Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-31 / 202. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 31. VENDÉGKOMMENTÁR Kezdés tűzoltással BODNÁR GYULA Ha rángatják a kormánykereket, ráadásul többen több irányba, a kocsi előbb-utóbb árokban köt ki. Átvetítve a képet tájainkra, a politikai rendszerváltás után hamarosan látni lehetett, akadozik majd a folytatás, legalábbis időben távolabbra tolódik az a pont, ahonnan Szlovákia a szerencsésebb éghajlatú országok útjára léphet. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de gondoljunk csak vissza egy pillanatra: felkészült új politikusgárda híján - a pártállam végóráiban már kapkodó apparatcsikok szóhasználatával élve - informális csoportokban politizálgató tudósok, kutatók, egyetemi tanárok, művészek, önjelölt és baráti hívásra rábólintó emberek kerültek zömmel vezető pozícióba, akiknek jó esetben is legfeljebb sejtelmük volt új munkakörükről, menet közben kellett elsajátítaniuk a politika mesterségét. Viszont egyként tűzték zászlajukra a reform jelszavát. Amelyből a mai napig alig valami vált valóra. Elszalasztott lehetőségek tizenkét éve, csődöt mondott a politikai elit, a közigazgatás képviselői valamennyi szinten - olvashatjuk egy, a közigazgatás reformjáról megjelent kiadványban. Az okok, a fennebb kissé leegyszerűsítve említetteken kívül, ismertek. A nacionalizmustól, az időről időre központi szerepet játszó magyarellenességtől kezdve a hozzá nem értésen, a közvagyon helyett a privát vagyon gyarapításán át a kormánykerék ide-oda rángatásáig. És ugyanúgy ismertek a következmények. Árokban, mit árokban, gödörben az oktatásügy, például. Nem most zuhant bele, amikor az önkormányzatok egyelőre nem tudnak mit kezdeni a hatáskörükbe került nevelésioktatási intézményekkel - mert a különben is kevéske decentralizációs kezdeményből, reformtervezetből ezt is tessék-lássék készítették elő, ami lent hol rémtörténetekbe, hol kabaréba illő helyzeteket teremt -, hanem akkor, amikor az előző rezsim iskolafinanszírozási politikáját követve az új rendszerben sem akadt eddig kormány, amely felismerte volna, hogy az oktatásügybe fektetett pénz nemcsak hogy megtérül belátható időn belül, hanem kamatot hozva az egész ország gyarapodását segíti, lásd számos kis, köztük ázsiai ország példáját. Végezetül, nem feltéüenül kell egyetérteni érteni azzal a nézettel, mely szerint a nehezen és úgy-ahogy megindult reformfolyamat visszafordíthatatlan, ám tény, hogy miként a gazdaságnak, közigazgatásnak vagy bármely más területnek, hasonlóképpen az oktatásügynek sem használt, ami - és itt ismét a kiadványból idézek - manapság is veszélyként fenyeget, jelesül, hogy a reformfolyamat minden új kormány hatalomra kerülésével lelassul, változik vagy teljesen más irányt vesz. Évek óta ennek, az örökös improvizálásnak vagyunk tanúi és elszenvedői az iskolák háza táján is, ahol már a villanyszámlát nem tudják kifizetni, és csak tűzoltó módszerek bevetésével sikerült elérni, hogy hétfőn megkezdődhet a 2002/2003-as tanév. És akkor még mindig csupán az iskola működéséről, a működés anyagi-tárgyi feltételeiről beszéltünk. JEGYZET Tamás rövidül TALLÓSI BÉLA Mármegintszivatnak Tamás vagyok, fatelepi anyagmozgató. Kétkezi munkából élek, éppen csak egy szemernyit jobban, mint egyesek a munkanélkülisegélyből. Isten ments, hogy én is bele merjek szólni a kampányba, nem értek én a nagypolitikához! Én már akkor kételkedtem a demokráciában, amikor szlovákirodalom-órán kiemelten példaértékű műként elemezgettük Jankó Jesensky Demokraták című kétkötetes regényét, mert a polgári társadalmat elmarasztaló, a pártokra tagolt politikai élet és a választási hadjáratok felett gyakorolt kritikáját szinte dogmaszerűen tálalták elénk az egypártrendszer létjogosultságának megtámoga- tására. Azért volt már akkor számomra ugyanolyan gyanús a demokrácia, mint az éppen nagyban dúló szocializmus, mert sejtettem, hogy számomra, anyagmozgató faipari munkás számára nem létezik olyan társadalmi berendezkedési forma, -krácia vagy -izmus, amelyben én, Mármegintszivatnak Tamás ne kínlódnék, mint a pa- szuly hús nélkül. Pedig végzem a dolgom becsülettel - minden évben többet dolgozom, immár esztendők óta ugyanazért a bérért. És jövőre még csak rosszabbra számíthatok, mert mindenféle jóstehetség nélkül is előre látom, hogy a mi szakmánkat, a kétkezi famegmozgatást is felölelő szektorban alkalmazottakat érinti majd legsúlyosabban az idei választási kampány. Ugyanis ebben a hadjáratban több száz óriásplakátot enyveznek majd piárcégek a reklámtáblafelületekre, és a választópolgárok kegyeiért folytatott ilyenolyan ígéretpatronok robbanásaitól hangzatos harc végén, ahogy az újságban olvastam, nyolcszáz tonnás politikai döntést hoznak, vagyis 800 tonna papírra nyomtatják ki a képviselőjelöltek névsorát és a szavazólapokat. így aztán ezt az idei kampányt talán senki nem sínyli meg jobban, mint én, Mármegintszivatnak Tamás fatelepi anyagmozgató munkás, mert az is előfordulhat, hogy tanfolyamra küldenek, néhány esztendővel a nyugdíj előtt átirányoznak más munkaterületre: kiképeznek segédmunkásnak kiirtott erdőterületek újratelepítésére vagy óriásplakát-tépő bedolgozói mesterlevelet kapok, esetleg elhelyezkedhetek a használtpapír-feldolgozásban. Ebből látom, hogy ezzel a választással én, Mármegintszivatnak Tamás a rövidebbet húzom. FRANKFURTER RUNDSCHAU Gerhard Schröder német kancellár, tekintettel a környezeti katasztrófákra, a növekvő szegénységre és a nemzetközi terrorizmusra, a biztonság új meghatározását szorgalmazza. „Ennek át kell fognia a gazdasági, az ökológiai és a szociális szempontokat, és a johannesburgi világkonferenciára az felelősség hárul, hogy a váltókat ebbe az irányba állítsa át” - írta a Dél- Afrikába utazó kancellár a lap tegnapi számában megjelent cikkében. Schröder az ipari államok részéről olyan politikát szorgalmaz, amely biztosítaná, hogy minél több ember részesüljön a globalizáció előnyeiből. „A piacok egyedül erre nem képesek” -jegyzi meg. Szerinte az ipari államoknak ténylegesen meg kell nyitniuk piacukat a fejlődő országok termékei előtt, még ha ez privilégiumaik szempontjából hátránnyal is járna.- Asszony, segíts! Ezek az őrültek még a hálószobánkba is óriási kampányplakátot akarnak elhelyezni! (Lubomir Kotrha rajza) TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Nem tudja sem az oktatási, sem a munkaügyi minisztérium, hogy az egyes ágazatoknak évente hány új munkaerőre, egyetemi, főiskolai végzősre, például tanárra vagy orvosra van szükségük. „Kételkedem benne, hogy ezt valaki számon tartja. Régen jegyezték, milyen végzősökre van igény, jelenleg azonban nem kísérik figyelemmel a munkaerőpiacot” - nyilatkozta a napilapnak Oldrich Branecky, az oktatási tárca felsőoktatási osztályának munkatársa. Évente több tucat fiatal fejezi be tanulmányait, sokan azonban nem tudnak elhelyezkedni. A legutóbbi statisztikai adatok szerint a felsőfokú végzettségű fiatalok 21 százaléka munkanélküli, azaz az állam - paradox módon - finanszírozza a munkanélküliek számának növekedését. Szlovákiában három orvosi kar van, s évente mintegy 990 jelentkezőt vesznek fel. „Az egészségügyi tárca nem tudja, évente hány orvosra van szükség. Ha figyelembe vesszük, hányán érik el a nyugdíjkorhatárt, akkor körülbelül 500 személyről van szó” - mondta Martin Urmanic minisztériumi szóvivő. HÉTVÉG(R)E A legszebb évszak - a kampány Négy hét. Aztán csend. De ez a négy hét, ez a választási ciklus legszebb évszaka. Négyévente visszatérő ritka természeti jelenség. Aranybánya. A sötét mélyből most mossa partra az agyvíz a legritkább gyöngyöket. Ilyenkor az is éberen figyeljen, aki már megcsömörlött a politikától. HOLOP ZSOLT Most minden hülyeség felfokozva jelenítődik meg, testet ölt, ilyenkor a jobb jobb, a kék kékebb, a lila lilább, a liba libább. Minden párt igyekszik kitalálni valamit, és többnyire ki is talál, hogy megszólítson, és ez végtelenül szórakoztató. Ezért lenne üdvös, ha mindenki minél több rendezvényre elmenne, és elhinné, hogy mindent elhisz, és a végén önfeledten kacagna. Káromkodni, dühöngeni nem szabad - arra való a maradék 3 év és 11 hónap. Pártot kampányáról - ez a választói jelszó, ha már a programokban nem lehet eligazodni. Ne kerüljük tehát e napokban a politikusok társaságát, még ha négy évig gondosan kerültük is, és gyermekeink fejét elfordítottuk, ha... Ne ódzkodjunk magunkhoz venni azt, amit kínálnak, igyuk szavaikat. Ne féljünk tőlük, hiszen csak meg akarnak simogatni. És közben figyeljünk polgártársainkra is, vegyüljünk el a tömegben, oldódjunk a hangulatban, mert okos dolgokat hallhatunk. Hiszen úgy elszalad, olyan rövid a kampány; majdnem, mint az élet. Egy hét egy év. Mert mi is a kampány: a szokottnál intenzívebb, rövid időtartamú munka valamely alkalmi feladat gyors megoldására. Tehát munka, és bár rövid és alkalmi, de így is tisztelni kell. Persze képtelenség mind a 26 pártot egyszerre figyelni, na de azért vannak a jó barátok, a szomszédok, meg a házmesterek, hogy felosszák egymás közt a terepet. Például Anna Malíková eddig négy figyelemre méltó dolgot tett a kampány alatt. Először is repülőgépből szemetelte tele az országot, aztán a 68-as szovjet bevonulás évfordulóján elvitte férjét Alexander Dubcek mellszobrához, továbbá kijelentette, hogy felelősségre kellene vonni azokat, akik Szlovákiában gyűjtést kezdeményeztek a cseh árvízkárosultaknak. Van, aki a vizet, van, aki az árvizet és van, aki egyenesen az árvízkárosultakat utálja. Ez bizony erős kampány, de emellett Malíko- vát még a rendőrök is elkapták Pop- rádon, amint az éj leple alatt röplapokat ragasztgat tiltott helyre, konkrétan szemeteskukákra és vü- lanyoszlopokra. Az SNS az ország szinte összes üyen természetű dolAnna Malíková eddig négy figyelemre méltó dolgot tett. gát teleragasztotta már az SNS-szel. A szemeteskukákat értem, de a villanyoszlopok? E rejtély megfejtésére ezennel népi mozgalmat indítok. Aztán azt is megtudtam, hogy az ANO mellett működik egy Roma Tanács - a sör-virsli szindróma már nem fog megismétlődni a romák között. Politikaüag érettebbek lettek, és nem hagyják magukat megvásárolni egy tányér gulyással - jelentette ki Frantisek GuMs, a Roma Tanács elnöke. És igaza is lett, mert két nap múlva Gul’ás felháborodva nyilatkozta, hogy a kassai Lunik IX-en már megkezdődött a szavazatvásárlás, és egy voks egyelőre 25 koronát ér. Ennyiért pedig tényleg nem lehet gulyást venni. A romákat Vladimír Meciar is felfedezte (nem először) magának. A Szepességben azt mondta, gyerekkorában roma gyerekekkel is játszott a homokozóban, továbbá egyik unokaöccsének a felesége roma lány, és ez milyen nagyon jó. Ám ha jól emlékszem, múltkor a tévében még arról értekezett, hogy majdnem az összes roma magyar. Most akkor magyar gyerekekkel porbapisi-pogácsázott? Ezt gyorsan tisztázni kellene, mielőtt még lejjebb megy a támogatottsága, és népi mozgalmat indítok annak kiderítésére is, melyik politikus nem játszott soha roma gyerekekkel. Az elnökről pedig nem írok, mert beteg. HETI GAZDA(G)SAG « Nem téma a gazdaság, de a sajtó érdeklődik TUBA LAJOS Bár a nyári szabadságok és a kor- mánycildus vége a gazdaságra is rányomják a bélyegüket, az augusztusi parlamenti ülés eseményei még mindig rezonálnak a sajtóban. A Fekete Péter ezúttal a Magyar Koalíció Pártjának a kezében maradt. A párt, amely négy éven keresztül megingás nélkül szavazta meg a liberalizációs törvényeket, ezúttal elvágta az útját a távközlési monopólium korábbi felszámolását célzó kormányjavaslatnak. Az indoklás, amely szerint a 2004-re várható uniós tagság miatt hamarosan jobb, átfogóbb törvényt kell majd elfogadni, alibista magyarázatnak tűnik, s ezt bármilyen más jogszabály esetében is elmondhatnák. Szakértők szerint a házi telefont működtető ' átlagpolgár számára nem volt tétje a változásnak, a vállalkozók számára viszont sokat jelenthetett volna, ha a mostam egyeden távközlési vállalat hamarabb szembesül a konkurenciával. Az egyik MKP-s képviselő be is vallotta, hogy döntésük előtt konzultáltak a cégbe delegált emberükkel, de azért a klub meggondolhatta volna, hogy egy nagy cég érdeke miatt érdemes-e foltot ejteni eddigi parlamenti becsületén. Volt olyan nyilatkozat is, amely kertelés nélkül kimondta: a gyorsabb liberalizációt javasló szervezeteknek nem volt pénzük a kenésre. A hét kellemes híre, hogy a júliusi külkereskedelmi adatok - az egy hónappal korábbiakhoz hasonlóan - a hiány növekedésének lassulásáról tanúskodtak. Elemzők szerint ez ugyan inkább az árfolyammozgásoknak köszönhető, mint a kivitel gyorsulásának vagy a behozatal visszaesésének, de azért a tény kedvezőbb hangulatot teremt, mint a tavaszi nagy összeomlás. Ez, párosulva a politikai palettán végbemenő változásokkal, jót tesz a korona árfolyamának. így viszont egyelőre nem járnak jól azok, akik a mozgalmas őszre számítva devizára váltották át tartalékaikat. A Transparency International közzétette a korrupcióval kapcsolatos A vizsgált 102 ország közül sikerült elfoglalnunk a± 52. helyet. felmérések alapján összeállított világlistáját. Ezen idén a vizsgált 102 ország közül Lettországgal, Marokkóval, Srí Lankával és a nagyot bukó Csehországgal sikerült elfoglalnunk az 52. helyet. Ennél is érdekesebb, hogy a Dzurinda-kormány (vagy legalább egy része) igyekezete ellenére a lakosság négy év alatt nem érzékelte a korrupció csökkenését, legalábbis a felmérések teljesen kiegyenlített eredményt mutattak. Az elmúlt négy év korrupció szempontjából kedvező, illetve negatív jelenségeit tanulmányozva egyértelmű, hogy előrehaladás a korrupció terét szűkítő jogszabályok elfogadásában és az információszolgáltatás javításában történt, viszont kevés konkrét intézkedésre került sor. Ennek főleg az volt az oka, hogy a kormánykoalíción belül szinte mindig volt olyan erő, amely megakadályozta a saját lobbicsoportja számára veszélyes intézkedés elfogadását vagy megvalósítását. A szomorú helyzettel a politikai pártok is tisztában vannak és a választási kampányuk során egyhangúlag a korrupció visszaszorítását ígérik. A pártok viszont azt is megtanulták, hogy a választók között minimális azoknak az aránya, akik a programok áttanulmányozása alapján döntenek, így idén nem is nagyon üldöznek bennünket ezzel Az esetleges érdeklődők persze az interneten elolvashatják a pártprogramokat, de ezek színvonala nem jelent különösebb élményt. így legfeljebb a sajtó igyekszik kibányászni a pártokból az érdekesebb teendőkkel kapcsolatos nézeteiket. A már sokszor elsiratott nyugdíjreformról például kiderült, hogy szinte minden párt egész jó irányban gondolkodik. A Magvasi-féle kommunista Befektetői Bizottságot már saját pártja Az esetleges érdeklődők az interneten elolvashatják a programokat. sem vallja a magáénak. Eltérések igazán csak abban vannak, hogy a befizetéseink hány százaléka kerüljön a saját tőkeszámlánkra (a többi a jelenlegihez hasonló szolidaritási pillérbe kerül majd). Az esélyes pártok közül a legtöbbet épp a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Baloldal Pártja szánná ide (9,3 százalék) a legkevesebbet a Szlovák Nemzeti Párt (4 százalék). Az MKP azok között a pártok között volt, amelyek nem válaszoltak a kérdésre, pedig kíváncsiak lennénk a véleményére. Mindenesetre eddig mindenki többet szánna a tőkeszámlánkra, mint a kormány által koncepció szintjén k iizzadt 3,7 százalék.
