Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-12 / 212. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 12. Kiállítás: Bölcsőtől a koporsóig Érsekújvár. Ma 16 órakor Bölcsőtől a koporsóig - Az emberélet fordulói a szokásvilágban címmel nyílik kiállítás a Honismereti Múzeum Ferencesek tere 1. szám alatti kiállítótermében. A kiállí­tás november tizenötödikéig tekinthető meg. (ú) FELHÍVÁS Az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes szervezőtitkárt keres. Jelentkezni a 02/544-103-10-es telefonszámon, az ifjuszivek@- pobox.sk e-mailcímen, valamint az alábbi címen lehet: Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes, Mostová 8, 811 02 Pozsony. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Közelebb hozzád 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 16.30 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 18.15,20.30 AUPARK-PALACE: Egy fiúról (ame­rikai-angol) 20.15, 22.25 Amélie csodálatos élete (francia-német) 21.50 Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 14, 16.10, 18.20, 20.30, 22.40 Rossz társaság (amerikai) 21.30 Baraka (amerikai) 15.55,17.05, 21.45 Bízd a hackerre! (amerikai) 19.10, 21.20 Édes kis semmiség (amerikai) 15.50,17.50,19.50 Lilo és Stich - A csillagkutya (amerikai) 14, 16, 18, 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) 15.30,17.30 Stuart Little, kisegér 2 (amerikai) 15.45 A rettegés aréná­ja (amerikai) 19.30,22 Pókember (amerikai) 14.05,16.30 A madarak világa (francia) 14.10,16.10,18.10 ScoobyDoo-A nagy csapat (ame­rikai) 15.30,17.30,19.30 A belső bolygó-K-Pax (amerikai) 19.15 Va­lami Amerikai (magyar) 14.15,16.35, 22.10 Katonák voltunk (ameri­kai) 18.55, 21.45 2020: A tűz birodalma (amerikai) 15.15, 17.30, 19.45, 22 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 14.40,17.10, 19.40, 22.05 A kirándulás (cseh) 17.45, 19.55, 22.10 PÓLUS - STER CENTURY: 11.09.01 (amerikai-francia) 19.15, 21.45 Austin Powers - Aranyszer­szám (amerikai) 14.20, 16.30,18.40, 20.50 Bízd a hackerre! (ameri­kai) 17.30, 22.20 Édes kis semmiség (amerikai) 14.10, 16.10, 18.10, 20.10,22.10 Lilo és Stich-A csillagkutya (amerikai) 14,15.10,15.50, 17.40 A rettegés arénája (amerikai) 17,19.35,22.05 A madarak világa (francia) 15.15, 1715 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 15.05 Valami Amerika (magyar) 15, 19.50 2020: A tűz birodalma (ameri­kai) 14.30, 16.25,18.30, 20.30, 22.30 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 1705,19.25,21.55 A kirándulás (cseh) 19.30,21.40 KASSA TATRA: A kirándulás (cseh) 16, 18, 20 CAPITOL: Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 16, 18, 20 IMPULZ: Intimitás (francia­angol) 16.15,19.15 GALÉRIA FILMKLUB: Mulholland Drive - A sö­tétség útja (amerikai) 19 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: A Skorpiókirály (amerikai) 18 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Álmok útján (amerikai) 17, 19.30 KOVÁK: A fegyve­rek szava (amerikai) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Korcs szerel­mek (mexikói) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Austin Powers - Aranyszerszám (amerikai) 18.30, 20.30 Bizsergés (angol-német) 15.45, 18, 20.15 A buliszervíz (amerikai) 13.15, 15.30, 1745, 20 Felpörgetve (ausztrál-kanadai- amerikai) 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 15.45 A kaptár (amerikai- német-angol) 15.30, 20 Különvélemény (amerikai) 14.15, 17, 19.45 Men in Black-Sötét zsaruk 2. (amerikai) 13.15,17.45 Most már elég! (amerikai) 17.45, 20 On-lány (angol-amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Rossz társaság (amerikai) 18.30, 20.30 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 13.30,15.30,17.30 Stuart Little, kisegér 2 (ameri­kai) 14, 15.30, 17 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13.45 Wasabi - Mar, mint a mustár (francia-japán) 14.30,16.30 Konferencia a szlovákiai magyar nyelvészet helyzetéről Hogyan tovább...? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. „Hogyan tovább...?” címmel háromnapos szakmai kon­ferenciát rendez a Kempelen Far­kas Társaság, a Selye János Kollégi­um és a Gamma Nyelvi Iroda. A holnap kezdődő és szeptember 15- éig tartó tanácskozás témája a szlo­vákiai magyar nyelvészet helyzete és lehetőségei. Ä neves hazai elő­adókon kívül olyan magyarországi kutatók is meghívást kaptak a kon­ferenciára, akik kutatási témájuk­kal kapcsolódnak a Felvidékhez, U- letve tapasztalataik révén segítsé­get nyújthatnak szlovákiai kollégá­iknak. A rendszerváltás után szá­mos olyan intézmény alakult, ame­lyek célja a szlovákiai magyar tu­dományosság, illetve a kisebbsé­gekkel kapcsolatos kutatások tá­mogatása. A konferencia résztve­vői megismerkedhetnek ezen in­tézmények, kutatóközpontok ered­ményeivel is. Mivel a Kempelen Farkas Társaság mindenekelőtt a szlovákiai magyar doktoranduszok és fiatal kutatók érdekeit képviseli, ezért a három nap során a fiatal nyelvészek számára is lehetőséget nyújt a bemutatkozásra. A konfe­rencián előadás hangzik el egye­bek között a névkutatás helyzeté­ről és feladatairól, a beszédproduk­ció és beszédmegértés közti össze­függésekről, a készülő szlovák­magyar szótár kapcsán a lexikoló­gia-lexikográfia vonatkozásairól, a magyar nyelvjáráskutatás szlováki­ai feladatairól stb. A hazai előadók között találjuk Jakab Istvánt, Sza- bómihály Gizellát, Vörös Ferencet, Sándor Annát és Lanstyák Istvánt. A konferencia az anyaországi és ha­táron túli kutatók együttműködési lehetőségeiről folytatott tanácsko­zással zárul, (vkm) Szombaton tartják Csallóközkürtön az Apáink öröksége című nemzetközi népzenei fesztivál II. évfolyamát Negyedszázada énekelnek Szabó Jolán: „Rendkívül hálás vagyok azoknak, akik velem együtt dolgoz­nak." (Somogyi Tibor felvétele) Apáink öröksége címmel ta­valy rendeztek először a Dunaszerdahely szomszédsá­gában fekvő Csallóközkürtön nemzetközi népzenei feszti­vált. Két nap múlva, azaz szombaton újra találkoznak a községben a népdalok lel­kes éltetői, terjesztői. A fesz­tivál második évfolyama egy kicsit más lesz. Fontosabb. Ünnepibb. MISLAY EDIT Éppen negyedszázada ugyanis an­nak, hogy Csallóközkürt dalos ked­vű asszonyai, lányai megalakították a helyi népdalkört. Az idei népzenei fesztivál tehát egyfajta születésnapi ajándék is számukra. És tegyük hoz­zá, megérdemlik. Mert amerre jár­nak - országszerte és a határokon túl -, mindenhol szűkebb szülőföld­jük hírnevét öregbítik. Amikor Sza­bó Jolánt, a népdalkor lelkes és fá­radhatatlan vezetőjét arról kérde­zem, mi történt velük, merre jártak az elmúlt hónapokban, meglehető­sen hosszúra nyúlik a beszámoló, hiszen van miről meséim. Nagy si­kerrel szerepeltek például az elmúlt évben az egri Palóc Gálán, ahol a részt vevő ötvenhárom csoport kö­zül ők vihették el a rendezvény fődí­ját. És természetesen idén is vissza­várják őket. Rendszeresen vendég­szerepeitek a környékbeli községek falunapjain, felléptek Budapesten és még sokáig sorolhatnánk azokat a helyszíneket, ahol a Csallóköz, a Felvidék népdalai a csallóközkürti népdalkor előadásában csendültek fel az utóbbi hónapokban. Az elmúlt hét végén újabb felejthetetlen élmé­nyekkel gazdagodtak, és ők is ha­sonlókat ajándékoztak: az Eger melletti Novajban jártak, az ottani népdalkor ugyanis fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepel­te. Előadásukat a közönség vastaps­sal jutalmazta. A csallóközkürti népdalkor sikeré­nek minden bizonnyal több titka, összetevője van, ám az egyik kétség­kívül Szabó Jolán személye, aki akár három ember számára is ele­gendő energiával vezeti, élteti, diva­tos kifejezéssel élve menedzseli a csoportját. Jobban mondva a cso­portjait, hiszen hozzá kell tennünk, hogy nem csupán Csallóközkürtön, hanem Padányban és Nyékvár- konyban is az ő kezdeményezésére alakult meg és működik máig a nép­dalkor. Természetesen mind a hár­mat a magáénak érzi, és mind á há­rom csoport sikereinek egyformán örül, de most talán - és ez érthető is - mégis a csallóközkürti a „legked­vesebb gyereke”, hiszen huszonöt év mégiscsak nagy idő. Hogy mit je­lent Szabó Jolánnak ez a negyed­század? Kicsit váratlanul éri a kér­dés, és nem is tud rá elfogódottság nélkül válaszolni: „Mindent. Az egész életemet. És rendkívül hálás vagyok azoknak, alak velem együtt dolgoznak, a családomnak meg az éneklő lányaim, asszonyaim család­jainak, mert lehetővé tették szá­momra, hogy valóra váltsam az ál­maimat.” A népdalkor sikereire a község is nagyon büszke, árulta el Szűcs László polgármester, hiszen nekik köszönhető, hogy Csallóközkürt nevét egyre többen ismerik a szű­kebb és tágabb régióban. A falu ve­zetése igyekszik is mindenben segí­teni a népdalkor munkáját. Bő két hónapja a nemzetközi népzenei fesztivál szervezése foglalja le az idejüket, mert azt szeretnék, ha a szombati rendezvény minden részt­vevő és a közönség számára is em­lékezetes maradna. Támogatók nél­kül persze nehéz lett volna egy ilyen nagyszabású ünnepet megva­lósítani, a helyi önkormányzaton kívül a szlovák kulturális miniszté­rium és a dunaszerdahelyi Csalló­közi Népművelési Központ is segít­séget nyújtott. Szombaton csaknem háromszáz vendéget várnak Csallóközkürtre, mert igyekeztek minél több olyan csoportot, együttest meghívni, ame­lyekkel a két évtized során baráti kapcsolatot alakítottak ki. A rendez­vény ezúttal is alkotóműhellyel kez­dődik, és a fellépő csoportok felvo­nulásával, ünnepi menetével folyta­tódik, amely meglepetést is tartogat a közönség számára. A fél ötkor kez­dődő műsorban a helyi óvodások és iskolások, a nyékvárkonyi, a pa- dányi népdalkor, a zsitvabesenyői és a százdi citerazenekar, a duna- szegi Rezeda citerazenekar, az egri citeraegyüttes, a novaji, a terpesi és az ostorosi 'asszonykórus, a vági fér­fi népdalkor, az egyházkarcsai So­mogyi Márta, valamint a Spa- cincanka és a Dorotka Duó lép kö­zönség elé. Ám szombaton nem csupán a nép­dalkor ünnepel majd: ekkor köszön­tik ugyanis a 80 esztendős Vajda Zsuzsa nénit, a népdalkor egyik ala­pító tagját, akinek számos gyönyörű népdalt köszönhetnek, s aki csupán négyéve hagyta abba az éneklést. „Mielőtt maszkjaim között / végleg elvesztettem magam" - bármiről szól a költő, mindig önmagáról vall Meztelen lovagok, szerep, díszletek ARDAMICA ZORÁN Balázs F. Attila új kötete, a Mezte­len lovagok első ránézésre tetsze­tősnek mondható. Belül: válogatott és új versek. A kiváló, a kötet homo­genitását végig szem előtt tartó szerkesztésnek köszönhetően önál­ló, független gyűjteményként is ér­telmezhetjük. A kötetet a címadó vers nyitja a vi­lágból való kiábrándultság, őszinte önkritika és kritika hangnemében. A vers ars poetica jellegét erősíti az egyes szám első személy használa­ta. Bármiről és bárhogyan szól a költő, minden szava önmagáról vall. „De_hiszen minden szerző ezt teszi...” Egy költő sosem tud hazud­ni. Ha megpróbálná, az is őt minő­sítené. De Balázs F. az őszinték kö­zé tartozik. Őszinte akkor is, ami­kor más szemérmesen hallgatna, ezért annyira rokonszenves önkriti­kája és hiteles kritikája. Költészetét tematikájában erőtelje­sen determinálják előző foglalkozá­sai. A színház, bábszínház (masz­kok, marionett vagyok, szerep, mu­tatványok, díszletek), pontosabban az előadás, a színjáték - a minden­napok keserű képmutatásának? - metaforája az egész köteten végig­vonul. S ezzel máris olyan világba kerültünk, amelytől a romantika nem lehet idegen, sőt érdemes a ro­mantikába menekülni, és az nem minősül szégyennek vagy gyenge­ségnek. Az erdélyi, illetve az Er­délyből elszármazott irodalmárok legtöbbjének műveiben érezhető a romantika. Egyfajta mesés, vadre­gényes hangulat formájában. Sok­szor akkor is érezzük magunk körül a hajnali ködfoszlányok, .messzi fel­hők, végtelen erdők, hosszú utak sejtelmes hangulatát, amikor szóba sem kerül. Az (előzmények) című versben a természettől jut el szer­zőnk a városhoz. Vadrózsabokrok, ködkoszorúk után a pénz, a híg ká­vé, a zsúfolt aluljárók hideg vüága következik. Ebben pedig a gyökerek tiszteletének és a küzdés minden­napi kényszerének párhuzama jele­nik meg. Akár egy versen (Gyónás üres gyóntatószékben) belül is: „el­zarándokolunk kegyhelyeinkre / melyekről apáink lemondtak és / elénekeljük dalaikat” - „rúgniha- rapniütnikarmolniüvölteniszitko- zódni fog egy eljövendő belső forra­dalomban / ámen”. A hívő hangja egyre erősödik: „hitre ítéltettünk”. Még a Ginsberg mottójával induló versben is előfordulnak archaizáló, sőt a bibliát idéző kifejezések, alá­támasztva ezzel a múlt s a jelen vi­szonyának dialektikáját. A kötet íve is azonos irányba halad. Elején még „nádasokat csángó tajtékfelhőt / csapott sörényű lovakat” látunk, később fokozatosan eluralkodik a jelen: „hat betonsík közeledik hat irányból / szűkül, egyre szűkül a tér”. Meglátásom szerint a költő két irányból remél enyhülést vagy meg­váltást. Egyik a szerelem, másik az Isten. Illetve a kettő együtt: „Kedve­sem mindennapi kenyerünk legyen a fohász”. A kettőnek csupán együtt látja értelmét. A (missa bestiális) című verstől a költő mintegy vállalva mások bűne­it többes számban kezd beszélni, gyónását imává verseli. Szabad­versben, mégis vállalva az ima, a si­ratóének formai kötöttségeit. Motí­vumismétléssel indít, az ókorra, (mesés) közép- és jelenkorra vonat­kozó utalásokat felvonultatva ad helyzetjelentést. Veszekszik, lázad. Sír, könyörög. A két domináns vers, a Meztelen lo­vagok és a (missa bestiális) alkotja a kiindulópont, a mindent elindító kérdés („mi maradt belőlünk”) és a csúcs között feszülő gondolatfo­lyam támpilléreit. Az Ige és igen szavaink hitelét, nagyságát, felelősségét elemzi. A Fekete folt a Napban az édesanya elvesztésének fájdalmát írja le meg- indítóan: „míg zarándoldielyeden anyám / kis szirmokra lopja az ég csücskét / s szemed kékjét az isten”. A szerelem, annak hiánya, „Isten végtelen mondatá”-nak s a „ki- utak”-nak keresése mind-mind egy- egy tégla a (missa bestiális) templo­mának falába. A záró darab, a Me­nedék című vers két utolsó sora, kérdés és válasz - a kötőjel miatt szándékosan kétértelmű: „ott va­gyok bent? / nem-Én”. Csak az kap választ, aki elfogadja. A többiek sorsa a kétkedés. A szerző tudato­san vállalja az archaizáló, biblikus hangnemet. Nem foglya a moder­nizmus jelrendszerének, mégis hi­teles képet fest korunk emberének lelki, lelkiismereti válságairól, éle­tünk határköveiről. (Balázs F Attila: Meztelen lova­gok, AB-Art, 2002) Balázs F. Attila Meztelen lovagok AB-ART

Next

/
Thumbnails
Contents