Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-06 / 181. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 6. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra pályázhatnak a Calexre Több pénz a garanciaalapból Pozsony. Az első félévben 67 millió koronát fizettek ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal garanciaalapjából a fizetésképtelenséggel küszködő vállalatok alkalmazottainak béreire. Ez csaknem eléri a tavalyi egész éves kifizetések összegét. Ehhez az járult hozzá, hogy míg a pótlék korábban 2 hónapos átlagbérnek felelt meg, mostanra ez háromra nőtt. (ú) Milliárdok lakásépítésre Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) július 22-ig 2,53 milliárd koronás támogatást hagyottjóvá a hazai lakásépítésre. A 4260 kérvényező közül így 2125 számíthat támogatásra. Kása Zoltán, az ÁLA elnöke szerint ebből 1519 szerződést már továbbítottak a finanszírozó banknak. A szerződéseknek köszönhetően 3590 új lakás épülhet és 761-et újíthatnak fel. (ú) Pozsony. Az új Calex csődbiztosa, a korábbi sikertelenséget követően, már hatodszor hirdetett versenypályázatot a cég megvételére. Az érdeklődők augusztus 15-ig jelentkezhetnek, a pályázatokat pedig augusztus 22-ig értékelik ki. A cég iránt, az előző fordulókhoz hasonlóan, várhatóan ezúttal is a litván Snaige érdeklődik majd, de számítanak egy eddig meg nem nevezett török cég részvételére is. (TASR) Külkereskedelmünk húzóágazata Pozsony. A Volkswagen Slovakia az első félévet 13,39 milliárd koronás külkereskedelmi többlettel zárta, amikor 35,12 milliárd ko- ronányi árut hozott be az országba, kivitele pedig elérte a 48,52 müliárdot. A cég az első hat hónapban 110 556 gépkocsit, 156,5 ezer sebességváltót és 8,87 millió alkatrészt gyártott. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. augusztus 6-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,410 Lengyel zloty 10,777 Angol font 70,422 Magyar forint (100) 18,129 Cseh korona 1,459 Svéd korona 4,700 Dán korona 5,977 Szlovén tollár (100) 19,563 Japán jen (100) 37,846 Svájci frank 30,520 Kanadai dollár 28,423 USA-dollár 45.027 f--------Keresse a \ <** i+~.\ (■'-'/ *—- \ V / r } rí I —| .—✓ legújabb számát! Ú) vezetők a határon túli magya zo hivatalok élén. Milyen váttoz «Szlovákiában a marketek diktálják az árakat, térdre kényszerítve a hazai termelőket Kistermelők a multik csapdájában. Valósággal kaszált a harminctonnás monstrum. Nyolcvanhárom halottja van az ukrajnai repülő- napnak. A felelősökre tizenöt év bortön vár. A jelentősebb hazai burgonyatermesztők belátták, a jobb érdekérvényesítés céljából szövetkezniük kell Hullámzó felvásárlási árak Zsákban a burgonya. Aki nem rendelkezik korszerű hűtőházzal, burgonyaraktárral, az jobban ki van téve a piac viszontagságainak. (Képarchívum) Komárom. A hazai zöldség- termelőknek - nyugat-európai társaikhoz hasonlóan - társulniuk kellene, hogy jobb pozíciót érjenek el a piacon - erre a következtetésre jutottak a lapunk által megkérdezett agrárszakértők, amikor az alacsony zöldségfelvásárlási árak okát firtattuk. Ugyanakkor többen vélték, hogy tényleges társulások nálunk belátható időn belül aligha alakulnak. GÁGYOR ALÍZ A kétkedők közé tartozik Pastorek Sándor, az imelyi Agrocoop Rt., a Komáromi járás legnagyobb burgonyatermesztő vállalatának igazgatója, a szlovákiai burgonyatermelők szövetségének tagja. Szavaira azért is érdemes odafigyelni, mert e szektorban már bizonyos erőösszevonásra sor került. „Ne csodálkozzunk azon, hogy több ezer kis zöldségtermelő képtelen társulni” - jelentette ki Pastorek Sándor, s a burgonyatermelők példáján ecsetelte a probléma lényegét. Kiderült, hogy sokszor a legnagyobb hazai termelők sem tudnak megegyezni, pedig ők csak hárman vannak. A legnagyobb hazai burgonyatermelők három társulást hoztak létre, fedezve a hazai fogyasztói igények 25 százalékát. A krumpli 50 százalékát kistermelők állítják elő, jobbára saját fogyasztásra termelve. A maradék burgonyával azok a termelők jelennek meg a piacon, akik ilyen-olyan oknál fogva még nem társultak vagy csatlakoztak egyik társuláshoz sem. Pastorek Sándor szerint a három társulás vezetője már többször jutott arra a meglátásra, hogy hármójuknak is szövetkezniük kellene, ennek ellenére az egységes, minden tagra kiterjedő és kötelező értékesítési szabályok meghozatala irányába eddig nem sikerült lépniük. Az imelyi cég vezetője az okokat a termelőket sújtó forgóeszköz-hiánnyal magyarázta, amely a kevésbé tőkeerős cégeket arra kényszeríti, hogy a pillanatnyi túlélés érdekében gyakran önköltségi áron adják el terményüket, holott lehet, hogy ha a készleteiket raktárba téve kivárnának, egy két hónap múlA legnagyobb hazai burgonyatermelők három társulást hoztak létre. va lényegesen több pénzt kapnának ugyanazért a mennyiségért. Jó példa erre a múlt év is: tavaly az a termelő járt jól, aki ősszel nem adta el áron alul étkezési burgonyáját. (Kora tavasszal még importra is szorult az ország.) Pastorek szerint idén is hasonló helyzet állhat elő, hiszen a terméktanács becslése szerint az idei termés épp, hogy fedezi majd a szokásos fogyasztás volumenét. Persze nem minden termelő rendelkezik korszerű hűtőházzal, kli- matizált burgonyaraktárral. Ők jobban ki vannak téve a piac viszontagságainak. Egy-két éven belül pedig kiszorul a piacról az a termelő, aki nem tud lépést tartani a fogyasztói elvárásokkal, és nem osztályozott, konyhakész burgonyát kínál majd megvételre. A burgonya felvásárlási árainak alakulását nagyban befolyásolja az is, hogy meddig hozható be külföldről ilyen termék. 2000-ig a gazdasági minisztérium által látta- mozott vámengedélyek május 30- át jelölték meg utolsó napként. Ez a burgonya, mivel nem tartós termékről van szó, rendszerint június derekáig - amikor nálunk is beérnek a korai fajták - elfogy. Az utóbbi két évben azonban a gazdasági tárca hivatalnokai június 30-ig engedélyezték a behozatalt, jócskán lerontva ezzel a hazai felvásárlási árakat. (Az alacsony felvásárlási árak korántsem jelentik, hogy a fogyasztók a boltokban olcsóbban jutnak hozzá a burgonyához.) A termelők a helyzetre rendszerint úgy reagálnak, hogy a korai burgonyát - ha jól tárolható - meghagyják télire. Ezzelviszont ősszel keletkezik túlkínálat a piacon, átmenetileg leszorítva a téli burgonya felvásárlási árát. Az a termelő, akinek nincs hűtőháza, inkább áron alul szabadul a terméstől, minthogy értékesíthetetlenné váljon. Ha többször ráfizet a burgonyára, egy-két éven belül biztosan felhagy termesztésével, vagy maga is tönkremegy - magyarázta az összefüggéseket és a társulás fontosságát Pastorek Sándor. A Komáromi járásban már évtizedek óta foglalkoznak nagyüzemi burgonyatermesztéssel - mára ez a régió Pozsony és Poprád után a legjelentősebb burgonyatermelő járássá nőtte ki magát. A térségen belül az ímelyiek a legjelentősebb termelők, ők immár második éve kizárólag a Liptószentmiklósi Kereskedelmi és Zöldségtermelői Társuláson (LOZS) keresztül értékesítenek. Általában június 10 tájékán kezdik a korai burgonyafajták kiszántását. Amikorra készleteik elfogynak, addigra az északi régióban érik meg a termés. (Az északi országrészben az utóbbi években inkább vetőburgonya-előállításra tértek át, étkezési burgonyát csak kiegészítésképpen termelnek.) Az ímelyiek súlyáról árulkodik az a tény is, hogy a LOZS öt tagja tavaly összesen 13 ezer tonna burgonyát termelt és adott el a hazai piacon, ebből a dél-szlovákiai cég 6 ezer tonnát. Az Agrocoop 6 ezer tonna tárolására alkalmas speciális burgonyaraktárral rendelkezik. Augusztus derekán indítják be itt azt a csomagoló és mosó gépsort, amely a burgonyát osztályozza és a felvásárlók igényei alapján 1,5-5 kilogrammos zacskókba csomagolja. Nem kellene elsietnünk a nemzeti valuta lecserélését Euró csupán 2010-ben? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Latin-Amerika a gazdasági válság örvényébe került Uruguay csak lábadozik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Európai uniós tagságunk elérését követően nem kellene elsietnünk az euró bevezetését Szlovákiában - állítja Frantisek Sebej, a parlament integrációs bizottságának az elnöke. Szerinte a csatlakozásra váró legfejlettebb országoknak - Csehországnak, Magyarországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának - is legalább öt évet kellene várniuk a nemzeti valuta lecserélésével, hiszen még nem tudhatjuk, milyen jövő vár az Európai Pénzügyi Unióra. Nem kevésbé fontos érv azonban az sem, hogy a nemzeti valuta a külkereskedelmi deficit, az infláció és a munkanélküliség befolyásolásának az egyik leghatékonyabb eszköze, és a gazdasági válsághelyzetekben a kormányoknak jelentős mozgásteret biztosít. Sebej nézeteit osztja a pénzügyi elemzők nagy része is, akik szerint 5-8 év múlva vezethetnénk be a közös európai fizetőeszközt. Marián Jusko jegybankelnök szerint 2007- nél korábbi bevezetése már csak azért is lehetetlen, mivel az Európai Pénzügyi Unióba csak azokat az országokat veszik be, amelyek legalább két éve tagjai az Európai Uniónak. Szlovákia ez utóbbiban ugyanakkor leghamarabb csak 2004-ben nyerheti el a tagságot. Bizonytalanság uralkodik a szomszédos országokban is az euró bevezetését illetően. Csehországban és Lengyelországban 2008- 2010 közé teszik a bevezetés optimális időpontját, míg Magyar- ország egy ennél korábbi időpontot is el tudna képzelni. Egyelőre csak találgatások folynak arról is, menyit fog érni egy szlovák korona az euró bevezetésének időpontjában. Míg a cseh pénzügyi elemzők szerint 25 cseh koronát fog érni egy euró, addig a szlovák gazdasági szakemberek 40 szlovák korona/eurós árfolyammal számolnak, (ú, no) Montevideo. Uruguay tegnap hozzájutott az amerikai kormány másfél milliárd dolláros áthidaló segélyéhez, amelynek célja az ország pénzügyi rendszerének megszilárdítása. Ennek nyomán a latin-amerikai országban tegnap kinyithatnak a bankok, amelyek július 30-án függesztették fel az ügyfelek kiszolgálását. Ezt megelőzően a montevide- ói törvényhozás mindkét megszavazta a bankrendszer stabilizálásáról szóló - s a pénzügyi válságból való kilábaláshoz elengedhetetlennek tartott - törvényt, amely előirányozza az állami bankokban a számlák részleges befagyasztását. A befagyasztott összegek 25%-át egy, 35 %-át két, és a maradék 40%-át három év múlva szabadítanák fel. A Nemzetközi Valutaalap, a Vüág- bank és az Amerika-közi Fejlesztési Bank 3 millárdról 3,8 milliárd dollárra emelte Uruguaynak szánt csomagját. A már négy éve gazdasági válsággal küszködő Uruguayban a hazai össztermék az idén becslések szerint 5%-kal csökken, miközben a munkanélküliség eléri a 16%-ot. A bankokat azért kellett bezárni, mert az ország devizatartalékai júliusban több mint 50%-kal estek. Latin- Amerika egyre inkább a gazdasági válság örvényébe került: Argentínában a helyzet továbbra is válságos, Brazíliában kolosszális államcsőd veszélyével terhes, Uruguayban pedig felfüggesztették a bankok tevékenységét. Argentínáét tekintik a modern gazdaságtörténet legnagyobb államcsődjének. Az állam- adósság, amelynek kamatait sem tudják fizetni, 141 milliárd dollár. A takarékbetétek zárolása kényszer- pályára vitte a kormányt, s egyelőre nem látszik a kiút. Ami Brazíliában végbemegy, az közvetlenül kapcsolódik az argentin eseményekhez. Brazília megdöntheti Argentína rekordját, mert fizetésképtelensége esetén 250 milliárd dollár állam- adóssággal kell számolni, (m, n) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. augusztus 4-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 4,70 5,20 5,352,00 Banka Slovakia 6,00 6,50 6,80 7,00 3,50 OTP Bank 5,80 6,10 6,30 6,50 6,70 3,25 Istrobanka 5,50 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Ludová banka 5,35 5,95 6,25 6,75 3,00 UniBanka 6,35 6,55 6,60 6,65 3,40 Postová banka 5,30 5,50 6,00 6,50 3,00 Prvá komunálna banka 5,70 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Tatra banka3,25 Slovenská sporiteína 4,45-5,15 5,15-5,755,25-6,10 5,65-6,45 1,50 Vseobecná úverová banka 5,00 5,20 5,40 5,60 5,70 5,80 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. augusztus 4-én) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ÖOB 4,40,4,55 4,955,10 5,355,50 5,906,05 6,106,25 6,556,70 1,50-4,00 Banka Slovakia 5,00 5,60 6,00 6,50 6,803,00 HVB Bank Slovakia 3,20-3,45 4,855,15 6,00 5,956,25 6,106,40 5,756,05 .1,50 OTP Bank 4,704,90 5,205,50 5,706,00 6,106,30 6,506,70 6,556,75 2,00-4,00 Istrobanka 4,504,60 4,905,00 5,405,50 5,906,00 6,206,30 6,306,40 2,00 Ludová banka 4,554,95 5,055,45 5,305,70 5,80 5,55 6,05 1,50-3,75 UniBanka 4,704,80 5,205,40 5,355,50 5,705,90 5,956,05 5,956,05 3,40ig Prvá komunálna banka 4,30 4,955,25 5,205,50 6,006,30 6,206,50 6,30 1,80-2,50 Tatra banka 4,905,10 5,305,50 5,806,00 6,006,20 1,75 Slovenská sporitel'ha 4,905,20 5,005,10 5,655,75 5,906,00 6,006,10 1,25 Vseobecná úverová banka 4,404,70 4,805,30 5,355,70 5,956,35 6,356,90 6,70 1,50-3,70 Postová banka 4,50 5,10 5,50 6,00 6,20 6,40 1,50-4,00
