Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-05 / 206. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 5. Kultúra Időszerű problémákról a Katedra folyóiratban Oktatás és számítógép Ma már tudjuk, hogy Van Gogh-nak a belső fülben található egyensúlyszerv megbetegedése miatt voltak rohamai A napraforgók költője volt VAN GOGH VÁLOGATOTT LEVELEI „Szerettem volna még napraforgókat festeni, de elvirágzottak...Vannak pillanatok, amikor rettenetes világosság száll meg, amikor a természet olyan szép, mint ezekben a napokban, és ilyenkor már többé nem is érzem magam, a festmény mintegy álomban jön létre.” VAJDA BARNABÁS Ezeket a sorokat 1888 szeptemberében írta egy harmincöt éves festő, akinek a lelke akkor még tele volt ragyogással amiatt, hogy együtt dolgozhat nagyra becsült művésztársával, Gauguinnel. Rengeteg dolog van, amiről a közkedvelt holland művész, Vincent Van Gogh (1853-1890) válogatott levelei kapcsán írni lehetne. Én most nem festészetről akarok szólni, nem is írásainak gazdag lélektani vonatkozásairól, hanem a költészetről, amely leveleiből árad. Van Gogh leveleit nem szabad szó szerint venni, mert noha konkrét embereknek és konkrét események kapcsán íródtak, nem konkrét írások. Szavai ugyanúgy viszonyulnak az élethez, ahogy képei. Mint a valóságot, úgy látjuk a vászonra dobott vázát, napraforgót, széket, bocskort stb., de mégsem magukat a tárgyakat, hanem azok át- és utánérzéseit érzékeljük. Ugyanígy a levelek életrajzi adatai sem maguk a megélt események, hanem azok szubjektív földolgozása. Ebben még semmi különös nem volna, hiszen bizonyos értelemben minden magánlevél ilyen. Csakhogy ez az egyetlen vonás, Úgy írt, mintha képet komponált volna. ami Van Gogh leveleit a mi közönséges leveleinkkel összeköti. Mert e levelekben egy nagyon különös személyiség szólal meg, aki úgy írt, mintha képet komponált volna. Egy sor roppant izgalmas életrajzi tény (például Vincent és szerelmei, üzleti kapcsolatai, modern festőkhöz fűződő viszonya) nem ismerhető meg részletesen e kötet leveleiből, viszont szépen kibomlik egy festő költői lelke. A könyvszerkesztő a leveleket kilenc különböző, dátumokkal behatárolt korszakra tagolta, és egy-egy időszak elé rövid ismertetést illesztett, melyek magukban foglalják a művész életrajzának fordulópontjait. Lényeges hiány, hogy bizonyos korszakokból mutatóban sincs levél. Teljesen hiányzik például az 1886 márciusától 1888 februárjáig tartó időszak, azaz a párizsi levelek, teli érdekes kortárs utalással. Igaz, a levelek válogatását és fordítását végző Dávid Katalin utal rá a bevezetésben, hogy e kötetben csak az öccséhez, Theóhoz írt leveleket találjuk, azokat is jelentősen megrövidítve. Fölmerül viszont a kérdés, nem lett volna-e méltóbb a könyv stílusához, ha a levelek nem dátum és keltezési hely szerint tagolódnak, hanem hangulatuk alapján, már csak azért is, mivel az ösz- szes levélnek ugyanaz a címzettje. Hangsúlyozni kell továbbá, nem klasszikus életrajzot, hanem önmagában megálló irodalmi szöveget tartunk kezünkben, s mint ilyen, a leveleknek sok passzusa hordja magán a lírai szöveg jegyeit. Akár a fennkölt gondolatiságot tekintjük („Mert a szerelem nem azonos a tavaszi eperszedéssel. Az csak néhány napig tart, míg a többi hónap szürke és komor”), akár a költői eszközöket vesszük észre („Nem könnyebb jó képet festeni, mint gyémántot vagy igazgyöngyöt találni”). Van Gogh levelei írójuk hangulatváltozásai alapján határozottan három részre tagolhatok, és a határok a markáns nyelvi jegyek alapján könnyen megvonhatok. Különösen a második és a harmadik korszak, azaz a Párizs utáni eufória és a végső lelki összeomlás időszaka válik el egymástól élesen. 1886 márciusában öccséhez költözött Párizsba, ahol megismerkedett Gauguinnel, Seurat-val, Toulous-Lautrec-kal. A rövid, de nagyon intenzív párizsi tartózkodás után hirtelen többes számot kezd használni leveleiben, zavaró módon azonban nem tudjuk, a „mi” őrá és Theóra, avagy őrá és a többi impresszionistára vonatkozik-e („Mi egyáltalán nem utáljuk, ha képünk viharvertnek látszik”). A levelek írójuk hangulatváltozásai alapján három részre tagolhatok. 1888 decemberétől egyre intenzívebben éli meg a lelki krízist, paradox módon levelei mégis ekkortól válnak gyakorlatiassá, rengeteg utalást téve például a műkereskedés pénzügyi vonatkozásaira. A kilenc időszakos tagolás helyett inkább három témakörbe kellett volna rendezni a leveleket. így a Bevezetés után egy rövid életrajz következne, majd a három hangulati kör levelei, mind külön dátummal ellátva. Az első korszakot a festői nézelődés korának, a másodikat az életteli munkásságnak, a harmadikat pedig a lelki leépülés bizonyítékainak nevezhetnénk. Ez a kqnyv 1957-ben és 1963-ban már megjelent, és most változatlan formában került elénk. Helyenként elavult a helyesírása, és semmilyen pénzínség nem menti a szerkesztőket, hogy a könyv végére csatolt 32 reprodukció mind fekete-fehér. Úgy érzem, eljött az ideje a negyedik, újraszerkesztett kiadásnak annak érdekében, hogy továbbra is élvezhető legyen a festőzseni leveleinek finom, mélységesen lírai szövege. (Van Gogh válogatott levelei, Háttér Kiadó, Budapest, é.n.) A tizedik évfolyamába lépett Katedra folyóirat napokban megjelent szeptemberi számában a Magángaléria rovatban H. Nagy Péter, az Iskolakultúra szerkesztője Csontváry Jajcei vízesés című festményéről elmélkedik. A. Szabó László Egy álom védelmében című írásában az új tanévvel kapcsolatos reményeit és aggodalmait fogalmazza meg. A lap munkatársai neves pedagógusokat kérdeztek meg arról, mit várnak a parlamenti választásoktól. Csicsay Károly, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa a Monitor 2002 elnevezésű országos felmérés eredményeit összefoglalva Változtatni - középiskolában és egyetemen címmel közöl írást. Iskolás kori emlékeiről vall Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, parlamenti alelnök. Németh Zsuzsanna a nyelvhasználatbeli közhelyekről ír korántsem közhelyesen. A folyóirat munkatársai Kossuth Lajosra emlékeznek; születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Horváth Géza zselízi matematikatanár a tehetséggondozás szükségességére hívja fel a figyelmet. A Katedra új cikksorozatot indít, melyben a MTI-JELENTÉS Budapest. A Tű a szénakazalban és A katedrális című regények világhírű brit szerzője, Ken Follett új könyvvel lép a magyar olvasók elé: Vadmacskák című regénye a Reader’s Digest Kiadó Válogatott Könyvek sorozatában látott napvilágot. A kiadó vendégeként Budapesten tartózkodó író tegnap az Átrium Hyatt Hotelben válaszolt az újságírók kérdéseire. Mint a szavaiból kiderült, a Vadmacskák című regényt azoknak a nőknek a tettei ihlették, akiket a II. világháború idején a brit Különleges Hadműveletek Igazgatósága küldött a németek által megszállt európai országokba. szerzők ötleteket szeretnének adni a pedagógusoknak, hogyan és mire használhatják fel az oktatásban a számítógépet. Pintér Tibor, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa és az ELTE doktorandusz hallgatója az iskolai fogalmazások szöveg- nyelvészeti sajátosságairól közöl írást. A lap ezenkívül tartalmaz könyvajánlót, felhívásokat, megtalálható benne a Katedra-versenyekkel foglalkozó melléklet és az elmaradhatatlan művelődéstörténeti poszter is. (érvé) A történet Franciaországban, a partraszállás előtti napokban játszódik. Az Angliából átdobott ötven nő férfiakat megszégyenítő bátorsággal és leleményességgel harcol a náci hadigépezet ellen. Az író számos könyve a II. világháború idején játszódik, mert ez volt az emberiség legnagyobb tragédiája. Ugyanakkor - tette hozzá - időben még nincs olyan messze, hogy ne emlékezzenek rá sokan. Ken Follett 1978-ban, 27 éves korában a Tű a szénakazalban című II. világháborús kalandregényével vált világhírűvé. A könyv - amely egy agyafúrt és kegyeden náci ügynök után folytatott hajtóvadászat története - Donald Sutherland és Kate Nelligan főszereplésével a filmvásznon is sikert aratott. Ken Follett, a világhírű brit író újabb könyve magyarul Vadmacskák A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA LEVÉLTÁRI SZAKMAI KOLLÉGIUM A Kollégium pályázatot hirdet 2002. II. félévére a magyar történet kutatására, s az eredmények közzétételére az alábbi témákban: 1. Levéltári ismertetők, honlapok készítésére és fejlesztésére Pályázhatnak levéltárak, levéltárosok a levéltári ismertetők, honlapok és a tartalmi feltárást elősegítő egyéb segédletek készítésére, számítógépre vitelére és közreadására. Pályázni tiszteletdíjra, annak járulékára, nyomdaköltségre, a témához szükséges software megvételére vagy készítésre lehet. Altéma kódszáma 2233 2. Forráskiadványok közzétételére Pályázatot adhatnak be levéltárosok és levéltárak a levéltárakban őrzött dokumentumok nyilvánossá tételére, forrás- kiadványok megjelentetésére. Pályázni tiszteletdíjra, annak járulékára, nyomdaköltségre, a témához szükséges másolatok elkészítésére lehet. Előnyt élveznek a Kossuth- és Rá- kóczi-évfordulókhoz kapcsolódó kiadványok. Altéma kódszáma 2231 3. Eszközvásárlásra határon túli egyházi levéltárak részére Segítségnyújtás a határon túli egyházi levéltárak állagmegőrzéséhez, állományvédelméhez. Pályázni technikai eszközökre (iratfertőtlenítésre, irattároló állványokra, savmentes irattároló dobozokra), továbbá szállításra és a kapcsolódó vámköltségekre lehet. Altéma kódszáma 2205 3/a. Eszközvásárlásra magyar közlevéltárak részére Közlevéltárak részére másológépek, digitalizáló eszközök (xerox, szkenner, digitális kamera ) vásárlására. A pályázónak a kért összeg 10 százalékával saját forrásként rendelkeznie kell. Az erről szóló nyilatkozat a pályázat mellékleteként nyújtandó be. Intézményenként maximum 500 000 Ft igényelhető. Áltéma kódszáma 2205 A pályázatok 2002. október 11 -ig beérkezően nyújthatóak be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának címére (H - 1062 Budapest, Bajza u. 32.) A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek. Általános tudnivalók Nem nyújthat be pályázatot az, aki korábbi, az Alapprogram bármely kollégiumától kapott támogatással kapcsolatos beszámolási és pénzügyi elszámolási kötelezettségének nem tett eleget. Pályázni az NKA Igazgatóságának 2002. január 1-jétől érvényes új adatlapján lehet. Minden pályázati témához külön adatlapot kell kitölteni és benyújtani. Az adatlapokat csak pontosan kitöltve, illetve az előírt mellékletekkel felszerelve fogadjuk el. A feltételeket nem teljesítő pályázatok érvénytelenek! Magánszemélynek személyi jövedelemadó köteles támogatás igénylése esetén, továbbá a bankszámlával nem rendelkező részben önállóan gazdálkodó költség- vetési szerv, valamint külföldi székhelyű jogi és magánszemély pályázónak minden esetben pénzügyi lebonyolítót kell felkérnie, amely önállóan gazdálkodó magyarországijogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Az Igazgatóság felhívja a pályázók figyelmét, hogy 2002-ben valamennyi pályázónak/lebonyolító- nak a pályázat beadásakor be kell nyújtania jogi dokumentációját az adatlaphoz mellékelt tájékoztatóban közölt követelmények szerint. Azok a pályázók/lebonyolítók, akiknek a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál a 2002. évben már volt támogatott pályázatuk és azt követően jogi és/vagy személyi változás nem történt, e mellékletek ismételt becsatolása alól mentesülnek. A határon túli pályázóknak - a tájékoztatóban foglaltaktól eltérően - pályázatukhoz mellékelniük kell a hatályos alapító okirat és a bírósági bejegyző végzés közjegyzővel hitelesített másolatát, az érvényes aláírási címpéldányt és azoknak magyar fordítását. A kiadványokra pályázó hazai kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy a jogszabályban előírt kötelespéldány benyújtási kötelezettségüket a tárgyévben és a megelőző két naptári évben az Országos Széchenyi Könyvtárral szemben teljesítették. Az igazolást a könyvtár Kötelespéldány Osztályától (1827 Budapest, Budavári palota F épület, 302. szoba) kell kérni, és a pályázathoz csatolni. A pályázatot egy példányban kell benyújtani. A pályázathoz szükséges adatlap a fenti címen, továbbá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Ügyfélszolgálati irodáján (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), szerezhető be személyesen. Az NKA Igazgatóságától adatlap - bélyeggel ellátott A/4-es válaszboríték mellékelésével - postai úton is igényelhető, valamint letölthető az NKA honlapjáról: www.nka.hu Az Alapprogramból nyújtott támogatás építési beruházásra, felújításra, állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra, alaptőkeemelésre nem használható fel, illetve harmadik fél részére át nem ruházható. A támogatás terhére a fenntartási és üzemeltetési kiadásokra a pályázó vagy a lebonyolító - a pályázóval történő megállapodás alapján - a jóváhagyott összeg legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként, amennyiben a támogatási szerződés másként nem rendelkezik. A pályázatokat a kollégium a benyújtási határnaptól számított 60 napon belül bírálja el. A végleges döntésről további, legfeljebb 30 napon belül a pályázó értesítést kap. A döntés felülbírálatát kérni nem lehet. A nem támogatott pályázatokhoz csatolt anyagot (pl.: kézirat, forgatókönyv, fotó, kazetta stb.) nem őrizzük meg és nem küldjük visz- sza, azok az Igazgatóságon átvehetők a döntésről szóló értesítés dátumától számított 60 napon belül. A határidő eltelte után - külön értesítés nélkül - a fenti anyagokat megsemmisítjük. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatóságának címén és telefonszámán (351- 5461/141-es mellék) az ügyfél- szolgálattól kérhető. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 9-15 óráig; pénteken 9-12 óráig.
