Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-01 / 177. szám, csütörtök
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 1. MOZI POZSONY HVIEZDA: Egy fiúról (am.) 16, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Korcs szerelmek (mexikói) 21 ISTROPOLIS: Rossz társaság (am.) 18.15, 20.45 Csokoládé (am.) 17.30,20 Üldözési mánia (am.) 17.45, 20.15 A Skorpiókirály (am.) 17.45 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) 18, 20.30 PÓLUS - STER CENTURY: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 17.15, 19.15, 21.15 Egy fiúról (am.-ang.) 15.30, 17.30, 19.30, 21.30 Rossz társaság (am.) 15.20, 17.40, 20, 22.25 Penge 2 (am.) 15.40, 20.35 A fegyverek szava (am.) 19, 21.40 Kutyák és macskák (amerikai) 15.10 Üldözési mánia (am.) 15.35, 18, 20.20 22.40 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 A hűtlen (am.) 19.05, 21.50 On-lány (am.-ang.) 14.55, 17 Pókember (am.) 14.55,16.35 Eredendő bűn (am.) 18.10 KASSA CAPITOL: Üldözési mánia (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Álmok útján (amerikai) 18 Rossz társaság (am.) 20 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ- KERTMOZI: Asterix és Obelix: A Kleopátra-külde- tés (fr.-ném.) 21 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A hűtlen (amerikai) 15, 17.30, 20 Az időgép (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Jégkorszak (am.) 13,14.45,16.30,18.15 Katonák voltunk (am.) 19.45 Kísérleti gyilkosság (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Manitu bocskora (ném.) 14,16,18, 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (am.) 14,16,18,20 Penge 2 (am.) 15,17.30, 20 Pókember (am.) 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) 14.45,17.30, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (am.) 13.30,15.15,17 A híres mexikói festőnőt Salma Hayek kelti életre Film Frida Kahlóról MTI-JELENTÉS Mexikóváros. Film készül Frida Kahlóról, a híres mexikói festőnőről, feminista harcosról, aki két és fél évtizeden át a nagy mexikói festő, Diego Rivera élettársa és múzsája volt. Élete olyan volt, mint festményei: szürreális kísérletek sorozata sok-sok szenvedéllyel. A filmben Salma Hayek amerikai színésznő személyesíti meg Fridát, míg Rivera szerepében Alfred Moli- nát láthatja a közönség. Szerepel a filmben továbbá Antonio Banderas (ő a másik festőnagyságot, David Siqueirost, Rivera vetélytársát játsz- sza) és Ashley Judd is. Az alkotás középpontjában éppen a két művész pusztító szenvedélye áll, amelyben mindketten eljutottak a gyilkosság és öngyilkosság pereméig, és mindketten sűrűn félre is léptek- Fridának viszonya volt például a mexikói száműzetésben élő orosz forradalmárral, Leó Trockijjal is. A film forgatása kapcsán az AP megszólaltatta Rivera egyik szeretőjét, a ma 82 éves Dolores Ólmedo Patinót, aki szerint az egész Rivera-Kahlo románc csupán egy felfújt történet, és fenntartja azt az állítását, hogy ő volt Rivera igazi ihletője és nagy szerelme. Az idős hölgy úgy tudja, hogy a két művész éveken át nem is lakott közös házban, nem aludtak egy ágyban, és Frida alapvetően alkalmatlan volt arra, hogy egy férfi igazi társa legyen. A sors iróniája, hogy éppen Patino asszony tulajdonában van a legnagyobb Frida Kahlo- magángyűjtemény, YS7 Rivera- festménnyel együtt. Ő 1930-ban találkozott Riverával, és a festő élete utolsó éveit vele élte le Acapulcóban. De milyen volt valójában a fiatalon súlyos balesetet szenvedő, később is sokat betegeskedő Frida Kahlo? Egyesek'szerint rajongó kislány volt, akinek meg kellett küzdenie egy hatalmaskodó férfival, mások szerint pedig hideg, számító, ráadásul bosszúálló nő volt. Arturo García Bustos mexikói festő, aki Kahlo tanítványa volt, úgy emlékszik rá, hogy egyfelől nagyon temperamentumos volt, másfelől pedig tudott nagyon kedves és megértő is lenni. Sérülései pedig alapvetően meghatározták művészi pályáját. Bustos szerint egyszer elmondta neki: ha nincs a balesete, valószínűleg táncosnő lett volna. Mexikóváros egyik nevezetessége ma a búzavirágkék Frida Kahlo- múzeum, amelyben a berendezők mindent pontosan úgy hagytak, ahogyan annak idején a művésznő itt élt és dolgozott. Festményei megtalálhatók a vüág nagy múzeumaiban. Tavaly nagy visszhangot keltett, hogy Madonna kölcsönadta a londoni Taté múzeum vándorkiállításához Az önarckép majommal című festményt. Az énekesnő úgy emlegette a képkölcsönzést, mintha kedves gyermekétől vált volna meg egy időre. Frida Kahlo (Képarchívum) Magyarországi és határon túli gyerekek találkoznak már tizedik éve a Piktor nemzetközi képzőművészeti táborban ——---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ----------„J ó helyen vagyunk itt...” Fülig maszatos, festékpöty- työs gyerekek, kisebbek és nagyobbacskák. Némelyikükről itt-ott papírfecnik lógnak, mások félpuha masszát gyömöszölnek, maszkot próbálnak. Valamennyien a Piktor elnevezésű nemzetközi képzőművészeti tábor lakói. M. CSEPÉCZ SZILVIA A maga nemében egyedülálló tábor története tíz évvel ezelőtt kezdődött, egy rajzversennyel és egy kiállítással. Az egymással már akkor is jószomszédi kapcsolatokat ápoló esztergomi József Attila Iskola, va-. lamint a párkányi művelődési ház munkatársai „Szülőföldem” címmel hirdettek közös rajzpályázatot. A felhívásra rengeteg érdekes pályamunka érkezett. A két főszervező, Pifkóné Zachar Anna esztergomi pedagógus és Kovács Dezső, a párkányi művelődési ház akkori igazgatója ezért arra gondolt, mi lenne, ha a kiállítást követően nyári jutalomtáborral kedveskednének a legtehetségesebb kis alkotóknak. A táborba - ahol már az első napokban igazi kis alkotóközösség ková- csolódott össze - eljöttek az előzőleg pályamunkáikkal szintén bemutatkozott gyergyószentmiklósi kisdiákok is.- Nagyon jól éreztük magunkat együtt. Annyira jól sikerült a tábor, hogy már akkor elkezdtünk gondolkodni a bővítésén - mondta Pifkó Anna táborvezető. - És adandó alkalommal fel is ajánlottuk a részvétel lehetőségét több más, határon túli magyar iskolának. így az elkövetkező években a magyarországi, a felvidéki és az erdélyi táborlakók mellé érkeztek gyerekek a Vajdaságból (Zentárói), Kárpátaljáról (Trahóról) és a Muravidékről (Lendváról) is. A Piktor táborban a részvétel mindig pályázathoz kötött. A témák között olyan izgalmas dolgok szerepelnek, mint a „Szólíts öreganyádnak!” - népmesefordulat rajzos illusztrálása, vagy a „Találkozás a látófa körül”, amire a honfoglalással, illetve sámánmotívumokkal kapcsolatos képzőművészeti munkákat vártak. Tavaly a Párkányt Esztergommal összekötő Mária Valéria híd újjáépítésének apropóján természetesen „Hídavatás” volt a főcím, kiegészítve azzal a témával, hogy „Vándormotívumok a magyar balladákban”. - Az ember nem is hinné, hogy egy-egy téma kapcsán a gyerekek mi mindenre asszociálnak. Az egyik pályázatunk címe csak ennyi volt: „Fona”. Ezt kellett a gyerekeknek képüeg megfogalmazni. Eredetileg Károlyi Amy verséből- „Kosaras fonatú kusza fakoronák”- indultunk ki, de aztán a képeken összefonódtak a kezek, a textíliák, megtalálták a fonatot a gyerekek a zsiráfok összetekeredett nyakában, a páva kiterülő farktollaiban. Minden tábor végén elmondjuk az új pályamunka témáját, majd ősszel szétküldjük az iskolákba. A gyerekek így egész évben készülhetnek. A pályázat viszonylag zártkörű, rendszerint a fentebb említett városok iskoláiban hirdetjük meg. PárkányAlkotnak a táborlakók ban mindig bekapcsolódnak a művészeti iskola, illetve a szlovák alapiskola diákjai is. Sok a jelentkező, sokkal több, mint amennyit a tábor elbír. Ezért (is) van szükség pályázatra. Általában huszonöt-harminc gyereket tudunk fogadni. Van közöttük olyan, mint a nagyon tehetséges párkányi Morvái Martina, akinek már a nővére, Karin is „pikto- ros” volt. Tíz év egy gyerektábor életében nagy idő. Tíz-tizennégy éves kisdiákokkal kezdtünk el foglalkozni, s ebből könnyen kiszámítható, hogy az első táborlakóink között már huszonnégy éves fiatalok is vannak. Éppen most indul az új generáció, s kezdjük elölről az egészet. De mert a régiek közül is sokan visz- szajönnének, azt találtam ki, hogy az idei évtől Piktor tábor és művésztelep néven dolgozunk tovább. A művésztelepre meghívóval lehet „bejutni”, bár együtt vagyunk mindannyian. S a nagyok is azzal foglalkoznak, mint a kicsik, csak más szinten és más módon. Több olyan egykori táborlakónk van, aki ma képzőművészettel - például tűzzománc-készítéssel vagy fafaragással - foglalkozik, de természetesen nem mindenkiből lesz képzőművész. A nagyok között akad Pifkó Anna: „Mindegyik piktoros hoz egy kis szeletkét a szülőföldjének, a saját közösségének a kultúrájából." színihallgató, van, aki építésznek, tanárnak készül, és olyan fiatal is, aki biológusnak tanul. De a mai napig visszajárnak minden táborba - mondja Pifkó Anna. A Piktor tábor tíznapos. Ebből a hosszabbik részt Esztergomban, a József Attila iskolában töltik a gyerekek, ahol adott a saját felszerelés, az ingyen szállás. Párkányban rendszerint három napig vendégeskednek a piktorosok. Az idén - a művelődési ház igazgatójának, Halasi Tibornak köszönhetően - a teljes épület a rendelkezésükre állt. De a tábor ügyét kezdettől fogva támogatja mindkét város önkormányzata is. A hiányzó pénzt pedig különböző pályázatoktól szedegeti össze a rendkívüli szervezőképességgel rendelkező táborvezető, Pifkó Anna. Aki „civilben” egyáltalán nem képzőművész, színházelmélet szakon végzett a főiskolán. A táborlakók képzőművészeti foglalkozásait ezért már évek óta a zentai Mezei Erzsébet és a gyergyószentmiklósi Illyés Kincső vezeti. De a testvérmúzsák is jelen vannak a táborban. Akár drámajátékok vagy irodalmi készségfejlesztés formájában. A gyerekek kis csoportokban dolgoznak, és mindig kapnak egy plusz témát, amit saját maguk írnak meg, majd adnak elő. Vagy egy kis árnyjátékkal, vagy bábbal, vagy zenével. A zene egyébként is állandóan szól, a különböző tájegységek népi dallamait hallgatva jobban megy az alkotás. Emellett fellépnek különböző vendégművészek is, idén például Kobzos Kis Tamás énekes, valamint Juhász R. József és Mészáros Ottó költő-perfomer. Szóval, a műfajok között sincsenek szigorú határok, és a kapcsolatok messze nyúlnak. Ami az idei tábor vezető témáit illeti, az „Ügy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt!”, és a „Tíz este a fonóházban” címek sokat elárulnak arról, hogy a szervezőknek mennyire fontos a néphagyományos ápolása. A Piktor tábor különben tele van sa(A szerző felvételei) ját hagyományokkal is, mesélték a gyerekek. Van egy úgynevezett „piktor-kosár” amelyet még Bény- ben fontak valamikor. Tábornyitáskor ismerkedési, „őrangyalos” játék gyanánt mindenki beledobja a maga összehajtogatott papírlapját, és ha megtelt a kosár, sorra kihúznak egy-egy nevet. A név mellett ott van, hogy mit vár az illető az „őrangyalától”. S persze mindenki megpróbál meglepetéseket kitalálni. Az „őrangyalok” csak az utolsó estén lepleződnek le, így teljes a játék. Egy másik hagyomány a palackposta. A gyerekek a táborban ismert valamennyi nyelven megírják a maguk üzenetét. Arról, hogy milyen jól dolgoznak ők együtt, a Duna és a Dráva mellett élők, és hogy valamennyi népnek ezt kellene tennie! Azután kiválasztanak maguk közül valakit, aki a lepalackozott üzeneteket beledobja a Dunába. Ami - ahogy elmondták - nagyon nagymegtiszteltetés! Mindemellett a Piktor tábor életéhez a helytörténeti előadások - rendszerint Pifkó Péter várostörténész vezetésével - és a honismereti* túrák is szervesen hozzátartoznak. Az idén a magyar- országi oldalon a Velencei-tónál és Székesfehérváron, Szlovákiában pedig Tapolcsányban és Malonyán jártak a gyerekek.- Az egészben az a legszebb, hogy mindegyik piktoros hoz egy kis szeleikét a szülőföldjének, a saját közösségének a kultúrájából. Amit meg tudnak mutatni egymásnak. Lakodalom a Kárpát-medencében címmel például összeállítottunk egy, a különböző népszokásokat sorra bemutató teljes lakodalmat. Jövőre valószínűleg „a víz szerepe a különböző naptári ünnepekben“ lesz a tábor vezérmotívuma. Táborzáráskor rendszerint kiállítást szervezünk az elkészült munkákból. Szeptember elején a párkányi galériában, októberben pedig Esztergomban, a Bánomi galériában mutatjuk be az anyagot. Az már bizonyos, hogy az idén is bőven lesz miből válogatni! Nagy az érdeklődés a kamarakoncertek iránt A népi hagyományok őrzésének érdekében Zsidó románcok Felvidéki népviseletben TASR-HÍR Pozsony. Középkori zsidó románcokat ad elő ma este a Prímási palotában a Musa Antiqua zenekar. A darabokat korhű hangszereken - mint például rebek, fidul, psal- térium, pandora, viola da gamba - szólaltatják meg a művészek. A középkori zenét népszerűsítő Musa Antiqua 1986-ban alakult. Az együttest Vladimír Rusó orgonaművész, zeneszerző vezeti. Vladimír Rusó több nemzetközi versenyen is díjat nyert, egyebek közt a belgiumi Brugge-ben, az olaszországi Lan- cianóban és Prágában. Rajta kívül Valérián Tokár és Milan Tarina alkotja a Musa Antiquát. Tabulatura Vietoris címmel 1991-ben jelentették meg CD-jüket, amely nagy sikert aratott külföldön. A hangverseny a Pozsonyi Kulturális Nyár rendezvénysorozatának részeként valósul meg. A kamarakoncertekre csütörtökönként várják a közönséget a szervezők, augusztus 29-éig. Amint azt Mária Jakubcíková, a Városi Kulturális Központ munkatársa elmondta, a kamarahangversenyek nagyon népszerűek, és szinte minden egyes alkalommal telt ház előtt zajlanak. „A múlt héten még plusz húsz széket kellett a teremben elhelyeznünk, hogy kielégíthessük az érdeklődők igényét” - tette hozzá. TASR-HÍR Komárom. A rengeteg kiállított bábu láttán a látogatókban óhatatlanul feléled a gyermekkor utáni vágy. Komáromba érkezett az az egyedülálló vándorkiállítás, mely felvidéki népviseletbe öltöztetett babákat mutat be. Az Európa udvarban található Európába bevásárlóközpont helyiségeiben megrendezett kiállítás megálmodója a búcsi Szobi Eszter volt. Mintegy tucatnyi lelkes délszlovákiai segítője közreműködésével - négy évig tartó előkészítő munkálatokat és szervezési tevékenységet követően - sikerült megvalósítania a komáromi bemutatót. Eredményként egy csaknem 200, harmincháromféle felvidéki népviseletbe öltöztetett bábut bemutató kiállítás született, melyet június óta mintegy 1300 látogató tekintett meg. Szobi Eszternek, a kiállítás szervezőjének alapvető célja az volt, hogy a kiállításra ellátogató érdeklődőkben megerősödjék a szülőföldjük iránti szeretet, és hogy a késő utódokra is áthagyományozódjék a tradicionális népi kultúra egy szelete. A kiállítás egyebek mellett a Komáromi járás, Zobor- alja, Kassa és Rozsnyó környékének népviseletét mutatja be.