Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-10 / 236. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 10. Bagdad már most készül a fegyverzetellenőrök visszatérésére - addig minden nyomot el akar tüntetni Ha megtámadják, Szaddám válaszolhat 'Marad az UNMOP Prevlakán New York. Kofi Annan ENSZ- főtitkár azt tanácsolta a BT- nek, hogy két hónappal, de­cember 15-ig hosszabbítsa meg a Prevlaka-félszigeten ál­lomásozó ENSZ-megfigyelők (UNMOP) mandátumát, majd december 31-i hatállyal szün­tesse meg ezt a békefenntartó missziót. Annan üdvözölte Horvátország és Jugoszlávia erőfeszítéseit, hogy diplomáci­ai és politikai úton rendezzék a Prevlaka-félszigetre vonatkozó nézeteltéréseiket. (MTI) Macedón kérés a NATO-hoz Szkopje. Borisz Trajkovszki macedón elnök felkérte a NA- TO-t, hogy december közepéig hosszabbítsa meg a balkáni or­szágba vezényelt, 780 fős nem­zetközi békefenntartó alakulat megbízatását. A NATO várha­tóan eleget tesz majd Trajkovszki kérésének: eddig háromszor hosszabbította meg békefenntartói madátumát. A katonák feladata eredetileg az albán lázadók fegyvereinek be­gyűjtése volt, később a békefo­lyamatot felügyelték. (MTI) Tömeges oltás himlő ellen London. Nagy-Britannia tel­jes lakosságának himlő elleni beoltását tervezi a brit kor­mány egy biológiai támadás esetére. A közvélemény meg­nyugtatására az egészségügyi tárca illetékese hangsúlyozta: semmilyen konkrét bizonyíték sincs egy ilyen jellegű táma­dás veszélyét illetően, elővi­gyázatosságból rendelték el az „intenzív tervezést”. Első­ként az egészségügyi dolgozó­kat, orvosokat, ápolókat olta­nák be, hogy szervezetük el­lenálljon a vírusnak egy jár­vány esetén. (MTI) Cox kirohanása az EB ellen Brüsszel. Pat Cox, az Európai Parlament ír elnöke bízik ab­ban, hogy honfitársai tíz nap múlva igent mondanak a nép­szavazáson az EU nizzai szer­ződésére, mert egyébként a bővítés egész folyamata el­akadhat. Szerinte a nizzai szerződést támogatók kampá­nya most sokkal erőteljesebb, mint tavaly, az első, elutasító népszavazás előtt volt, de azt is látni kell, hogy még mindig sokan vannak bizonytalanok vagy határozatlanok, és fenn­áll az a veszély is, hogy bizo­nyos belpolitikai problémák rossz felé befolyásolják az eredményt. Cox élesen bírálta az Európai Bizottságot amiatt, hogy a tagjelöltekről készült utolsó országjelentéseket már napokkal hivatalos jóváhagyá­suk és az Európai Parlament vitája előtt kiszivárogtatta egyes hírügynökségeknek, és a sajtó a részleteket is szétkür- tölte. „Rendkívül csalódtam a bizottság magatartásában, mert ez a demokratikus folya­mat megcsúfolása, amely csak erősítheti az európai intézmé­nyeket érő bírálatokat.” (MTI) Cox szerint az ír referendum si­kere esetén is marad elég meg­oldásra váró probléma (Képarchívum) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Ankara. Az amerikai képviselőház helyi idő szerint ked­den kezdte meg háromnaposra ter­vezett vitáját arról a határozatról, amely felhatalmazná Bush elnököt, hogy háborút indítson Irak ellen. Közben George Tenet, a CIA igazga­tója a kongresszushoz intézett leve­lében Szaddám Húszéin várható lé­péseit ecsetelte. A szenátus a múlt csütörtök óta vitá­zik a tervezetről. A képviselőházban ma várhatóan nagy többséggel elfo­gadják a tervezetet, a szenátusban azonban nem lesz ennyire sima az útja. Robert Byrd demokrata szená­tor bejelentette: időhúzó taktikával fogja késleltetni a szenátusi végső szavazást a tervezetről. Ez a határo­zat elfogadását a jövő hétig kitolhat­ja, de elfogadását aligha akadályoz­hatja meg. Washington/Jeruzsálem/ Ottawa. Miközben George Bush amerikai elnök mély nyugtalanságának adott hangot az izraeli hadsereg hétfő hajnali, 16 palesztin életét kioltó hán-júniszi akci­ója miatt, Ariel Sáron izraeli kormányfő egyik nyilatkoza­tában újabb katonai akciókat helyezett kilátásba a palesz­tin terroristák felkutatása és likvidálása céljából. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai külügyi szóvivő koráb­ban óvatosan bírálta Izraelt Hán- Júnisz miatt, s megfigyelők szerint az a tény, hogy a Fehér Ház is meg­szólalt az ügyben, jelzi: az elnököt aggasztja a Közel-Keleten kialakult helyzet. Bush kedden este felszólí­totta Izraelt, hogy önvédelmi jogá­nak gyakorlása közben tegyen meg mindent a polgári lakosok életének megkímélésére. Néhány órával ko­rábban Colin Powell külügyminisz­ter szintén bírálta az izraeli hadse­regnek a Gázai övezetben végre­hajtott műveleteit, hangsúlyozva, hogy azok az erőszak terjedését válthatják ki. „Kapcsolatban állunk az izraeliekkel, és közöltük velük, hogy az emberi életek megóvásá­nak érdekében a legnagyobb gon­dossággal kell kivizsgálniuk az ak­ciókat, amelyek nem mozdítják elő a válság békés rendezésének felku­tatására irányuló erőfeszítésein­ket” - mondta Powell. Bill Graham kanadai külügyminiszter is felszó­lította Izraelt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától a civil öveze­tekben. Ariel Sáron izraeli minisz­terelnök, aki október 16-án talál­kozik Bush elnökkel Washington­ban, védelmébe vette a nemzetközi közösség által élesen elítélt hán- júniszi akciót, mondván, hogy az a Hamász szélsőséges palesztin szer­vezet ellen irányult. Az izraeli hadsereg tegnap feloldot­ta a nappali kijárási »tilalmat nyolc ciszjordániai palesztin városban, Berlin. A Benes-dekrétumok körül folyó vita újabb fordulóhoz érke­zett. Bernd Posselt, a Bajorország­ban működő Keresztényszociális Unió (CSU) európai parlamenti képviselője, a szudétanémetek egyesületének elnöke a strasbour- gi testülethez továbbította a nem­zetközijoggal foglalkozó würzbur- gi jogász, Dieter Blumenwitz szak- véleményét. Ez lényeges pontok­ban mond ellent Jochen Frowein heidelbergi jogász tételeinek. Blumenwitz azt az álláspontot képviseli - írta Die Welt -, hogy a második világháború után hozott A Pentagon ismét azzal vádolta Irakot, hogy biológiai és vegyi fegy­vereket gyárt nagy tételben, de ezt gondosan titkolja a világ elől. John Yurechko, a Védelmi Hírszerző Ügy­nökség (DEA) magas rangú tisztje szerint Bagdad sokat tanult a fegy­verzetellenőrzés korábbi szakaszá­ból, s már most készül a fegyverzet- ellenőrök visszatérésére, teljes erő­vel azon munkálkodva, hogy min­den nyomot eltüntessen. George Tenet, a CIA igazgatója pedig levél­ben figyelmeztetett: Szaddám eddig óvakodott attól, hogy hagyomá­nyos, vegyi, vagy biológiai fegyve­rekkel terrortámadásokhoz folya­modjon az USA ellen, de visszafo­gottsága megváltozhat, ha úgy ítéli meg, hogy nem kerülheti el az ame­rikai támadást. Norman Schwarzkopf tábornok, az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet parancsnoka szörnyetegnek nevezte közte Nábluszban, Dzsentriben, Túl- Karmban és Rámalláhban. A kato­nai szóvivő hozzátette, hogy Hebronban csak részlegesen oldot­ták fel a kijárási tilalmat. A palesztin öngyilkos merényleteket követően az izraeli hadsereg csaknem telje­sen elfoglalta Ciszjordániát. Jerikót nem szállták meg az izraeli kato­nák, Betlehemből pedig a paleszti­nokkal kötött megállapodás értel­mében kivonultak. Izraeli katonák felszámoltak há­rom zsidó telepet, amelyeket a ha­„faji” rendeletek és törvények kö­zül számos még mindig a cseh jog­rend részét képezi, diszkriminálja a német kisebbség tagjait, de EU- polgárokat is hátrányos helyzetbe hoz. A diszkrimináció különösen megmutatkozik közigazgatási ak­tusokban és bírósági ítéletekben. Ezek a rendeletek és a törvények összeegyeztethetetlenek az EU- joggal, s Csehország EU-csatlako- ása előtt törölni kell őket. Előző­leg, mint ismeretes, Frowein egy svéd és egy brit jogásszal együtt arra a következtetésre jutott, hogy a Benes-dekrétumok nem képez­nek akadályt a cseh csatlakozás előtt. Sem a második világháború Szaddám Huszeint, akit el kell távo­lítani a hatalomból, mielőtt atom­fegyvereket vethet be. Dicsérte Bush elnök hétfői beszédét, amelyet rend­kívül világos üzenetnek nevezett. Schwarzkopf elmondta, utólag visz- szatekintve úgy véli, az amerikai erőknek el kellett volna távolítaniuk Ankara ellenzi egy füg­getlen kurd állam meg­alakítását Észak-Irakban. Szaddámot, miután kiverték az iraki csapatokat Kuvaitból. De a szakér­tők akkoriban azt mondták, a vere­ség annyira meggyengíti Szaddá­mot, hogy uralma magától összeom­lik. „Ezt a hibát ezúttal nem követ­jük el, garantálom” - mondta. Bülent Ecevit török kormányfő sze­rint elfogadhatatlan az iraki kurdok tóságok engedélye nélkül építettek a Jordán folyó nyugati partján lévő palesztin területeken. A három le­rombolt telep lakatlan volt. Erre azután került sor, hogy Ben Eliezer védelmi miniszter elrendelte vala­mennyi, a palesztin területeken en­gedély nélkül emelt zsidó épít­mény felszámolását. A Háárec azt írta, összesen 20-30 ilyen épít­ményt fognak lebontani. Egyes vé­lemények szerint az illegálisan épí­tett zsidó telepek száma 90-100-ra tehető, (m, t, ú) utáni kisajátítások, sem az 1991-es kárpótlási szabályozások nem problematikusak az EU-jog szem­pontjából. Blumenwitz szakértői véleményé­ben most rámutat arra, hogy senkit sem vontak felelősségre a néme­tekkel és a magyarokkal szemben elkövetett erőszakcselekmények miatt, ilyen esetek nem ismerete­sek, s a büntetlenséget biztosító törvény még mindig hatályos. A cseh hatóságok a törvény alapján nem vizsgálják ki, s nem emelik büntetőjogi szintre az emberi jo­gok megsértését, ami kirívóan el­lentétes az európai emberi jogi normákkal - közli Blumenwitz. csoportjai által nemrégiben előter­jesztett alkotmánytervezet, mivel az teljességgel figyelmen kívül hagyja a központi kormányzatot. „A tervezet elfogadhatatlan. Csaknem függet­len állam státusát adná Észak-Irak- nak. Törökország elzárkózik a doku­mentum elfogadásától, ha a kurdok jóváhagyják és ebben a formában véglegesítik a tervezetet” - mondta Ecevit. A Maszud Barzani vezette Kurdisztán Demokratikus Pártja, va­lamint a Dzsalal Talabani irányítása alatt álló Kurdisztáni Hazafias Szö­vetség a múlt pénteken jelentette be, hogy évek óta tartó ellenségeskedé­seiket félretéve, szövetséget kötnek és megállapodnak az egységes kurd parlament munkájának a felújításá­ról is. Ankara ellenzi egy független kurd állam megalakítását Irak észa­ki részén, mert ez felerősítené a Tö­rökországban élő kurd kisebbség autonómiatörekvéseit. Kabul/Kuvaitváros. Az afgán tit­kosszolgálat azt állítja, hogy a hét végén lehallgatta Omar móllá tálib vallási vezető egyik telefonbeszélge­tését, amelyben a móllá utalást tett Oszama bin Laden terroristavezér afganisztáni összeesküvés kirobban­tásáról szőtt tervére. A műholdas te­lefon lehallgatásából származó szö­veget egy afgán biztonsági tisztség- viselő eljuttatta az amerikai AP hír- ügynökségnek. Az illető szerint a hangfelvétel azt bizonyítja, hogy bin Laden él, és Afganisztán területén tartózkodik. Az al-Kaida második legfontosabb vezetője azzal fenyegetőzött, hogy a terrorszervezet újabb csapásokat mér az USA-ra és szövetségeseire, köztük Franciaországra és Németor­szágra. Az al-Dzsazíra arab hírteleví­zió által kedden sugárzott hangfel­vételen Ajman az-Zavahiri kijelen­tette: „Amerikának és szövetségesei­nek tudniuk kell, hogy bűntetteik nem maradnak büntetés nélkül. Azt Stockholm. John B. Fenn amerikai, Tanaka Koicsi japán és Kurt Wüthrich svájci tudós kapta az idei kémiai Nobel-díjat. A kitüntetéssel a három tudósnak a proteinek kutatá­sában elért, és az életfolyamatok jobb megértését lehetővé tevő ered­ményeit ismerték el, amelyek a jövő­ben elvezethetnek a rákkal megbir­kózó új gyógyszerek előállításához, végső soron a betegség gyógyításá­hoz. A 10 millió svéd koronás díj fe­Vegyifegyver-kísérletek A Pentagon beismerése Washington. Az amerikai hadsereg szárazföldön is folytatott kísérlete­ket vegyi és biológiai fegyverekkel az 1960-as években - derült ki a Pentagon által nyilvánosságra ho­zott iratokból, amelyek titkossága a közelmúltban évült el. A tárca már korábban közölte, hogy végzett ilyen kísérleteket a nyílt tengeren; a most napvüágra került adatokból azonban kiviláglik, hogy e kísérletek az eddig beismertnél sokkal na­gyobb méretben folytak. Összesen 28 nagy kísérletet és lőgyakorlatot hajtottak végre vegyi, illetve biológi­ai fegyverrel, nyílt terepen (tehát nem laboratóriumban) Alaszkában, a Hawaii-szigeteken, Utah államban és kanadai, illetve brit területen az 1960-as években. Az évtized végén felhagytak az ilyen fegyverek kifej­lesztésével és kipróbálásával, majd 1997-ben csatlakoztak a vegyi fegy­verek megsemmisítését előíró nem­zetközi szerződéshez. (MTI) Nem félti a szuverenitást Václav Havel a parlamentben Prága. Feltehetően utolsó parla­menti beszédét mondta el Václav Havel tegnap, a képviselőház ülé­sén, hiszen a cseh államfő mandá­tuma a jövő februárban jár le. Havel nem tart attól, hogy Csehor­szág nemzeti érdekeit veszélyeztet­hetné az uniós csatlakozás. Bár konkrétan nem mondta, hogy kire gondolt, közismert, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatban ilyen aggályokat az ellenzéki ODS mel­lett a kommunisták hangoztatnak. Először történt meg az is, hogy Havel beszéde után vita kezdődött. A kommunisták élesen bírálták az államfő - elsősorban külpolitikai - tevékenységét. Viszont az ODS frakcióvezetője általános meglepe­tést okozva pártja nevében nyilvá­nosan megköszönte Haveriek azt a munkát, amit Csehországért vég­zett 1993 óta. (-kés) tanácsoljuk nekik, hogy gyorsan hagyják el Palesztinát, az Arab-fél­szigetet, Afganisztánt és minden muzulmán országot, amíg el nem veszítenek mindent.” A televízió nem közölte, mikor és hol készült a hangfelvétel, amelynek bejátszása alatt az-Zavahiri fényképét mutat­ták. Két napon belül azonban már ez volt a második fenyegető üzenet. Az- Zavahiri sorfáról - bin Ladenhez ha­sonlóan - nem lehet teljes bizonyos­sággal semmit sem állítani. Két kuvaiti fiatalember követte el az amerikai tengerészgyalogosok elle­ni merényletet kedden az ame­rikai-kuvaiti közös hadgyakorlaton. A kuvaiti belügyi közlemény szerint terrortámadás történt, s bár nem tesz utalást arra, hogy az elkövetők muzulmán szélsőségesek voltak, biztonsági források elmondták: fel­tehetően kapcsolatban álltak szélső­séges szervezetekkel. A merénylet­ben egy amerikai tengerészgyalogos életét vesztette, csakúgy mint a két támadó, egy másik amerikai katona pedig megsebesült. lén Fenn és Tanaka osztozik, a másik felét Wüthrich kapja. A közgazdasá­gi Nobel-díjat az amerikai-izraeli kettős állampolgárságú Daniel Kahneman és az amerikai Vemon L. Smith megosztva kapta azokért az eredményekért, amelyeket a lélekta­ni és kísérleti gazdaságtan döntés- hozatali alkalmazása terén értek el. A 68 éves Dániel Kahneman a New York-i Princeton egyetemen dolgo­zik, a 75 éves Vemon L. Smith pedig az ugyancsak amerikai, Virginia ál­lambeli George Mason egyetemen. Orosz népszámlálás Fokozott készültség Moszkva. Népszámlálás kezdődött tegnap Oroszországban: október 22- ig mérik fel a jelenleg 146 milliósra becsült lakosság pontos adatait. A 180 millió dollárba kerülő népszám­lálás előzetes eredményei már az év végén nyilvánosak lesznek, az össze­gyűjtött adatok teljes feldolgozása 2004-re várható. Az önálló Oroszor­szágban nem volt ilyen felmérés: az utolsót még a Szovjetunióban tartot­ták 1989-ben. A polgároknak nem­zetiségükről, családi állapotukról, végzettségükről, jövedelmi- és lakás- körülményeikről kell beszámolniuk. A vallási hovatartozást firtató kérdés végül nem került fel az adadapra. A rendőrséget fokozott készültségbe helyezték az ország egész területén az esetleges konfliktusok kezelése, a bűncselekmények megelőzése érde­kében. Már a próbamérések során előfordult, hogy hamis igazolvá­nyokkal bűnözők hatoltak be laká­sokba. (MTI) Nem segítik elő a válság rendezését az izraeli hadsereg gázai hadműveletei Aggódik a Fehér Ház Jól megfér egymás mellett a két rendelet, a feloldott kijárási tilalom és a fokozott izraeli katonai ellenőrzés (Reuters-felvétel) Diszkriminálja a német kisebbséget, s EU-polgárokat is hátrányos helyzetbe hoz Újabb forduló a dekrétumvitában MTI-JELENTÉS Megfenyegették Washingtont, Berlint és Párizst Lehallgatták a mollát MTI-HÍREK Kémikusok és közgazdászok kapták tegnap a kitüntetést Újabb Nobel-díjak MTI-HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents