Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-09 / 235. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 9. Közélet 5 Beszélgetés Szalay Jánossal, az OTP Banka Slovensko igazgatótanácsának tagjával a jelzáloghitelekről Most kedvezőek a feltételek Szlovákiában a jelzáloghite­lek piaca viharosan fejlődik. Az OTP Banka Slovensko szeptember 19-én, a hazai pénzintézetek közül nyolca­dikként kezdte meg a jelzá­loghitelek nyújtását. Szalay Jánossal, a bank igazgatóta­nácsának tagjával e hitelfor­ma szerepéről, lehetőségei­ről és távlatairól beszélget­tünk. SIDÓ H. ZOLTÁN Az OTP Banka Slovensko való­ban dinamikusan lépett a szlová­kiai pénzpiacra, meglehetősen gyakran rukkol elő új pénzügyi termékekkel. Legutóbb a jelzá­loghitelek nyújtásával bővítette kínálatát. Szlovákiában mekko­ra igény mutatkozik e termék iránt? Az elmúlt időszakban viharosan bővült a jelzálogpiac; míg 2000- ben a bankok összesen 1,5 milliárd korona értékben nyújtottak ilyen jellegű hitelt, addig tavaly már 3,5 milliárd koronára rúgott a volume­ne, az idén pedig 5 milliárdról szól­nak a prognózisok. Jövőre ideális esetben akár a 10 milliárd koronát is megközelítheti a jelzáloghitele­zés hazai piaca. Az OTP Bank szeptember utolsó harmadától nyújt jelzáloghiteit. Mit várnak e pénzügyi termék­től? SS Aki október végéig folyamodik az OTP- hez jelzáloghiteiért, az kezelési költség nélkül jut a kívánt összeghez. « Prognózisunk szerint 2003 végéig mintegy 1 milliárd korona volume­nű forgalmat bonyolíthatunk le a jelzáloghitelezés piacán, részese­désünk pedig elérheti a 15 százalé­Szalay János: „A közeljövőben az ifjú, várhatóan 35 év alatti ügyfeleink­nek egy komplex pénzügyi csomagot kínálunk fel." (Képarchívum) kot az újonnan kibocsátott jelzá­loghitei állományból. Bár a ban­kunk még csak most kezdte a jelzá­loghitelezést, ennek dacára még­sem számítunk kezdőknek. Egy­részt azért nem, mert anyaban­kunk, az OTP Magyarországon e téren piacvezető, másrészt szak­embereink a legjobbak közé tar­toznak. Konkrétan a lakossági hite­leket nyújtó főosztályunk igazgató­ja, Lubos Sevcík jelen volt a jelzá­loghitelezés 1998-as szlovákiai rajtjánál és jelenleg a Szlovákiai Bankszövetség mellett működő Jelzálogbizottság elnöke. A szakértelem és infrastruktúra mellett korántsem mindegy, hogy milyen feltételekkel nyújta­nak jelzálogkölcsönt. Az ingatlan vásárlását és karban­tartását, továbbá a házépítést lehe­tővé tevő hitel legrövidebb futam­ideje 4 év, a leghosszabb pedig 20 év, a legkisebb felvehető összeg 100 ezer korona, a felső határ az ügyfél pénzügyi helyzetétől függ. Az utólag fizetendő 0,5 százalékos kezelési költség mellett nyújtott hi­tel kamata 9,7 és 10,3 százalék kö­zötti, ezt 5,2 és 5,8 százalék közöt­tire mérsékli az állami kamattámo­gatás; a kamat nagyságának válto­zatlanságát 5 évig garantáljuk. Aki október végéig folyamodik az OTP- hez jelzáloghiteiért és az ehhez szükséges iratai rendben lesznek, az kezelési költség nélkül jut a kí­vánt összeghez. Lássuk egy konkrét példán, mondjuk 500 ezer koronáról szóló jelzáloghitel esetében mekkora pénzügyi terhet jelent ez az ügyfél számára. Közismert, hogy a jelzáloghitel nyújtásának törvény adta felső ha­tára nem lépheti túl a megvásárol­ni vagy felépíteni kívánt ingatlan értékének 70 százalékát. Vagyis aki 500 ezer korona hitelt vesz fel, az 700 ezer koronás ingatlan meg­vételét tervezi, ami saját megtaka­rítás meglétét feltételezi. Ha példá­ul az 5,5 százalékos, középértéket jelentő kamatot vesszük alapul, ak­kor 10 éves futamidő esetén az 500 ezer korona havi 5425 koronával törleszthető, 15 év esetén a havi törlesztő részlet 4085 korona, 20 év esetén pedig 3440 korona. Az OTP Bank által nyújtott jelzá­loghitei feltételei nem sokban térnek el a többi pénzintézeté­től. Ezért számíthatunk arra, hogy a későbbiek során tovább bővítik ez irányú tevékenységü­ket? A hatályos törvények és a piaci fel­tételek nem tesznek lehetővé nagy mozgásszabadságot, ezért az egyes bankok által kínált jelzálog- hitelek között sok a hasonlóság, legfeljebb a kamatláb és az illeté­kek terén vannak különbözőségek. \\ 2003-tól önkor­mányzatoknak és jo­gi személyeknek is nyújtunk . , jelzáloghiteit. \\ Mi a kezelési költségek rugalmas­sága és a gyors ügyintézés terén próbálunk az átlagnál többet nyúj­tani. Emellett valóban bővítjük a produktum felhasználási skáláját; jelenleg csak természetes szemé­lyeknek nyújtunk ilyen jellegű hi­telt, míg 2003-tól az önkormány­zatokkal és jogi személyekkel is bővítjük a kört. Végezetül a közel­jövőben az ifjú, várhatóan 35 év alatti ügyfeleinknek egy komplex pénzügyi csomagot kínálunk fel, melynek része lesz a jelenleginél is kedvezőbb feltételeket tartalmazó jelzáloghitel. RÖVIDEN Családi pótlék a járási hivatalokban Pozsony. A munkáltatók és a Szociális Biztosító helyett november elsejétől a járási hivatalok fizetik ki a családi pótlékot. A munkaadó és a biztosító utoljára novemberben fizeti ki az októberért járó pót­lékot, a járási hivatal pedig először decemberben utalja át a novem­berért járó és már megemelt, vagyis 3790 koronás összeget. A jutta­tást a szülőnek írásos kérvényben kell igényelnie az állandó vagy az átmeneti lakhelye szerinti járási hivatalban. A pótlékot az a szülő kérheti, aki legalább egy, háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel. Ha kedvezőtlen egészségi állapotú gyermekről van szó, a korhatár hat év. A szülőnek és gyermekének is állandó vagy átmeneti szlová­kiai lakhellyel kell rendelkeznie. Ha a szülő november elseje előtti időszakra, tehát visszamenőleg kéri a pótlék folyósítását, a munkál­tató és a Szociális Biztosító ítéli meg, hogy jogosult-e rá, minden más esetben a járási hivatal dönt. (SITA) Kukán Parryvel a NATO-ról Pozsony. Szlovákia NATO-csatlakozási felkészültségéről és a parla­menti választások eredményéről tárgyalt tegnap Nagy-Britannia NA- TO-nagykövetével, Emyr Jones Parryvel Eduard Kukán. A külügymi­niszter hangsúlyozta, Szlovákia a NATO prágai bővítési csúcsértekez­letétől meghívót vár az Észak-atlanti Szövetségbe. (SITA) Kezdődhet a per a Sendrei-ügyben Besztercebánya. A kerületi ügyész tegnap a kerületi bíróságon vádemelési javaslatot tett Karol Sendrei ügyében. A roma szárma­zású férfi tavaly azután halt meg, hogy valószínűleg több rendőr és Magnezitovce volt polgármestere súlyosan bántalmazta. Az ügy­ben hét rendőrt kínzással és embertelen, kegyetlen bánásmóddal vádolnak. (TASR) A. Nagy László és Farkas Pál bizottsági elnök marad 17 parlamenti bizottság TASR-HÍR Pozsony. Tizenhét parlamenti bi­zottság működik majd a törvény- hozásban, és nyolcban az ellenzék elnökölhet. Az SDKÚ három bizott­sági elnököt jelölhet (gazdasági - Ján Rusnák ajelölt, közigazgatási - Milan Hort, művelődési és mediá- lis bizottság - Ferdinand Devíns- ky). Az MKP a költségvetési és pénzügyi bizottságot (Farkas Pál a jelölt), valamint az emberjogi és nemzetiségi bizottságot (A. Nagy László) vezetheti (az előző négy évben mindketten ugyanezt a posztot töltötték be). A KDH a kül­ügyi parlamenti bizottságban (Ján Figef) és az egészségügyiben (An­na Záborská) elnökölhet, az ANO pedig a mentelmi és mandátum­vizsgáló bizottságban (Eubomír Lintner) és az alkotmányjogiban (Ján Drgonec). A fennmaradó nyolc bizottságot az ellenzék vezetheti, és a Smer 4:3:l-es elosztást javasol, miköz­ben a legkisebb párt, a KSS a kör­nyezetvédelmi bizottság elnöki posztját kapná. A HZDS-nek jutna a mezőgazdasági, a Szociális, vala­mint a titkosszolgálatot és a kato­nai hírszerzést felügyelő parla­menti bizottság. A Smer jelöltjei a nemzetbiztonsági, az integrációs és az összeférhetetlenségi bizottsá­got vezetnék. A parlament egyetlen ellenzéki al- elnökét a HZDS jelöli, sőt szemé­lyesen Vladimír Meciar választja ki. Éva Antoáová és Viliam Veteska a két jelölt. Önkormányzatok hatáskörökkel, de pénz nélkül Kevés a közös hivatal ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mivel az önkormányzatok az államtól átvett hatásköreik gya­korlásához nem kaptak pénzt az ál­lamtól, az országban egyelőre csak körülbelül húsz közös községi hiva­tal jött vagy jön létre - nyilatkozta tegnap Michal Sykora, a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának (ZMOS) elnöke. Ha egy község más településekkel közös hivatalt tart fenn, kisebbek a kiadásai és szaksze­rűbben végezheti feladatait, mint ha saját hivatalt működtetne. Az ilyen „közös” megoldás főként a kis költ­ségvetésű településeknek kedvező. Közös hivatalt már két önkormány­zat is kialakíthat az egyenjogúság el­ve alapján, s úgy, hogy minden egyes önkormányzat megőrzi dön­téshozatali autonómiáját. Arra is le­hetőség van, hogy a szerződést meg­határozott időre kössék, és bárme­lyik fél felmondhatja. A közös hiva­tal fenntartásához a községeknek közösen kell hozzájárulniuk, de mi­vel egyelőre nincs miből, inkább nem hoznak létre. A közigazgatási reform koncepciója 169, a ZMOS pedig eredetileg 233 közös hivatal­lal számol(t). Sykora szerint a pénz­telenségen kívül azért sem alakul­nak közös hivatalok, mert tisztázat­lan, mi lesz a helyi államigazgatás sorsa. A ZMOS elnöke úgy véli, janu­árig el kell dőlnie, hol alakulnak kö­zös hivatalok. Akkortól ugyanis az építkezési engedélyeztetés hatás­körét is a községek kapják meg, s ezt a közös hivatalok szakszerűbben gyakorolhatnák, mint egy-egy ön- kormányzat külön. Ha a községek év végéig nem egyeznek meg, az épít­kezési hivatalok központjait tör­vénnyel kell rendezni, (kor) MEGKÉRDEZTÜK Marta KropiIákovát, a Szlovák Építészeti Kamara vezetőségi tagját Szlovákiában létezik egy na­gyon jó, a középületekben való akadálymentes mozgásról szó­ló törvény, mely szinte azonos a hasonló amerikai jogszab­állyal. Számos középület a mozgássérültek számára mégis szinte megközelíthetetlen. Ilyen például a parlament is, amire Peter Bódy, az első toló­kocsis képviselő hívta fel a fi­gyelmet. A kamara hogyan or­vosolja a problémát? Meggyőződésem szerint a tör­vényt elfogadása pillanatától kezdve betartják, csakhogy szá­mos olyan épület van, mely a jog­szabály hatályba lépése előtt épült. Ma odafigyelünk arra, hogy a mozgássérült személyek igényeinek is megfeleljenek az épületek, a tervezéskor gondo­lunk az akadálymentes megköze­lítésre, a speciális garázsokra, fel­vonókra. Az építésügyi hivatalok ezt szigorúan ellenőrzik. A parla­ment az említett törvény megszü­letése előtt épült. Saját tapaszta­lataim alapján elmondhatom, hogy lassan kezdik átépíttetni a régi épületeket. Természetesen azáltal, hogy utólag akadálymen­tesítjük a házakat, a nyilvános­ságnak úgy tűnhet, mintha nem állnánk a helyzet magaslatán, de ez nem így van. Az új épületeket mindig a hatályos normák szerint építik, és ha van igény, a korábbi­akat is át lehet alakítani az új előírásoknak megfelelően, (sza) Az önkormányzatok ötven százaléka még mindig nem írta alá a jogkörök átvételéről szóló jegyzőkönyveket Értékelte tevékenységét az építészeti kamara Maradandót építeni ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Mindig a társadalom ér­dekeit kell szolgálnunk” - emlékez­tetett a Szlovák Építészeti Kamara (SKA) kötelességeire Peter Bouda, a testület alelnöke az SKA megalaku­lásának 10. évfordulója alkalmából. A kamara tagjaira szigorú szakmai szabályok vonatkoznak, felvételt csak autorizált építész nyerhet. A testület figyelemmel kíséri a jog­rendbeli változásokat, a műemlék- védelmi, a termőföld és a természet védelméről szóló, a tűz- és árvízvé­delmi, a területrendezésről szóló törvényeket. „Az építésügyi hivatal szigorúan ellenőrzi, hogy a tervet előterjesztő mérnök betartott-e min­den szabályt és előírást. A törvényi megkötések fölé helyezkedik még az anyagi szempont, azaz hogy a befek­tető mennyit szán az épületre. Mind­ezek mérlegelése alapján adja csak az illetékes hivatal az építési enge­délyt” - magyarázta Kropiláková. Bouda szerint a társadalom fejlettsé­gi szintjét tükrözi, hogy mennyire érdeklődik az építészet iránt. „Éz a piramisok korától megfigyelhető. Remélem, egyszer nálunk is eljön az az idő, amikor a közéleti személyisé­gek hasonlóan viszonyulnak majd az építészethez” - tette hozzá, (sza) Nem lesz rendkívüli HZDS-közgyűlés Meciar „ellenőrizte” a kerületi pártszerveket Iskolaátvétel: önkényeskedő polgármester is akad RUDAS DÓRA Pozsony. Egyre inkább aggasztja az Oktatásügyben Dolgozók és Tudo­mányos Dolgozók Szakszervezetét, hogy még mindig kérdéses az ön- kormányzati igazgatás alá került óvodák és alapiskolák felének sorsa. Az érintett önkormányzatok 50%-a ugyanis nem írta alá a jogkörök át­vételéről szóló jegyzőkönyveket. „Márpedig ezek aláírása nélkül az óvodák és iskolák nem kapják meg az állami támogatást, tehát az intéz­mények teljesen pénz nélkül marad­nak” - jelentette ki Ján Gasperan szakszervezeti elnök. A kompetenci­ák átruházása az elmúlt hónapok­ban egy másik gondot is felvetett. „Egyes polgármesterek, elsősorban azok, akik kevésbé iskolázottak, egyszerűen nem tartják tiszteletben a törvényeket. A pedagógusokat és iskolai dolgozókat önkényesen, nem a végzettségüknek megfelelően so­rolják be, nem veszik figyelembe a munkatörvénykönyvet és a közal­kalmazottakról szóló törvényt sem. Ilyen esetekkel elsősorban kisebb falvakban, például Ólubló és Igló környékén találkoztunk” - tájékoz­tatott Gasperan. Reméli: e problé­mák megoldásában is segíthet az ok­tatásügyben dolgozók szakszerve­zete, valamint a VátösöÉ é‘s Falvak Társulása között aláírt együttműkö­dési szerződés. A szakszervezet bízik benne, hogy az új kormány pri­oritásai közé tartozik majd az okta­tásügy és tudományos élet fejleszté­se. „Az SDKÚ és a KDH választási programjában fontos szerepet ka­pott az oktatásügy, az MKP azt ígér­te, hogy különös figyelmet szentel az ágazatban dolgozók megfelelő anyagi megbecsülésének, az ANO pedig tulajdonképpen egész kampá­nyát az oktatásügyre alapozta. Re­méljük, hogy a pártok a kormány- alakítás után sem feledkeznek meg ígéreteikről” - mondta Gasperan, aki szerint a legfontosabb feladatok közé tartozik a Millenniütfi' nemzeti oktatási programban megfogalma­zottak és a 21. század felsőoktatásá­ról szóló koncepció megvalósítása. Az érdekvédelmi szervezet 10 pont­ban fogalmazta meg elvárásait az új kormányprogrammal kapcsolatban, főleg a finanszírozásra helyeznek nagy hangsúlyt. A szakszervezet a pedagógusbérek évenkénti valorizá­cióját sürgeti és követeli, hogy folya­matosan emelkedjen az ágazat költ­ségvetési támogatása. Szerintük 2006-ban Szlovákiában a bruttó ha­zai össztermék 6%-át fordíthatnák az oktatásügy és tudományos élet támogatására. Sürgetni fogják a kezdő pedagógusoknak szánt köl­csön finanszírozásának gyórs meg­oldását is. ÖSSZEFOGLALÓNK Besztercebánya/Kassa. A HZDS besztercebányai kerületi vezetősé­ge sem javasolta a párt rendkívüli közgyűlésének összehívását. A teg­nap késő este született határozaton sok múlt, mert utolsóként dönt­hettek volna az azonnali rendkívüli közgyűlés összehívása mellett, amelyen Vladimír Meciar pártel­nök leváltását is megvitatták vol­na. Bár a pozsonyi és nagyszomba­ti kerületi vezetőség ragaszkodott az azonnali küldöttgyűléshez, de a párt alapszabálya szerint a két „lá­zadóhoz” legalább még egynek csatalkozni kellett volna. A párt eperjesi vezérkara már teg­nap tegnap délután úgy határo­zott, hogy akar rendkívüli közgyű­lést, de csak a helyhatósági válasz­tások után. Tehát Besztercebánya „dönthette el” az ügyet, ahol Vla­dimír Meciar személyesen is meg­jelent, ugyanúgy, ahogyan hétfőn a kassai vezérkar ülésén is jelen volt. Kassán felvetődött a közgyűlés és a személycsere kérdése, de Meci- arnak sikerült elérnie, hogy ezzel csak a helyhatósági választások után foglalkozzanak. Azzal érvelt, hogy a HZDS gyengébben szere­pelne az önkormányzati választá­sokon, ha előtte összehívnák a küldöttgyűlést. A választási ku­darc miatti felelősségről állítólag a besztercebányai kerületi pártve­zetés egyes tagjai továbbra is tár­gyalni akarnak, de nem mind kö­vetelik Meciar leváltását, (s, t)

Next

/
Thumbnails
Contents