Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-26 / 224. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 26. Közélet 5 Ján Drgonec alkotmányjogász nyilatkozik Rudolf Schuster köztársasági elnök „kormányalakítási" lépéseiről Illene megtartani a jó szokást „Alkotmányunk szerint az államfő kinevezi a miniszterelnököt, az ezt megelőző megbízásról viszont nem szól.'' (Somogyi Tibor felvétele) Az államfő pénteken várhatóan megbízza Mikulás Dzurindát, az SDKÚ elnökét az új kabinet megalakításával, bár kérdéses, van-e egyáltalán ilyen hatásköre a köztársasági elnöknek. Ján Drgonec alkotmányjogász szerint Rudolf Schuster bizonyos értelemben túllépi hatáskörét. B. SZENTGÁU ANIKÓ Alkotmányunk ismeri a kormányalakítással való megbízás intézményét? Az államfőnek van ilyen hatásköre? Alkotmányunk szerint az államfő kinevezi a miniszterelnököt, az ezt megelőző megbízásról viszont nem szól. Ennek ellenére a megbízást a kinevezés részének tartom, mert alaptörvényünk senkinek nem biztosítja a jogot, hogy az új kormányfőre javaslatot tegyen. Ha kizárólag ehhez tartanánk magunkat, akkor az államfő bárkit kinevezhetne, aminek alapvetően nincs értelme. A kinevezést meg kell előznie valamilyen kezdeményezésnek, azaz mielőtt az államfő kinevez, előbb megszólít valakit, vagyis valamilyen kölcsönös párbeszédnek kell zajlania. Mikulás Dzurinda az államfővel folytatott párbeszéd után elmondta, hogy Rudolf Schuster nem bízta őt meg, de erre nincs is szükség, mert alkotmányunk ezt nem feltételezi. Ez alapján az államfő péntekig adott haladéka sokak szemében színjátéknak, fölösleges időhúzásnak tűnt. Ez inkább játék a szavakkal. Ha a megbízást formális aktusnak tartjuk, amikor az államfő formálisan, a nyilvánosság előtt azt mondja: ezennel megbízom önt a kormány- alakítással, akkor ez fölösleges művelet. Ezt semmi nem írja elő. Viszont az sem lenne illendő, hogy az elnök telefonon közölje valakivel, hogy attól a pillanattól őt tartja miniszterelnöknek. Létezik egyfajta erkölcs, jó szokás, amely nem nélkülözhetetlen, viszont illik betartani. Tehát Dzurinda erre gondolhatott, amikor a péntekig adott haladékot úgy magyarázta, hogy az államfő részéről bizonyos politikai kultúra ápolásáról van szó? » Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a határidő megszabásával az államfő nem lépi-e túl jog- „ körét. \ Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a határidő megszabásával az államfő nem lépi-e túl elnöki jogköreit. Alkotmányunk nem említi, hogy be kellene avatkoznia a kormányalakításról szóló politikai tárgyalásokba, és alaptörvényünk azt sem írja elő a mindenkori elnöknek, hogy mennyi időt adjon a politikai egyeztetésre annak a személynek, akit ki akar nevezni. Vannak országok, ahol az alkotmány szerint a választások győztese alakít kormányt. Nálunk ezt semmi nem írja elő, ezért alapos megfontolás után az államfőnek azt a személyt kellene kineveznie miniszterelnöknek, akinek a legnagyobb esélye van kormányt alakítani. Létezik egy harmincnapos határidő, mely szerint a kormányfő kinevezésétől számított harminc napon belül az új kormánynak meg kell fogalmaznia programnyilatkozatát, ezt a parlament elé kell terjesztenie, és a képviselők ez alapján bizalmat szavaznak a kabinetnek. De ez nem ugyanaz a harminc nap, melyen belül az államfőnek össze kell hívnia a parlament alakuló ülését, ugye? Ez két különböző harminc nap. Az egyik a választásoktól számítódik, és a parlament összehívására vonatkozik, a másik harminc nap pedig a kormányfő kinevezésétől számítódik, és a minisztereket ez alatt kell kiválasztani. Elméletileg elképzelhető, hogy a parlament már működik, az államfő viszont még nem nevezett ki senkit, ezért a kormány sem szavaztathatja meg programját, azaz nem kezdheti el a munkát. Fontos bizonyos ésszerű mérlegelés. A régi képviselők lényegében azzal, hogy a polgárok újakat választottak a helyükre, megszűntek honatyák lenni. Az „újakat” de iure mikortól nevezhetjük képviselőknek? A képviselői eskü letételétől. Most van egy különös időszak, amikor már tudjuk, kik lesznek az új honatyák, ám még nem azok. Ez a kaotikus állapot nemcsak Szlovákiára jellemző, több országban van bizonyos néhány napos vákuum a választások és az új parlament első ülése között. Vagyis az új honatyáknak a jogaik és kötelességeik is csak az eskütételtől számítódnak? Igen. A mentelmi jog is csak az eskütétel után vonatkozik rájuk? Igen. Lehetnek válsághelyzetek, amikor szükség van a parlamentre. Nem lenne jobb, ha a „régi” képviselők addig funkciójukban maradnának, amíg az újak nem teszik le az esküt? Jogi szempontból a régiek még most is képviselők, csak gyakorlatilag nem azok, azaz már nem üléseznek, nem dolgoznak. De a mentelmi joguk megmaradt? Az előnyöket az újak eskütételéig élvezhetik. Ezek szerint még Ivan Lexára is vonatkozik a mentelmi jog? Nem hiszem, hogy Lexa már nem képviselő, hiszen mandátumától senki nem fosztotta meg idő előtt. Még nincs új parlament, nincsenek új képviselők, logikusan a régiek mandátuma a megbízatási időszak végeztével jár le. Az új képviselőknek meddig kell nyilvánosságra hozniuk vagyonnyilatkozatukat? Az eskütételtől számított harminc napon belül kell átadniuk a házelnöknek. Apropó, összeférhetetlenségi törvény: ANO-s képviselőként ön a parlamentben szorgalmazni fogja egy új összeférhetetlenségi alkotmánytörvény elfogadását? A „régi” képviselők elvetették a tervezetet. A képviselőkkel összefüggő kérdések közül nem csak az összeférhetetlenségi törvény problémás. Több dologgal - például a preferenciaszavazatokkal, a választásokkal, a politikai pártok finanszírozásával - kapcsolatban is olyan megoldás van érvényben, mely a lehető legkevésbé fájdalmas a képviselők számára. Igazságosabb lenne, ha a preferenciaszavazatoknak valóban súlyuk volna, ez viszont ütközhet a pártok érdekeivel, akik maguk akarják meghatározni, ki kerüljön a parlamentbe. Ezért nem hiszem, hogy akár az összeférhetetlenségi, akár a választójogi törvény ideális, általánosan elfogadható formában valaha is kikerülhet a parlamentből, mert a képviselők lényegében magukról döntenek. Soha nem szavaznak meg olyan megoldást, mely ugyan közhasznú, ám érdekeikkel ellentétes. Ezek inkább népszavazási témák. A kereszténydemokraták minden bizonnyal ismét előterjesztik a meciari amnesztiák semmissé nyilvánításáról szóló al- kotmánytörvény-tervezetüket. Jogászként és jövendőbeli képviselőként mi erről a véleménye? Még nem ismerem a javaslatot, de általánosságban leszögezhetem: nem szabadna kegyelmet adni az állam, illetve az állami szervek által elkövettet bűncselekményekért, az állami terrorizmusért. Ez a téma annál érdekesebb lesz, hogy Vladimír Meciar bejelentette: ezúttal nem mond le senki javára képviselői mandátumáról, és a parlamentben egyszerű honatyaként akar tevékenykedni. Ez azt jelenti, hogy ő maga is bekapcsolódhat az amnesztiák hatástalanításáról folyó vitába, és a képviselők első kézből kaphatnak információkat az amnesztiák megítélésének okáról, vagyis Meciar úr megmagyarázhatja, miért adott kegyelmet. \\ Szeretném, ha nő- r ne a képviselői indítványok száma, ha a honatyák aktívab- . , bak lennének. >> Képviselőként ön az alkotmány- jogi bizottságban kíván tevékenykedni? Igen. Már van valamilyen elképzelése „új munkahelyéről”? Nagyon naiv elképzelésem van: kizárólag szakmai munkát szeretnék végezni. A szakmaiságnak abban -kellene megnyilvánulnia, hogy változik a törvényalkotás módja. Eddig törvényeket elsősorban a kormány terjesztett elő, a parlamentjobbára csak ezeket alakította. Szeretném, ha nőne a képviselői indítványok száma, ha a honatyák aktívabbak lennének, hogy tudnák, miről szavaznak. Sokszor ugyanis az volt az érzésem, néhá- nyan azt sem tudják, mit támogatnak, csak valamilyen politikai egyezség alapján megnyomták a szavazógombot. Tudom, pozitív változást csak lassan lehet elérni, de ha sikerül rávenni a képviselőket, hogy gyakrabban kérjék ki a jogászok véleményét, javulhat a törvények színvonala. RÖVIDEN Szlovákiai katonák francia hadgyakorlaton Párizs. Szlovákiai katonák is részt vesznek a Cooperative Key 2002 fedőnevű hadgyakorlaton, amely a franciaországi Dizier városa mellett zajlik. A harmincfős szlovákiai egység tagjai főleg pilóták, a feladatuk is ennek megfelelő: a lakosság kimenekítése egy képzeletbeli veszélyeztetett területről, valamint ellenőrzés és megfigyelés. (TASR) Nem engedünk a feltételekből Brüsszel. Szlovákia nem hajlandó megváltoztatni feltételeit azokkal a termelési kvótákkal kapcsolatban, amelyek alapján a bővítés után kiszámítják a mezőgazdászoknak járó támogatást - közölte a tegnapi csaüakozási forduló után a földművelési minisztérium integrációs főosztályának vezetője. Az Európai Unión belül a legnagyobb gondot továbbra is a mezőgazdasági támogatások elosztása jelenti: Németország például ellenzi, hogy az új tagok közvetlen támogatást kapjanak, ajelöltek pedig azt kifogásolják, hogy csupán tíz évvel a csatlakozások után kapnának annyit, mint a jelenlegi tagok. (SITA) A járdán állók nem kapnak papucsot Pozsony. Alaposan meghökkentek tegnap a Pozsony megyei parlament ülésén részt vevő képviselők: néhányan a helyi lakosok által bérelt területen hagyták gépkocsijukat, és persze a rendőrség kerékbilinccsel látta el gépkocsijukat. Akiknek viszont sikerült a járdán parkolniuk úgy, hogy a gyalogosoknak is jutott hely, megúszták a papucsot: a törvény értelmében ez nem számít szabálysértésnek. (TASR) Színvonal-összehasonlítás Szombathelyen Pozsony. Közel 2500 szlovákiai katona vesz részt 2002 legnagyobb hadgyakorlatán Veszprém mellett. Az akciót már a NATO-szabvá- nyoknak megfelelően bonyolítják le. Egy szlovákiai egység a szombathelyi kiképzőközpontba is ellátogat; a két országban folyó kiképzés színvonalát hasonlítják majd össze. (TASR) Százezret érő gépet kapnak a képviselők Pozsony. Már a raktárban vannak a nyomtatógépek, a számítógépeket a jövő hét elején szállítják - közölte a parlament sajtóosztályának vezetője, utalva az egy képviselő által igényelhető számítástechnikai berendezésekre. Az OKI márkájú nyomtatók ára 13 650 korona, az IBM hordozható számítógépeké 97 200 korona, adó nélkül. (SITA) Sykora: nehézségek csak februártól Breznóbánya. A korábbi feltételezésekkel szemben az önkormányzatokra átruházott iskolákban rendesen megkezdődött a tanítás - szögezte le tegnap a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnöksége. Michal Sykora, a szervezet elnöke hangsúlyozta: számos jegyzőkönyvet még mindig nem írtak alá, nagyon sok a megoldatlan kérdés, az iskolaév második felétől már valószínűleg néhány oktatási intézmény pénzügyi gondokkal szembesül majd. (TASR) Pozsonyban is négypárti koalíció? Pozsony. Körvonalazódik egy négypárti koalíció a pozsonyi önkormányzati választások előtt: az SDKU és az MKP helyi szervezete ugyanis felajánlotta a KDH-nak és az ANO-nak az együttműködést. A KDH részvétele egyelőre kérdéses, mivel feltételül szabják saját polgármesterjelöltjük, Andrej Durkovsky támogatását. A jelöltlistákat holnapig le kell zárni, a KDH ezért valószínűleg még ma dönt. (SITA) Andrej Hryc nem ismeri el a 14 milliós tartozást Elhallgat a Twist rádió? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Rövid időn belül kikapcsoljuk a Twist rádió adását, ha nem fizetik ki tizennégymilliós tartozásukat” - közölte a Szlovák Távközlési Vállalat vezérigazgatója. Mark von Lüienskiold szerint a Twistnek döntenie kell: vagy átutalja a pénzt, vagy pedig egy időre elhallgat. „De az is felmerült, hogy felmondjuk a vele kötött szerződést” - fogalmazott Lilienskiold. „A Twist rádiónak semmiféle tartozása nincs a vállalattal szemben. Épp ellenkezőleg: a cég tartozik nekünk 25 millióval” - szögezte le Andrej Hryc, a Twist igazgatója. Elmondta: 1997 novemberében a vállalat szüneteltette a Twist sugárzását a Sitno adóállomás körzetében, ebből a rádiót üzemeltető cégnek tetemes kára keletkezett. „A Besztercebányai Kerületi Bíróság a mi javunkra döntött, a távközlési vállalat érintett üzemének akkori igazgatóját szabadságvesztésre ítélte. A Twist huszonötmillió koronás kártérítésre tart igényt az elmaradt reklámbevételek ellensúlyozására. Ez az összeg máig nem érkezett meg a számlánkra” - mondta Hryc. A Pozsonyi 1. Járásbíróság megtiltotta a távközlési vállaltnak, hogy szüneteltesse a Twist műsorának sugárzását. „Az alperes, tehát a vállalat, monopolhelyzetét kihasználva nyomást gyakorol a felperesre, ezzel megsérti a gazdasági verseny feltételeit” - idézett a bírósági döntés szövegéből Hryc. (s, ú) Tegnapi tanácskozásán a kormány nem javasolta az Általános Egészségbiztosító igazgatótanácsának leváltását Hárommilliárd korona az adósságok törlesztésére ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Harabin két kézzel szórja az adófizetők pénzét Nagy jutalmak Lexáért HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kinnlevőségeik újabb törlesztésére számíthatnak az egészségügyi intézmények, köztük a gyógyszertárak is, mondta Roman Kovác egészségügyi miniszter a kormány tegnapi ülését követően. A Dzurinda-kabinet ugyanis a Nemzeti Vagyonalap privatizációs bevételeiből 2,915 milliárd koronát hagyott jóvá a vasút adósságainak törlesztésére, az összeg egy részét - 720 millió koronát - az egészségbiztosítók kapják meg, melyből csökkenthetik a gyógyszertárakkal szembeni tartozásaikat is. A Szociális Biztosító 1,4 milliárdos a munkaügyi hivatal 473 milliót, a villamos művek pedig 322 milliót kap a vasúttól. A kormány nem támogatta azonban az egészségügyi miniszter által az Általános Egészségbiztosító igazgatótanácsának leváltására tett javaslatot, figyelembe vette ugyanis, hogy az igazgatótanács október 1- jén újra foglalkozik a biztosító igazgatójának leváltásával. „A kormány ezzel a döntéssel lehetőséget adott az igazgatótanácsnak, hogy eleget tegyen törvényi kötelezettségének, és leváltsa az igazgatót” - mondta Roman Kovác. Ha ez az igazgatótanács október 1-jé- re összehívott ülésén nem váltja le az Általános Egészségbiztosító igazgatóját, Eduard Kovácot, a miniszter feltehetően újra javaslatot tesz az igazgatótanács leváltására. Martin Demes, a testület elnöke megelégedéssel fogadta a kormány döntését, mely lehetővé teszi az igazgatótanács idei feladatainak befejezését, melyek közül a legjelentősebb az intézmény jövő évi költségvetésének összeállítása. A kormány 30 millió koronára csökkentette a szovjet hadsereg által használt területeken történt környezetszennyezés felszámolására ez évre jóváhagyott 80 milliós összeget. Miklós László környezet- védelmi miniszter szerint ugyanis a területek kevésbé szennyezettek, mint ahogyan azt feltételezték, ezért kisebb összeg is elegendő a legnagyobb veszélynek, a talajvíz további szennyeződésének a megállítására. Opj) Pozsony. Sajtóértesülések szerint nyolcvanezer koronás prémiumot kaptak a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, Stefan Harabintól azok a bírák, akik a titkosszolgálat volt igazgatójának szabadlábra helyezéséről döntöttek. Nem kaptak viszont semmiféle jutalmat a Harabinnal szembehelyezkedő bírák. A hírforrás szerint az elnök már évek óta ezzel a módszerrel osztogatja a prémiumokat. A Legfelsőbb Bíróságon működő tanács mindenkinek javasolt pluszpénzt, külön listán jelölték, ki menynyit kapjon. Harabin ezt önkényesen megváltoztatta. A pénz kifizetése is elég furcsa körülmények között játszódott le: egyesével behívták a bírákat a pénztárba, aláíratták velük a bizonylatot, ám ezen a listán csupán nevek szerepeltek, számok nem. így senki sem tudja, mennyit kaphatott a másik. A Legfelsőbb Bíróság 72 főre kap pénzt az államtól, holott csupán 67 bíró dolgozik a testületben. A bírói tanács kérte, hogy az üresen maradt helyeket töltsék be, ám Harabin javaslatára csupán jövő év elejétől érkezhetnek új személyek a Legfelsőbb Bírósághoz, (ú)
