Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-04 / 205. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 4. Százezer szerb készül visszatérni Belgrad. Szeptember 21-én több mint százezer koszovói menekült kísérel meg vissza­térni a dél-szerbiai tartomány­ba - közölte a Glas Javnosztyi című belgrádi lappal Miroszlav Solevics, a menekülteket tö­mörítő szervezetvezetője. A menekültek túlnyomóan szer- bek, Szerbiából és Monteneg­róból indulnak útnak a tarto­mány határa felé. „Amikor a határra érünk, követelni fog­juk, hogy engedjenek be ben­nünket Koszovóba. Ha eluta­sítják kérésünket, blokád alá veszünk tíz koszovói határát­kelőt” - monda Solevic. (MTI) Ezer roma Belgrád központjában Belgrád. Több mint ezer roma - közöttük asszonyok és gyere­kek - éjszakázott a szabad ég alatt Belgrád központjában, az elnöki hivatal épülete előtt ta­lálható parkban, követelve a hatóságoktól, hogy biztosítsa­nak számukra megfelelő élet- körülményeket és szálláshe­lyet. A romák egy zimonyi ci­gánytelepen éltek eddig, ám el kell költözniük. (MTI) Betiltás előtt a Batasuna Madrid. A politikai csőd szélé­re jutott a baszkföldi Batasuna párt, miután a madridi kor­mány és a főügyész a párt vég­érvényes betiltását kérte a spa­nyol legfelsőbb bíróságtól. A Batasuna, amelyet a Baszkföld elszakadásáért küzdő terroris­ta szervezet, a Baszk Haza és Szabadság (ETA) politikai szárnyaként tartanak számon, „a terrorizmus meghosszabbí­tott karja a politika színterén” -jelentette ki a beadványt in­dokolva Jósé Maria Michavila igazságügyi miniszter. (MTI) Johannes Rau német elnök tegnap Moszkvában megko­szorúzta az ismeretlen katona sírját (Reuters-felvétel) Csecsenföldön heten meghaltak Groznij. Hét rendőr életét vesztette, tizenegy pedig sú­lyosan megsebesült Csecsen­földön, miután egy - esetleg orosz katonai alakulat által ki­lőtt - tüzérségi lövedék becsa­pódott egy katonai teherautó­ba. A rendőrök éppen egy be­vetésről tértek vissza támasz­pontjukra, amikor a lövedék becsapódott a város központ­jában haladó járműbe. Az orosz hatóságok vizsgálatot in­dítottak az incidens körülmé­nyeinek a tisztázására. (MTI) Drogbáró letartóztatása Bogotá. Újabb kokainbáró akadt horogra Kolumbiában: MedeUinben letartóztatták Pedro Navarettét, aki a hatósá­gok szerint csaknem harminc tonna kokaint „exportált” ta­valy az Egyesült Államokba. A rendőrség drogdüerek összejö­vetelén vette őrizetbe a chilei Naverettét, más kábítószer-ke­reskedőkkel együtt. (MTI) Elfújta a szél a házát. Dél-Koreában 113 halottat és 71 eltűntet tartanak már nyilván a Rusza tájfun hét végi pusztítása nyomán, az anyagi károk pedig meghaladják a 700 millió dollárt. (TASR/AP) Annan-Aziz találkozó Johannesburgban: szakemberek nem utazhatnak Bagdadba Irak politikusokat hív Johannesburg. Irak késznek mondta magát az ENSZ-szel való együttműködésre a kö­zel-keleti ország és az Egye­sült Államok viszonyában ki­alakult válság átfogó rende­zése érdekében, de csak ak­kor, ha az iraki fegyverprog­rammal kapcsolatos amerikai aggodalmak nem csupán ürü­gyet jelentenek egy katonai támadás igazolására. MTI-HÍREK Bagdad ajánlatáról Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes beszélt, miután félórás megbeszélést folyta­tott Kofi Annan ENSZ-főtítkárral Jo­hannesburgban. Aziz megerősítette az amerikai politikusokhoz koráb­ban intézett bagdadi meghívást, hogy utazzanak a közel-keleti or­szágba, és maguk győződjenek meg arról, hogy Irak rendelkezik-e tö­megpusztító fegyverekkel. Aziz em­lékeztetett arra, hogy az amerikaiak mellett már briteket is meghívtak Irakba. Ha „speciális küldetésre” ér­keznének, Bagdad szívesen látná őket - mondta Aziz, de a fegyverzet- ellenőrök 1998-ban félbeszakadt, hét és fél éves ellenőrzésére célozva hozzátette: ha viszont olyan embe­reket küldenek, akik hét és fél évig A britek után amerika­iakat is invitál a bagdadi vezetés. egy helyben járnak, a dolog nem fog működni. A Reuters szerint Aziz szavai azt sugallták, hogy „speciális küldetésen” az amerikai politiku­soknak küldött meghívást érti. Kofi Annan a megbeszélés után kiadott közleményében a világszervezet és Irak között a fegyverzetellenőrzés­ről folytatódó tárgyalások keretébe sorolta a mostani megbeszélést. Az ENSZ-főtitkár szóvivője nem volt hajlandó elárulni, történt e előrelé­pés a mostani találkozón. A nyugati országok gúnyosan rea­gáltak a korábbi hasonló iraki felve­tésre, mert a politikusok látogatása nem járna együtt szakértők ellenőr­zéseivel. Megítélésük szerint Bag­dad az ajánlattal fegyverkezési programjának nemzetközi ellenőr­zése alól próbált meg kibújni. Oroszország szerint jelenleg meg­van a lehetőség az iraki helyzet tár­gyalásos rendezésére, és Moszkva minden eszközzel ezt kívánja szor­galmazni. Oroszország egyúttal el­várja, hogy Irak tegye lehetővé a vi­lágszervezet fegyverzetellenőreinek visszatérését az országba. Ez derült ki a Nadzsi Szabii iraki külügymi­niszter moszkvai tárgyalásait köve­tő elemzésekből. Az európaiak többsége úgy véli, hogy az USA magát is okolhatja szeptember 11-ért Szudánba menekíti pénzét az al-Kaida MTI-HÍREK London/Washington. Az európai­ak többsége úgy véli, hogy az Egye­sült Államok részben önmagát okolhatja a tavaly szeptember 11-i New York-i és washingtoni terror- cselekményekért. Ez az egyéves év­forduló közeledtével, két neves amerikai külpolitikai intézet által készített átfogó közvélemény-kuta­tás adataiból derül ki. A megkérde­zett európaiak 55 százaléka gon­dolja úgy, hogy nem kis részben az amerikai külpolitika is okolható a csaknem 3000 halálos áldozatot követelő tragikus eseményekért. Ezt a nézetet a legtöbben Francia- országban osztják - a megkérdezet­tek 63 százaléka. A legelnézőbbnek az olaszok tűnnek, közülük csupán 51 százalék gondolja úgy, hogy a terrorcselekményekért bizonyos mértékben az amerikai kormány külpolitikája is okolható. Akár ötmillió dollárt is kaphatnak azok a nyomravezetők, akik elveze­tik az amerikaiakat a korábbi tálib rezsim irányítóihoz és a velük szö­vetséges al-Kaida-vezetőkhöz - ol­vasható azokon a röpcédulákon, amelyeket amerikai repülőgépekről dobtak le Afganisztán déli részén. A szórólapokon két fénykép is van Omar mollah volt tálib vezetőről, aki ötéves kormányzása alatt nem­igen mutatkozott nyilvánosan. Az egyik fotó rács mögött ábrázolja őt. Az utóbbi hetekben nagy mennyisé­gű aranyat menekítettek Szudánba az al-Kaida terrorhálózat és a vele szövetséges tálib fegyveres csopor­tok megbízottai. Lapjelentések sze­rint az aranyszállítmányokat rendre a pakisztáni Karacsi kikötőjéből in­dították útnak Irán, illetve az Egye­sült Arab Emírségek irányába, ahon­nan bérelt repülőgépekkel juttatták el a szudáni fővárosba, Karúimba. A hírt a The Washington Post című na­pilap közölte amerikai, európai és pakisztáni forrásokat idézve. Az aranykészlet nagyságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, szakértők általános véleménye sze­rint azonban igen tekintélyes meny- nyiségről van szó. Ez egyben azt is jelzi, hogy az al-Kaida, illetve az egy­kori afgán vezetés emberei továbbra is jelentős anyagi erőforrásokkal rendelkeznek, akár több tízmillió dollárnyi vagyon fölött rendelkez­hetnek. Az amerikai lap által idézett források szerint Oszama bin Laden nyüván azért választotta aranytarta­lékainak rejtekhelyéül Kartúmot, mert 1991 és 1996 között ott élt, ott folytatott üzleti tevékenységet és jól ismeri az ottani viszonyokat. RMDSZ-PSD konzultációk a román alkotmány módosításának kérdésében Időleges süketek párbeszéde folyik MTI-TUDÓSlTÁS Bukarest. „Továbbra is vélemény- különbség van a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a román kormánypárt között az alkotmány- módosítás kérdésében, de ezt a problémát a két szervezet parla­menti együttműködésétől külön ke­zelik” -jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután az RMDSZ vezetői konzultációkat folytattak a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőivel. Az RM­DSZ elnöke elmondta, jelenleg a NATO-csatlakozás és a jövő évi költségvetési terv elkészítése a leg­időszerűbb feladat. Az alkotmány tervezett módosítá­sáról nem közeledtek az álláspont­ok. Viorel Hrebenciuc, a PSD alel- nöke a találkozó után úgy fogalma­zott: ebben a kérdésben „a süketek párbeszéde folyik” a két szervezet között. A kormánypárt továbbra is elutasítja, hogy az alkotmányból tö­röljék azt a megfogalmazást, amely kimondja, hogy Románia nemzet­állam, illetve nem kívánja módosí­tani az alaptörvénynek azt a cikke­lyét sem, amely a román nyelv kizá­rólagos használatát írja elő az igaz­ságszolgáltatásban. Markó azt a re­ményét fejezte ki, hogy csak „időle­ges süketségről” van szó, amelyből sikerül majd mindkét félnek ki­gyógyulnia. Az RMDSZ részt vesz majd az alkotmány módosítását előkészítő bizottság munkájában, de továbbra sem írja alá a módosí­tások témakörét kijelölő pártközi megállapodást. Moszkva, Ottawa és Peking csatlakozik Kiotóhoz Amerika haj thatatlan MTI-HÍR Johannesburg. Oroszország, Kana­da és Kína a johannesburgi Föld-csú­cson jelezte, támogatják az üvegház­hatást előidéző károsanyag-kibocsá­tási korlátozó kiotói egyezményt. Mihaü Kaszjanov orosz kormányfő bejelentette, Moszkva hamarosan - lehet, hogy még ebben az évben - ratifikálja a dokumentumot. Jean Chrétien kanadai kormányfő szintén arról számolt be, hogy országa még az év vége előtt kezdeményezi tör­vényhozásában az egyezmény ratifi­kálását. Csu Zsung-csi kínai minisz­terelnök arról tájékoztatta a környe­zetvédelmi csúcstalálkozó küldötte­it, hogy a pekingi kormány már rati­fikálta a kiotói egyezményt. Az ed­dig 55 állam által ratifikált doku­mentum arra kötelezi a fejlett ipari országokat, hogy 2012-re öt száza­lékkal csökkentsék az 1990-es szint alá széndioxid-kibocsátásukat. Ro­mano Prodi, az Európai Bizottság el­nöke meg van győződve arról, hogy hosszú távon az Egyesült Államok közeledik majd az EU-hoz a kiotói egyezmény kérdésében. Az uniós politikus sajnálkozását fejezte ki a károsanyag-kibocsátással kapcsola­tos amerikai álláspont miatt. Dél-afrikai rohamrendőrök víz­ágyúk bevetésével fékezték meg Jo­hannesburgban azokat a palesztin üggyel rokonszenvezőket, akik Si­mon Peresz izraeli külügyminiszter jelenléte ellen tüntettek. A dél-afri­kai Palesztin Szolidaritási Bizottság mintegy száz támogatója gyűlt ösz- sze egy johannesburgi egyetem előtt, ahol Simon Peresz később be­szédet mondott a dél-afrikai zsidó közösség képviselői előtt. Az izraeli diplomácia vezetője azonban késve érkezett, így a tüntetők a gyülekező hallgatóságba kötöttek bele. Körvonalazódik a megegyezés a kedvezménytörvényről Halasztás januárig MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs/Strasbourg. Erik Jürgens, a kedvezménytörvényt elemző jelen­tés szerzője esélyt lát arra, hogy a magyar fél az Európa Tanács jövő januári parlamenti közgyűléséig a felvetett elvárásoknak megfelelően módosítja a vitatott jogszabályt, s ezért a kérdés most nem kerül a szeptemberi közgyűlés plénuma elé. Az ET székhelyéről kapott tájé­koztatás szerint a közgyűlés jogi bi­zottságának ülésén az a megállapo­dás körvonalazódott, hogy Jürgens holland jelentéstevő decemberig készíti el összegező beszámolóját a kedvezménytörvényről. Mint a vita során Jürgens kifejtette, ez idő sze­rint elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hónapokban törvénymó­dosítás eredményeképpen nyugvó­pontra jut a magyar- román és magyar-szlovák vita, s ebben az esetben a probléma megszűntének tényét rögzítheti jelentésében. Ha nem sikerül a kedvezménytörvényt a román és szlovák igényekkel és a velencei bizottság állásfoglalásában tett észrevételekkel összhangban módosítani, a januári közgyűlés tel­jes ülése elé terjesztik az ET-tagálla- mok közötti nézeteltérés kérdését. A jogi bizottság hétfői ülésén a Jür- gens-jelentést kezdeményező ro­mán és szlovák ET-kiildöttség képvi­selői azt akarták elérni, hogy a hó­nap végi ET-közgyűlés napirendjére tűzzék a témát. Tabajdi Csaba, az ET parlamenti közgyűlésén részt ve­vő magyar küldöttség vezetője arról tájékoztatta a jelentéstevőt és a jogi bizottságot, hogy a magyar kor­mány kész változtatni törvényen. A jogszabály visszavonásának kérdé­se, amely az első Jürgens-jelentés- ben még szerepelt, ezúttal nem me­rült fel. Tabajdi jelezte: Kényes és nehéz feladat lesz a nemzetközi kri­tikák elhárítása és a törvény körül­tekintő módosítása. „Nehezen véd- hetjük meg jogos nemzeti érdekein­ket, ha 2-3 hónapon belül nem mó­dosítjuk a kedvezménytörvényt.” Ariel Sáron engedélyezi a palesztin parlament ülését Családtagok kiutasítása MTI-HÍREK Jeruzsálem. Ariel Sáron izraeli mi­niszterelnök közölte: engedélyezni fogja a palesztin parlament jövő hétfőre tervezett ülésének megtar­tását, de az erőszakos cselekmények elkövetésével gyanúsított törvény­hozók nem vehemek részt azon. Áz izraeli kormányfő eredetileg elle­nezte a palesztin törvényhozás ösz- szehívását, de védelmi miniszteré­vel, Benjámin ben Eliezerrel és több biztonsági vezetővel folytatott meg­beszélése után végül is igent mon­dott. Az ülést várhatóan a Gázai övezetben tartják majd meg, mert a képviselőket a ciszjordániai Rámal- láhba nem lehet összehívni az izrae­li hatóságok szigorú utazási korláto­zásai miatt. A hivatalos nevén pa­lesztin törvényhozó tanács néven is­mert testület az ülésen várhatóan jóváhagyja a Jasszer Arafat elnök ál­tal júniusban végrehajtott kormány­alakítást, ezenkívül a képviselők megvitatják a Palesztin Hatóságon belül végrehajtandó reformokat is. Ziad Abu Amr, a palesztin parla­ment politikai bizottságának elnöke a maga részéről úgy vélekedett, .hogy a törvényhozó tanács „el fogja utasítani az izraeli feltételt, amely a testület tagjait célpontokká teszi, és nem engedi Rámalláhba utazni őket”. Hozzáfűzte: „Nem megyünk el az ülésre, ha nem kapunk nem­zetközi garanciát Izrael általi letar­tóztatások ellen.” Az izraeli legfelsőbb bíróság jóvá­hagyta az izraeli célpontok ellen tá­madást végrehajtó szélsőséges pa­lesztinok két közeli családtagjának kiutasítását Ciszjordániából. A ki­lenctagú bírói testület döntése alap­ján két palesztint kiutasítanak Cisz­jordániából a Gázai övezetbe, mert bebizonyosodott róluk, hogy segít­séget nyújtottak testvérüknek egy terrorakció végrehajtásához. Gongadze holttestét találták meg Tarascsa mellett A fejet még keresik MTI-HÍR Kijev. A tarascsai erdőben talált le­fejezett holttest Georgij Gongadze újságíró földi maradványa - közölte Szvjatoszlav Piszkun ukrán fő­ügyész. Georgij Gongadze, az Uk- rajinszka Prava ( www.pravda.com . ua) című internetes kiadvány veze­tője 2000. szeptember 16-án tűnt el, útban otthona felé. 2000. novembe­rében találtak egy fej nélküli, savval leöntött férfiholttestet, amelyről több hivatalos vizsgálat is megálla­pította, hogy az eltűnt újságíró földi maradványa. A család független vizsgálatot követelt, és nem volt haj­landó átvenni a holtestet. Szvjatosz­lav Piszkun egyúttal közölte: az új­ságíró még élt, amikor levágták a fe­jét. Mind mondta, a vizsgálat meg­állapította a gyilkosság időpontját és helyszínét is, de ezekre nem tért ki. A vizsgálat során figyelembe ve­szik külföldi szakértők megállapítá­sait is, és folytatják a kutatást az ál­dozat feje után. Az ellenzék - amely Mikola Melnicsenkö volt kormány­őr által állítólag titokban készített hangfelvételek alapján Leonyid Kucsma elnököt vádolja az újságíró „eltávolításának” megrendelésével.

Next

/
Thumbnails
Contents