Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-05 / 206. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 5. 3 FÓKUSZBAN: A PÁRTOK IGAZSÁGÜGYI TERVEI Gál Gábor (MKP), Daniel Lipsic (KDH), Robert Kalinák (Smer) és Stefan Ksenák (ANO) is az igazságszolgáltatás lassúságát és a korrupciót tekinti a legfőbb problémának Reformokat sürgetnek az igazságszolgáltatásban Virágzik a korrupció, a jog­érvényesítés nehézkes, az igazságszolgáltatás lassú. A bíróságokon tapasztalható időhúzás, lassú ügyintézés miatt Szlovákia panaszkodik a legtöbbet a nemzetközi emberi jogi bíróságon. • SZENTGÁLI ANIKÓ A választásokon induló pártok szakértőit - Gál Gábor jogászt, a Magyar Koalíció Pártja képviselő- jelöltjét, Dániel Lipsic jogászt, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnökét, Robert Kalinákot, a Smer igazságügyi árnyékminiszte- rét és Stefan Ksenákot, az ANO igazságügyi árnyékminiszterét - arról kérdeztük, hogyan rövidíte­nék a bírósági eljárást, és hogyan harcolnának a korrupció ellen. Támogatja a speciális ügyész in­tézményének létrehozását? Gál Gábor: Inkább a speciális, úgynevezett vizsgálóbíró intézmé­nyének a létrehozását szorgalmaz­zuk. A bírókból sajnos hiányzik egyfajta társadalmi bátorság, vi­szont a vizsgálóbíró bátran, füg­getlenül dönthetne kényes ügyek­ben is, mert nemcsak az ő, hanem a családtagjai személyi védelme is biztosítva lenne, és megfelelő anyagi körülményeket, műszaki felszerelést kapna munkájához. Természetesen az ügyészséget sem ártana megerősíteni szakmailag és műszakilag. Daniel Lipsic: A speciális ügyész megbontja a helyi és járási szinten létező, a korrupciós gyanúk kivizs­gálását gyakran hátráltató és gáto­ló perszonális fonódásokat, ezért az intézmény létrehozása pártunk egyik prioritása. Az erről szóló jog­szabály kész, elfogadását szorgal­mazni fogjuk. Stefan Ksenák: Támogatni fo­gunk egy olyan jogi norma elfoga­dását, mely nagyobb védelmet biz­Stefan Ksenák (Képarchívum) tosít a büntetőjogi szerveknek, mert az államnak megfelelően kell reagálnia a létező, jól szervezett il­legális struktúrákra. Az ANO par­lamenti képviselői olyan normák jóváhagyását fogják kezdemé­nyezni, melyek más országokban is beváltak, és melyek segítségével jelentős eredményeket értek el a szervezett bűnözés elleni harcban. Nem csak az ügyészséggel kapcso­latos normáról van szó, mert a részleges módosítás nem lenne ha­tékony, és ugyanúgy végződne, mint a speciális ügyészről szóló norma vagy a provokátor ügynök intézménye, illetve a tiszta kezek akció. Robert Kalinák: Igen, sőt a Smer ennél is tovább fog menni: javasol­juk ugyanis egy speciális nyomo­zócsoport és egy olyan különleges bírói intézményén létrehozását, mely bíró éppen a korrupcióval és a súlyos gazdasági bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos ügyekben sa­játos rezsim alapján dolgozna. Hogyan akarja felszámolni a bí­róságokon tapasztalható kor­rupciót? Gál Gábor: A korrupció az előző rendszer beidegződésének követ­kezménye, nagyon nehéz lesz fel­számolni. Mindenképpen magu­kat a bírókat is bevonnám a kor­rupcióellenes harcba, hogy egyfaj­ta öntisztuló folyamat induljon be. Megerősíteném a bírósági önkor­mányzatot, de csak akkor, ha lát­nék garanciát arra, hogy ez nem a bírók alibisztikus, egymás védésé­hez fog vezetni. A bíróságokat egy ideje különböző technikával látják el, számítógépekkel szerelik fel, ezt mindenképpen folytatnám. Az MKP szorgalmazni fogja a büntető törvénykönyv és a büntető eljárás­ról szóló jogszabály régen forszíro­zott általános módosítását, szigo­rítanánk a korrupcióért kiszabha­tó büntetést, főleg a korrupt bíró­kat, illetve állami alkalmazottakat, tisztségviselőket sújtanánk na­gyobb büntetéssel. Az említett vizsgálóbíró intézménye is haté­kony fegyver lehetne a korrupció- ellenes harcban. Ezenkívül eljárás- jogilag meg kellene gjdani, hogy a gyanúba keveredett bírókról ne sa­ját kollégáik döntsenek, hanem egy független testület. Egyébként már most létezik a provokátor ügy­nök intézménye, ezt mindenkép­pen többször kellene alkalmazni. Dániel Lipsic: Az említett speciá­lis ügyész intézményével és a bíró­sági menedzsment bevezetésével, mely Besztercebányán bevált. A bí­rósági menedzsment nem teszi le­hetővé, hogy manipulálják az ügyek szétosztását a bíróknak, rá­adásul gyorsítja a bírósági eljárást. A mostani megbízatási időszakban módosult a perrendtartás és a csődtörvény, ami szintén hozzájá­rul a korrupció visszaszorításához. Stefan Ksenák: Törvénymódosí­tásra van szükség, mindenképpen Robert Kalinák (Képarchívum) le kell rövidíteni a bírósági eljá­rást. A korrupció azonban az egyes felügyelő szervekkel is összefügg. Bizonyos esetekben akár egymillió korona büntetést is ki lehet szabni, és kizárólag a fegyelmi testület tagjain múlik, hogy 5000, ötszáz­vagy kilencszázezer koronát hagy­nak-e jóvá. Ez azt jelenti, hogy an­nak az előírásnak, mely alapján akár egymillió koronás bírságot is ki lehet szabni, annyira részletes­nek kell lennie, hogy ne tegyen le­hetővé tág értelmezést. Ez nem­csak a bíróságokat, hanem az ösz- sze állami hivatalt és az önkor­mányzatokat is érinti. Robert Kalinák: A korrupcióelle­nes harcban nemcsak a bíróságok­ra, hanem a minisztériumokra, a kormányhivatalra, a parlamentre és a rendőrségre is összpontosí­tunk. Nyomozókból, bűnügyi szak­értőkből és ügyészekből álló speci­ális csoportot szeretnénk kialakíta­ni, ugyanis a jelenlegi korrupcióel­lenes alakulatok nem működnek. Az említett csoportnak sajátos ha­táskörökkel, speciális műszaki fel­szereléssel és megfelelő motiváció­val kell rendelkeznie, a csoport tagjainak és rokonaiknak a védel­mét is biztosítani kell. A korrupciós ügyekről egy speciális rezsim sze­rint dolgozó bírónak kellene dön­tenie. Különösen hatékony fegyver lehet a korrupcióellenes harcban a pénzmosás elleni küzdelem és a vagyon eredetének ellenőrzése. Az általunk javasolt törvény szerint el lehetne kobozni annak a személy­nek a vagyonát, aki nem tudná iga­zolni eredetét. A jogszabály csak a bevallott és a tényleges vagyon kö­zötti nagy különbségekre vonat­kozna. Úgy véljük, a legtöbb szlo­vákiai politikus korrupció és klientelizmus segítségével gazda­godott meg. Esetleges kormány- tagságunkat e jogszabály elfogadá­sához kötjük, és itt biztosan nem hajiunk kompromisszumra. Támogatja a Besztercebányán bevált bírósági menedzsment bevezetését az egész országban? Gál Gábor: Az MKP egyértelműen támogatja, hiszen az elektronikus iktató és az ügyek számítógéppel való szétosztása elejét veheti a bí­rósági korrupciónak. Dániel Lipsic: Igen, a járásbíró­ságokon folyamatosan vezetik be a rendszert, először a civil és keres­kedelmi ügyekkel kapcsolatban. A kerületi és a legfelsőbb bíróság számára még ki kell fejleszteni a szükséges szoftvert, mihelyt ez el­készül, a menedzsment az egész országban működhet majd. Stefan Ksenák: A bírósági me­nedzsment rendszerét alaposan át kell dolgozni. Létezik olyan véle­mény, hogy a bírósági menedzs­ment ahelyett, hogy az adminiszt­rációs munkát a bírókról a bírósági hivatalnokokra ruházta volna át, a bírók papírmunkáját növelte. Né­hány bíró szerint a bírósági me­nedzsment - jelenlegi formájában - bizonyos bírósági eljárásokkal kapcsolatban nem alkalmazható. Az elgondolás alapjában véve jó, ám a rendszert finomítani kell. Ja­vítani kell a bíróságok felszereltsé­gén: minden bírónak notebookot kellene adni, és biztosítani kelle­ne, hogy könnyen hozzáférhesse­nek a szakirodalomhoz. Milyen intézkedésekkel kívánja hatékonyabbá tenni a jogérvé­nyesítést, konkrétan hogyan akarja rövidíteni a hosszadal­mas bírósági eljárást? Gál Gábor: A bíróságokat sokszor maguk a bírók menedzselik, ami rengeteg időt és energiát igényel, ráadásul a bíróknak nem ez a szak­májuk, erre külön szakembert kel­lene alkalmazni. A bíróságok ösz- szetételén sem ártana változtatni, hiszen vannak nagyon lassan dol­gozó bírók, kevés viszont a fiatal szakember. A bírói szakma a fiatal jogászoknak vonzó lehetne, ha nem volnának megkötések, ala­csony a fizetés, ráadásul a bírók­Gál Gábor (Képarchívum) nak sokszor titkársági munkát kell végezniük. Tehermentesíteni kel­lene a bírókat az adminisztratív ügyektől, emelném a bírók szá­mát, kötelezővé tenném, hogy a bírósági titkárok, alkalmazottak bizonyos szakképzettséggel ren­delkezzenek, ami sajnos, sokszor hiányzik. A büntető eljárással kap­csolatban a rendőrséget és a vád képviselőit erősíteném meg, hogy ne fordulhasson elő, hogy a bíró­ságról az ügyet hiányosságok mi­att vissza kelljen utalni ügyirat-ki­egészítésre. Módosítani kellene azokat a törvényeket, melyek aka­dályozzák a gyors bírósági eljárást például azzal, hogy szövegük nem egyértelmű. Ilyen például a csőd­eljárásról szóló törvény. Szlovákiá­ban gondot okoz az is, hogy az ösz- szes kereskedelmi per a bíróságo­kon köt ki, míg a civilizált orszá­gokban ilyesmivel a kereskedelmi és ipari kamarák mellett működő döntőbíróságok foglalkoznak. En­nek hagyományát nálunk is meg kellene teremteni. Dániel Lipsic: Szükséges megvál­toztatni a bírósági eljárást szabá­lyozó törvényt, elsősorban a pol­gári perrendtartást. A parlament már jóváhagyott egy módosítást, ez január 1-től lép hatályba. Az el­fogadott tervezet kompromisszum volt, ugyanis pártunk radikálisabb megoldást javasolt, mely eredmé­nyeképpen a civil eljárás kevésbé formálissá, ugyanakkor hatéko­nyabbá és rövidebbé válhatott vol­na úgy, hogy az alperes indokolat­lanul ne húzhassa az időt. A jövő­ben tehát szorgalmazni fogjuk a perrendtartás radikálisabb módo­sítását. A jogérvényesítést az úgy­nevezett bírósági főhivatalnokok is segíthetik, idén 200 ilyen hiva­talnok lesz országszerte, később 600-ra nő a számuk. Ezt az intéz­ményt támogatni fogjuk, mert a főhivatalnokok tehermentesítik a bírókat, átvállalják a rutinszerű, főleg adminisztratív ügyeket. Ezen kívül szorgalmazzuk a peren kívüli menedzsment bevezetését. A kép­viselők már jóváhagyták a döntő­bírói eljárásról szóló törvényt, mely a peren kívüli megegyezés egyik fajtája. A fejlett országokban a polgári és kereskedelmi ügyek 30-40 százalékát peren kívül, te­hát döntőbírói vagy békéltető eljá­rás keretében oldják meg, mert ez gyorsabb és olcsóbb. A büntető el­járások hossza nem okoz különö­sebb gondot, hiszen itt létezik egy­fajta társadalmi nyomás, hogy a bűnöst minél hamarább megbün­tessék. A választások után kezde­ményezni fogjuk egy új büntető törvénykönyv elfogadását. Stefan Ksenák: Az alapvető bíró­sági ügyvitéli szabályok még a múlt század hatvanas éveiből va­lók, igaz, többször módosították őket, de nem felelnek meg a körül­ményeknek, és bár a bírósági eljá­rás hossza több fejlett európai or­szágban gondot jelent, Szlovákiá­Daniel Lipsic (Képarchívum) ban akut problémáról van szó. Na­gyon rövid időn belül meg akarjuk oldani a különböző cégek bejegy­zésével foglalkozó bíróságok prob­lémáját. A törvényben világosan meg kell fogalmazni a cégjegyzék­be való bejegyzés feltételeit úgy, hogy az igazságügyi minisztérium kiad egy rendeletet, mely tartal­mazni fogja azon dokumentumok jegyzékét, melyeket az egyes or­szágokban használnak, és melyek jó kiindulópontot adnának. Ezzel megszűnne az a jogi bizonytalan­ság, hogy a bejegyző bíróság mit kérhet a bejegyzést igényelő válla­lattól. Emellett attól függően, mennyire sikerül csökkenteni az államigazgatásban dolgozók szá­mát, emelni akarjuk a bírók szá­mát. Robert Kalinák: Ha a tárgyaláso­kon nem gépírónő írná a jegyző­könyvet, hanem hang- és videoka­zettára rögzítenénk, rövidebb len­ne az eljárás, megkétszereződne a bíróságok kapacitása. Ha a bírósá­gi aktákat elektronikus formában tárolnánk, könnyebben, gyorsab­ban és olcsóbban lehetne őket to­vábbítani, jelenleg a vaskos akták postázása is rengeteg időt vesz el. A hangfelvétel segítségével a tár­gyalásra is jobban fel lehetne ké­szülni. Szeretnénk elérni, hogy le­hetőség legyen megbüntetni a tár­gyalások fegyelmezetlen résztve­vőit. Gyakran ugyanis éppen fe­gyelmezetlen magatartásukkal maguk az al-, illetve felperesek húzzák az időt. Szigorúbban kelle­ne eljárni azokkal szemben, akik indokolatlanul nem jelennek meg a tárgyaláson, vagy nem tartanak be valamilyen határidőt. Bevezet­nénk az úgynevezett bírósági főhi­vatalnok intézményét, mely egy­szerűbb jogi ügyekkel foglalkozna, azaz mentesítené a bírókat a rutin­ügyektől. A főhivatalnok egy konkrét bíró megbízásából bizo­nyos kérdésekben - például a gye­rektartás, lakbérhátralék, vagyon- elosztás - döntést is hozhatna. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERŰS IDŐ, 24-28 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 06.16-kor- nyugszik 19.24-kor. A Hold kel 03:25-kor - nyugszik 19:07-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 380, árad; Medve: 260, változatlan; Komárom: 305, apad; Párkány: 230, apad. Országszerte job­bára derűs idő várható. A dél­utáni órákban nyugat felől foko­zatosan megnö­vekedhet a felhőzet, helyenként záporesőkre, zivatarokra is szá­míthatunk. A legmagasabb nappa­li hőmérséklet 24 és 28 fok között alakul. Éjszakára 10 és 14 fok közé hűl le a levegő hőmérséklete. Hol­nap is marad a változékony idő, számos helyen csapadék is lehet. Napközben 24-28, éjjel 10-15 fok valószínű. Szombaton már az or­szág nagy része felett borúsabb lesz az égbolt, ám csak Szórványos esőkkel kell számolnunk. Kedvezőtlen ha­tású időjárásra számíthatunk. Főként a reuma­tikus és mozgás- szervi megbete­gedésekben szenvedők fájdalmai erősödhetnek fel. Egyes légúti bántalmak tünetei ugyancsak je­lentkezhetnek. Idegesebbek, fára­dékonyabbak lehetünk, ezért a munkavégzéskor és a közlekedés­ben ajánlott a fokozottabb figye­lem. Az alacsony vérnyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötör­heti, a gyengébb idegzetűeket pe­dig depressziós roham is érheti. Holnap is a maihoz hasonló hatá­sokkal számolhatunk. Holnap UU1> l ♦ Népszámlálás 2001 ♦ Az ismeretlen Patrik Ourednik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents