Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-16 / 215. szám, hétfő
6 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 16. MOZI POZSONY HVIEZDA: Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 16.30 A belső bolygó - K-Pax (amerikai) 18.15, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Mulholland Drive - A sötétség útja (amerikai-francia) 20.15 OBZOR: Korcs szerelmek (mexikói) 17.15, 20 MLADOSÍ: A kirándulás (cseh) 14, 18.15; 11.09.01 (amerikai-francia) 16, 20.15 MÚZEUM: Berlin felett az ég (német) 18.30 ISTROPOLIS: Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 15.30,18, 20.30 Bízd a hackerre! (amerikai) 16.15, 18.15, 20.15 Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 15.30, 17.15 A madarak világa (francia) 17.30,20 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 19, 21 AUPARK - PALACE: Egy fiúról (amerikai-angol) 20.15, 22.25 Amélie csodálatos élete (francia-német) 21.50 Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 14, 16.10, 18.20, 20.30, 22.40 Rossz társaság (amerikai) 21.30 Baraka (amerikai) 15.55,17.05,21.45 Bízd a hackerre! (amerikai) 19.10, 21.20 Édes kis semmiség (amerikai) 15.50,17.50, 19.50 Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 14, 16, 18, 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) 15.30,17.30 Stuart Little, kisegér 2 (amerikai) 15.45 A rettegés arénája (amerikai) 19.30,22 Pókember (amerikai) 14.05,16.30 A madarak világa (francia) 14.10, 16.10, 18.10 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 15.30, 17.30, 19.30 A belső bolygó - K-Pax (amerikai) 19.15 Valami Amerikai (magyar) 14.15, 16.35, 22.10 Katonák voltunk (amerikai) 18.55, 21.45 2020: A tűz birodalma (amerikai) 15.15, 17.30, 19.45, 22 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 14.40,17.10,19.40, 22.05 A kirándulás (cseh) 17.45,19.55,22.10 PÓLUS - STER CENTURY: 11.09.01 (amerikai-francia) 19.15, 21.45 Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 14.20, 16.30,18.40, 20.50 Bízd a hackerre! (amerikai) 17.30,22.20 Édes kis semmiség (amerikai) 14.10,16,10,18.10,20.10, 22.10 Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 14,15.10,15.50,17.40 A rettegés arénája (amerikai) 17, 19.35, 22.05 A madarak világa (francia) 15.15, 17.15 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 15.05 Valami Amerika (magyar) 15, 19.50 2020: A tűz birodalma (amerikai) 14.30,16.25,18.30,20.30,22.30 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 17.05,19.25,21.55 A kirándulás (cseh) 19.30, 21.40 KASSA TATRA: A kirándulás (cseh) 16, 18, 20 CAPITOL: Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Intimitás (francia- angol) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: A hűtlen (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: Üldözési mánia (amerikai) 19.30 GYŐR PLAZA: Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 18.30, 20.30 Bizsergés (angol-német) 15.45,18,20.15 Abuliszervíz (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Felpörgetve (ausztrál-kanadai- amerikai) 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 15.45 A kaptár (amerikai- német-angol) 15.30, 20 Különvélemény (amerikai) 14.15,17, 19.45 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 13.15, 17.45 Most már elég! (amerikai) 17.45, 20 On-lány (angol-amerikai) 14.30, 16.30, 18.30,20.30 Rossz társaság (amerikai) 18.30,20.30 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 13.30, 15.30, 17.30 Stuart Little, kisegér 2 (amerikai) 14,15.30,17 Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából Kiállítás és szimpózium ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, valamint a Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma rendezésében Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából szeptember 18-án 14 órától szimpóziumot tartanak a Magyar Intézet székházában. Hermann Róbert, a budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója Kossuth és a hadsereg címmel tart előadást, Dusán Skvarna, a pozsonyi Komensky Egyetem tanára pedig Kossuth Lajos képét vázolja fel az 1840-es és 1860-as évek közötti szlovák kultúrában. Fónagy Zoltán, a Magyar Tudományos Ákadémia munkatársa Kossuth Lajost, a pénzügyminisztert, Pajkossy Gábor, az ÉLTE docense Kossuth Lajost, a reform- politikust mutatja be. A Szlovák Tudományos Akadémia két munkatársa, Milan Podrimavsky Kossuth a szlovák publicisztikában és történetírásban a 20. század elején, Peter Macho pedig Kossuth Lajos 1918 utáni szlovák reflexiója címmel tart előadást. A szimpóziumot követően 18 órakor ugyancsak a Magyar Intézet székházában Kos- suth-emlékkiállítás nyílik, amelyet Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nyit meg. (tébé) Szeptember 22-ig még megtekinthető a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy- palotabeli kiállítótermeiben Karol Kállay fotókiállítása, a Franz Kafka és Prága. A neves fotográfus objektívjével azokat a helyeket járja végig a cseh fővárosban, amelyek Kafka leírásaiban-is szerepelnek. (Képarchívum) Maurice Béjart: „Én akkor is dolgozom, ha nem vagyok színpadon. Fejben koreografálok. Vagy írok.1' A legendás mágus és a tűz fiai (Kieb Atilla felvétele) „Siessünk a nevetéssel, nehogy sírni kezdjünk” - idézte Beaumarchais-t a modern balett egykori nagy forradalmára, de a még ma is páratlan mágus, Maurice Béjart, amikor társulata budapesti vendégszereplésekor a darabjaiban rejlő iróniáról beszélt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ragyogó ünnep volt ez a három este. Béjart, a legendás koreográfus új csapatával, a Béjart Ballet Lausanne-nal öt alkotását hozta el Budapestre. Előbb a színpad, pár pillanattal később már a nézőtér is „lángra lobbant”. Béjart valósággal tüzet lehelt a közönségbe. Táncosai amúgy is a tűz fiai. Égve, lobogva, izzó testtel adják tovább szenvedélyüket. Nincs teljesebb szépség annál, amit ők kínálnak. Táncuk, legapróbb mozdulatuk maga a tökély, a test legégetőbb gyönyöre. Művészet, esztétika és metafizika csodálatos egysége. Egyszerűen. Érthetően. Örökérvényűen. Tangó című koreográfiájában, rögtön az est első perceiben, a hetvennégy éves Maurice Béjart is színpadra lépett. Természetesen talpig feketében. Egyhelyben állt, szinte mozdulatlanul. Beszélt. Táncosai is megszólaltak. Pár szó a tánc hatalmáról, és már fel is csendült a La Comparsita. Koreográfusok jönnek, koreográfusok mennek, táncstílusok váltakoznak, van régi, régebbi, elavult és mai. Más szóval kortárs. Amit Béjart kínál, az modern volt Az arc, a test szépsége. Egy táncosnak a megjelenésével is hatnia kell. harminc-negyven évvel ezelőtt, modern ma is, és modern lesz holnap, holnapután is. Modern, mert megragadó, átlátható és érzelmeket kavaró. Hat az észre, hat a szívre, hat a testre. Béjart azonban nemcsak a színpadon hat mágikus erejével, szinte tapintható kisugárzásával. Beszélgetés közben ugyanúgy elbűvöli az embert, mint táncba oltott bölcsességével, élettapasztalatával s ördögiességével. Mert bármilyen furcsán hangzik is, szellemében, eleganciájában, érzékiségében van valami ördögi. De frivolan és izgatóan ördögi. Meglepően fiatal a társulata. Csupa huszonéves arc. Vannak meg fiatalabbak is. Tizenévesek. Ők az iskolám növendékei. Az Écola Mudra diákjai, amelyet harminc évvel ezelőtt alapítottam Brüsszelben. Engem az inspirál, hogy adhatok valamit a tanítványaimnak, ők pedig el is várják, hogy kapjanak tőlem valamit. Vannak egyébként magyar növendékeim is. Ügyes, tehetséges fiúk. Az iskolából minden évben bekerül valaki a társu„Nálam mindig a táncos öröme a cél latba. Most nincs itt az egész csapat. Összesen negyvenötén vannak. A „mindenen túl” mit kell tudnia annak a táncosnak, aki felvételét kéri a társulatba? Én szeretem, ha a szakmai tudás lelki és fizikai szépséggel párosul. Igen, nálam a külső is fontos szerepet játszik. Az arc, a test szépsége. Egy táncosnak a megjelenésével is hatnia kell. Sokéves tapasztalat mondatja velem: a néző szereti a szép felépítésű, szép izomzatú táncosokat. Az esztétikum mindig megteszi a kellő hatást. A Boleróbán, amelyet 1961-ben mutattunk be Brüsszelben, harminchét félmeztelen táncos szerepel. Egy az asztalon, harminchat körülötte, a székeken. Ha csak egyvalaki vézna lenne, vagy az arcával döbbenetét keltene, a nézőt már az is zavarná. Nekem ide harminchét szép testű táncos kellett, azért is mutatom félmeztelenül őket. Kivéve a Lányt, Elisabet Rost, aki most Octavio Stanleyvel felváltva táncolja a Dallamot. De a fiúk, a Ritmus, vagy ha úgy tetszik, a Vágy megtestesítői csak testszínű nadrágot viselnek. A tudás persze mindenkinél máskor mutatkozik meg. Van, aki már húszévesen mindent tud, és tökéletes táncos, van viszont, aki még harmincöt évesen sem képes sok mindenre. Ugyanakkor láttam már ötvenéves művészeket is gyönyörűen táncolni. Bartók Béla művét, A csodálatos mandarint 1992-ben mutatták be Lausanne-ban, majd 1993-ban Berlinben is színpadra állította. Jövőre Párizsban viszi színre. Miért? Nagyon fontosnak tartom, és szeretem ezt a művet. Lausanne-ban fekete selyemfüggöny előtt táncoltak a szereplők, Berlinben a húszas-harmincas évek filmstúdióját idézték a díszletek. A harmincas évek Kelet-Európájának alvilági miliője engem ugyanis Fritz Lang mozijára emlékeztet, aki a német expresszionista film egyik nagy mestere volt. A mozi pedig már gyerekként meghódított. Két balettóra között mindig a filmvászon előtt, abban a vará- zsos félhomályban ábrándoztam a jövőről. A Lány szerepét egyébként nőnek öltözött férfi, az Ifjút viszont balerina alakította. Közös táncuk sajátos feszültséget teremtett a színpadon. Miért kellett ez a szereposztási „dupla csavar”? Azért, mert a Lány az érzéki kétértelműség megtestesítője, az Ifjút táncoló, fiús kinézetű balerinával pedig csak azt akartam érzékeltetni, milyen finom az átmenet a két nem között. Alban Berget miért hozta össze Elton Johnnal? Miután elkészítettem az Alban Berg-kompozíciót, megkérdeztem a táncosaimtól, hogy mi lenne, ha újragondolnánk a darabot. Ugyanaz a koreográfia, ugyanazok a mozdulatok, csak a zene lenne más. Berg helyett Elton John. Azonnal rábólintottak az ötletre. A gondolatot tehát a véletlen szülte. A zenei inspirációról beszélgettem a növendékeimmel, a tánc és a muzsika kapcsolatát vizsgálgattuk. Megmutattam nekik egy koreográfiát úgy, hogy közben levettem a hangot, így csak a táncot látták. Aztán más zenét tettem a képek alá, és különös dologra figyeltünk fel. A darab így is működött. Ennek a kísérletezgetésnek az eredménye az Elton Berg, amelyben az Ä1- tenberg Lieder op.4 mesterien ötvöződik Elton John Nikitájával. Berg és Bartók mellett Schön- berghez, Berliozhoz és Stra- vinskyhoz is szoros kapcsolat fűzi. Stravinsky az első volt, aki olyan balettzenét alkotott, hogy az a koncerttermekben is bevált. Balettzenét akkoriban nem játszottak hangversenyeken, az csak a tánc kifejezésére szolgált. A Tavaszi áldozat, amelyet először Én szeretem, ha a szakmai tudás lelki és fizikai szépséggel párosul. 1959-ben állítottam színpadra Párizsban, a koncerttermekben is biztos siker. Stravinsky hatalmas jelentőségű zeneszerző, aki nagy hatással volt a balett világára. Ä huszadik század minden nagy zeneszerzője, Berlioz, Boulez, Stockhausen és a többiek is dolgoztak aztán balettdarabokon. Piros trikó, fekete nadrág... mintha csak a Boleróhoz öltözött volna. És ez a hév, amellyel beszél. Ez a szenvedély! Ehhez nem feltétlenül kell táncosnak vagy koreográfusnak lenni. Ez alkati adottság. Apai örökség. A génekből ered. Nagyon sok Hasonlóság van köztem és apám között. Fiatal lélekkel halt meg autóbaleset következtében. Életem: a Tánc című könyve 265. oldalán azt írja: „Azt szeretném, hogy Maurice Béjart úr legyen az apám. Fogadjon örökbe. A saját fiam akarok lenni.” Nevetnem kell. Ez már régi könyv. 1979-ben írtam. Azóta már több könyvem megjelent, s mert az évek során én is változtam, minden könyvemben találok némi ellentmondást. Egy biztos: nálam mindig a táncos öröme a cél. Nagyon nagy szerencsének tartom, hogy fiatalokkal dolgozhatok. Ez az elixir? Ez ad energiát. Ez visz tovább. A Gábor Dénes Főiskola tanévnyitója Diószegen, hetvenöt elsőéves hallgatóval, akiknek nem kellett felvételit tenniükIsmét nyílt műszaki informatika szak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Diószeg. „A 21. század az informatika százada, az Európai Unióban, ahová mi is szeretnénk tartozni, ezzel a szakkal lehet majd érvényesülni, úgyhogy Önök, akik erre a főiskolára jelentkeztek, beletaláltak” - mondta Beré- nyi József. A kormányhivatal régiófejlesztési osztályának igazgatója ezt szombaton délelőtt Diószegen, a budapesti Gábor Dénes Főiskola itteni konzultációs központjában tartott tanévnyitó ünnepségén tartott beszédében mondta. Fazekas Zoltánná, a Gábor Dénes Főiskola budapesti vezetőségének tagja és Nyári László, a főiskola szolnoki konzultációs központjának vezetője is üdvözölte a Diószegen első évfolyamba íratkozókat. A kultúrházban tartott ünnepélyes tanévnyitót követően a helyi Kufner-kastély- ban, a főiskolának is helyet adó Szakszervezeti Továbbképző Intézet egyik előadótermében Nyári László és Takács Attila, a diószegi konzultációs központ igazgatója vezetésével tartott beiratkozás során 75 elsős vált a budapesti Gábor Dénes Főiskola hallgatójává. A diákok műszaki informatika szakot tanulnak majd tá- vúton, úgy hogy a hétvégeken tartott konzultációkon Diószegen vehetnek részt, ugyanakkor a budapesti főiskola hallgatóinak számítanak, és magyarországi diplomával végeznek majd. Ezt Szlo* vákiában baccalaureatusi fokozatnak ismerik majd el, és szlovákiai egyetemen is folytathatják képzésüket. A diószegi konzultációs központba jelentkezőknek nem kellett felvételi vizsgát tenniük, elég volt befizetni a 19 ezer koronás tandíjat egy szemeszterre. Ebben azonban mintegy tízezer korona értékű tanszercsomag van, amely a szemeszter teljes tananyagát tartalmazza, ezenkívül a konzultációs központban videokazetták is segítik a diákok önálló vagy csoportos felkészülését. A Gábor Dénes Főiskola ún. nyitott tanítási rend szerint működik, ami azt jelenti, hogy a hallgatóknak nem kell meghatározott vizsgaidőszakban letenniük az összes vizsgát, hanem az egész évben vizsgázhatnak. A budapesti Gábor Dénes Főiskola tízéves múltra tekint vissza, jelenleg 50 konzultációs központja van, ebből kettő Szlovákiában: Kassán és Diószegen. Ez utóbbiban szombaton harmadik éven nyitottak első évfolyamot, a három évfolyamban összesen 202 hallgató tanul, (gaál)
