Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-27 / 225. szám, péntek
jj SZÓ 2002. SZEPTEMBER 27. Gazdaság és fogyasztók pl \ Szociális Biztosító nyugdíjalapjának a hiánya 2040-re elérheti az ország éves össztermékének akár a 120%-át is Öt hazai pénzintézet közös nyilvántartási rendszert tervez Gyors nyugdíjreform szükséges A mai nyugdíjasokat már nem érinti a késlekedő reform. Jelenleg tíz aktív munkavállalóra mintegy hét nyugdíjas jut. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Szlovákiában először alakulhat valóban akcióképes jobboldali kormány, az elkövetkező hónapokban így joggal követelhetjük meg az ország vezetésétől, hogy a gazdasági és szociális szférában is beindítsák a sokat halogatott reformokat, amelyek közül a legnagyobb érdeklődés várhatóan a nyugdíjreformot övezi majd. MOLNÁR IVÁN \z elmúlt négy évben a kormány magukat jobboldalinak valló párt- íai, részben jogosan, a baloldal számlájára írták a nyugdíjreform késleltetését. Ez az akadály azonsán a múlt heti választásoknak köszönhetően elhárult, hiszen a Demokratikus Baloldal Pártja, amely a reformok fő kerékkötője volt, nemcsak hogy a kormányba, de a parlamentbe sem jut be. A nyugdíjreform további halogatását így a jövőben már semmi sem indokolja, annál is inkább, mivel a jelenlegi rendszer összeomlása már csak idő kérdése. Jelenlegi „szocialista” nyugdíjrendszerünk ugyanis még mindig azon az elven alapul, hogy az állam adók formájában a munkaviszonyban lévőktől pénzt von el, ennek fejében, ha a dolgozó eléri a nyugdíjkorhatárt, nem túl jelentős, ám garantált állami nyugdíjat kap. A rendszer mindaddig működik, amíg elég aktív dolgozó van a munkapiacon, akik képesek állni a nyugdíjak kifizetéséhez szükséges összeget. Ez az almáit évek demográfiai mutatóiból ítélve azonban már sokáig nem tartható fenn, hiszen míg jelenleg tíz dolgozóra mintegy hét nyugdíjas ut, negyven év múlva ugyanennyi dolgozónak már 14 nyugdíjasra kel- ene dolgoznia. így ha fenntarta- aánk a jelenlegi rendszert, a Szociális Biztosító nyugdíjalapjában évről ívre magasabb hiány halmozódna fel, ami 2040-re elérhetné az ország ;ves bruttó nemzeti termékének akár a 120 százalékát is. \ most asztalra kerülő nyugdíjreform lényege, hogy a jövőben minden aktív munkavállalónak kötelező jelleggel személyi számlát kell lyitnia, s erre vezeti el a kötelező nyugdíjlefogás egy meghatározott részét. E módszer súlya a befizetett összeggel arányosan az évek során egyre inkább növekedni fog; a jelenlegi elképzelések szerint azonban ez csak 2023-tól lesz a meghatározó nyugdíjfolyósítási forma. Emellett azonban egyre nagyobb szerepet kap majd várhatóan a nyugdíjbiztosítás úgynevezett harmadik pillére, amelynek az alapját a magán-nyugdíjpénztárak és a kereskedelmi jellegű biztosítások képezik. A harmadik pillér már nem kötelező, mindössze az érintett anyagi helyzetétől, időskori igényeitől függ. Annak ellenére, hogy a most kormányt alakító négy jobboldali párt korábban viszonylag sokat foglalkozott a nyugdíjreform problémájával, a választási programjaikban ennek nem sok nyoma látszik. Az egyik legkidolgozottabb reformot az ANO terjesztette a választók elé. Pavol Rusko pártja 21 százalékra csökkentené a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg nagyságát. Ebből 7 százalék menne az alkalmazottak személyi számlájára, míg a fennmaradó 14 százalék a jelenlegi rendszerbe folyna be. A csökkentés azonban jelentős bevételkiesést jelentene a Szociális Biztosító számára. Jövőre így csaknem 35 milliárd koronával, az azt követő két évben pedig 41-46 milliárd koronával kevesebb pénz jutna a biztosítónak. A Kereszténydemokrata Mozgalom a jelenlegi 28 százalékos elvonásból, 9,3 százalékot juttatna a személyi számlára. Ez esetben jövőre 23 milliárd koronával kevesebb folyna be a biztosító számlájára. A bevételkiesést mindkét párt a privatizációs bevételekkel foltozná be. Az SDKÚ a két előbbi pártnál sokkal óvatosabb az elvonások csökkentését illetően, és elsősorban az ország lehetőségeihez mérten szeretné végrehajtani a reformot. A Magyar Koalíció Pártjának képviselői az elmúlt napokban többször is hangsúlyozták, hogy az egyik legfontosabb feladatuknak a nyugdíjreform minél előbbi befejezését tekintik. Az MKP ránk hagyná, hogy kiválaszthassuk a nyugdíjbiztosítót, abban az esetben azonban, ha nem akarnánk élni ezzel a jogunkkal, akkor az állam ezt átvállalhatná tőlünk. Hogy a reformhoz hogyan viszonyulnak majd az ellenzéki pártok, az egyelőre bizonytalan, hiszen a HZDS és a Smer sem vázolt fel konkrétumokat a nyugdíjreformot illetően. Ajobboldali közgazdászok azonban már most figyelmeztetnek a magukat jobboldalinak valló pártok nyugdíjreformjának a hiányosságaira. Szerintük ugyanis a pártok által felvázolt reformmal ugyanis csak az egyik „szocialista rendszert” váltják fel egy másik, ugyan kevésbé rizikós, de mégis-„szocialista rendszerrel”. Az állam ugyanis az elkövetkező években is megszabná, hogy a dolgozók a nyugdíjbiztosításuk hány százalékát helyezhetik el a személyi számlájukon, és hány százalékát lesznek kötelesek befizetni a mostani rendszerbe. Az állam így továbbra is fenntartaná politikai befolyását a nyugdíjak terén, azzal a klasszikusnak számító szocialista jelmondattal, hogy a szlovákiai lakosság még „nem elég érett” arra, hogy saját maga döntsön jövőjéről. A jelenlegi reformnak köszönhetően így továbbra is az állam dönt majd arról, mire használja fel a nyugdíjbiztosításra befizetett pénzünket, és a jelenlegi helyzetet ismerve ezt nem biztos, hogy a leggazdaságosabban teszi majd. A valódi reform célja nem lehet más, mint hogy minél hamarabb áttérjünk a nyugdíjrendszer teljes liberalizációjára, vagyis ki-ki saját maga dönthesse el, hogy idősebb éveire hogyan biztosítja be magát. A legelteijedtebb formáját ennek természetesen a magán nyugdíjalapok nyújtanák, megfelelő befektetésnek számítanak azonban az életbiztosítók is. Az állam szerepét természetesen ez esetben sem lehet kizárni, a valódi nyugdíjreformot követően azonban atyáskodás helyett az államnak csupán egy olyan szociális védőhálót kellene kiépítenie, amely biztosítaná, hogy ha a befektetéseink nem a saját hibánkból vesznek el, akkor se jussunk idős korunkra az utcára. Az átálláshoz azonban ki kellene elégíteni azoknak a jogos igényeit, akik már befizettek bizonyos összeget a jelenlegi rendszerbe. Jelenleg az állam így az ország egyéves bruttó bruttó termékének a 180 százalékával tartozik a befizetőknek, vagyis az átállás egyáltalán nem lehet gyors és fájdalommentes, nem szabadna azonban figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy ez az összeg a jövőben csak növekedhet. Egy hosszú átmeneti időszakkal tehát csak növeljük a valódi reformhoz szükséges kiadásokat. \z állam a személyi utasforgalomért a vasútnak a törlesztések dacára összesen 17,65 milliárd koronával tartozik Folyamatosan halmozódnak a veszteségek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A mai vasutasnap alkalmából a Szlovák Vasutak (ZSR) és a Vasúttársaság Rt. (ZSSK) is közzé- :ette legfrissebb gazdasági eredmé- lyeit, büszkélkedni azonban egyik- lek sincs oka, hiszen mindkét társaság hatalmas veszteséggel zárta az elmúlt időszakot. A vasúti infrastruktúrát birtokló ZSR az év első ryolc hónapjában 8,69 milliárd koronás bevétel mellett 1,43 milliárd toronás veszteséget halmozott fel. Kiadásai meghaladták a 10 milliárd toronát, aminek a legnagyobb részét az állami vállalat fenntartására rasználták fel. Ladislav Saxa, a ZSR vezérigazgatója a jövőben ezért a vasút modernizációja mellett jelen- rősebb elbocsátásokat is kilátásba íelyezett. Idén eddig azonban csak dig 100 alkalmazottjuktól váltak neg, vagyis jelenleg több mint 22 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. \ ZSR-től januárban különvált Vas- íttársaság Rt. tervei szerint idén 72,4 millió koronás nyereséget szedetnének elérni, az év első nyolc hónapját azonban még 2,9 milliárd koronás veszteséggel zárták. Ehhez izonban nagyrészt az állam járult nozzá, hiszen továbbra sem fizeti dőben a vasútnak a személyforga- om fenntartásáért fizetett állami nozzájárulást. Jelenleg így csak az iv első nyolc hónapjáért 2,8 milli- írd koronával tartozik az állam a rársaságnak. A társaság 13,5 milliárd koronás bevételeiből 11,4 milliárd koronányi az utas- és teherforgalomból folyik be. Andrej Egyed, a társaság igazgatója szerint ez csaknem félmilliárd koronával marad el az eredeti várakozásoktól, ami a kisebb teherforgalom számlájára írható. Januárban például a kassai U.S. Steel termeléscsökkenése befolyásolta a szállítások visszaesését, míg a nyáron ehhez a csehországi és osztrák árvizek járultak hozzá. Visz- szaesett azonban az utasforgalom is. Idén augusztusig 2,5 millióval, vagyis mintegy 6 százalékkal kevesebben vették igénybe a vasút szolgáltatásit, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ennek ellenére az utasforgalomból származó bevételeket a társaságnak 99 százalékra sikerült teljesítenie, ami elsősorban annak köszönhető, hogy idén többen vették igénybe a vasutat a távolabbi utazásokhoz is. A vasút és az állam viszonyában a legneuralgikusabb pontot továbbra is a tartozások jelentik. Az állam ugyanis jelenleg összesen 17,65 milliárd koronával tartozik a vasútnak. Jövőre a személyforgalomból származó veszteségek fedezésére előzetes vélemények szerint 4 milliárd koronát kap a két cég. így azonban a vasút vezetői szerint még mindig 3,3 milliárd koronával marad adós az állam a jövő évért is. Idén a két társaság közös, 4,1 milliárdos, személyforgalomból származó veszteségéből az állam csak 1,8 milliárd koronát térített meg. A fennmaradó részt a társaság állami garanciával felvett hitellel kívánja fedezni, (mi) A Szlovák Vasutak fejlesztését akadályozzák a cég tetemes tartozásai, továbbá az állam késlekedő átutalásai (Képarchívum) Adatbank az ügyfelekről ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Néhány hónapja új nyilvántartási rendszer kidolgozásához fogtak a legnagyobb szlovákiai bankok: az Általános Hitelbank (VÚB), az UniBanka, a Tatra banka, a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) és a Csehszlovák Kereskedelmi Bank (CSOB). Ennek segítségével a pénzintézmények együtt léphetnek fel a megbízhatatlan ügyfelek ellen: ha például valaki hitelt igényel az egyik banknál, perceken belül megállapíthatják, hogy a másik banknál kapott-e már hitelt, pontosan fizeti-é a részleteket. Ha igen, még az is elképzelhető, hogy kedvezőbb feltétellel kaphat kölcsönt. Az informatikai rendszer szállítására pályázatot írnak ki, üzembe helyezése 2003 június végén várható. Hatékony működéséhez azonban szükség van bizonyos jogi normák megváltoztatásához, hiszen a bankon és az ügyfelen kívül egy harmadik félnek is hozzáférése lehetne a szóban forgó adatbázishoz, aki jelen esetben a rendszer működtetője. Az elképzelés nem új, hasonló regiszter már működik külföldi bankoknál. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az előnytelen hitelnyújtás arányát sikerült 3-4 százaléka csökkenteni, (szge) A WTC lerombolása biztosítási szempontból egy esemény Kisebb lesz a kártérítés MTI-HÍR New York. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) két felhőkarcolójának tavaly szeptember 11-ei lerombolása egy amerikai bíróság döntése szerint biztosítási szempontból egy eseménynek számít, vagyis az ügyben érintett biztosító társaságoknak csak egyszeres biztosítási összeget kell kifizetniük. Larry Silverstein, aki a WTC-t röviddel a terrortámadás előtt lízingelte, dupla, a két toronyra kétszer 3,5 milliárd dolláros kártérítés kifizetését követeli. Indoklása szerint két különböző repülőgép rombolta le a WTC két tornyát, tehát két eseményről van szó. A mostani ítélet által közvetlenül érintett biztosítótársaságok a Hartford Financial Services Group, a St. Paul Cos. és a Royal Sun Alliance. A svájci Zürich Financial Services és a német Allianz hasonló döntésért folyamodtak, de a bíróság ezekről a biztosításokról még nem döntött. A svájci Swiss Re viszontbiztosító és a többi, még érintett biztosító szerint Silverstein egy kárösszeg kifizetésére jogosult. E biztosítók ügyének tárgyalása november elején kezdődik New Yorkban. A károsult és a biztosítótársaságok közti egyezkedés még augusztusban kudarcba fulladt. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Szükségünk van a motorvonatokra Pozsony. Az Ivan Miklós közlekedési miniszter által leállított motorvonat tender további sorsáról a közeljövőben a Vasúttársaság Rt. felügyelőtanácsa és az illetékes szaktárca hozza meg a döntést. A társaság vezérigazgatója, Andrej Egyed szerint a cég igazgatótanácsa a közeljövőben a felügyelőtanácsnak is benyújtja a további lépésekről szóló határozatát, amit később a kormánynak is meg kellene vitatnia. Egyed továbbra is a gyorsított tárgyalási eljárást tartja a leghatékonyabb közbeszerzési formának. Szerinte a 35 motorvonatra mindenképp szüksége lesz a társaságnak, hiszen a jelenlegi szerelvények átlagos kora már a 40 évet is meghaladta. (mi) A Kabát tulajdona nem kelt el Pozsony. A Kabát húsfeldolgozó csődhiztosa az első körben képtelen volt pénzzé tenni a cég vagyonát. Erre ugyanis egyetlen ajánlat sem érkezett, mivel a csődbiztos a cég tulajdonának hivatalosan felbecsült 132 millió koronás áránál magasabb ajánlatot várt. A kiárusítás második körében azonban már nagy valószínűséggel sikerrel járnak, hiszen az első körből tanulva már a hivatalosan felbecsült ár felével is megelégednének. Az 1998-ban még 1,5 milliárd koronás forgalmat bonyolító cég ellen idén májusban indult meg a csődeljárás, mivel képtelen volt fizetni tartozásait. (TASR) Szlovákiában nincs veszteséges bank Pozsony. Szlovákiában jelenleg nincs olyan bank, amely veszteséggel zárta volna az idei év első nyolc hónapját. A jegybank adatai szerint a bankszektor első nyolc havi összesített nyeresége 7,3 milliárd korona volt. Bankjaink a legnagyobb bevételekre, több mint 114 milliárd koronára a pénzügyi tranzakciókból tettek szert. Az ügyfélkapcsolat során 21,6 milliárd, az értékpapír-kereskedelemből pedig 16 milliárd koronát kerestek. A szlovák bankok által nyújtott hitelek az említett időszakban 216,8 milliárd koronát tettek ki. (TASR) Mérsékelten optimista az IMF Washington. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb világ- gazdasági elemzése elismeréssel szól a csatlakozó országokról. Megállapítható ugyanis, hogy ezekben az országokban a növekedés nem lassult le drasztikusan az erőteljes világgazdasági dekonjunktúra ellenére sem. Az IMF szerint a csatlakozni szándékozó országok viszonylag jól ellenálltak a lassuló világgazdaság okozta kihívásoknak. A növekedési rátákjellemzően 2,5-4,5% között maradtak 2002-ben. A közép-európai régióban talán a lengyel gazdaság helyzete tekinthető legingatagabbnak, ugyanakkor Csehország is nehéz helyzetbe került az árvizek okozta károk (a GDP 2,5-4%-a) miatt. Az idei évre 2,6-2,8%-os világgazdasági növekedést jósol az IMF, mely megegyezik a szervezet legutóbbi áprilisi becslésével. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. szeptember 27-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,933 Lengyel zloty 10,353 Angol font 66,839 Magyar forint (100) 17,201 Cseh korona 1,380 Svéd korona , 4,599 Dán korona 5,647 Szlovén tollár (100) 18,374 Japán jen (100) 34,854 Svájci frank 28,646 Kanadai dollár 27,136 USA-dollár 42,806
