a legtöbbet tette a világbékéért. A közgazdasági Nobel-díjat a Svéd Nemzeti Bank alapította 1968-ban, megalakulása 300. évfordulóján. A nyertesek idén 10 millió svéd koronát tehettek zsebre, egymás közt megosztva. A tudomány állítólag a legokosab­bak versenypályája. A nagyon jó tu­dósok közül a legzseniálisabbak és legfáradhatatlanabbak alkotják a legfelső elitet, és ennek az elitnek a szuperelitjét a Nobel-díjasok. Min­den elismerésünk mellett gondol­kozzunk el egy pillanatra, vajon a dí­jat odaítélő tiszteletreméltó testület miféle elvek alapján ragad ki egy- egyet a halandó lángelmék közül és emeli fel őket a hallhatatlanok sorá­ba. A közvélemény mindig a győzte­seket ünnepli. Eszébe sem jut, mi­lyen ragyogó koponyák, mint példá­ul Arnold Sommerfeld fizikus és Ne­umann János, a számítástechnikla megalapozója, maradtak megkoro- názadanul. Milyen elvek, milyen el­vi korlátok hüvelyezhetők ki az ese­tek és a döntések mechanizmusa alapján? Mindenek előtt a pozitivis­ta, empirista tudományfilozófia, mely a kísérleti eredményeket mesz­A svéd tudományos akadémia dön­tése értelmében idén Raymond Da­vis és Riccardo Giacconi amerikai tudós, valamint Kosiba Maszatosi ja­pán kutató nyerte el a fizikai Nobel- díjat. A 87 éves Davis és a 76 éves Kosiba a kozmikus neutrínók kuta­tásában elért eredményeivel szol­gált rá a Nobel-díjra. Vizsgálataikkal azt sikerült bebizonyítaniuk, hogy a hidrogén héliummá alakulása során parányi Nap-részecskék, úgyneve­zett neutrínók keletkeznek. Ezzel alátámasztották azt az elméletet, hogy ez az atomreakció a Nap ener­giájának forrása. A napsütés során sze többre becsüli az elméletalkotás­nál. Ez magyarázza, hogy például Einstein nem a döntéshozók számá­ra bizonytalannak tűnő, ám a tudó­sokra igen nagy hatást gyakorló re­lativitáselméletért kapta meg kitün­tetését, hanem a tapasztalathoz vi­szonylag közelebb álló fényelektro- mos-jelenség megmagyarázásért. A húszas évek után az elméleti munka értéke nagyot nőtt, de hátrányát so­hasem egyenlítette ki. A kísérletek előnyben részesítése éppúgy 19. századi hagyomány, mint a tudomá­nyok merőben egyoldalú osztályo­zása. Ennek köszönhető, hogy kima­radtak például a csillagászok, geoló­gusok, matematikusok, informati­kusok és meteorológusok. A Nobel-bizottság egyértelmű, ám vitatható szemléletmódja szerint a kis méretek, mikro kutatásai előnyt élveznek a világegyetemre, vonatko­zó makro kutatásokhoz képest. En­nek megfelelően például a magfizi­ka vagy részecskefizika lényegesen több díjat kapott, mint a kozmológia vagy az asztrofizika. Talán ezzel is összefügg az orvostudomány lénye­gével kapcsolatos rejtett állásfogla­több ezer milliárd szolaris neutrínó hatol belénk, illetve át testünkön anélkül, hogy azt érzékelnénk: a pa­rányi részecskék ugyanis alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal. S ez a magyarázata, hogy laboratóriumi érzékelhetőségük és vizsgálatuk is rendkívül nehéz. Raymond Davis, az amerikai Pennsylvania Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára 30 évig tartó kísérlete során egy vegy­tisztítószert tartalmazó 615 tonnás tartályt 1,6 kilométerre a földfelszín alá helyezett egy dél-dakotai arany­bányában, hogy távol tartsa azt a napsugárzástól. Az évtizedek alatt bekövetkező magfúziók során a tisz­títószerben lévő klóratomok folya­tás, amelyet szintén csak a pontos történeti kutatás mutat ki, mivel so­ha nem jelent meg valamiféle nyüt deklarációban. Előszöris ezen a te­rületen is főleg a tapasztalathoz kö­zel eső eredményeket honorálja a Nobel-bizottság, ezen belül is a labo­ratóriumban elért eredményeket. A látványos klinikai sikerek, például a szervátültetés, a merőben új diag­nosztikai módszerek nem számít­hatnak ugyanakkora elismerésre, mint egy fontos molekula, mondjuk, az inzulin felfedezése. Talán még el- gondolkoztatóbb, hogy a bizottság a betegségek természetét milyen kon- zervatívan fogja föl. A személyiség­pszichológia mint olyan eleve nem kaphat díjat. Olyan orvosok, mint Siegmund Freud, akik nagy hang­súlyt helyeztek a lelki tényezőkre a betegségek gyógyításában, nem bi­zonyultak díjra érdemesnek, míg Békésy György, az érzékszervek működését kutató ragyogó pszicho- fiziológus, fizikus elnyerte, mintegy bizonyítva a pozitivista, empirista beállítottságot. A Nobel-díj mítoszához tartozik po­litikai függetlensége is. Ezzel erős érveket ad ahhoz a nézethez, hogy a természettudomány fölötte áll a ki­csinyes politikai civakodásoknak, önző érdekérvényesítésnek, pöf- feszkedő hatalommániának. A díj nagy érdemeket szerzett a látszat fenntartásában az első világháború idején, amikor megvédte a tudo­mány jóhírét a tudós berkekben is elhatalmasodó politikai megosztott­sággal szemben. Persze ha csak a magyar felmenőkkel rendelkező Bá­rány Róbert esetét nézzük, még az is kétségbevonható, vajon mindig szi­matosan átalakultak argonatomok­ká, s a reakciók melléktermékeként neutrínók keletkeztek, amelyeket az évek során érzékelni lehetett. A magfúzió bizonyításával Davis nem­csak a napenergia évszázados rejt­élyét oldotta meg, hanem mélyebb bepillantást engedett az univerzum alkotóelemeibe is. Kosiba Maszatosi professzor vizsgálatai során víztar­tályt helyezett egy bánya mélyére, és felvételeket készített azokról a szinte észrevehetetlen fényvillaná­sokról, amelyek a neutrínók és a nukleoproteid találkozásakor kelet­keztek a vízben. A részecskék sebes­ségének és haladási irányának rög­zítésével Kosiba bizonyítani tudta, gorúan a tudományos teljesítményt honorálták-e. A hadifogságban sú­lyosan megbetegedett orvost aligha­nem a Svéd Akadémia mentette meg az életnek még akkor is, ha bé­csi kollégái tudós voltát kétségbe­vonták, nem engedték, hogy pro­fesszori székhez jusson és etikai vét­ségekben is elmarasztalták. A II. vi­lágháború idején, amikor Hiüer megtiltotta a német tudósoknak mind a jelölést, mind pedig a díj át­vételét, a bizottság inkább szünetel­tette a díj kiadását semhogy visszau­tasítással rontsa jó hírnevét. Az egyik legkülönösebb mítosz, amely belengi a díjat, két össze­függő alapelvhez kapcsolódik. Ah­hoz, hogy csak konkrét személyek, mégpedig maximum hárman osz­tozva, és csak egy bizonyos felfede­zésért adják, sok eredményt felmu­tató, szétágazó munkásságért nem. Az utóbbi szempont előnyben része­síti a specialistát a sokoldalúval szemben, az előbbi pedig a magá­nyos cowboyt a csoportban dolgo­zókkal szemben. Azt sugallja, a tu­domány a nagy emberek, nagy tette­iből származik. Ezzel eltakarja a má­sodik világháború után mindinkább eluralkodó tendenciát: a nagy ered­ményeket hatalmas, néha több száz főből álló csoportok, intézetek ter­melik ki, melyek tagjai egytől egyig hozzájárulnak a nagy sikerhez és emellett számtalan kicsit kisebbhez. Leheteden megmondani, kié volt a döntő szerep, egyáltalán mit értünk döntő szerepen: egy technikai öde­tet, kiváló számítást, mély elméleti meggondolást, vagy netán a szerve­zést és a projekt finanszírozásának elintézését. (N-sz, m, TV) hogy a neutrínók a Napból származ­nak. A 71 éves Riccardo Giacconi asztrofizikai tevékenységéért kapta meg a fizikai Nobel-díjat: olyan te­leszkópot készített, amely lehetővé teszi a kozmikus röntgensugárforrá­sok és így távoli csillagok felfedezé­sét. Az első ilyen látcsövet 1979-ben az Einstein nevű műholdra telepítet­ték, és a szerkezet több millió, a vi­lágűrből származó sugárzást rögzí­tett azóta. Ezen fényforrások egy ré­sze távoli csillag lehet, vagy olyan égitestcsoportok, amelyek maguk köré vonzzanak minden testet, illet­ve fényt. Giacconi felfedezése erős támasza a fekete lyuk-jelenség léte­zésének. (InfoStart) John B. Fenn amerikai, Tanaka Koi- csi japán és Kurt Wüthrich svájci tu­dós kapta az idei kémiai Nobel-dí­jat. A kitüntetéssel a három tudós­nak a proteinek kutatásában elért, és az életfolyamatok jobb megérté­sét szolgáló eredményeit ismerték el, amelyek a jövőben elvezethet­nek a rákkal megbirkózó új gyógy­szerek előállításához, végső soron a betegség gyógyításához. John B. Fennt és Tanaka Koicsit „az óriás bi­omolekulák tömegspektrometrikus elemzéséhez használható lágy de- zorpciós-ionizációs módszerek ki- fejlesztéséért” jutalmazta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Kurt Wüthrich „az oldódó óriás mo­lekulák háromdimenziós szerkezeti azonosításában alkalmazható, mágneses magrezonancián alapuló spektroszkopikus módszer kidolgo­zásáért” részesült a magas kitünte­tésben. Eredményeik lehetővé te­szik a proteinek alaposabb elemzé­sét, amely „elősegíti az életfolya­matok jobb megértését. Módszere­A közgazdasági Nobel-díjat és a vele járó összesen egymillió dolláros ju­talmat Daniel Kahneman és Vemon L. Smith kapta idén, az úgynevezett kísérleti közgazdaságtan megalapo­zásában játszott úttörő munkájáért. Dániel Kahneman Tel-Avivban szü­letett 1934-ben. 1954-ben a jeruzsá- lemi egyetemen matematikából és pszichológiából diplomázott. Tanul­mányait az USA-ban folytatta: 1961- ben a kaliforniai egyetemen pszi­chológiából szerzett doktori rangot. Jelenleg a Princeton egyetem pro­fesszora. Kahneman a pszichológia eszköztárával többek között bebizo­nyította, hogy bizonytalan körülmé­nyek között az emberek döntései szisztematikusan eltérnek a hagyo­mányos közgazdaságtani elméletek által várttól. Kahneman például úgy véli, hogy az emberek rendszerint túlbecsülik képességeiket, legyen szó vezetési képességről, humorér­zékről, tehetségről. Kísérletében a megkérdezett emberek 90%-a áhí­totta, hogy vezetői képessége és hu­morérzéke ádag feletti. A vállalat tu­lajdonképpen egyéni vállalatok hal­maza, és a vállalati kultúrában a kö­vetendő minta az optimizmus - véli Kahnneman. A pesszimista munka­társat a vállalat nem érzi kellőkép­A génszabályozással és a programo­zott sejthalállal kapcsolatos felfede­zéseikért kapták az elismerést Sydney Brenner és John E. Sulston brit, valamint H. Robert Horvitz amerikai kutató kapta az idei orvosi Nobel-díjat. Az indoklás szerint ez­zel ismerték el tudományos érde­meiket a szervfejlődés génszabályo­zásával és a programozott sejthalál­lal kapcsolatos felfedezéseikért. A három kutatónak sikerült azonosí­tania a szervek fejlődését, illetve a sejtek önpusztító folyamatát befo­lyásoló legfontosabb géneket. A fel­fedezések új fénybe helyezték bizo­nyos betegségek kialakulását, az AIDS-et, a hűdéses rohamokat és az idegsorvadásos kórképeket is bele­Martin Almada paraguayi ember jogi harcosnak, a Balkánon tevé­kenykedő svéd Nő a nőhöz segély- szervezetnek és egy burundi ifjú­sági központnak ítélték oda teg­nap Stockholmban az alternatív Nobel-díjat. Jakob von Uexhüll, a ik révén valósághű háromdimenzi­ós képeket nyerhetünk a fehérje­molekulákról, megérthetjük sejtbe­li működésüket és egyebek mellett új gyógyszerek kifejlesztéséhez ve­zethetnek”. Alkalmazásuk más te­rületeken is lehetséges, például a táplálkozási folyamat ellenőrzésé­ben, valamint a prosztata- és mell­rák korai szűrésében - idézte az in­doklást az AFP. A 10 millió svéd ko­ronás díj felén Fenn és Tanaka osz­tozik, a másik felét Wüthrich kapja. A 43 éves Tanaka a legfiatalabb ké­miai díjazott 1934 óta, idén pedig a második japán Nobel-díjas Kosiba Maszatosi után, akit fizikai kutatá­saiért jutalmaztak. Tanaka a precí­ziós műszereket gyártó Simadzu cég kutatójaként dolgozik Kiotó­ban. A 64 éves Wüthrich az ötödik svájci a Nobel-díjasok sorában, és az első 1991 óta. A zürichi Svájci Szövetségi Műszaki Intézet és a Scripps Kutatóintézet munkatársa. A 85 éves Fenn, aki Tanakával osz­tozik a díjon, a richmondi Virginiai Commonwealth Egyetem pro­fesszora. (NOL) pen lojálisnak. Az optimizmus min­denképpen előnyös a tervek megva­lósításában, ám gyakran a valóság­tól messze elrugaszkodó várakozá­sokhoz vezethet. Vernon L. Smith 1927-ben született, villamosmér­nökként szerezett diplomát, majd a Harvardon közgazdaságtanból dok­torált. Jelenleg a George Mason Egyetem Közgazdasági fakultásá­nak professzora. A hivatalos indok­lás szerint azért kapta meg a közgaz­dasági Nobel-díjat, mert „olyan la­boratóriumi kísérleteket hajtott vég­re, amelyek a gazdasági elemzések eszközéül használhatók fel, különö­sen az alternatív piaci mechanizmu­sok tanulmányozásakor”. Olyan kí­sérleti módszereket dolgozott ki, olyan standardokat állított fel, ame­lyek mind a mai napig megbízható kritériumai laboratóriumi gazdaság­iam kísérleteknek. Kísérleti munkás­sága során bebizonyította az alter­natív piaci intézmények fontosságát, például azt: miként függ az eladó ál­tal várt bevétel az aukciós metódu­sok kiválasztásától. Smith nevéhez fűződnek az ún. szélcsatomás kísér­letek is, ahol alternatív piaci model­lek próbálhatok ki. Ilyen volt az elektromos áram piacának deregu­lációja, amelyet előbb laboratórium­ban próbáltak ki, és csak azután va­lósítottak meg a gyakorlatban. (I) értve. A 75 éves Sydney Brenner a kaliforniai Berkely Egyetem Sejttu­dományi Intézetének kutatója új utakat nyitott azzal, hogy bebizo­nyította: a különböző sejtmutációk meghatározott gépekhez kötődnek, s azok génspecifikus módon alakít­ják az egyes szervek fejlődését. A 60 esztendős John E. Sulston a Camb­ridges egyetemen - férgeken kísér­letezve - elsőként azonosította a sejthalál folyamatát befolyásoló mutáns gént. Az 55 esztendős ame­rikai H. Robert Horovitz, az ameri­kai Massachusetts Institute of Tech­nology munkatársa kísérletei során rávilágított az egyes sejtek kölcsön­hatására a sejthalál folyamatában, és bebizonyította, hogy ugyanazok a gének működnek az emberi szer­vezetben is. (m) díj német-svéd alapítója a magas elismerést odaítélő bizottság dön­tését indokolva kijelentette: „Díja­zottjaink olyan működő globális kultúra sarokkövei, amely az élet, a sokféleség és az igazságosság tiszteletét helyezi előtérbe.” A há­rom kitüntetett összesen 2 millió svéd koronát kapott. Anti-Nobel-díj a köldökpiszok-kutatónak Cambridgd?Immár 12. alkalommal adták át a Harvard Egyetemen az anti-Nobel-díjakat. A kitüntettek ténykedéséről a Hihetetlen Kutatások Krónikája című kiadványból lehet részletes ismeretekre szert tenni. A díjazottak között van Kari Kruszelnicki, a Sydney Egyetem tudósa, aki saját költségén végzett kutatómunkát eleddig teljesen szűz területen: köldökpiszok-szociológiai felmérésbe fogott. Néhány brit tudós a struccok szerelmi életének tanulmányozásáért kapta meg a maga ne­gatív Nobel-díját. Felfedezték ugyanis, hogy megélénkül a nagy mada­rak párzási kedve, ha ember van a közelükben, (m) A napsütés során másodpercenként ezermilliárdnyi parányi részecske hatol át testünkön anélkül, hogy azt érzékelnénk A Nap-neutrinó rej télye és a röntgensugár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Smith és Kahneman a közgazdaság idei kitüntetettje Érzelem a gazdaságban ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A felfedezések új fejezetet nyitottak az orvostudományban Programozott sejthalál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Értékelik az életet, a sokféleséget és az igazságosságot Alternatív díj is létezik MTI-HÍR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents