Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-28 / 200. szám, szerda

ETES ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 28. 9 dig nagyon sokan hisznek Vladimír Meciar és Robert Fico kormányfőjelöltek hangzatos, ám üres szólamainak és populizmusának jaszkodjon elveihez, de egyúttal ügyes is legyen mennyi nemzetiség egyenér­tékűnek érezheti magát, to­vább él. (fehersolyom) Joga van ahhoz, hogy saját szemé­vel nézze a dolgokat. Elolvastam a véleményét, és egyáltalán nem ér­tek vele egyet. Miniszterelnök úr! Lát lehetősé­get arra, hogy a kisebb pártok, mint az OKS vagy a DS-DÚ, a programjukban hozzájuk közel álló nagyobb pártok segítségé­vel bejussanak a parlamentbe? (DDQ) Ezek a pártok nem jutnak be a parlamentbe. Szerintem önző módon és felelőtlenül viselked­nek. De ha egyszer igaz, hogy Szlovákiában még fiatal a de­mokrácia, ennek biztosan így kell lennie. Hogy még egy kicsit fizet­ni kell érte. Nem tűnik úgy Önnek, minisz­terelnök úr, hogy túlságosan is gyorsan - gyakorlatilag a kér­vény beadása után pár órával - bejegyezték Gasparovic HZD- jét? Nem egy csendes megáll­apodásról volt szó, hogy az ille­tékes szervek segítségére lesz­nek, cserébe pedig a HZD meggyengíti Meciar pártját? El tudja képzelni az SDKÚ választá­sok utáni együttműködését a HZD-vel? Nem hiszem, hogy játékról lenne szó. Jól ismerem Meciart. Tartani kezdett Gasparovictól. Meciar egy­szerűen nem képes elviselni más véleményt. Nem tartom reálisnak a választások utáni együttműkö­dést a HZD-vel. Azt lehetne mon­dani, hogy a HZD tulajdonképpen egy HZDS-B. Miniszterelnök úr! Elismeri-e a szlovák állam a komáromi Selye János BKÁE diplomáját, vagyis akkreditálva van-e ez az egye­tem? Köszönöm! (diák) Nem vagyok biztos abban, hogy pontosan tudok válaszolni. De úgy emlékszem, valami gond van az akkreditálással. Sajnálom, de nem tudom konkretizálni, hol van a probléma gyökere. Úgy em­lékszem, inkább szakmai, mint­sem politikai problémáról van szó. Jó napot kívánok! Meg szeret­ném kérdezni, mi a véleménye Rusko úrról és politikai kampá­nyáról, amelyik észrevétlenül (időnként túlságosan is feltű­nően) zajlik Markíza nevű tele­víziójában és Národná obroda nevű napilapjában. Köszönöm a válaszát, és kívánok Önnek min­denjót. (evita) Nyilvánosan fejeztem ki aggodal­mamat a mediális és árpolitikái erők veszedelmes összefonódásá­val kapcsolatban. Meciar idején, amikor a kommandósok elfoglal­ták a Markízát, az információk­hoz való szabad hozzáférés jogát védtem. Ugyanígy fogom védel­mezni az emberek jogát a szabad információkra abban az esetben, ha Rusko visszaél a médiával. Nemrég ki is fejeztem aggodal­mamat, hogy Rusko a választási kampány utolsó napjaiban visszaél majd valamelyik médi­ummal. Úgy tűnik, a Fico-féle Smer és a Rusko-féle ANO, a KDH, az MKP meg az SDKÚ közös kor­mányzásra lesz ítélve a szep­temberi választások után. Eh­hez képest Ficóéktól, Ruskótól de a KDH-s Hrusovsky részéről is meglehetősen sok és ke­mény, helyenként demagóg támadás, vád éri önt személy szerint is. Feloldható lesz-e va­jon ez az ellentét, ha végül is tényleg közös kormányt kell alakítaniuk? (morcos) Köszönöm Önnek ezt az észrevé­telt, amelyet kifejezőnek találok. Viszont minden nehézség ellen­ére van valamim, ami másnak nincs - tapasztalatom. Már ezt- azt megéltem. Éppen ezért tu­dom, hogy Rusko, de főleg Fico úr a választások előtti násztánca egy dolog, a konkrét politikai re­alitás pedig egy másik. A választó dönt, nekünk pedig meg kell egyeznünk. De rendkívül fontos, hogy dönt a választó. Amennyi­vel erősebbek leszünk mi, annál kisebb lesz a többi politikai párt mozgástere. Kérem, segítsenek, és mondják mindenkinek, hogy el kell menni választani. Mi a terve a Miniszterelnök Úr­nak a választások után? (Lee) Minden a választások eredmé­nyétől függ. Nemrég megjelent könyvemben Szlovákiát olyan hosszútávfutóhoz hasonlítottam, aki most érkezett el a maratoni táv feléhez. Szívesen befejezném a megkezdett munkát, szívesen hozzájárulnék az ország NATO- és EU-taggá válásához. De erről a választópolgár dönt majd. Miniszterelnök úr! A közvéle­mény nagy része számára vilá­gos, hogy nem a kormány hibá­ja Ivan Lexa szabadlábra helye­zése; ez a bíróságokat jellemző erkölcsi fertő miatt történhe­tett meg. Komoly jogi sza­kértők szerint azonban a Leg­felsőbb Bíróság döntése után a rendőrségnek módjában állt volna újra javasolni Lexa vizs­gálati fogságba vételét az általa bizonyíthatóan elkövétett egyéb bűncselekmények bár­melyikéért. Miért nem léptek hát? (morcos) Sosem avatkoztam a rendőri szervek munkájába, csak azt sze­rettem volna elérni, hogy tartsák be a törvényeket. Tetszik viszont a bíróságok morális szintjét jel­lemző sommás véleménye, sze­rintem is ott van a kutya elásva. Ezért neveztem szégyenletesnek a Legfelsőbb Bíróság döntését. Az erkölcsi elveket könnyű összeti­porni, de nagyon nehéz azok be­tartását újraéleszteni. Ezen a te­rületen ránk, demokratákra még sok munka vár. Milyen érzéssel távozott a TA 3 televízió vasárnapi vitaműso­rából? (Janicsár) Örültem, hogy közvetlenül be­szélgethettem Robert Ficoval, szívesen venném, ha több hason­ló beszélgetésre is sor kerülhet­ne. Ezek a beszélgetések mutat­ják meg a legjobban, hogy a fo­lyékony, populista szöveg mögött csak minimális tartalom van. A médiák ereje abban rejlik, hogy teret adhatnak a tényeknek, de a leleplezéseknek is. Örültem, hogy kaptam ilyen lehetőséget. Mit tud Meciar és Fico titkos, magas-tátrai tárgyalásairól, ahol már hónapokkal ezelőtt elosztották egymás közt a posztokat? (Janicsár) Úgy tűnik, hogy ebben az ország­ban vannak, akik jobban értesül­tek, mint én :). Szívesen felve­szem a csapatomba! A kérdésre visszatérve: nem tudom sem-cá­folni, sem megerősíteni értesülé­sét. Mindenesetre érvényes, amit már korábban mondtam: minél több szavazatot kapnak a kétség- bevonhatatlanul demokratikus erők - melyek közé az SDKÚ is tartozik -, annál kisebb az esélye annak, hogy az Ön által felvázolt forgatókönyvhöz hasonló megva­lósulhat. Itt az idő! Kérem Önt, segítsen Szlovákiának azzal, hogy ezeket a dolgokat elmondja másoknak is. Ma minden émber számít. Sajnálom, hogy el kell búcsúz­nom, jól éreztem magam az Önök társaságában. Köszönöm min­denkinek, hogy lehetővé tették nekem ezt a találkozót. Sok sze­rencsét kívánok Önöknek. Dovi- denia - a viszontlátásra. Mikulás Dzurinda csak a fényképeket nézegette még senki sem tudta megmonda­ni, milyen elvekhez voltam hűtlen vagy milyen értékeket árultam el. Miniszterelnök úr. Ön nyilván jobban tudja mindenkinél, hogy a megyei elrendezés (VUC) esetében a Meciar-féle változatot szentesítette a parla­ment. Ön azt mondta akkor, hogy ez „Jó hír Szlovákia szá­mára”. Ön annak előtte soha nem számolt a 12 közigazgatá­si egységes rendszerrel. Ez vé­leményem szerint egy sarkala­tos, elvtelen magatartás volt. Ha a reform puszta léte múlott volna az eredeti koalíciós el­képzelés melletti kitartáson, akkor is ki kellett volna tartani a koalíció eredeti elképzelései mellett, (morcos) Tisztelt miniszterelnök úr! Gyer­mekkoromban azt mondák ne­kem, amikor felnövök, itt már kommunizmus lesz, és jól fogok élni. Később azt mondták, hogy itt Svájc lesz, és jólétben élünk majd. Már rég felnőttem, és még mindig nem élünk jól. így tehát szeretném Öntől megkérdezni, mikor fogunk már végre mind­annyian jól élni? (lacibácsi) Úgy hiszem, sok minden múlik azon, hogyan állunk az élethez. Amikor megnyitottuk a Mária Va­léria hidat, sok ember szemében könnycsepp csillogott. Többen azt mondták nekem, számukra csak ekkor ért véget a második világ­háború. Sokat utazom Szlovákiá­ban, különösen jól érzem magam délen. Pénteken Galántán jártam, ott is nagyon jó volt. Nagyon in­tenzíven éreztem, hogy az embe­rek értik, miről van szó. Főleg azt, hogy a történelem során most először éltünk négy évig folyama­tosan valóban demokratikus or­szágban. Én ezt a következőkép­pen látom: Ön is biztosan nagyon sok mindent megélt, de csak az utolsó négy év volt nyugodt, (Somogyi Tibor felvétele) egyértelműen demokratikus, egy­séges reformidőszak. És próbál­jon meg önmagának válaszolni, ez alatt a négy év alatt ennél sok­kal többet lehetett volna-e tenni. Jó egészséget kívánok! Közszereplései alkalmával Ön számtalanszor hangoztatja mos­tanában, hogy elégedett a saját és a kormánykoalíció munkájá­val. Nem gondolja, hogy pozitív jelzés lenne a közvélemény szá­mára, ha helyenként önkritiku­san kinyilatkoztatná azt is, me­lyek voltak a hiányosságai né­gyéves országosuknak? Mi volt és miért volt az, amivel adósak maradtak a választóknak? (mor­cos) De hiszen az önkritika része köz- szerepléseimnek. Elkészítettem az SDK választási programja és a kor­mányprogram számvetését. Kiáll­tam az újságírók és a szlovák értel­miség elé. Nyíltan megmondtam, mit teljesítettünk, és mit nem. El­mondtam, mit teljesítettünk száz százalékosan, mit 85 százalékban, és mit csak 40 százalékban. Reáli­san és igaz módon igyekszem poli­tizálni, reális és igaz retorikára tö­rekszem. Jó napot! Dzurinda úr, nekem nincs kérdésem. Úgy gondo­lom, mindegyikre válaszolt a kormány élén töltött négy év alatt. 1998-ban Önt választot­tam, mert reméltem, hogy vég­re egy született demokrata lesz a miniszterelnök. Most már tu­dom, hogy túl naiv voltam. Na­gyon gyenge kormányfő volt, arról nem is beszélve, hogy azokban a kérdésekben, ame­lyekben szövetségeseket keres­tünk, cserbenhagyott bennün­ket (megyék, Benes-dekrétu- mok, magyar egyetem, nevesí- tetlen földek, magyarigazol­vány stb.). Ön elvesztett egy választót, azonban a remény, hogy Szlovákia egyszer olyan állammá válik, ahol vala­

Next

/
Thumbnails
Contents