Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-10 / 210. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 10. Könyvbemutató a Vámbéry Kávéházban Dunaszerdahely. A nyári szünet után ismét folytatódnak a könyv- bemutatók a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Csütörtökön 18 órától Bödők Zsigmond Magyar feltalálók a repülés történetében című kötetét mutatja be Kovács László, a Somorjai Magyar Tanyelvű Gimnázium igazgatója. Az estet Barak László, a könyvet gondozó Nap Kiadó igazgatója nyitja meg. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A hattyúk tava 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Antonius és Kleopátra 19 KIS SZÍNPAD: Macska a forró bádogtetőn 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Lilo és Stich - A csillagkutya (am.) 16.30 A rettegés aré­nája (am.) 18.15, 20.30 AUPARK - PALACE: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 15.20,17.20 Milliókért a pokolba (am.) 21.50 Egy fiúról (am.- ang.) 14.25, 20.10, 22.20 Arnélie csodálatos élete (fr.-ném.) 19.15, 21.45 Rossz társaság (am.) 19.20, 21.45 Penge 2 (am.) 22.10 Bízd a hackerre! (am.) 14.10,16.30, 18.50, 21.10 Felpörgetve (auszt.-kan.- am.) 22.30 Édes kis semmiség (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A fegyverek szava (am.) 22 Lilo és Stich - A csillagkutya (am.) 14,16, 18, 20 Üldözési mánia (am.) 14,16.20 Men in Black - Sötét zsaruk 2 (am.) 16.30,18.30, 20.30 Stuart Little, kisegér (am.) 14.55 A rette­gés arénája (am.) 15.10,17.30, 20, 22.30 A hűden (am.) 22.25 Pók­ember (am.) 14.15, 16.45 A madarak világa (ff.) 14.10,16.10,18.10 Scooby Doo - A nagy csapat (am.) 14.15,16.15,18.15, 20.15 Á belső bolygó - K-Pax (am.) 16.55, 19.25 Katonák voltunk (am.) 18.45, 21.35 Kísérleti gyilkosság (am.) 14.45, 17.15, 19.45, 22.15 POLUS- STER CENTURY: Milliókért a pokolba (am.) 21.20 Rossz társaság (amerikai) 14.20,16.40,19 Bízd a hackerre! (am.) 14.40,17,19.20, 21.40 Édes kis semmiség (am.) 14.10,16.05,18.10,20.10,22.10 Lilo és Stich - A csillagkutya (am.) 15.10 Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) 15.10,17.40 A rettegés arénája (am.) 15.55,18.25,20.55 A madarak világa (fr.) 20, 22 Scooby Doo - A nagy csapat (am.) 14.05,16,18 A belső bolygó-K-Pax (am.) 20.05,22.35 Katonák vol­tunk (am.) 20.15 Kísérleti gyilkosság (am.) 17.05,19.05,21.55 KASSA TATRA: A harcos és a hercegnő (ném.) 17, 19.30 CAPITOL: Kísér­leti gyilkosság (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Lilo és Stich - A csil­lagkutya (am.) 16,18 A rettegés arénája (am.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - KOVÁK: A hűtlen (am.) 19.30 GALÁNTA - VMK: Tűz van, ba­bám! (cseh) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Álmok útján (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Austin Powers - Aranyszerszám (am.) 18.30, 20.30 Bizser­gés (ang.-ném.) 13.45, 16, 20.15 A buliszervíz (színes feliratos amerikai vígjáték, 92 perc, 2002) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Édes kis semmiség (am.) 18.15 Felpörgetve (auszt.-kan.-am.) 20 Jégkor­szak (am.) 13, 15.45 A kaptár (am.-ném.-ang.) 17.45, 20 Men in Black-Sötét zsaruk 2. (am.) 16,18,20 Most már elég! (am.) 17.45, 20 On-lány (ang.-am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Rossz társaság (am.) 13.15, 15.30, 20 Scooby Doo - A nagy csapat (am.) 13.30, 15.30,17.30 Stuart Little, kisegér 2 (am.) 14,15.30,17,18.30 Szüaj - A vad völgy paripája (am.) 14 Wasabi - Mar, mint a mustár (fr.-ja- p.) 14.30,16.30 Korunkat új középkorként kezdik emlegetni - kérdés, hogy próféciával vagy ténymegállapítással állunk szemben A modern pokol víziója Miért van egyre több családi házon ipari kamera? Hogyan alakítják ki a szupermarke­tek az új típusú shopping- társadalmakat? És kinek jó, hogy a hasznavehetetlen tár­gyak civilizációja lettünk? Választ kapunk Umberto Eco könyvének meghatáro­zó, második tanulmányából, amelyből az egész kötet cí­me is származik: Új közép­korban élünk. VAJDA BARNABÁS Umberto Eco és Robert Vacca gon­dolatmenete annyira megdöbben­tő, hogy bizonyos részeit érdemes szó szerint idemásolni: „Az Egye­sült Államokban egy szép napon a közúti és a vasúti közlekedés egy­idejű zavarai miatt a váltószemély­zet nem jut el egy nagy reptérre. A túlórázó irányítók idegességükben hibáznak, két óriásgép összeütkö­zik és egy nagyfeszültségű veze­tékre zuhan, a feszültség más, túl­terhelt vezetékre tevődik át, s olyan mérvű áramkimaradás kö­vetkezik be, amilyet pár esztendeje New York már átélt.” Ismerős? De a modern pokol víziója még folyta­tódik: „Mivel esik a hó és járhatat­lanok az utak, a gépkocsik iszonyú felfordulást okoznak; a hivatalok­ban nyüt lángoknál melegszenek az emberek, sok épület kigyullad, a tűzoltók pedig nem tudják meg­közelíteni és eloltani a tüzet. Me­netoszlopok masíroznak a hóban, az utak mentén mindenütt halot­tak hevernek.” Ugye, mennyire hihető? Pedig van benne egy alapvető hiba. Eco vi­lágképe itt tökéletesen ateista, rá­Az olasz professzor kriti­kája nem kerüli el a mo­dern divatáramlatokat. lehelt a New Age, ami eléggé meg­lepő egy olyan szerzőtől, aki Aquinói Tamás esztétikájának ma­gyarázatával kezdte tudományos karrierjét, és akinek filozófiáját éppen azért tartjuk modernnek, mert párhuzamos, tehát folyama­tosan bővíthető rendszerben szo­kott gondolkodni, nem lezárt struktúrákban. Lehet, ez is mo­dern középkor-érzetünk része, amennyiben a határozott kijelen­tések hiánya szándékosan hagyja bizonytalanságban az olvasót. Eco ugyanis maga írja ugyanebben a tanulmányban, hogy a „kulcsszó: a bizonytalanság”. Miért éppen a középkor a hason­lat? Hiszen lehetne akár az ókor (például a szabadosság tekinteté­ben), akár a reneszánsz (életöröm - Keep smiling!), akár a kora újkor is (az is a permanens forradalmak kora volt). Az ok kettős. Eco mint tudós egyrészt a középkorhoz ért leginkább, másrészt mert tipológi- ailag korunk valóban a középkor­ral mutatja a legtöbb hasonlósá­got. Az összefüggések időnként közérthetőek (a korai középkor­ban várakba húzódtak a tehetősek, ma elfalazott lakóparkokba; a he­lyi hatalom nem törvényekre, ha­nem személyes szövetségekre épül), máskor áttételeken keresz­tül valósulnak meg (például a val­lásban az általános nem-hitet föl­váltja a mindent-hit). Mindegyi­kük nagyon félelmetesnek látszik. Az olasz professzor lenyűgöző érv­rendszerének - itt és a kötet to­vábbi tizenhárom tanulmányában is - része politológia, történelem, vallás- és kultúrtörténet, filozófia stb., vagyis mindaz, ami összefog­lalóan a kultúrantropológia mű­szóval írható körül. Kritikája nem kerüli el a modern divatáramlato­kat, a tömegtájékoztatás vadhajtá­sait, a Superman-mítoszt, na meg az esztelen Tolkien-rajongást („Szorgalmasan tanulják Ilúvatar fiainak, a Quendeknek, az Atá- noknak, Valínomak, Melkornak nevét, csupa olyan adatot, amelyet ha az iskolában kellett volna meg­tanulniuk, rögtön elfoglalták vol­na az egyetemet vagy a gimnáziu­mot”). Összességében azonban a tizen­négy írás minősége meglehetősen változatos. A fentiekben részlete­zett Az új középkoron kívül van köztük gyöngyszem (Szent Tamás dicsérete, 1974) éppúgy, mint me­rő spekuláció (Mennyibe kerül egy remekmű? 1983), úgyhogy nem csoda, ha a könyv szerkesztése az erőltetettség érzetét kelti. Mivel a címadó tanulmány eredetileg 1972-ben íródott, nem kétséges, miért vélte aktuálisnak a kiadó 2002-ben piacra dobni a könyvet. Katasztrófatervek Bin Laden előtt is léteztek, csak azóta a készültség Valljuk be, egy ideje fogalmunk sincs arról, mit látunk. még intenzívebb, vagy ha a problé­mát az Eco-féle médiafelfogásba illesztjük: szeptember 11. óta min­den katasztrófa még érdekesebb! Arról azonban nincs vita, hogy a fő problémát mindnyájan érezzük. Ki kételkedik benne, hogy minden idők legmaterialistább világában abszolút illúzióban élünk? A tévé lebilincselő valóságában megkü­lönböztethetetlen egymástól most és itt, és valljuk be, egy ideje fogal­munk sincs, mit látunk. Az időseb­beknek egyértelműen egy felbom­ló társadalmi struktúra a miénk, habár a fiatalok számára a decent­ralizáció természetes. Eco a záró tanulmányban (Gyerek még az idő, 1991) utal is erre a generációs különbségre. Minden kort - mond­ja, - amelyben élünk, csak a húsz­évesek látják szépnek, a kilencven- évesek már rothadófélben'lévőnek vélik. Nos, én nagyon kételkedem ennek a könyvnek sok igazságá­ban. (Umberto Eco: Az új középkor, Európa Könyvkiadó, 2002) Kamondi Zoltán és Dettre Gábor filmjét is beválogatták Versenyben a Félixért MTI-HÍR Budapest. Kamondi Zoltán Kísérté­sek és Dettre Gábor Felhő a Gangesz felett című filmjét is beválogatta az Európai Filmakadémia (EFA) az Eu­rópai Fümdíjért versengő alkotások sorába. Az EFA által odaítélt euró­pai filmdíj - ismert nevén a Félix-díj - rangos helyet foglal el a filmművé­szeti alkotásokért adományozott ki­tüntetések között; 1988 óta minden évben ünnepélyes keretek között több kategóriában Osztják ki a szak­ma neves képviselői jelenlétében. A Kísértések az ez évi Magyar Film­szemlén elnyerte a legjobb rende­zés, operatőr és színész díját, ver­senyfilm volt a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, és számos egyéb fesztivál után a héten mutatkozik be a Montreali Nemzetközi Filmfeszti­válon. Dettre Gábor drámája, amely egy drogos programozó és egy fia­tal, kilátástalan magánéletű nő kap­csolatát dolgozza fel, indult a 2001- es Magyar Filmszemlén, de a kedve­ző fogadtatás ellenére díjazásban nem részesült. Az Európai Filmakadémia díjkiosz­tó ünnepségét december 7-én ren­dezik meg Rómában. (Képarchívum) Jelenet Kamondi Zoltán Kísértések című filmjéből Helyzetkép a szlovákiai magyar közoktatásról Szakmai fórum ELŐZETESÜNK Dunaszerdahely. Helyzetkép a szlovákiai magyar közoktatásról címmel tartanakcsütörtökön kon­ferenciát a járási hivatal üléster­mében a Szlovákiai Magyar Okta­tási Fórum szervezésében. A találkozót Csáky Pál miniszter­elnök-helyettes nyitja meg. Lampl Zsuzsanna Az óvoda és iskolavá­lasztás motívumai, értékorientá­ció a szlovákiai magyarság köré­ben címmel végzett szociológiai kutatást vázolja. Változ(tat)ások a törvényhozásban - magyar szem­mel a címe Dolník Erzsébet elő­adásának. Hecht Anna az oktatás­ügyi államigazgatás és törvényal­kalmazás legfontosabb kérdései­ről tájékoztat. László Béla a szlo­vákiai magyarság műveltségi szintjével, Albert Sándor pedig a hazai szakképzés helyzetével fog­lalkozik előadásában. Tankönyv­használat a magyar tanítási nyel­vű iskolákban címmel Bergendi Mónika tart előadást, Ádám Zita a pedagógus-továbbképzés lehe­tőségeit elemzi. Szabó Zoltán elő­adásának témája: Humánerőfor­rás-fejlesztés a gyakorlatban. A. Szabó László a közoktatás terve­zésének kérdését járja körül. A Magyar Koalíció Pártja oktatáspo­litikai elképzeléseiről Szigeti László tájékoztatja a rendezvény résztvevőit. A konferenciát Mé­száros András, a Szlovákiai Ma­gyar Oktatási Fórum elnökének A jövőkép körvonalazása című elő­adása záija. (m) PEGAZUS-PÁLYÁZAT A Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága 2002-ben is meghirdeti pályázatát középiskolás alko­tók részére az alábbi kategóriák­ban: I. kategória: vers II. kategória: próza III. kategória: tanulmány, kritika Beküldési határidő: 2002. október 30. Cím: Spolocnosf mad’arskych spisova­tel’ov na Slovensku Laurinská 2 815 08 Bratislava Az értékelésről szakmai zsűri gon­doskodik. Az értékes díjakat 2003. április 11- én, a költészet napján adjuk át. Felveheti-e a harcot egy programozó az óriásvállalattal? Bízd a hackerre! FILMAJÁNLÓ Milo Hoffman (Ryan Phillippe), a tehetséges fiatal programozó hihe­tetlenül előnyös állásajánlatot kap a karizmatikus és nagy hatalmú multimilliárdostól, Gary Winston- tól (Tim Robbins). Barátnője, Ali­ce (Claire Forlani) rábeszélésére Milo be is lép a híres szoftverfej­lesztő vállalathoz, és tagja lesz a digitális konvergenciát fejlesztő csapatnak. A digitális konvergen­ciával összekapcsolható a digitális kommunikáció minden eszköze: a telefon, a mobil, a televízió és a számítógép. Eleinte minden tökéletesnek lát­szik, ám Milo lassanként rádöb­ben, hogy a vállalat bizonyos prak­tikái kifejezetten bűnténygyanú­sak. Milo gyanúját csinos kolléga­nője, Lisa (Rachael Leigh Cook) is megerősíti. A fiatal programozó elhatározza, megfejti a rejtélyt, és leleplezi Winston embereit, akik aljas eszközökkel harcolnak a kon­kurencia ellen. A kérdés nem csu­pán az, hogy egy egyszerű progra­mozó felveheti-e a harcot az óriás- vállalattal, hanem hogy egyáltalán túlélheti-e azt... A film (amelyet a hazai mozikban Elita címmel forgalmaznak) készí­tői szerint a történet azért keltette fel az érdeklődésüket, mert annak ellenére, hogy korunk csúcstechno­lógiáival foglalkozik, a hangsúly a szereplők között lejátszódó drámán van. Peter Hewitt rendezőnek lehe­tősége nyílt arra, hogy két különbö­ző, ám egymással összefüggő kör­nyezetet mutasson be: a világ ré­misztőén kiszámíthatatlan valósá­gát, valamint egy tisztán racionális világot - a számítógépekét. Milo Hoffman (Ryan Phillippe) (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents