Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-21 / 220. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 21. Tudomány hirdetés A nemzetközi és az angolszász mértékegységek keveredése egyre komolyabb fejtörést okoz, különösen a repülésben A tudományos siker elképzelhetetlen jövőbeli hatása Valójában hány méter egy láb? A repülőgépek irányítótornyaiban nem csupán az angol nyelv különböző akcentusai okozhatnak fejtörést, hanem az angolszász és a nemzetközi mértékegységek keveredése is (Képarchívum) Antianyagok gyártása ÖSSZEFOGLALÓ Mostanában mind több szó esik a globalizáció következtében eluralkodó angol- nyelv-használatról, ám jóval kevesebb az angolszász mértékrendszer világméretű terjedéséről, mely a méréseket és számításokat bonyolultabbá teszi, a hibalehetőségeket pedig megsokszorozza. SZŰCS JÓZSEF Az 1789-es francia forradalmat követő első évben megbízta a konvent az akadémiát egy logikus mértékegységrendszer kidolgozásával. A Nemzetközi Mértékegység Egyezményt pedig 1875-ben írta alá 18 ország. Mint ismeretes, az eredeti méter, kilogramm, szekundum rendszer alapjai: a földi Egyenlítő negyvenmilliomod része, egy köb- deciméternyi víz súlya, tömege és egy óra 3600-ad része. A többi mértékegységet ezekből vezették le, és azok tízes nagyságrendű fokozatokkal egyszerűen többszörözhetők vagy kisebbíthetők. Ekkor vezették be a logikus, Celsius-féle hőmérsékleti skálát is: a víz forrpontja 100 Celsius-fok, fagyáspontja a 0. Az egyezmény aláírásakor helyezték el Sévres-ben az alapetalont, egy pontosan 1 méter hosszúságú nemesfém rudat, és az emlékérméjére rávésték: „Minden időben, minden népnek”. Az ünnepségen kijelentették: az egyezmény aláírásával az utolsó szeget is beütötték a sötét középkor koporsófedelébe. Ó, csacska kontinensbeliek! Az akkortájt óriási angol gyarmatbirodalom nem volt az aláírók között, mert megtartotta hihetetlenül sokféle, áttekinthetetlen és olykor kideríthetetlen eredetű mértékegységrendszerét. S vele persze Kanada, Ausztrália, az USA és Ázsia meg Afrika jelentős része is. A ma már Sí vé fejlődött metrikus és az angolszász mértékrendszerek a globalizáció kezdetéig úgy-ahogy megfértek egymással. Ám a második világháborúban óriási erőfölényhez jutott USA, és az egykori angol gyarmatbirodalom önállósuló tagjai már nem tartották elfogadhatónak a méterrendszert, és kezdik azt fokozatosan visszaszorítani. Az első meglepetés az volt, amikor az ötvenes években az amerikaiak átadták a holland Fokkemek F-80- as vadászgépük gyártási jogát és rajzait, ám a Fokker képtelen volt azok méreteit a metrikus rendszerű gyártógépeire adaptálni, mert például a 12,7 269/360?, azaz 12 láb 7 egész 269/360-ad hüvelyk nem adott beállítható milliméterértéket. De ennél sokkal bonyolultabb helyzet alakult ki a légi közlekedésben. Egy felettünk éppen átrepülő utasszállító a magasságát repülési szintekben, flight-levelekben közli. FL 310 például 310x100 lábat (1 láb=30,5 centiméter) jelent, azaz 9450 métert. A sebessége 400 knot, azaz 400 tengeri mérföld (1852 m) óránként, tehát 741 kilométer/óra. Üzemanyagigényét megadhatja literben, gallonban (az USA-gallon 3,79, az angol 4,55 liter.) Szívesen közöl kilogrammot, mert a többi terhelést is abban adják, és így könnyen összegezheti az összterhelést. Árra, hogy mennyi a vésztartaléka, sokszor egyszerűsítve válaszol: 35 percre elegendő. De a kerozin literje csak 0,82 kg, viszont az üzemanyagárak folyadékegységekre vonatkoznak. Ezeken kívül még legalább 30 olyan mértékegység van, amelyek ide-oda számítgatása lassú és tévesztésveszélyes. Ráadásul a gépeken lévő műszerek is különféle egységeket mutathatnak. A szeleket csomóban (knotban) adják, az útba eső hegyek magasságát a tengerszinttől számított lábban vagy méterben adják meg - a kéményekét, tévétomyokét viszont a talajtól számítva. 1983. július 23-án a Montrealból Edmontonba tartó kanadai Boe- ing-767-es mindkét hajtóműve az út fele táján, 12500 méter magasságban leállt. A gépen ugyanis elromlott az üzemanyag-mennyiséget mutató berendezés. Többszörös műszaki hibatorlódás és szinte tragikomikus emberi félreértések következtében mégis útjára engedték, mondván: inkább alaposan feltöltik. Az ottani rendszer szerint 22300 kilogramm (27200 liter) kerozint kellett volna a tartályokba tölteni. Ám a művelet során tévedésből nem a liter-kilogramm, hanem a liter-font átszámítási kulcsot táplálták a töltőrendszerbe, így a gép tartályaiba még a szükséges mennyiség felét sem juttatták be, lévén egy angol font 0,45 kg. A kétbalkezes előzménysorozatot azonban a sors egy hasonlóan hiheteden szerencsesorozattal enyhítette, s a gép végül a Gimli nevű városka melletti használaton kívüli tartalék reptéren leszállhatott. Sokan remélték, hogy ez az eset talán ráébreszti az angolszász világot a méterrendszerre való átváltás előnyeire. Angliában közben be is vezették a száz váltópénzre osztott fontot, egyre inkább használják a kilogrammot és a litert, valamint a Celsius-fokokat. A lényeget illetően viszont éppen a ginűi-i eset idején indult meg a méréstechnikai globalizáció, azaz az angolszász rendszer erőteljes behatolása a volt keleti blokk méterrendszert használó területeire. Az angolszász és a nemzetközi mértékegység keveredése már a világűrben is gubancot okozott: tavaly az egyik amerikai Mars-szonda sima landolás helyett azért csapódott bolygótestvérünknek, mert a műhold irányítói az Sí-rendszerben, a berendezés gyártói pedig angolszász egységekben számoltak... A genfi egyesített európai részecskefizikai laboratóriumban, a CERN- ben nagyüzemi módon ötvenezer antiatomot állítottak elő. Az eddig hihetetíennek tartott tudományos siker ma még elképzelhetetlen jövőbeli eredményeket sejtet. A genfi nemzetközi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN munkatársai megoldották az antihidrogén „nagyüzemi” előállítását. Az ősrobbanás után egyenlő mennyiségben keletkezett ugyan anyag és anti- anyag, de az egyensúly megszűnt, az antianyag átalakult, eltűnt. Ezt a folyamatot máig sem érijük, ezért is különösen izgalmas az antianyag alapos tanulmányozása. A legfinomabb részletekig össze kell hasonlítani az anyag és az antianyag valamennyi tulajdonságát, az elektromágneses és gravitációs térben való viselkedését, hogy magyarázatot kapjunk a mai fizika egyik alapkérdésére, a világegyetem hajnalán történtekre. Tanulmányozásához azonban elő kell állítani. Az anyag és az antianyag részecskéi úgy különböznek egymástól, ahogy a pozitív különbözik a negatívtól. EgyforA japán genetikus Toshihiro Kitárnom módosított legyei a környezet hőmérsékletétől függően udvarolnak nőstény vagy hím fajtársaiknak. Kitamoto a legyek genetikáját kutatva bukkant arra a génre, amely a szexuális viselkedési mintákat szabályozza a rovar idegrendszerében. A gén a hőmérséklettől függően megváltoztatta a feromonok érzékelését: 30 Celsius fok alatt a legyek heteroszexuális viselkedést tanúsímák, de egyetlen alapvető tulajdonságukban különböznek egymástól. Emiatt nem létezhetnek tartósan egymás közelében: egy részecske az antirészecske párjával találkozva részecskeként megsemmisül. A laboratóriumok részecskegyorsítóiban már régóta állítanak elő antiproto- nokat és pozitronokat, az elektronok antirészecskéit. A következő lépésként sikerült antiatomot is összerakni. A nagy laboratóriumokban, a genfi CERN-ben, az amerikai Fermi- labban korábban naponta mindössze néhány antihidrogén-atomot tudtak létrehozni. A CERN-ben most ugrást hajtottak végre, nem naponta, hanem másodpercenként tudnak néhány antiatomot előállítani. Az előállítás felgyorsítását az tette lehetővé, hogy sikerült mindkét antirészecske lelassítását megoldani. Az antiproton a fénysebességet megközelítő sebességgel száguld, ezt a sebességet sikerült a fénysebesség milliomod részére lecsökkenteni. Ez a rendkívül lassú anti- proton találkozik a szintén lelassított pozitronnal, kettejükből jön létre az antihidrogén-atom. Kellő mennyiségű antianyag birtokában kezdődhetnek a vizsgálatok. (NSZ) tottak, de amint feljebb kúszott a higany, a hímek egymás iránt kezdtek érdeklődni. „Ennek semmi köze az emberi szexuális viselkedéshez. A legyek máshogy működnek. Marhaság ez alapján bármilyen analógiát felállítani” - vélekedett Ruth Hubbard, a Felelősségteljes Genetikáért Tanács szakértője. Dean Hamer, az amerikai népegészségügyi intézet kutatója szerint a legyek arra inspi- rálhalják kollégáit, hogy az emberi szexuális viselkedés genetikai indítékait vizsgálják. (Index) Hő hatására megváltoztatják szexuális érdeklődésüket Melegre melegedő légy ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prima variant, fedezze fel budúcnost’ je jasná, budúcnost’ je Orange orange™ UP 621
