Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)
2002-10-11 / 237. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 11. Hat halott, tíz súlyos sérült Manila. Egy merénylő kézigránátot dobott a Fülöp-szige- tek déli részén elterülő Kidapawan városának egyik buszmegállójában várakozókra. Hatan meghaltak, tízen súlyosan megsérültek. A rendőrség azt gyanítja, hogy a merényletet, amely egy héten belül már a második, az Új Népi Hadsereg (NPA) - a kommunista párt katonai szárnya - követte el. (MTI) Újabb incidens Kuvaitban Kuvaitváros. Kuvaitban állomásozó amerikai katonák tüzet nyitottak szerda este egy azonosítatlan személyautóra, amelynek egyik utasa fegyvert szegezett rájuk. Nem egész két nap alatt ez már a második olyan incidens, amelyben Kuvaitban szolgáló amerikai katonák voltak érintve. Kedden két kuvaiti állampolgár lelőtt egy amerikai tengerészgyalogost, egy másikat pedig megsebesített a Failaka-szigeten, ahol közös amerikai-kuvaiti hadgyakorlat folyik. (MTI) Letartóztatták Atta bűntársát Karlsruhe. Hamburgban tegnap letartóztatták a tavaly szeptemberi terrortámadások elkövetőinek egyik feltételezett cinkosát. A német szövetségi ügyészség közleménye szerint a gyanúsított egy 29 éves marokkói férfi, Abdel- Gani Mzudi, aki szoros kapcsolatban állt a Mohammed Atta körül szerveződött terrorista sejttel, amely Hamburgból készítette elő a támadásokat. A marokkói férfi logisztikai segítséget nyújtott a gépeltérítő terroristáknak. (MTI) Európai zsidók új vezetője Berlin. Michel Friedmant, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZJD) alelnökét választották meg Jeruzsálemben az Európai Zsidó Kongresszus elnökének. Friedman a francia Théodore Kleint váltotta a 38 ország 3,5 millió zsidó lakosát tömörítő szervezet élén. A Zsidó Világkongresszus európai szárnyának, az Európai Zsidó Kongresszusnak az a fő célja, hogy harcoljon az antiszemitizmus ellen. A 46 éves Michel Friedman, aki tagja a CDU-nak is, Ignaz Bubis után a második német állampolgár, aki e tekintélyes szervezet élére került. (MTI) Választások Pakisztánban Iszlámábád. Pakisztánban tegnap parlamenti választásokat tartottak, a 72 mülió szavazásra jogosult választópolgár 342 törvényhozási mandátum sorsáról dönthetett, s a voksolás nyomán polgári kormánynak adhatja át helyét a jelenlegi, Pervez Musaraff tábornok-elnök vezette katonai kormányzat. (MTI) Musaraff 1999-ben vértelen puccsal került hatalomra (Képarchívum) Öngyilkos merénylet Tel-Avivban: ketten meghaltak, harmincán megsérültek - Izrael folytatja a „tisztogatást" Dühöng a véres erőszak Egyesült Államok Drágul a vízum Sérült izraeli katonalány a Tel-Aviv-i öngyilkos merénylet után (Reuters-felvétel) Tel-Aviv/Gáza/Rafah. Egy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépet tegnap reggel Tel-Aviv elővárosában: a merénylőn kívül életét vesztette egy asszony, mintegy harminc ember megsebesült. Az ezt megelőző szerda esti és tegnap hajnali izraeli akciókban négy palesztin halt meg, és sok volt a sérült is. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Tel-Aviv-i akciót öngyilkos palesztin merénylő hajtotta végre az ortodox zsidók által lakott déli elővárosban, Bné-Berakban egy buszmegállóban. A palesztin életét vesztette a merényletben, az izraeli áldozat a kórházba szállítás után halt bele sérüléseibe. A mintegy harminc sérült többsége sokkot kapott, legtöbbjüknek könnyű sérülése van - közölték izraeli rendőrségi források. A merénylő a Geha utcában fel akart szállni egy távolsági autóbuszra, de annak vezetője bezárta előtte a jármű ajtaját. Egyes jelentések szerint a támadó már-már feljutott a zsúfolt buszra, s végül néhány utas taszigálA tegnapi ciszjordániai akció legalább húsz palesztin várost érintett. ta le. Ezt követően hozta működésbe az övébe rejtett robbanószerkezetet. Az izraeli hadsereg egységei az amerikai rosszallás ellenére folytatják műveleteiket a Gázai övezet déli részén. Mint ismeretes, George Bush is aggodalmát fejezte ki az izraeli hadsereg hétfői hán-júniszi akciója miatt, amelynek 16 civil palesztin halottja és 130 sérültje volt. Ariel Sáron kormányfő azonban a hadműveletek folyatását ígérte. Szerdán este az izraeli katonák a Gázai övezetben lelőttek két palesztint fiatalt, mintegy tíz további palesztint pedig megsebesítettek a rafahi palesztin menekülttáborban. A francia hírügynökség szerint a két halálos áldozat 15, illetve 14 éves volt. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy alakulatai az izraeli-egyiptomi határtérségben folytattak szokásos járőrtevékenységet, amikor Rafahból tüzet nyitottak rájuk. A katonák kézi fegyvereikből viszonozták a tüzet. Palesztin biztonsági források szerint viszont izraeli harckocsikból leadott lövések ölték meg a két fiatalt az egyiptojni határ közelében. A sebesültek száma mintegy húsz, közülük tíznek súlyos az állapota. Az AFP szemtanúktól úgy tudja, hogy az izraeli harckocsik annak a földgyalunak biztosítottak fedezetet, amely palesztin lakásokat rombolt le a térségben. A lövések után folytatódott az összecsapás, a palesztinok köveket és házi készítésű gyújtópalackokat dobtak a négy izraeli harckocsira és egy buldózerre, amelyek egészen a menekülttábor kerítéséig nyomultak előre. Nyolc palesztin - köztük négy tanuló - Hán-Juniszban sebesült meg: izraeli katonák lövései értek egy iskolát. Két palesztin fiatal vesztette életét tegnap hajnalban is a Gázai övezetben, a Rafah közelében lévő menekülttáborban, ahová a hajnali órákban izraeli harckocsik hatoltak be. Az izraeliek egy 12 éves és egy 16 év körüli palesztin fiatalt lőttek agyon. Az egyiptomi határ közelében lezajlott reggeli összecsapásokban tizennyolc palesztin megsebesült - jelentették palesztin források. Értesüléseiket megerősítette a Háárec című újság internetes honlapja. A fiatalkorú áldozatok egyike nem messze tartózkodott attól a helytől, ahol izraeli katonák csaptak össze palesztin fegyveresekkel. Helyszíni beszámolók szerint az izraeli harckocsikkal érkező buldózerek kilenc palesztin tulajdonban lévő házat romboltak le Rafah térségében. Közben Ciszjordániában, ahol az izraeli katonák a tegnapra virradó éjjel szintén támadást indítottak, már nyolcvanötre emelkedett a letartóztatott palesztinok száma, ötvenöt további személyt köröztek az izraeli hatóságok. A ciszjordániai akció legalább húsz palesztin várost érintett. Washington. Az Egyesült Államok hatvanöt dollárról százra emeli a látogatóvízum kiadásáért fizetendő díjat, hogy ezáltal fedezze a tavaly szeptember 11-i New York-i és washingtoni terror- támadások után elrendelt rendkívüli ellenőrzések költségeit. Az amerikai külügy szerdán jelentette be, hogy november 1-jétől megemelik a látogatóvízum díját. A régi rendszert érő súlyos bírálatok után az USA idén új követelményeket vezetett be a vízumkiadás terén, különösen szigorúan vizsgálják a közel-keleti fiatal férfiak kérelmeit. (MTI) FBI-figyelmeztetés Nincs pontos időpont Washington. Az al-Kaida alighanem úgy döntött, hogy újabb merényleteket hajt végre az ÜSA vagy külföld érdekeltségei ellen - figyelmeztette az amerikai hatóságokat az FBI. Az iroda a figyelmeztetést az al-Kaida vezetőinek nemrég elhangzott nyilatkozataira alapozta. A hét elején az al-Dzsazíra hírtelevízióban nyilvánosságra hozott hangfelvételen Oszama bin Laden és helyettese, Ajman az- Zavahiri arról beszélt, hogy hálózatuk ismét csapást mérhet Amerikára és szövetségeseire, elsősorban Németországra és Franciaországra. Az FBI szerint az al-Kaida már eldöntötte a támadás végrehajtását, ám a pontos időpont meghatározását átengedi a közvetlen elkövetőknek. (MTI) Tony Blair moszkvai útja előtt: így vagy úgy, de meg kell oldani az iraki kérdést Václav Klaus indul a cseh államfőválasztáson Búcsúzik az ODS-től Bagdad amerikai ellenőröket invitál MTI-HÍREK Bagdad/Washington/Párizs/Lon- don. Irak arra kérte tegnap az USA-t, hogy haladéktalanul küldjön amerikai illetékeseket azokra a helyekre, amelyekről azt gyanítja, hogy ott tömegpusztító fegyverek készülnek. „Felhívjuk az amerikai kormányt, hogy megbízottai ellenőrizzék ezeket a létesítményeket” - jelentette ki Abdái Tavab Mullah al Huvajs miniszterelnök-helyettes, az iraki fegyverkezési programért felelős miniszter. „Én, aki felelős vagyok az iraki fegyverkezési programért, megerősíthetem, hogy nincsenek a birtokunkban tömegpusztító fegyverek, és nem is áll szándékunkban ilyeneket gyártani" - hangoztatta, majd súlyos megtorlással fenyegette meg Amerikát egy Irak elleni katonai akció esetére. Franciaország továbbra is ellenzi, hogy a BT egyetlen határozatot hozzon Irakról és ezzel megnyissa az utat egy esetleges katonai akció előtt. Ezt Jacques Chirac államfő erősítette meg a George Bush amerikai elnökkel szerda este folytatott telefonbeszélgetésben. Chirac emlékeztetett arra, hogy Franciaországnak is Irak lefegyverzése a célja, és azt szeretné, ha az ENSZ fegyverzetellenőrei minél hamarabb visszatérnének Irakba. Leszögezte azonban, hogy más országokhoz hasonlóan Éranciaország sem fogadhatja el az erő automatikus alkalmazását, a katonai beavatkozás csak utolsó megoldásként jöhet számba, és erről is a BT- nek kell döntést hoznia. Bush viszont annak fontosságát hangoztatta, hogy a BT újabb iraki határozata tartalmazza azokat a következményeket is, amelyekkel Bagdadnak szembe kell néznie, ha nem teljesíti a nemzetközi közösség akaratát. „Minél erősebb lesz a határozat, annál nagyobb lesz annak az esélye, hogy békés úton rendeződik a kérdés” - mondta Bush, hozzátéve, hogy az amerikai álláspont szerint is csak végső eszközként jön számba a katonai megoldás. Bush és Chirac abban állapodott meg, külügyminisztereik, Colin Powell és Dominique de Villepin tovább konzultálnak Irak ügyében, hogy megpróbálják közös nevezőre hozni a két ország álláspontját. Tegnap, közvetlenül moszkvai látogatása előtt a brit kormányfő arra figyelmeztetett, hogy így vagy úgy, de meg kell oldani Irak leszerelésének kérdését. Tony Blair a BÉC-nek adott interjújában hangoztatta, hogy kormánya elszánt a kérdés megoldására és az ENSZ útján akarja elérni, hogy a fegyverzetellenőrök visszatérhessenek Irakba. Egyben jelezte: szükség esetén kész egy Irak elleni háborúra a BT felhatalmazása nélkül is. A moszkvai találkozó fő témája Irak, az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésének menetrendjéről megfogalmazandó új ENSZ-hatá- rozat lesz. Blair megpróbálja rávenni Vlagyimir Putyint arra, hogy Moszkva támogassa a BT elé kerülő új amerikai-brit kezdeményezésű határozattervezetet. Közölte, tudatában van annak, hogy bizonyos országoknak pénzügyi és kereskedelmi érdekeltségei vannak Irakban. Oroszországnak azonban az az érdeke, hogy ami Irakban történik, az a nemzetközi közösség teljes támogatásával történjen - hangoztatta. London nehéz döntés előtt áll - felfüggesztheti a tartomány autonómiáját Észak-írország súlyos válságban MTI-JELENTÉS London. Észak-írország autonómiájának felfüggesztése látszik a legvalószínűbb kiútnak a békefolyamat jelenlegi válságából. Erre a következtetésre jutottak a hírmagyarázók a Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő szerda este Londonban tartott találkozója után. A brit miniszterelnöki hivatal által hasznosnak minősített kétórás eszmecserén áttekintették az északír alkotmányos válság megoldásának lehetőségeit, de konkrét döntést nem fogadtak el. Blair és Ahern mindössze abban állapodott meg, hogy a következő napokban szoros kapcsolatban lesznek, és tárgyalni fognak a válságban érintett összes féllel. Ahern Londonba való megérkezésekor kétségeit fejezte ki az iránt, hogy az északír nemzetgyűlés tovább tud működni, ha nincs meg a bizalom a pártok között. Hangsúlyozta, hogy nem örülne, ha a brit kormány felfüggesztené az északír alkotmányos testületek munkáját, visszavenné a két éve átadott önkormányzati jogköröket és ismét Londonból irányítaná Észak-írországot. Mindazonáltal elismerte, hogy ez lehet az egyetlen lehetséges megoldás. Az utóbbi tíz év legsúlyosabb válsága a múlt hét végén robbant ki, amikor az IRA politika szárnya, a Sinn Fein párt nemzetgyűlési irodáiban házkutatás során olyan dokumentumokra bukkantak, amelyek alapján felmerült a gyanú, hogy az IRA kémeket épített be az északír kormánykoalícióba és a brit kormány északír ügyek minisztériumába. A kémügy nyomán David Trimble északír kormányfő, a legnagyobb protestáns erő, az Ulsteri Unionista Párt vezetője kedden ultimátumot adott a brit kormánynak: vagy kezdeményezi a Sinn Fein kizárását az északír kormányból a nagypénteki egyezmény megsértése miatt, vagy a protestáns pártok kivonulnak az északír kormánykoalícióból. A Sinn Fein kizárása, vagy a protestáns pártok visz- szalépése a protestánsok és katolikusok hatalommegosztásán alapuló belfasti kormánykoalícióból az északír alkotmányos testületek működésképtelenségét jelenti. A brit kormány vagy új választások kiírására kényszerül vagy felfüggeszti Észak-írország autonómiáját. UJ SZU-HIK Prága. Václav Klaus, az ellenzéki ODS elnöke, volt kormányfő és képviselőházi elnök tegnap bejelentette: ha pártja javasolni fogja, kész indulni a januári államfőválasztáson. Éppen ezért a decemberi rendkívüli pártkongresszuson már nem jelölteti magát a pártelnöki tisztségbe. „Azért döntöttem így, mert lehetetlen, hogy egy tisztségben lévő pártelnök egyben államfőjelölt is legyen” -jelentette ki Klaus, aki megalapításától kezdve, 11 éven át volt az ODS elnöke. Különböző felmérések szerint Klaus az államfőválasztáson sem esélytelen. Csehországban a hatályos törvények szerint a parlament két háza választja meg az államfőt egyszerű többséggel. Ez azt jelenti, hogy az államfő személye nagy mértékben a parlamenti pártok kulisszák mögötti megállapodásának is függvénye. Valószínű, hogy Klaus legerősebb ellenfele az előző szociáldemokrata kormányfő, Milos Zeman lesz, aki - ha elnyeri pártja támogatását - szintén megpályázza az elnöki posztot, f-kes) Athén szerint Törökországnak is dátumot kell mondani Váratlan görög lobbizás MTI-HIR Athén. Az EU decemberi csúcsértekezletén a Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját is ki lehetne tűzni. Ezt Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter mondta egy nappal azután, hogy a brüsszeli országjelentésekben Törökországról mint még felkészületlen országról tettek említést. Papandreu telefonon felhívta török kollégáját, Sükrü Sina Gürel külügyminisztert is, hogy tájékoztassa ot az EU- bővítés ügyében képviselt athéni álláspontról. A török felet kellemesen meglepte a telefonhívás. Papandreu - a kezdeti sértődött török reakcióra célozva - bátorította kollégáját: „Ne égessetek fel minden hidat, mert támogatunk benneteket, és van lehetőség arra, hogy Koppenhágában időpontot kapjatok!” Törökország és Görögország között az utóbbi időszakban valamelyest enyhülni látszanak az évtizedek óta felgyülemlett feszültségek. Bécs nagyon fontosnak tartja az EU bővítését Schüssel Csehországról mti-hIr Bécs. Wolfgang Schüssel osztrák kancellár tegnap üdvözölte az EU Bizottságának a csatlakozási tárgyalások állásáról szerdán közzétett jelentését, s hangsúlyozta, hogy a bővítés különösen Ausztria számára jelentős, ahol kedvező hatásai túlsúlyban lesznek. A kancellár az unió bővítésével kapcsolatban Ausztriában felmerülő kérdésekre - így a csehországi temelíni atomerőműre, és a tranzitforgalom várható növekedésére - utalva rámutatott: tekintettel a bővítés kedvező hatásaira az ilyen problémákat nem szabad előtérbe állítani. Csehországról szólva ugyanakkor kijelentette: nem lehet alábecsülni a még meglévő problémákat, s leszögezte: a Temelínre vonatkozó biztonsági megállapodások teljesítését és a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos nyíltságot Ausztria nélkülözhetetlennek tekinti. Az utóbbi kérdésben a kancellár derűlátónak mutatkozott, s azt mondta: Prágából egyre több olyan jelzés érkezik, amely bizonyos készségre utal, hogy a dekrétumok kérdéséről első ízben nyíltan beszéljenek.