Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)
2002-09-12 / 212. szám, csütörtök
Építünk ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 12. A helyiség hőmérséklet-eloszlása során nyújtotta előnyök miatt szívesen alkalmazzák Az alacsonyabb hőmérsékletű helyiségekben tartózkodók frissebbnek érzik magukat Terjed a padlófűtés alkalmazása A falfűtés pótolhatatlan előnyei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ adlófűtést a hidegburkolatú helyiségek komfortfokozatának emelése érdekében, a helyiség optimális hőmérséklet-eloszlása nyújtotta előnyök miatt sokan, szívesen alkalmaznak. A rendszerek felépítését, szerkezeti anyagait tekintve eltérőek, de beépítésük, szerelési elvük valamennyi rendszernél ugyanaz. Működési elve rendkívül egyszer. A fűtéshez használt maximum 50-55 °C hőmérsékletű meleg vizet egy szivattyú szállítja a hőtermelőtől (fűtőkészülék, hőcserélő) a fűtendő helyiség(ek) közelében elhelyezett elosztó csomópontig. Az osztó csonkjairól a fűtővíz a padlószerkezetbe (estrich) betonozott csöveken keresztül áramlik, áramlás közben átadja hőjének nagy részét a padlószerkezetnek, majd a lehűlt víz a gyűjtőn keresztül kerül vissza a hőtermelőhöz. Az egész padlófelületet fűtőfelületnek használva kapjuk az egyenletes hőfokeloszlást a helyiségben. A padlófelületnek különleges szerepe van, mivel ezzel a felülettel közvetlenül érintkezésben vagyunk. Padlófűtéssel fűtött helyiségek tervezésekor és kivitelezésekor kötelezően be kell tartani az ide vonatkozó egészség- ügyi határértékeket. A padló felületi hőmérséklete a helyiség rendeltetésétől függ. Néhány példa a hőmérséklet-határokra: olyan munkahelyek, ahol főként állnak a dolgozók, 27 °C, lakó- és irodahelyiségek esetén 29 °C, közlekedőfolyosók, előszobák 30 °C, fürdőszobák és uszodák 33 °C a padló felületi hőmérséklete. A padlófűtések helyes működése szempontjából nagy jelentősége van a padlószerkezet felépítésének. Padlófűtésnél a fűtőcsöveket az aljzatbetonba ágyazzuk be (nedves rendszer), vagy közvetlenül a teherelosztó lemez alatt, a szigetelőréteg mélyedéseiben helyezzük el (száraz rendszer). A csöveket beépítés előtt meg kell vizsgálni, és csak sérülésmentes csövet szabad felhasználni. Fektetés előtt a csöveket ki kell mosni és le kell dugózni. A padlófűtések felszerelését és a csövek lefektetését rendkívül nagy pontossággal kell elvégezni, hiszen a betonréteg felhordása után már nem lehet korrigálni, javítani. Szakszerűtlen csőfektetésből eredő károk később már nagyon sokba kerülnek. Sok gondot okoz az is, ha a nyomáspróba elvégzése után az épület, ahol a rendszert kiépítettük, fűtetlen marad, ezért ha nem vagyunk teljesen biztosak benne, hogy a fűtés beindítása még a hideg beállta előtt megtörténik, akkor körönként a vizet kompresszorral fújassuk ki, vagy a rendszer szállítója által engedélyezett fagyállószert adagoljuk a vízhez. Az aljzatbeton feladata a terhelések elosztása, ez már nem épület- gépészeti munka, de azért figyelnünk kell rá, mert a munkánkat könnyen tönkre teheti. Nagyon fontos, hogy a bebetonozás előtt feltöltve hagyjuk ott a rendszert, mert talán így jobban ellenáll a komolyabb igénybevételnek, pl. a „talicskának”. A bebetonozás csak ennek megfelelő betonnal történhet (4 mm szemcsenagyságú, hígfolyós betonnal). A bebetonozáshoz ún. esztrich-réteget használunk, mely teherviselő, kis szemcsenagyságú, homogén, pórusmentes, jó szilárdságú beton- burkolat. Jó hővezető, 12-24 óra múlva lépésálló, hőálló és repedésmentes. A cement-esztrich felület ne legyen nagyobb, mint 30 négyzet- méter. Az efölötti területek esetén mozgási hézagok, fugák szükségesek, melyeket tartósan rugalmas anyagokkal zárnak le (pl. szigetelések). Az esztrich- mezők nagyságának korlátozásával és a mozgási hézagok megfelelő elrendezésével elkerülhető az ellenőrizetlen repedések keletValódi komfortot csak a fűtési módok vegyítése nyújthat. kezése. A maximális oldalhossz 6-8 méter lehet.A betontakarás a cső felső síkja felett minimum 50 mm kell, hogy legyen. A megszilárdult betonra “jöhet” a burkolat, mely lehet meleg- és hideg- burkolat. A padlófűtéshez legalkalmasabb burkolat a kő-, márvány- vagy kerámiapadló. A hidegburkolásnál megszokott burkolási eljárások megkötések nélkül alkalmazhatók, de célszerű ún. flex ragasztót használni. A melegburkolatok közül a műanyag, habalátét nélküli PVC padlók használhatók burkolásra, melyeknél ajánlott a ragasztott kivitel. A szőnyegpadlót mindig le kell ragasztani, hogy jobb hőátadást érjünk el. A szőnyeg vastagsága nem haladhatja meg a 10 mm-t. A padlószőnyeg címkéjén szerepelnie kell a „padlófűtéshez alkalmazható” feliratnak. Faburkolatok közül az erre külön ajánlással rendelkezők használhatók padlófűtéshez, de számítani kell hézagok keletkezésére. Nagyon fontos a fa és az esztrich nedvességtartalmának szabványban előírt értéken tartása. Célszerű itt is a ragasztással történő lerakás. A fűtőcsövek sűrűségét befolyásolja a burkolat kivitele, így ezt már előzőleg ismerni kell. Elterjedőben van a száraz fektetési rendszer is, melynek előnye a kis felületsúly, vékony réteg, gyors hőátadás és egyszerű kivitelezés. Száraz rendszer esetén a fűtőcsöveket a hőszigetelő anyag felületén kialakított mélyedésekbe süllyesztik le, azaz az esztrichréteg alá kerül beépítésre, így vele a cső közvetlenül nem érintkezik. Figyelni kell arra, hogy a padló felé tökéletes legyen a hőleadás. Romlását hőelvezető lemezekkel vagy lemezborítással kompenzálják, ill. teszik egyenletessé. Erre a célra a legmegfelelőbb az alumíniumlemez, mert igen jó a hőelvezető képessége és egyenletesen osztja el a hőt a padló teljes felületén. Természetesen ezek a lemezek a hőszigetelő rétegre kerülnek, itt is szükséges a szegélyszigetelés. A fűtőcsövek fektetésekor fontos az aljzathoz történő rögzítés, mert a cső elmozdulása zajjal járhat, de a súrlódás is kárt okozhat. A rendszer felépítésétől függően a lefektetett csövekre kerül a lemezfedés és a PE fólia, majd az esztrichréteg és a burkolat. Igazán jó komfortot a radiátoros és a padlófűtéses mód együttes alkalmazása ad. Optimális megoldás: padlófűtés kőtemperálásra, radiátor helyiségfűtésre. Célszerű a hőigényt megfelezni, s ahhoz beépíteni a radiátort, ill. a padlófűtést. A vegyes fűtés megadja a kellemes közérzetet és a szabályozásra is gyorsan reagáló lesz. Természetesen ez a megoldás drágább az egyik, ill. a másik fűtési rendszer megoldásánál. A padlófűtések a családi, házas, csarnok- és teremfűtések, valamint uszodaterek fűtésénél egyaránt a nagyon gyakran alkalmazott fűtési módok közé tartozik. A padlófűtési rendszer nem egy „alap” megoldás, ezért az épületgépészeti tervezésre fokozott figyelmet kell fordítani, hisz az esetleges hibát roncsolásos javítással és helyreállítással lehet csak orvosolni, (fgv, mi) Aki szakmai véleményre vágyik, az a Fűtés- és Hőtechnikai Céhhez is fordulhat Jó szerelőt ma is nehéz találni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Elromlott a kazánunk? Elrepedt a radiátor? A fűtéstechnikai felszerelések meghibásodása esetén nem egyszer nagyon gyors beavatkozásra van szükség, hiszen egy elrepedt radiátor a panelházban hatalmas károkat tud okozni a szomszédoknak. Kihez forduljunk azonban hasonló probléma esetén? Az Arany oldalakban ugyan rengeteg szerelőnek a telefonszáma szerepel, a legnagyobb hirdetési felületet birtokló szakember azonban nem mindig a legjobb. Ilyen esetben így az egyik legjobb megoldás, ha az ismerőseink tanácsát kérjük ki, akiknek már van bizonyos tapasztalatuk a szerelőkkel. Ha panelházban lakunk, a gondnokhoz is fordulhatunk, akinek megvannak a kitippelt szerelői, sőt az esetleges költségekről is felvilágosítást adhat. Ha megbízható és garanciával dolgozó szakemberre vágyunk, akkor felkereshetjük a nagyobb cégeket is, ezek azonban többnyire jóval nagyobb árat kérnek, mint a kisvállalkozók. Aki valóban szakmai véleményre vágyik, annak nem marad más hátra, mint hogy a Fűtés- és Hőtechnikai Céhhez forduljon. A központjuk Zólyomban van, és beállítottságuknál fogva jó áttekintésük van az egyes régiók szakembereiről, (mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az emberek számára régebben természetes volt olyan fűtőtestek - kemence, kandalló, cserépkályha - alkalmazása, amelyek többnyire sugárzással adják le a szükséges hőt. A kényelmesebb radiátoros központi fűtés elterjedése ugyan háttérbe szorította ezeket, de az utóbbi időben ismét előtérbe kerültek. A jobb hőszigetelés által lényegesen csökkenő fűtési hőigény pótlása többnyire megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett, alacsony hőmérsékletű falfűtési rendszerrel. A falfűtésnek több előnye is van. A 36-40 °C felületi hőmérsékletű, fűtött felületeknek a helyiségben tartózkodó személyekre gyakorolt, sugárzó hatása miatt a hagyományos fűtéshez képest - azonos hőérzet kialakulásához - a helyiség levegőjének hőmérséklete 2-3 °C- kal alacsonyabb lehet. Az alacsonyabb levegő-hőmérsékletű helyiségekben tartózkodó emberek frissebbnek érzik magukat, növekszik az agy teljesítőképessége. Ez a szempont igen lényeges az iskolákban, munkahelyeken, de a lakásokban is. A nagy felületű, alacsony hőmérsékletű fűtőfelület lényegesen egyenletesebb, helyiségen belüli hőérzet-eloszlás érhető el. A jobb hőérzet által elérhető levegőhő- mérséklet-csökkenés, valamint az egyenletesebb függőleges irányú hőmérséklet-eloszlás miatt a külső tér felé jelentkező többlet hőleadás ellenére energiatakarékos üzemeltetést biztosít. Nincs olyan alacsony felületi hőmérséklet korlátozás a hőérzeti problémák miatt, mint a padlófűtés esetén, ezáltal a helyiség felé a fajlagos hőleadás lényegesen magasabb, akár 200-240 W/m2 is leMinden évszakban energiatakarékos üzemeltetést biztosít. hét. Ez azért lehetséges, mert “nem a falon járunk”, így a melegebb falfelület nem okoz egészségi problémát. Ugyanakkor esztétikus is, mert nem foglal el külön helyet a helyiségből. A tagolt felületű radiátorokon megtapadó porszeny- nyeződés elmaradásával csökken a takarítási igény. Az egyenletesen alacsony hőmérsékletű fűtőfelületeken nincsenek porcsíkok. A konvektiv hőátadás csökkenése következtében az allergiás megbetegedéseket előidéző porterhelés nagymértékben csökken. A korszerű, környezetbarát energiaforrások felhasználásához jól illeszthető, mivel alacsony fűtővíz- hőmérséklettel is üzemeltethető. A nyári kánikulai napokon 32-35 °C-os külső hőmérséklet esetén a belső helyiségekben 28-29 °C alakul ki, amely napközben is, de éjszaka különösen kellemetlen a bent tartózkodó emberek számára. A tetőtéri helyiségekben - amelyek többnyire hálószobák -, még nagyobb a probléma, hiszen a tető felülete a tűző nap hatására felforrósodik, és az általában jó hőszigetelő képességű, de kis tömegű tetőszerkezet belső felülete nagyobb mértékben melegszik fel. A nyári hőterhelés ellen már az épület tervezése, majd kivitelezése során hatékonyan kell védekezni, elsősorban a természetes és mesterséges árnyékolószerkezetek alkalmazásával. Sokan megelégszenek a belső sötétítő vagy szalagfüggöny- nyel, de fontos megjegyezni, hogy csak a külső árnyékolószerkezetek alkalmasak a helyiségbe jutó hőenergia nagymértékű csökkentésére. A hagyományos hűtőberendezések a helyiség hőmérsékletét a levegő mozgatásával csökkentik le. Ezt a megoldást azonban sok ember nem tudja elviselni és a huzat hatás megfáznak, valamint ezek zajhatása is zavaró. A középületeken kívül a lakóházakat építők között is egyre nagyobb az igény a nyári, kellemes hőérzetet biztosító hűtőrendszerek iránt, (fgv, mi) Egy köbméter gáz elégetésénél 30 köbméter levegő-utánpótlásról kell gondoskodni Az elmaradhatatlan kémény ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kémény a fűtési rendszer igen fontos része. Mire kell odafigyelni a hagyományos kéményeknél? Lehetőleg minél jobb legyen a hőszigetelése, ezáltal csökken a hőveszteség és növekszik az égéstermék-elvezetés biztonsága. Ennek a biztonságtechnikai szempontból is igen fontos tartozéknak a „mellékhatása” a lakás további szellőztetése, és nem csak akkor, amikor a készülék működik. Ennek a végeredménye az, hogy műiden köbméter gáz elégetésénél 20-30 köbméter levegő-utánpótlásról kell gondoskodni. Kedvezőbb a helyzet akkor, ha a gázkészülék külön helyiségben, a kazánházban van elhelyezve, így annak légutánpótlása lakástól függetlenül történhet. Tovább bonyolítja a problémát az egyre jobban terjedő konyhai szagelszívók üzemeltetése. Sajnos a szagelszívó utólagos, a gázkészülék üzembe helyezése utáni beépítése nem, vagy csak igen nehezen ellenőrizhető, így az a fogyasztó, aki - a lakásban felszerelt - gázkészülék mellett külső térbe vezetett szagelszívót szerel fel, potenciálisan maga és családtagjai életét veszélyezteti. Nem veszi ugyanis figyelembe azt az alapkövetelményt, hogy a gázkészülék elhelyezési helyiségének szellőztetése csak behívásos (túlnyomásos) lehet, szigorúan tilos az elszívásos szellőzés kialakítása. Több nyugat-európai országban emiatt erősen szigorítják, tiltják az atmoszferikus gázkészülék lakótérbe való beépítését, kizárólag védelmi szempontból, és nem energiatakarékossági szempontra figyelve. Mi a megoldás? A zárt égésterű gázkészülékek elterjedését kellene szorgalmazni és elősegíteni, elsősorban akkor, ha a gázkészüléket a lakótérrel közös helyiségben kívánják elhelyezni. Ezek az égéstermékelvezetési módok nem tekinthetők hagyományos kéménynek, az égési levegő bevezetését és az égéstermék kijuttatását égési levegő ventilátor vagy füstgáz-ventilátor biztosítja. A zárt égésterű készülékek így nem használják fel az égéshez a lakás levegőjét - külső térből nyerik szemben a hagyományos köményes készülékekkel. A zárt rendszer eredményeként ezen készülékek nagyságrenddel biztonságosabb megoldást jelentenek, az égéstermék bejutása a lakótérbe, az esetleges hibákat leszámítva, kizárt. A zárt égésterű készülékek ún. éves hatásfoka jelentősen nagyobb, mint a hagyományos (deflektoros) gázkészülékeké. A „C+” típusú készülékek mellett életveszély nélkül lehet használni a konyhai szagelszívót, vagy a fürdőszobai páraelszívó ventilátorokat. A lakás szellőztetéséről a lakók, nem pedig a gázkészülékek fognak “dönteni”. A zárt égésterű készülékek elterjedése, a hozzá csatlakozó égéstermék-elvezető és az égési levegő ellátó rendszerek alkalmazása a gázfelhasználás élet- és vagyonbiztonságát alapvetően megváltoztatja, jelentősen csökkentheti az energiafelhasználást a hagyományos kazánok esetében is. Elterjedésüket jelentősen elősegítette Nyugat-Euró- pában a magasabb gázár mellett az a körülmény, hogy meglévő, hagyományos kémények átalakítása gyorsan és költségtakarékosán kivitelezhető. (fgv, mi) Dunajská Streda, ul. Biskupa Kondého 34, tel.: 031/551 73 08, 0905/ 628 056 Hétfő - péntek: 9 17°°, Szombat: 9' UP 580 építünk A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Reklámmenedzser: Kevicky Péter, tel.: 0905/526 165, felelős szerkesztő: Molnár Iván, Levélcím: Építünk, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 424 A padlófűtés a családi házas fűtésnél a nagyon gyakran alkalmazott fűtési módok közé tartozik (Somogyi Tibor felvétele)
