Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-06 / 207. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 6. 3 FÓKUSZBAN: A JOHANNESBURGI CSÚCS Meglepetésként hatott, hogy Moszkva korábbi vonakodása dacára mégis hajlik a kiotói egyezmény elfogadására Magára maradhat az USA Colin Powel és az Amerika elleni vádak. George W. Bush elnök külügyminiszterét küldte a csúcstalálkozóra. (Reuters-felvétel) Kedden Oroszország, Kína és Kanada is megígérte, hogy csatlakozni fog a kiotói egyezményhez, magára hagyva ezzel az Egyesült Államokat. A Föld-csúcson először Mihail Kaszjanov orosz kormányfő jelentette be, hogy Moszkva hamarosan ratifikálja a káros anyagok légkörbe bocsátását korlátozó, 1997-ben született kiotói megállapodást. ÖSSZEFOGLALÓ Nem sokkal később Moszkvában Vlagyimir Putyin is hasonlóan nyilatkozott. Jean Chrétien kanadai kormányfő szintén arról számolt be, hogy országa még az év vége előtt kezdeményezi törvényhozásában az egyezmény ratifikálását. Csu Zsung-csi kínai miniszterelnök pedig közölte, hogy Kína már jóvá is hagyta az-egyezményt, amely arra kötelezi a fejlett ipari országokat, hogy 2012-re öt százalékkal csökkentsék az 1990-es szint alá széndioxid-kibocsátásukat. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke meg van győződve arról, hogy hosszú távon az egyetlen nagy ellenző, Washington is közeledést mutat majd. Különösen Moszkva lépése nagyon fontos, hiszen az orosz álláspont a csúcs elején még inkább az elutasítás felé hajlott, márpedig ez alaposan késleltette volna az egyezmény életbelépését. Az orosz bizonytalanság oka, hogy Moszkvának nem fűződik gazdasági érdeke a szigorú korlátozások betartásához. A megállapodás ugyan lehetővé teszi, hogy azok az országok, amelyek nem használják ki kvótáikat az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátásában, feles kvótáikat eladhatják a gazdagabb ipari államoknak. Oroszország több milliárd dolláros üzletet várt ettől, mivel azonban legnagyobb potenciális „piaca”, az Egyesült Államok nem hajlandó csatlakozni a szerződéshez, az üzlet nem ígérkezik olyan gyümölcsözőnek. Putyin egyébként úgy fogalmazott, hogy az orosz csatlakozás előtt több kérdés is tisztázásra vár. Ebbe a körbe sorolta annak megállapítását, hogy Oroszország milyen mértékben járul hozzá a világ környezeti állapotának helyreállításához, összefüggésben azzal, hogy területe jelentős részét a légkört tisztító erdők alkotják. Moszkvában egyébként kedden jelentették be, hogy komoly mértékben növelni fogják a környezetvédelmi bírságok összegét. Ä jövőben büntetni fogják a kő- olajtermékek kiöntését, sőt a hó folyókba kotrását is. Azok, akik vízparton mossák autójukat, 1500- 2500 rubeles - kb. 2-3 ezer koronás - bírságra számíthatnak majd. A johannesburgi tárgyalások legnagyobb vitatémájává a nők körülmetélése vált. A vita dz szón folyt, amit Kanada javasolt a nők körülmetélésének megakadályozása és az abortuszhoz való joguk garantálása érdekében. Javaslatukat támogatja Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, az EU és Dél-Afrika is. Kanada emberi jogi csoportok támogatásával szeretné elérni, hogy az Afrikában elterjedt gyakorlatot határozottan elítéljék. Az eddigi legforróbb téma, a megújítható energiaforrások ügye viszont csitulni látszik. Az Egyesült Államok és az olajexportáló országok keresztülvitték az akaratukat, és a tiszta energia fontosságát hangsúlyozó Európai Unió puhított a pontos határidőket előirányzó álláspontján. A Föld-csúcs meghatározó politikai dokumentumát - a gazdasági fejlődés fenntartását, a környezetvédelem erősítését és a szegénység elleni küzdelmet szolgáló akciótervet - szerdán fogadták el a találkozón részt vevő állam- és kormányfők a dél-afrikai értekezleten. (MH, MTI) A Föld lakosságának 20 százaléka él a fejlett országokban, mégis ők felelősek a gázkibocsátás 80 százalékáért Greenpeace: öt százalék helyett azonnal ötvenet! ISMERTETŐ Minden évben növekvő mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe. Negyven év alatt a koncentráció 315 milliomodos részarányról 370-re emelkedett. Neumann János magyar tudós egyik munkatársának vezetésével 1963-ban létrehoztak egy kutatócsoportot az egyesült államokbeli Princetonban. Itt 1975-re elkészült egy éghajlati modell, mely a légköri szén-dioxid-tartalom megkétszereződése esetére 3 Celsius-fo- kos globális felmelegedést jósolt, aminek bekövetkezését 2050-re prognosztizálták. Világossá vált, hogy itt globális problémáról van szó, amely nemzetközi szintű kezelést igényel. 1973-ban indult meg az Európai Közösség első környezet- védelmi akcióprogramja (ma már a hatodiknál tart); majd 1987-re elkészült a Montreali jegyzőkönyv az ózonréteget pusztító anyagok tilalmáról. Jelentős pillanat, amikor 1988-ban a Meteorológiai Világ- szervezet és az ENSZ Környezeti Programja megalapítja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet, melynek feladata, hogy „értékelje azokat a tudományos, technikai és társadalmi-gazdasági információkat, amelyek az ember által okozott éghajlatváltozás kockázatának megértéséhez szükségesek.” 1990-re elkészül első helyzetértékelőjelentésük, mely kijelenti: „az ember által okozott klímaváltozás kockázata növekszik”. Ma a harmadik ilyen nemzetközi riportnál tartunk, s megállapításaik keményednek. s. A Johannesburghoz vezető folya-v mat másik fontos szála a világ szociális helyzete. Kezdettől fogva világos, hogy a szegénység gazdasági felszámolásának programja elválaszthatatlan a környezet- és klímavédelem kérdésétől, így ez a két vonal szorosan összekapcsolódik. 1992-ben a maastrichti európai uniós szerződés befogadja a fenntartható fejlődés (1987-ből származó) elvét, amelyet ugyanabban az évben Rio de Janeiró-ban, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján megerősítenek. Itt három fontos dokumentum születik: egy nyilatkozat, mely kiterjeszti a Montreali jegyzőkönyvet az ózonvédelemről a klímavédelem szempontjából fontos gázokra is; az Agenda 21, mely először foglalja rendszerbe a fenntartható fejlődés intézményrendszerét világméretekben; és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye. Ennek egy tipikus megállapítása: „a Föld lakosságának csupán 20 %-a él a fejlett országokban, mégis ők fele- lősekaz összkibocsátás 80 százalékáért. A 60 milliós Anglia légszeny- nyezése akkora, mint az 1 milliárdos Indiáé”. Rió után öt év telik el tárgyalásokkal, mire 1997-ben Kiotóban megszületik az első átfogó egyezménytervezet. Clinton elnök az ENSZ közgyűlésén kijelenti: „Az elmúlt években országunk gazdasági növekedése gyors volt, s ezt az üvegházgázok kibocsátásának növekedése kísérte, az új technológiák ellenére.” Egy hónappal későbbi beszéde szerint „elegendő tudományos tény mutatja, hogy a globális felmelegedés már nem elmélet, hanem valós tény. Amerikának felelősségteljes magatartást kell tanúsítania, mert ha ezt nem teszi meg, unokáinkra katasztrófa vár.” A tudomány egybehangzó álláspontja szerint a kiotói vállalás (5 százalék csökkentés az 1990-es szinthez képest 2008-2012-ig) vajmi keveset ér, azonnali 50 százalékos visz- szafogásra volna szükség. így vélekednek a zöldek is A Greenpeace környezetvédelmi világszervezet vezetői például kijelentették: „Kiotó egy hamarosan tragédiába torkolló bohózat újabb felvonása”. Elgondolkodtató, hogy 1997, majd 1998 a voltak újkori történelem legmelegebb esztendői. (MH, NSZ, MTI) TÍZ ÉVVEL RIO UTÁN ígéretek és mulasztások ♦ Oroszország, Kanada és Kína is megígérte, hogy ratifikálja a kiotói jegyzőkönyvet. Némi remény mutatkozik tehát, hogy érezhetően csökkenhet a károsanyag-kibocsájtás. Elemzők azonban arra is rámutattak, hogy főleg Moszkva és Peking esetében nehéz lesz az egyezmény megtartásának ellenőrzése. ♦ Az eddig hűvös viszonyban levő Izrael és Jordánia mindenki meglepetésére megegyezett a Holt-tenger „újjáélesztéséről”. A tavat már húsz éve az eltűnés fenyegeti, ebben mellesleg a légköri felmelegedés is közrejátszik. Johannesburgban kapott először szélesebb nyilvánosságot az az elképzelés, hogy az említett országok összesen 800 millió dollár értékű beruházással csővezetéket épít, amely segítségével vizet pumpálnának a Vörös-tengerből a világ legmélyebben fekvő és hiheteüen sótartalmú tavába. ♦ Nem sikerült egyetértésre jutni a környezetkímélő, úgynevezett megújuló energiaforrások ügyében. Ha a világ népességének növekedése nem lassul, harminc év múlva minden ötödik ember elektromos áram nélkül kénytelen majd élni. Jelenleg 1,6 milliárd ember nem jut áramhoz. A Nemzetközi Energia Hivatal állítása szerint 2600 milliárd (!) dollárra lenne szükség a következő harminc évben a probléma kezeléséhez. ♦ Az Égyesült Államok továbbra is ellenzi, hogy a gazdag államok növeljék a szegény országok támogatását. ♦ Ugyancsak az amerikai delegáció ellenezte azt a javaslatot, hogy a multinacionális vállalatok működését nemzetközi ellenőrzés alá vonják. A globalizáció hatásairól megoszlanak a vélemények. Néhány világcég csődje azonban arra mutatott rá a közelmúltban, hogy egyetlen rossz döntés miatt emberek tízezrei maradhatnak munka nélkül. ♦ Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hoyg 2050-re a világ lakosságának mintegy kétharmada városokban lakik majd; sok megaváros lesz Afrikában és Ázsiában. Ugrásszerűen megnövekszik ezzel kapcsolatban az igény az energia, az ivóvíz, a lakások, az oktatás és általában az infrastruktúra iránt. Kérdéses, hogy nemzetközi összefogás nélkül egy gyorsan átalakulni kényszerülő társadalom hogyan birkózik majd meg ezekkel a problémákkal. Johannesburg, sok más kérdéshez hasonlóan, erre sem adott választ, (szge) NYILATKOZATOK ♦ Jennifer Morgan, WWF nemzetközi környezetvédő szervezet: „Volt néhány szép beszéd a plenáris ülésen az állam- és kormányfők részéről a klíma védelmének és a szegénység leküzdésének szükségességéről. De a földszinti szobákban tárgyaló miniszterek minden bizonnyal nem figyeltek oda. A csúcstalálkozóra Bush által készíttetett energia-terv még annyit se ér, mint az abban a papírban lévő szén, amire nyomtatták.” ♦ Stewe Sawyer, Greenpeace környezetvédő szervezet: „Egy év vita után a csúcstalálkozó energiaszekciója egyetlen lépést se tett előre. Az úgynevezett Akcióterv nem igazán terv és szinte semmi akciót nem tartalmaz. Az utóbbi másfél évet a károk enyhítésére fordítottuk.” ♦ Antonio Hill, Oxfarm International: „Akár arról van szó, hogy ez egy elmulasztott lehetőség a tisztább és egészségesebb háztartási energiaforrások számára, akár arról, hogy ezzel is növekszik a globális éghajlatváltozás miatti sérülékenység veszélye, a szegények lesznek az energiaszámla vesztesei.” ♦ Anders Fogh Rasmussen, dán kormányfő: A céljaink már megvannak, most az ígéretek teljesítése következik. Eredményeket akarunk. A megacsúcsok ideje lejárt, cselekedni kell. Hiába találkozga- tunk, ha az egyezményeket nem, vagy csak alig teljesítjük. Ennek mostantól másképp kell működnie. ♦ Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke: „Mégis szükség van arra, hogy körülbelül tízévenként mindenkit összehívjunk, máskülönben hogyan tudnánk egységesen fellépni? Nem követhetjük el még egyszer azt a hibát, mint Rio de Janieróban, ahol határozott nyilatkozatokat tettünk, de azután késlekedtünk azok végrehajtásával.” ♦ Charles Secrett, a Föld Barátai nemzetközi civil szervezet igazgatója: „Néhány eredmény született ugyan a Föld Csúcs eddigi tárgyalásain, ugyanakkor európai civil szervezetek megdöbbentőnek tartják, hogy a kereskedelmi érdekek háttérbe szorították a többség számára fontos problémák megoldását Johannesburgban. Ez a gazdag államok számlájára írható, pedig ők voltak azok, akik a Föld Csúcs előtt hangzatos nyilatkozatokban fejezték ki elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés mellett. Tehát a tárgyalások központi témája nem a környezetvédelem és a szegénység voltak, hanem a kereskedelem.” (MTI) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, CSAPADÉKOS IDŐJÁRÁS, 22-27 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.17-kor - nyugszik 19.22-kor. A Hold kel 04.48-kor - nyugszik 19.36-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 340, apad; Medve: 230, apad;Komárom: 300, változatlan; Párkány: 240, változatlan ORVOSMETEOROLÓGIA Borult lesz az égbolt, csak az ország keleti részében számíthatunk kisebb felhőzetre. Számos helyen lehet záporeső, zivatar, főként az ország nyugati felében. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 26 fok körül alakul, keleten azonban 28 fokot is mutathat a hőmérő higanyszála. Éjszaka 10-15 fok lesz. Szombaton is marad a borús, csapadékos időjárás. Napközben 22-27 fok várható, éjjel pedig 10-14 fokig hűl le a levegő. Az időjárás lényegében vasárnapra sem hoz változást; esők főként a nyugati országrészben lehetnek. Az időjárás leginkább a reumatikus és mozgás- szervi megbete- gedésekben szenvedőket viselheti meg. Erősebb fájdalmat érezhetnek az ízületek táján és a régebbi sebek helyén is. Ritkábban és enyhébb fájdalmakkal, de egyes szív- és érrendszeri betegségek tünetei is jelentkezhetnek. Légúti és gyoYnorbántalmak ugyancsak felléphetnek. Idegesebbek, fáradékonyabbak lehetünk, ezért a munkavégzéskor és a közlekedésben ajánlott a fokozottabb figyelem. Holnap a mainál némileg kedvezőbb hatásokkal számolhatunk. Holnap ♦ „NEKEM A KÖNYV VOLT A MINDENEM” ♦ Ébresztő, Amerika, ébresztő, emberek! ♦ Emésztési panaszok
