Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-23 / 221. szám, hétfő
16 TÉMA: A CUKORBAJ ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 23. A cukorbetegeknek ügyelniük kell arra, hogy mit esznek - étrendjük mégis változatos lehet Már a középkorban is ismerték a cukorbajt Édes élet cukor nélkül Illusztrációs felvétel Egészségeseknélaz étkezésenként elfogyasztott táplálék szénhidráttartalmától függően a hasnyálmirigy több vagy kevesebb inzulint termel. A cukorbetegeknek, akik vércukorcsökkentő tablettákat szednek azért kell diétázniuk, mert az egyes étkezésekhez szükséges többletinzulint szervezetük csak részben képes kiválasztani, illetve a termelődő inzulin rossz hatásfokkal dolgozik. összeállítás Ezért egy-egy étkezéskor kevesebbet ehetnek, egyszerre csupán kisebb szénhidrátmennyiséget fogyaszthatnak. Sok cukorbetegnél az inzulintermelés, vagy a termelődő inzulin hatása oly mértékben károsodott, hogy ha kívülről nem juttatnának be inzulint, a sejtek éheznének, miközben a táplálék formájában elfogyasztott szénhidrát a vérben magas cukorszintet eredményezne. Inzulint kapó cukorbetegeknek figyelembe kell venniük az alkalmazott inzulinok hatásgörbéjét, és ennek megfelelően kell megtervezniük az étkezések számát, időpontját, szénhidráttartalmát. Összefoglalva tehát tudatosabb táplálkozásról van szó. Minden cukorbetegnek személyre szabott étrendre van szüksége. Mit jelent ez? A táplálék energiatartalma a normál tápláltsági állapot elérését szolgálja. Elhízás esetén kevesebb energiát tartalmazzon a napi táplálék, mint a szervezet energia- szükséglete, hogy a testtömeg csökkenjék. (Nőknél 1000-1400 kcal, férfiaknál 1400-1800 kcal a napi ajánlott energia-bevitel.) Igen fontos táplálkozási ajánlás, hogy az energiát adó tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) megfelelő arányban legyenek jelen a napi táplálékban, ami annyit jelent, hogy a táplálékkal bevitt energia 15-20 %-a fehérjéből, 30 %-a zsírból, 50-55 %-a szénhidrátból származzon. Ha ezen kedvező tápanyag-beviteli arányok megváltoznak, pl. kevesebb szénhidrátbevitel és több zsírbevitel lesz jellemző az étrendre, úgy a táplálkozással összefüggő betegségek (elhízás, szív-és érrendszeri megbetegedések) kockázata jelentősen nőhet. Fontos, hogy az energiát nem adó, de létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok is a szervezet szükségletének megfelelő meny- nyiségben legyenek jelen a napi táplálékban. A táplálkozás ritmusa A szervezetnek állandóan szüksége van energiára és tápanyagokra, viszont az étkezés nem folyamatos, hanem szakaszos. Tudjuk, hogy a szükséges energia és tápanyagmennyiség napi egy-két étkezésre korlátozódó elfogyasztása megterheli az emésztőrendszert, többletmunkát ró a szívre, vérkeringésre, cukorbetegeknél pedig ezen túlmenően magas vércukor- értékeket okozhat, ezért a szakértők szerint a cukorbetegek naponta 4-6 alkalommal étkezzenek. Mit egyen a cukorbeteg? Minél többféle élelmiszerből, minél változatosabban elkészítve állítsa össze étrendjét. Az étrend gerincét a gabonafélék adják. A kenyér és pékáruk közül helyesebb a teljes kiőrlésű termékeket választani, magas rost-, vitamin- és ásványi anyag tartalmuk miatt. A napi ajánlott mennyiség 10-50 dkg az energiabevitel függvényében. Rizs hetente egy-két alkalommal illeszthető az étrendbe (pl. petrezselymes, zöldséges, gombás rizsköret). Vegyük figyelembe, hogy párolás közben a rizs eredeti súlyának kétszeresére növekszik. így az egy adagnyi 60- 80 g rizsből párolás után 120-160 g lesz. A bőségesen használt vegyes zöldség, gomba, zöldborsó kiegészíti az adagot. Rakott, töltött ételek lazításához adagonként 15-20 g rizs elegendő. A tésztafélék önálló ételként (túrós, sajtos, káposztás, pizza), illetve köretként hetente egy-egy alkalommal építhetők be az étrendbe. A tésztaféléket mindig mérni kell (lehetőleg száraz állapotban, miután főzés közben kb. kétszeresére duzzad), és ki kell számolni szénhidrát tartalmát. A zöldségfélék azt a nyersanyagcsoportot képviselik, melyből akár minden étkezésnél ehet a cukorbeteg. A zöldségekből hetente legalább két-három alkalommal készüljön főzelék, és naponta valamilyen saláta. A legtöbb zöldségfélének alacsony az energia- és szénhidráttartalma, ugyanakkor gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és növényi rostokban. A zöldségfélék közül a burgonya, a kukorica, a sárgarépa, a zöldborsó és a sütőtök jelentősebb mennyiségű szénhidrátot tartalmaz (8-24 Minél többféle élelmiszerből állítsa össze étrendjét! g/10 dkg), a burgonya 20 g szénhidrátot tartalmaz 10 dkg-on- ként. Köretnek 15-25 dkg mennyiségben készíthető (pl. petrezselymes, főtt, sült burgonya, burgonya püré), de megfelel egytálételként (pl. rakott burgonya, töltött burgonya) is. Gyümölcsöket naponta ajánlatos fogyasztania a cukorbetegnek 20-25 dkg mennyiségben. A gyümölcsök közül a szőlőt magas szőlőcukor-tartalma miatt a szakértők nem javasolják a diétában, minden más gyümölcs beilleszthető az étrendbe. Természetesen a magas szénhidráttartalmú banán és szilva kisebb mennyiségben fogyasztható, mint az alacsonyabb szénhidráttartalmú gyümölcsök (alma, kivi, narancs, ribizli, mandarin, őszi és sárgabarack, dinnye stb.). Az étrend kiegészülhet zsírszegény tej és tejtermékkel, húsfélékkel, az állati eredetű fehérjeszükséglet kielégítésére. A tejtermékek közül a tej, aludttej, kefir, joghurt jelentősebb mennyiségben tartalmaz szénhidrátot (5 g/dl), ezért a szénhidráttartalom beszámításával fogyasztható napi 2-5 dl-nyi mennyiségben. A húsfélék közül a minél alacsonyabb zsírtartalmút ajánlatos választani (csirke- és pulykahús, halak, sovány marha- és sertéshús, gépsonka, baromfi felvágottak). Inkább kerülendők, illetve csak minimális mennyiségben (2- 3 dkg) fogyaszthatok a zsíros szalámi- és kolbászfélék. A szárazhüvelyesek igen jelentős B vitamin-, ásványi anyag és élelmi rost tartalmuk miatt érdemesek arra, hogy hetente-kéthetente szerepeljenek a cukorbeteg étrendjén, természetesen a szénhidráttartalom beszámítása mellett. A további élelmiszerek: tojás, máj, olajos magvak, zsiradékok (margarin, olaj) is fogyaszthatok, de csupán kis mennyiségben. A tojást elsősorban ételkészítéshez célszerű használni, önálló ételként csak ritkán kerüljön terítékre, mert magas koleszterintartalmú élelmiszer. A TRIGLICERID Triglicerid: a vérzsírok egyik fajtája, ún. neutrális zsír, mely 3 molekula zsírsavból és 1 molekula glicerinből áll. Triglicerid a sertészsír, a vaj, a margarin, az olaj, stb., csak mindegyikre másmás zsírsavösszetevő a jellemző. Az emberi vérsavóban 0,5-1,7 mmol/1 között mozog a (fehérjéhez kötött) trigliceridek szintje, amely diabétesz esetén többnyire a vércukorszintekkel párhuzamosan megemelkedik. Ha a vércukor normalizálását követően 2,5 mmol/1 fölött marad a trigliceridek szintje, ún. fibrát típusú gyógyszereket szükséges szedni, mert különben a magas trigli- ceridszintek felgyorsítják az érelmeszesedés folyamatát és megnő a szívkoszorúér-elzáródás, vagy az agyi érkatasztrófa veszélye. Súlyos anyagcsere kisiklásnál, valamint hasnyálmirigy gyuíladásnál 10-80 mmol/l-re nőhet a szérum trigliceridek szintje, amikor is a vérsavó tejhez, tejszínhez hasonlóvá válik. Ezt nevezik szaknyelven lipémiának. A fenofibrátok a világ nyolcvanöt országában segítik a betegek gyógyulását Egyelőre a leghatékonyabb gyógymód TUDÓSÍTÁS Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint járványszerűen emelkedik a második típusú cukor- betegségben szenvedők száma, 2025-ig akár 250 millióan szorulhatnak kezelésre. A szakértők rámutatnak a vér lipidtartalma és a szív ischémiás megbetegedése okozta halálozás közötti összefüggésekre. - Főleg a cukorbetegségben szenvedőknél négyszer magasabb a halálozási arány, mint a hasonló lipidtartalmú népességnél. Nemcsak a magas koleszterinszint, a „rossz” LDL, hanem az alacsony , jó” HDL és a magas trigliceridszint jelent kockázatot a cukorbetegek esetében. A leghatékonyabb gyógymódnak a fenofibrát-tartalA WHO szerint 2025-ig akár 250 millióan szorulhatnak kezelésre. mú orvosságok mutatkoznak, amit a FIELD (Fenofibrate Intervention and Lowering in Diabetes) nemzetközi tanulmány is igazol - hangsúlyozta a közelmúltban Budapesten rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón az ausztráliai Philip Barter kardiológus professzor. Bár a fibráttartalmú orvosságokat a vérzsírzavarok kezelésénél a szakma már harminc éve használja, a kutatók megállapították: amellett, hogy csökkentik a trigliceridszintet, megemelik az ún. jó koleszterinszintet is. - A „rossz” koleszterin-és trigliceridszint, valamint a ,jó” koleszterin alacsony szintje növeli az érelmeszesedés, az infarktus és az agyvérzés előfordulását. A cukorbetegeknél ez a veszély hatványozottan jelentkezik, vagyis mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a vérük összetétele, illetve vérnyomásuk szintje a lehető legkedvezőbb legyen - magyarázta a 10 ezer beteg egészségi állapotáról szóló tanulmány eredményét Jean- Loius Junien, a Fournier gyógyszertársaság ágazati igazgatója. Elmondta, a fenofibrátok a világ 85 országában segítik a betegek gyógyulását. Számos országban a cukorbetegeknek az orvosok azonnal ezt a gyógyszert is adják, hiszen céljuk az ischémiás szívbetegség kialakulásának megelőzése, (erf) Halálos betegség volt TÁJÉKOZTATÓ Statisztikai előrejelzések szerint néhány évtized múlva a népesség csaknem 10%-át fogja érinteni a cukorbetegség. Ennek oka részben öröklődési, részben életmódbeli tényezőkkel áll kapcsolatban. Körülbelül a duplájára tehető a nem diagnosztizált, de már kiszűrhető betegek száma, mint a felismert eseteké. Cukorbetegség alatt a vérnek a normálishoz képest tartósan megemelkedett cukor értékeivel járó állapotot értjük, melynek hátterében több, különböző ok állhat. így tehát messze nem egy egységes betegségről van szó. A vércukor értékek magas volta inkább bizonyos kóros állapotok tünetének tekinthető. Már az ókorból származó írásos emlékekben találkozhatunk a betegség ismérveinek leírásával. Középkori tudósok jöttek rá a betegség cukoranyagcsere-zavarral való kapcsolatára. Ők mutattak ki először cukrot betegek vizeletében. A.diéta elrendelésének szükségessége is ettől az időszaktól datálódik. A múlt században Langerhans írta le a hasnyálmirigy mikroszkópos szerkezetét, illetve az ő nevét viselő úgynevezett „szigeteket“. Az ezekben található sejteknek nagy szerepük van a betegség létrejöttében. Inzulint először 1920-ban vontak ki a hasnyálmirigyből. Ezt követően hamarosan elterjedt gyógyító céllal való alkalmazása. A 70-es évekre teremtődtek meg a nagytisztaságú, úgynevezett MC inzulinok előállításának feltételei. Kb. 1980-tól kezdődött az emberi inzulinok mesterséges előállítása, addig csak állati eredetű készítményeket kaphattak a betegek. Gondoljunk bele! Mindössze egy emberöltővel ezelőtt még gyógyít- hatadan, halálos betegség volt, ma Inzulint először 1920-ban vontak ki a hasnyálmirigyből. az egyik legjobban kezelhető és kordában tartható kór. Cukorbeteg gyermekek milliói érik meg a felnőtt kort, alapítanak családot, és élnek teljes értékű, termékeny életet. A felnőttként megbetegedő emberek életminősége és életkilátása pedig az egészségesekével csaknem azonos mértékűvé válik. A diétával és a kezeléssel kapcsolatos kötöttségek hátránya ebben az összehasonlításban szinte elenyésző. Sokat hallunk a cukorbetegség öröklődő voltáról. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy cukorbeteg szülőnek biztosan beteg lesz az utóda is. Tény, hogy cukorbetegséget halmozottabban mutató család utódai nagyobb valószínűségNem igaz, hogy cukorbeteg szülőnek biztos beteg lesz a gyermeke is. gél betegszenek meg, de ez nem kötelező érvényű. Genetikai vizsgálatokkal több, a cukorbetegséggel kapcsolatba hozható eltérést, illetve variációt írtak le az emberi sejtek magjában található örökítő anyagban. Ezek az eltérések azonban adott esetben rejtve is maradhatnak, és csak bizonyos meghatározott, eddig nem pontosan ismert környezeti tényezők hatására válnak aktívvá, hallatnak magukról a betegség megjelenésével. Nem kizárt, hogy ezek az aktiváló külső tényezők több generáción keresztül sem érvényesülnek, és így egy cukorbetegnek esetleg csak az ükunokája betegszik még ismét. Elképzelhető, hogy az örökítő anyagban kialakult kóros szakaszokat javító, reparáló folyamatok megszüntetik, s a betegség nem öröklődik tovább. Illusztrációs felvétel Mit tudhatunk a koleszterinről? A koleszterin fontos szerepet tölt be az élő szervezetben. A sejtfal felépítésében, epesav-, hormon- és vitaminképzésben és más területeken is nélkülözhetetlen. Emberi és állati szeivezetekben a májban képződik, és az agyban is nagy mennyiségben fordul elő. A növényi szervezetek nem képeznek koleszterint, szitoszteront tartalmaznak, ami a koleszterinhez hasonló anyag. Vérvétel során a vér koleszterinértékének feíső határa normális esetben 5,2 mmol/1. Amikor ez a szint megemelkedik, más zsírok mennyiségének emelkedését is maga után vonhatja. A koleszterin lerakódik az érfalakba, ami elmeszesedésüket okozza. Megnőhet a vérrögök, trombusok kialakulásának veszélye, ugyanis az erek átmérője leszűkül, elvesztik rugalmasságukat. A szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata a vér koleszterinszintjének emelkedésével hatványozottan fokozódik. A HDL koleszterin az ún. védőkoleszterin. Az angol „High Density Lipoprotein” kezdőbetűiből adódik, magyarul nagy fajsúlyú lipop- roteint jelent. A zsírnemű anyagok - mint a koleszterin is - vérben nem oldódnak, hanem fehérjékhez kötve keringenek. Ezek a lipop- roteinek. Az HDL koleszterin 50%-a fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Szerepe abban áll, hogy a már lerakodott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, és így védi az érfalat. Értéke 1,0-2,0 mmol/1 között kedvező, 1,0 mmol/1 alatt kedvezőtlen. Az LDL-koleszterin kis sűrűségű anyag, 45% koleszterint, trigliceridet, foszfolipidet és fehérjét tartalmaz. A koleszterint szállítja és leadja az érfalba. Ennek következtében romlik a sejtek oxigénellátása. Ezért „veszélyeztető koleszterinnek” is nevezik. Határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/1. E határérték fölött ugrásszerűen nő az érelmeszesedés, az erek rugalmassága csökken. Azoknál, akiknél a felső érték 20%-kal magasabb, megduplázódik a szívinfarktus előfordulása.. A trigliceridek (három zsírsavat tartalmazó vegyületek) normál értéke 1,7-2,3 között van. Emelkedésével növekszik a vérben a rögök (trombusok) kialakulásának veszélye. Az emelkedett vérkoleszterin éveken keresztül nem okoz panaszokat; ám amikor a tünetek jelentkeznek, az érelmeszesedés jelentős. Hogy ezt megelőzzük, 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól legalább évente méressük koleszterinszintünket! Az oldalt írta és összeállította: Péterfi Szonya
