Új Szó, 2002. október (55. évfolyam, 228-254. szám)

2002-10-08 / 234. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. OKTÓBER 8. FÓKUSZBAN: LAKÁSÁRAK Pozsony és Szlovákia többi régiója között hatalmas szakadék tátong a ingatlanpiac aktuális árainak tekintetében A tervekhez képest 10 ezerrel kevesebb lakás épült Nem mérséklődnek a lakásárak Pozsony. Szlovákiában a fia­tal családok számára egyre nehezebb lakáshoz jutni, és a szakemberek szerint a helyzet jelentősebb javulásá­ra a jövőben sem számítha­tunk. Míg az 1998-as válasz­tások után csökkentek a la­kásárak, ezúttal ez nem va­lószínű. MOLNÁR IVÁN Pozsony és Szlovákia többi régiója között hatalmas eltérések vannak a lakáspiacon. Vidéken, ha épülnek is lakások, ezeket a lakosság fizetés- képtelensége miatt sokkal lassabban képesek eladni, és így a vállalkozók számára is sokkal rizikósabb befek­tetésnek számít a lakásépítés. A fő­város térségében azonban az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az ér­deklődés a lakások iránt, és az ingat­lanügynökségek szerint az ajánlat is kielégítőnek nevezhető. A fővárosi­ak hatalmas érdeklődését bizonyítja az a tény is, hogy a lakások többsége már a lakóház felépítése előtt élkel. Ehhez természetesen a jóval maga­sabb átlagbér és a rendkívül ala­csony munkanélküliségi ráta járul hozzá a leginkább. Nem elhanyagol­ható azonban az sem, hogy az el­múlt időszakban eltűntek a piacról az ügyfelek pénzét elherdáló cégek, vagyis megnőtt a bizalom a lakás­építők iránt. Pozsonyban a lakáso­kat ár szempontjából nagyjából há­rom csoportba sorolhatjuk. A leg­drágább lakásokat a Váralján kínál­ják, ahol négyzetméteréért a 40-45 ezer koronát is elkérik. A második csoportban, a főváros szélesebb köz­pontjában az árak 25-30 ezer koro­na között mozognak négyzetméte­renként. A legolcsóbb lakásokat Po­zsony külvárosaiban találjuk, ahol egy négyzetméterért 20 ezer korona körüli összeget kérnek. A főváros térségében azonban, kü­lönösen a választások előtti, idő­szakban megnőtt az igény a régi la­kások iránt is. Minden választásban ugyanis benne van a radikális vál­tozás lehetősége, amely nem egy­szer együtt jár a pénzromlással is, és ezt egyelőre a leghatékonyabban úgy lehet kivédeni, ha pénzünket ingatlanba fektetjük. A lakások iránt így a választások előtt jelentő­sen megnőtt az érdeklődés, ami fel­hajtotta az árakat. Az év elejétől a lakásárak átlagosan 20 százalékkal nőttek, egyes régiókban azonban az áremelkedés a 30 százalékot is elérte. A választások az ország további fej­lődése szempontjából pozitívan dől­tek el. Az 1998-as választások pozi­tív eredményei után a lakásárak 20 százalékkal estek, a szakemberek szerint azonban ezúttal erre nem számíthatunk. Fő okként az egyre közeledő európai uniós csadakozá- sunkat nevezik meg. Az unióban egyrészt magasabbak a lakásárak, így sokan fektethetik pénzüket az in­gadanokba, hogy később hatalmas nyereséggel adjanak túl rajtuk. Még ennél is nagyobb szerepet játszik az ingatlanvásárlásban az a tény, hogy nem tudni, milyen arányban váltják majd be nemzeti fizetőeszközünket euróra, ha felvesznek bennünket az Európai Pénzügyi Unióba. Rövid távon ugyan a választások utáni eufóriának köszönhetően a nagyobb városokban is csökkenhet­nek a lakásárak, hosszú távon azon­ban mindenképp folyamatos emel­kedésre számíthatunk. Ez sem érvé­nyes azonban az ország minden ré­giójára, hiszen nehéz lenne a lakás­árak rohamos növekedésére számí­tanunk azokban a régiókban, ahol a munkanélküliség aránya a 30 száza­lékot is meghaladja. Pontosabb elő­rejelzések természetesen csak azu­tán várhatók, hogy a kormány köz­zéteszi programját. A lakáspiacot ugyanis jelentősen befolyásolják az olyan tényezők is, mint például a hozzáadottérték-adó nagysága, vagy a jelzáloghitelezés kamattámo­gatása. Jelentősen lemaradunk Európától Pozsony. Szlovákiában jelenleg 1,665 milliónyi tartósan lakott la­kást tartanak számon. Minden egyes lakásban így hozzávetőleg hár­man laknak, miközben egy személyre 17,5 négyzetméter jut. Már ezekből a számokból is kiderül, hogy az európai országok közül a lakásállomány tekintetében az utolsó helyekre szorultunk. Tőlünk nyugatabbra ugyanis ezer lakosra 400-490 lakás jut, miközben ná­lunk csupán 307. Az elmúlt tíz évben ugyan a tartósan lakott laká­sok száma folyamatosan nőtt, a tartósan lakott családi házak száma ugyanakkor csökkent. Sokan ugyanis új lakásba költöztek, és a csa­ládi házat már csak üdülési célokra használják, (mi) A parlamenti pártok többsége egyelőre nem számol a sokat segítő Állami Lakásfejlesztési Alap felszámolásával Választási ígéretek és ami megvalósul belőlük ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A választási harcban a po­litikai pártok szívesen vették elő a lakásépítés kérdését, hiszen mind­annyian tudják, hogy a lakásproblé­ma továbbra is égető kérdésnek szá­mít Szlovákiában. Minden egyes la­kásépítéssel összefüggő ígéret így értékes pontokat jelenthetett a vá­lasztási győzelemhez. Az előző vá­lasztásokból azonban már okulhat­tunk annyit, hogy nem minden ígé­retet kell készpénznek vennünk, hi­szen az előző kormányok lakásépí­tési terveit még soha sem sikerült teljes mértékben véghezvinni. Mára ebből a mértékadó pártok jelentős része levonta a tanulságot, és konk­rét számszerű ígéreteket már nem tettek. Kivételnek csupán a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) számított, amely az idei vá­lasztási harcban évi 15 ezer lakás felépítésre tett ígéretet, ha kor­mányt alakíthatott volna. A Smer ennél óvatosabb volt, hiszen csak olyan feltételek megteremtését ajánlotta, amelynek köszönhetően 7500-8000 lakás épülhetne a ma­gánszférában, miközben az állam 2500 bérlakást építene évente. Mivel a kormányprogram még nem készült el, egyelőre csak a választási ígéretekből vonhatjuk le a következ­tetéseket, milyen is lesz az elkövet­kező négy év lakáspolitikája. Az elő­ző választási időszakban a lakásépí­tés finanszírozásának az egyik leg­hatékonyabb eszköze az Állami La­kásfejlesztési Alap (ÁLA) volt, a leg­erősebb kormánypárt, a Szlovák De­mokratikus és Keresztény Unió (SDKÚj ennek ellenére hosszabb tá­von nem számol az alap fenntartá­sával. Az így felszabaduló pénzösz- szeget inkább a jelzáloghitelezés és a lakás-takarékpénztárak támogatá­sára folyósítaná. Az állami prémium további emelését azonban nem tá­mogatná. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nem ellenzi az ÁLA további fenntartását, és nincs kifogása a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek juttatott állami prémi­um ellen sem. Támogatják emellett a bérlakások építését és a szociális lakások építését is. Az Új Polgári Szövetség (ANO) választási prog­ramjában a lakásépítés állami hitel- programjának a kidolgozását ígérte. Liberális pártként azonban átérté­kelné a bérlakásban lakók kiemelt védelmét, és liberalizálná a lakbért is. Az ÁLA fenntartását támogatja a HZDS és a Smer is, így a közeljövő­ben nagy valószínűséggel nem kell számolnunk az állami lakásépítési támogatás visszaszorulásával. Az építésügyet is felügyelő régiófejlesz­tési minisztériumot azonban újra a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kapta meg, így érdekes lesz figyelni, mi­lyen mértékben sikerül majd átültet­ni az MKP programját az építésügy­ben. Az MKP egyik legérdekesebb ígérete a fiatalok lakáshoz jutásának az elősegítése. A párt választási programja szerint a továbbiakban is elősegíti azokat a lakásépítési prog­ramokat, és támogatni fogja olyan lakás-hitelrendszer kidolgozását, melyek célja a fiatalok lakáshoz ju­tási feltételeinek javítása, (mi) Beteljesületlen álmok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A leköszönő kormány hi­vatali ideje alatt összesen mintegy 46 ezer lakás épült, ami 10 ezerrel marad el a kormányprogramban ígértektől. Kormányzati részről en­nek ellenére elégedetten nyugtázták az elmúlt négy év eredményeit, Harna István leköszönő építésügyi miniszter szerint ugyanis ők soha sem ígérték, hogy valóban 56 ezer lakás épül majd, hiszen az állam már nem épít lakásokat. A miniszter szerint ők csak arra vállaltak felelő­séget, hogy megteremtik a törvényi és intézményi hátteret ahhoz, hogy négy év alatt 56 ezer lakás épülhes­sen. A lemaradást a szakemberek szerint elsősorban a kormány hiva­tali idejének kezdetén bevezetett gazdasági megszorítások okozták, ami miatt jelentősen visszaesett a la­kosság vásárlóereje. Ennek ellenére az elmúlt 4 év alatt több lakás épült, mint a korábbi Meciar-kormány ide­jén, amikor az átadott lakások szá­ma a 28 ezret sem érte el. (mi) Néha akár százezer koronáért is lehet lakást venni Nehéz vásárlót találni UJ SZO-OSSZEFOGLALO Vágsellye/Galánta/Komárom. Vágsellyén akár százezer koronáért is lehet lakást venni - olyat, ahon­nan a nem fizető lakót kilakoltatták, és a lakás annyira leromlott állapot­ban van, hogy abba a jövendő lakó­nak legalább további százezret kell beruháznia, hogy lakhatóvá tegye - tájékoztatott Dusán Sokol, a Vágsellyei Építési és Lakásszövetke­zet elnöke. Normális piaci áron egy felújított, jól karbantartott három­szobás lakásért a járási székhelyen félmillió koronát is elkérnek, de egy szoba-konyhás lakás is belekerülhet 300-400 ezer koronába. Persze nem lehet egy bizonyos összeget monda­ni, hiszen minden lakás ára elhelye­zésétől, felszereltségétől stb. függ. Az említett árakon azonban nem könnyű a lakásra vevőt találni. Ga- lántán az egyszobás lakások piaci ára kb. 350-400 ezer korona körül mozog, kétszobás lakást 450-500 ezer koronáért lehet venni, három­szobás lakást pedig 550-650 ezer koronáért árulnak. Anna Papp- ovától, a Reality ingatlanügynökség vezetőjétől azt is megtudtuk, az utóbbi fél évben megnőtt az igény a Egyes városokban túlkínálat lakások iránt, es ennek megfelelően a lakásárak is 50-80 ezerrel növe­kedtek. A kis lakások négyzetméter­re átszámított ára aránylag magas, aminek oka, hogy ezekből kevés van a városban. A lakásárak növekedése egyrészt valószínűleg azért van, mert az utóbbi időben többen igye­keznek kihasználni a jelzáloghiteit, másrészt a városban letelepedett a Samsung gyár, amely 2005-ig 2000- 3000 embert kíván alkalmazni. A fentiekhez nagyjából hasonló ára­kat kínálnak Komáromban is. Az in­gatlanközvetítő irodák szerint nagy általánosságban elmondható, hogy a városban az egyszobás lakásokért 300 ezer korona körüli összeget kér­nek, míg a kétszobásokért 400 ezer koronát. Mindkét esetben széles sáv­ban, plusz-mínusz mintegy 50 ezer korona körüli összegben mozognak az árak. A háromszobás lakások ára félmillió korona körül mozog. A la­kás korától függően, és attól, hogy téglaépület-e vagy panel, a három­szobás lakás ára azonban akár egy­millióig is felmehet. A legdrágábbak az ún. önrészesedéssel épült tégla­házak, a legolcsóbbak az egyes és kettes lakótelepi, még az ötvenes években épült lakások, (gl, vkm) 'an az ingatlanpiacon Keletebbre már olcsóbb ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ..................................... * Lo sonc/Kassa. A nógrádi és a gömöri régióban a magántulajdonú és a szövetkezeti lakások között szin­te minimális a különbség. A város- központokban épült lakások ára ál­talában 25-30%-kal magasabb a la­kótelepiekéhez képest. Losoncon egyszobás lakást már 150-200 ezer koronáért lehet venni, Rimaszom­batban ez 240 és 260 ezer, Füleken 170-200 ezer, Tornaiján pedig 120- 150 ezer között mozog. A kétszobás lakáshoz Losoncon 220-250 ezer, Rimaszombatban 320-350 ezer, Fü­leken 280-330 ezer, Tornaiján pedig 150-170 ezer koronáért lehet hozzá­jutni. A 3 szobás lakások árai Loson­con, Rimaszombatban és Füleken is 400 ezer koronánál kezdődnek, a legmagasabb árú háromszobás, két- erkélyes lakás felújítás után beleke­rülhet 850-900 ezer koronába is. Tornaiján túlkínálat van lakásokból. Háromszobás szövetkezeti lakást 200-250 ezer koronáért lehet vásá­rolni. A falvakban épült szövetkezeti lakások a városiakéhoz képest 30- 50%-kal olcsóbbak. Ennek oka, hogy a falun épült szövetkezeti laká­sokhoz nincs semmilyen földterület. Kelet-Szlovákia egyes régióiban rendkívül olcsón kínálják a lakáso­kat. Ez főként a nagy munkanélküli­séggel küszködő járásokra érvényes. Kassán azonban az árak megközelí­tik a nyugat-szlovákiaiakat; az egy­szobás lakásokhoz 380-480 ezer ko­rona közötti összegért juthatunk hozzá, míg a kétszobás lakások ára 500-600 ezer között mozog. A há­romszobás lakások ára 600 ezertől 1 millió koronáig terjed, a városköz­pontban ennél jóval magasabb árak­kal is találkozhatunk, (szász, juk) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉGBOLT, 5-12 FOK A Nap kel 07.02-kor - nyugszik 18.16-kor. A Hold kel 09.22-kor - nyugszik 19.33-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 400, 300, árad; Párkány: 210, árad. ELŐREJELZÉS árad; Medve: 280, árad; Komárom: Változóan felhős lesz az égbolt, dél­után sok helyen elvékonyodhat a felhőtakaró. Álta­lában erős széllö­késekre, 1000 m feletti magasság­ban pedig hóviharra is lehet számí­tani. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 5 és 10, délen 12 fok kö­rül alakul, a hegyekben -2 fok vár­ható. Éjjel talaj menti fagy is előfor­dulhat, -1 és -3 fokig hűlhet le a le­vegő hőmérséklete. Holnap folyta­tódik a szeles idő, bár néhány fokos felmelegedés is várható. Csütör­tökre kisüt a nap, mélegebb lesz, a hőmérő higanyszála a 14-15 fokot is elérheti. ORVOSMETEOROLOGIA Kedvezőtlen hatá­sú időjárásra szá­míthatunk. Fő­ként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedések­ben szenvedők fájdalmai erősöd­hetnek fel. Gyakori lehet a hátge- rincbántalmak miatti fejfájás. Az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is fájdalmat érezhetünk. Egyes asztmás eredetű légúti bán- talmak tünetei ugyancsak jelent­kezhetnek. Az alacsonyabb vérnyo- másúakat migrénes fejfájás gyötör­heti. Ingerlékenyebbek, fáradéko­nyabbak lehetünk. Holnap a mai­nál kedvezőbb hatásokkal számol­hatunk. Holnap DIGITÁLIA ♦ A jövő elkezdődött ♦ Néznek, olvasnak ♦ Sínen vagyunk Családi házak és lakótelepi lakások. A piac mindkettőből jóval többet igényel. (Képarchívum)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents