Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-10 / 236. szám, csütörtök

Duftnii Slmko Esterházy lakája Kalligram A regény cselek­ményének közép­pontjában egy fiatal zsidó áll, felemelke­dése a kor nagy tár­sadalmi változásait jelképezi: származá­sa ellenére Ester­házy lakája s az ope­ra intendánsa lesz. Kötve, 376 old., 11,5x19 cm bolti ár: 329 Sk kedvezménnyel: 299 Sk Anton Bálái A feledés földje AB-ART Két fiatal zsi­dó lány túlélve Auschwitzot drámai körülmé­nyek közt talál­kozik Pozsony­ban. L. Gály Ol­ga fordítása. Kötve, 135 old., 15x21,5 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 135 Sk Tőzsér Árpád Mintha erdei állat volna és angyal Nap Kiadó rin* bp* to A szerző eletmu­r— ro Í3 =»* r- Ol sorozatának záró­Ü ro kötete, válogatott (/> '0> versfordításai már CCS JE a címével is meg­0 indítja képzele­15 tünket. Nem a köl­tő, hanem Hamvas '53 Béla találta ki a ki­^ ---rft <13 terjesztett Közép­Európában honos lény jellemzésére. Fűzve, 123 old., 15x25 cm bolti ár: 110 Sk kedvezménnyel: 89 Sk Jaroslav Durych Isten szivárványa Kalligram A regény cselek­ménye a Szudéta- vidéken, a máso­dik világháborút követő kitelepíté­sek idején játszó­dik. Durych erős érzelmi töltéssel, feszültséggel teli történetté dolgoz­za fel a témát. Fűzve, 176 old., 12,5x18 cm bolti ár: 160 Sk kedvezménnyel: 119 Sk Cselényi László olvasónaplója Az ocsút a tiszta búzától Ú jabb csoda kisebbségi irodalmunk térfelén. A „hetvenkedésen” túlju­tott Szeberényi Zoltán, aki több évtizedes aktív pedagógusi pályafutása alatt alig két-három publikációval gazdagí­totta irodalmunkat (hirtelen csak a Győry Dezső-monográfia meg a Visszhang és ref­lexió című tanulmány- és kritikagyűjte­mény jut eszembe), az utóbbi egynéhány évben szinte elárasztotta a könyvpiacot. Előbb a Duba- s az Ozsvald-moriográfia, az­tán a Turczel-tanulmány, melyről mi is hírt adtunk, s végül e „portréesszék” - ez az al­címe és a műfajmegjelölése a Magyar iro­dalom Szlovákiában két vaskos kötetének. Elképesztő teljesítmény. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a pedagógusi s egyéb terhek­től való szabadulás segítette, s hogy e két- három esztendő termését valójában több év, talán évtized érlelte szintézissé. Két vaskos kötetről nehéz két flekkben szólni, s ha lehet, csakis táviratilag. íme. Ha meggondoljuk, hogy az immár nyolc évtize­des cseh/szlovákiai magyar irodalomnak a debreceni Görömbei András monográfiá­ján kívül máig nem készült el a Története, akkor Szeberényi munkáját okkal minősít­hetjük úttörő vállalkozásnak. Még akkor is, ha csupán a ’45 után történtekkel foglalko­zik. Különösen érvényes ez az első kötetre, az 1945-től 1968-ig föltérképezett szakaszra. E sorok írója történetesen fordított sorrend­ben olvasta a két tomust: előbb a ’68 utáni szakasszal foglalkozót, aztán az előbbit. Bevallom őszintén, nem volt egységesen pozitív az első benyomásom. Már ami a II. kötetet illeti. Ha jól emlékszem, évekkel ez­előtt a Pomogáts-féle irodalomtörténetről írta a megboldogult Bata Imre, hogy nem ártana többet felejteni az újabb irodal­munkból, mert épp a legújabb időkben ter­melődik a legtöbb selejt, s ha a selejtből (is) mindent számba akarunk venni, s emlékez­ni kívánunk rá, akkor először is elszomoro­dunk, másodszor pedig éppen a valódi ér­tékeket nem vesszük észre, vagyis nem lát­juk majd meg a fától az erdőt. Márpedig Szeberényi portréesszéiben (mi ez a fából vaskarika műfaj?) éppen ez történik, s paradox módon nem is a régebb írókkal van a nagyobb baj, hanem az újab­bakkal — néhány kivételtől eltekintve az egész II. kötettel. Mert ami az elsőt illeti, ab­ban legföljebb a Simkó Margit, a Zala Jó­zsef, a Moyzes Uona-féle úgymond írókkal van bajom, meg azzal például, hogy Forbáthtal 12 lapon foglalkozik, míg Fábryval csak 6-on. Ám a II. kötet! Mert itt bizony Grendel, Kovács Magda, Zalabai és az Egyszemű éjszaka négyese (Mikola, Tóth, Kulcsár, Varga) s néhány színvonala­1 : »«twintvi iWü* rí yn MáöYáH IRODAION Szlovákiába ÍJ magyar S m irodalom y H fii rí 1m1 1 ki 1 1 3 <MM* MW»| KW II ívj 1 4 *#»«' i J *nm gS Szeberényi Zoltán Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) ABART I. kötet Kötve, 287 old., 15x21,4 cm bolti ár: 250 Sk kedvezménnyel 225 Sk II. kötet Kötve, 319 old., 15x21,4 cm bolti ár: 290 Sk kedvezménnyel 260 Sk I. és II. kötet együtt: 400 Sk sabb kortársuk mellett a középszer, az egy vagy egy kötetig sem eljutott, s ami a koráb­biakat illeti: réges-rég elfelejtett „zsenik” olyan özönével áraszt el szerzőnk, hogy már-már kételkedünk józan eszünkben és emlékezetünkben. Ráadásul valamennyien nagyjából olyan terjedelemben vannak tá­lalva, mint a valódi értékek. Ha van valamilyen értelme ennek az aránytalanságnak, akkor talán éppen a kontrapunkció. Az, hogy bebizonyosodik: e majd hatszáz oldalas portrésorozat „hőse­inek” jó, ha a fele valódi érték, átlagon fölü­li érték meg legföljebb az egytizede. S hogy bizony jobban meg kellett volna fogad­nunk (Szeberényinek is!) Fábry hajdani ta­nácsát, a Kevesebb verset, több költészetet! Mert ha az irodalmunk a hatvanas években lépett felnőttkorába, akkor ez talán épp Fábry idézett figyelmeztetésének (is) volt köszönhető. Szeberényi is akkor érhette volna el inkább a célját, ha szigorúbban vá­logatja el az ocsút a tiszta búzától. S ha nem avat mindenkit még utólag sem (sőt, főleg így, visszamenőleg nem!) klasszikussá. Olyanokat, akik egy-két novellát vagy ver­set követtek el. Mindezek ellenére, vagy talán éppen ezért hasznos a Szeberényi két kötete. Átta­nulmányozásuk után sokkal világosabban láthatjuk át a terepet, utódainknak pedig, vagy talán neki magának is sokkal köny- nyebb lesz kiválogatni az igazi értéket iro­dalmunk több évtizednyi, lassan egy évszá­zadnyi történetének „alkotóiból”. Könyvjelző 6/02

Next

/
Thumbnails
Contents