Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-28 / 200. szám, szerda

Cl Külföld ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 28. Víz a kormány bunkerében Prága. A prágai metró 51 állomása közül 17-et árasz­tott el a víz, s az állomások felét le kellett zárni az au­gusztus közepi áradások nyo­mán. Becslések szerint a ter­mészeti csapás közel kétmilli­árd koronás kárt okozott a metróban. Az „A” metróvo­nallal a Malostranska állomás közelében összekapcsolt tit­kos kormánybunkerbe is be­hatolt az árvíz az áradások napjaiban. (MTI) Lemondott egy belga miniszter Brüsszel. Lemondott tiszt­ségéről a belga egészség- ügyi és környezetvédelmi miniszter, a zöld párthoz tartozó flamand Magda Aelvoet a nepáli maoisták ellen harcolóknak szállított belga golyószórók körül ki­pattant vita miatt. A belga törvények tiltják fegyverek el­adását olyan országoknak, amelyekben polgárháború zajlik. A koalícióból a párt nem lép ki. (MTI) Helmut Schmidt infarktust kapott Kiel. Helmut Schmidt volt német szövetségi kancellár életveszélyes szívinfarktust szenvedett, ezért szükségessé vált, hogy sürgősen áthidaló (bypass) szívműtétet hajtsa­nak végre rajta. A műtét sike­rült, és - mint a kiéli egyete­mi klinika közölte - a 83 éves szociáldemokrata államférfi állapota fokozatosan stabili­zálódik. (MTI) Schmidt állapota stabilizáló­dott (TASR/AP) Palesztinok őrizetbe vétele Rámalláh. Az izraeli had­sereg Rámalláhban őrizet­be vette a Népi Front Palesz­tina Felszabadításáért nevű radikális palesztin szerve­zet két magas rangú vezető­jét. Palesztin biztonsági for­rások közlése szerint az izrae­li hadsereg saját lakásukban vette őrizetbe Basir El-Kirit és Ali Dzsaradádot. A két férfi tagja a palesztin szervezet politikai irodájának, és Dzsaradad a szervezet szóvi- vőjeként is tevékenykedett. Előzőleg Ciszjordániában őri­zetbe vettek 13 körözött pa­lesztint. (MTI) Bebörtönözték a terrorista bátyját Párizs. Három évi elzárást kockáztat az a baszk férfi, aki a spanyolországi ETA terrorszervezet aktivistája­ként elfogott öccsével ru­hát cserélve 10 nappal ezelőtt illetéktelenül beköl­tözött testvére helyére a pári­zsi Santé börtönbe. A főváro­si ügyészség hétfőn emelt vá­dat a 34 éves José-Antonio Berasategui ellen terrorista célú bűnszövetkezéssel vál­lalt cinkosságért és fogoly- szöktetésben való közremű­ködéséért. (MTI) A spanyol rendőrség kiürítette a Batasuna központját Csapás az ETA-ra A temetőbe menet. Tegnap temették el azt a két macedón rendőrt Gostivarban, akiket albán merénylők lőttek le hétfőn egy autóból. (TASR/AP) Az orosz határ irányába halad fegyvereseivel Ruszlan Gelajev csecsen hadúr Moszkva nem reagál Moszkva. Orosz közlés sze­rint az orosz határ irányába halad fegyvereseivel Ruszlan Gelajev csecsen hadúr a grú- ziai Pankiszi-szorosban, ahol tisztogató műveletekbe kezdett a grúz hadsereg. MTI-HÍR A parancsnok 10 kilométerre köze­lítette meg a határt. Embereinek számát 160 főre becsülik, kéthar­madukat arab önkéntesek és zsol­dosok alkotják, akik közül többen a tálibok oldalán harcoltak Afga­nisztánban. Gelajev volt az, aki fegyvereseivel tavaly betört, és he­tekig harcolt - a Grúziától az 1990-es években de facto elsza­kadt - Abháziéban. Alakulatát gyanúsítják egy ENSZ-megfigyelő- ket szállító helikopter lelövésével is. A grúz erők pankiszi akciója most aggodalmat váltott ki Szuhu- miban: az abház vezetés Moszkva és a nemzetközi közösség segítsé­gét kérte, ha Tbiliszi a szakadár köztársaság fölött is katonai úton próbálná visszaállítani szuvereni­tását. A csecsen szakadárok az 1990-es években még a szintén muzulmán és szeparatista abházo- kat támogatták, amikor viszont Szuhumi Moszkva felé fordult, a grúzok oldalára álltak. A közel­múltban végrehajtott, állítólagos pankiszi orosz bombázás miatt Tbilisziben ismét felerősödtek azok a hangok, amelyek a Függet­len Államok Közösségének felha­talmazásával ott állomásozó orosz békefenntartók kivonását követe­lik Abháziából. Eduard Sevar- nadze grúz elnök nem ért egyet ez­zel, mint ahogy azzal a parlamenti felvetéssel sem, hogy Grúzia lép­jen ki a FÁK-ból, és szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Oro­szországgal, ha Moszkva nem is­meri el felelősségét, és nem fizet kártérítést a légi támadás polgári áldozatainak. Az orosz vezetés még nem reagált arra a grúz ajánlatra, hogy a két ország közösen vizsgálja ki a bom­bázás körülményeit. Moszkva cá­folja a támadás tényét, amit EBESZ-megfigyelők is megerősí­tettek, és Washington is elítélt. Szergej Ivanov orosz védelmi mi­niszter szerint a támadás a grúz lé­gierő műve volt, de a csecsen sza­kadároktól való félelmében.Tbili­szi Moszkvára hárítja a felelőssé­get. Több orosz politikai tényező szerint Vlagyimir Putyin orosz el­nöknek találkoznia kellene Se- vardnadzéval. Alekszej Arbatov, a duma védelmi bizottságának alel- nöke szerint ez azért is sürgető, mert a két ország fegyveres konf­liktusba keveredhet, ha a grúz csa­patok elől a csecsének Grúzia más területeire húzódnak, és onnan tá­madják Oroszországot, amit eset­leg válaszcsapás követ. A szövetségi csapatok az utóbbi időszak egyik legnagyobb sikere­ként emlegetik, hogy hétfőn Cse- csenföldön sikerült likvidálni a hírhedt Sámil Bászájev hadúr jobbkezét, Aszlambek Abdulhad- zsijevet. A „Nagy Aszlambek” moz­galmi néven ismert parancsnok Bászájev legközelebbi embere volt a bugyonnovszki kórház 1995-ös elfoglalásakor. Halálát szakadár források még nem erősítették meg. MTI-HÍR Pamplona. A spanyol rendőrség hétfőn este kiürítette a Batasuna párt „nemzed központját”, amely Navarra tartomány fővárosában, Pamplonában működött. Az este 11 órakor kezdődött intézkedés során a rendőrök félreállították a pamplo- nai iroda előtt sorfalat álló Batasu- na-képviselőket és támogatóikat, majd kivezették az épületben lévő­ket. Az egész viszonylag békésen zajlott le. A párt támogatói meg­gyújtottak néhány piros-sárga-piros spanyol zászlót, majd,Állítsuk meg a fasizmust!” és „Előre, Batasuna!” kiáltásokkal, zöld-fehér-piros csíko­zásé baszk zászlókat lobogtatva hagyták el a helyszínt. Baltasar Gar­zon spanyol vizsgálóbíró hétfőn el­rendelte az Egység (Batasuna) baszk nacionalista párt irodáinak és gazdasági vállalkozásainak legkeve­sebb három évre történő bezárását és a pártvagyon zárolását. A Baszk­föld és Szabadság (ETA) támogatá­sával gyanúsított Batasuna párt nem tarthat nyilvános rendezvénye­ket vagy politikai gyűléseket, és nem indulhat a jövő májusi válasz­tásokon sem. A bíró elrendelte a párthelyiségeknek a közműhálóza­tokról való lekapcsolását. A párt gazdasági vállalkozásai betiltásá­nak célpontja az a 113 kocsma az or­szágban, amelyeknek bevételéből - Garzon vádja szerint - finanszíroz­zák az ETA gerillatevékenységét. Az ETA fegyveresei 1968-as első táma­dásuk óta 3391 támadásban 836 embert öltek meg, és 2367-et meg­sebesítettek. A Batasuna, amely tagadja, hogy az ETA politikai szárnya volna, Garzon utasítását követően felszólította hí­veit, hogy országszerte foglalják el, védjék meg a párt helyiségeit, még mielőtt azok „fasiszták” - vagyis a madridi irányítás alatt álló rendőr­ség - kezére juthatnának. A Batasu­na folytatni fogja tevékenységét a baszk szuverenitás és függetlenség érdekében, és nagy valószínűséggel irodái bezáratása miatt a strasbour- gi emberi jogi bírósághoz fordul - közölte Arnaldo Otegi, a betiltott párt szóvivője. A spanyol parlament hétfőn óriási többséggel felhatalmazta a kor­mányt, hogy kérje a legfelsőbb bíró­ságtól a baszk radikális nacionalista párt, a Batasuna betiltását. A leg­főbb kormányzati, ületve ellenzéki párt, a Néppárt és a Spanyol Szocia­lista Munkáspárt által közösen be­terjesztett javaslat szerint a Bata­suna a demokratikus alapelvek el­len tevékenykedik. Pokolgépet hatástalanítottak San Sebastián. A baszk rend­őrség tűzszerészei pokolgépet hatástalanítottak Tolosa vá­ros bírósági épületének bejá­ratánál. A robbanószerkezetet az ETA emberei helyezték el. Erről a Gara című baszk lap szerkesztőségét értesítették telefonon 40 perccel a kilátás­ba helyezett robbantás előtt. A pokolgépet zsákban rejtet­ték el, és még időben sikerült hatástalanítani. (MTI) 118-ra nőtt a halálos áldozatok száma Rosztov-na-Donu. Száztizennyolcra nőtt az Mi-26-os orosz katonai szállító helikopter ellen intézett augusztus 19-i csecsen fegyveres tá­madás halálos áldozatainak száma. A tegnapra virradó éjszakán be­lehalt súlyos égési sérüléseibe egy orosz katona, aki a csecsen szaka­dárok által rakétával lelőtt helikopteren utazott. 114 ember halt szörnyet a helyszínen a helikopter lezuhanásakor, négy orosz katona később halt bele sérüléseibe. (MTI) USA: a hatóságok több terrortámadást meghiúsítottak Változik Bush stratégiája MTI-HIR London/Washington. Paul Wolfo­witz amerikai védelmi miniszter-he­lyettes jelezte, az Egyesült Államok stratégiát változtat afganisztáni po­litikájában, és az al-Kaida elleni há­ború helyett a jövőben az országépí­tésben vállal vezető szerepet. A The Daüy Telegraph című angol napi­lapnak adott interjújában az ameri­kai kormányzat „héjái” között szá­mon tartott védelmi miniszter-he­lyettes kijelentette, Washington egyre inkább arra összpontosít, hogy „segítse az afgán nemzeti had­sereg kiképzését, támogassa a nem­zetközi stabilizációs erőket, az or­szág újjáépítésnek erőfeszítéseit, azaz olyan feladatokat, amelyek hozzájárulnak az ország hosszú tá­vú stabilitásához”. Afganisztán problémájának kizárólag katonai jellegű megközelítésétől való ameri­kai eltérés a legjelentősebb változás a Bush-kormányzát politikájában az afgán háború befejezése óta. Lon­don, az európai országok, valamint az ENSZ bizonyosan üdvözölni fog­ják a lépést, Tony Blair régóta hang­súlyozza afganisztáni újjáépítés fontosságát - mutatott rá a lap. Az al-Kaida nemzetközi terrorszer­vezet emberei továbbra is jelen van­nak az Egyesült Államokban, és vár­ják a számukra kedvező alkalmat, hogy újra lecsaphassanak - jelentet­te ki Tom Ridge, a Fehér Ház honi védelem és biztonság kérdéseiben illetékes tanácsadója. „Képtelenség azt feltételezni, hogy az Oszama bin Laden vezette szervezetnek csak az a 19 embere jutott be az USA-ba, aki végrehajtotta a terrortámadásokat” - mondta. Hozzátette: a merényle­tek óta sokat javult ugyan az USA belbiztonsági helyzete, különösen a légi közlekedés biztonsága, de van­nak még gyenge pontok. A tengeri kikötőkön keresztül a terroristák be­juttathatják a biológiai vagy vegyi fegyvereiket, és nem is haboznak felhasználni ezeket. Ridge szerint az amerikai hatóságok több terrortá­madás kísérletét meghiúsították már, de nem említett eseteket. A Népszabadság szerint az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy rendezvényre több pénzt kapott, mint az erdélyi magyarság Sok pénz jutott Tőkésnek Orbánéktól ORIGO Budapest. Tőkés László királyhá- gómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy rendezvényére 21 millió forinttal kapott nagyobb támogatást az Or- bán-kormánytól, mint az erdélyi magyarságot segítő Illyés Közala­pítvány éves költségvetése - írja a Népszabadság. A lap szerint az elő­ző kabinet utolsó heteiben még százmilliókat osztogatott a hozzá közel álló erdélyi szervezeteknek. Tőkés László királyhágómelléki re­formátus püspök, az RMDSZ tiszte­letbeli elnöke a hét végén, Orbán Viktor erdélyi látogatása alkalmá­val hevesen támadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség veze­tőit, azzal vádolva őket, hogy kisa­játították a magyarországi támoga­tásokat. A püspök azt állította, hogy a támogatásképpen kapott összege­ket „tetszés szerint használják fel”, szerinte a pénzeket „az egyházak és a civil társadalom demokratikus rendszere útján” kellene elosztani, mert tűrhetetlen, hogy az elosztást egy „RMDSZ-es klikk” sajátítsa ki. A püspök tisztességtelenséggel is vá­dolta a szövetség vezetőit mivel azok korábban fenntartásaikat fe­jezték ki az Illyés Közalapítvány tá­mogatási rendszere átláthatóságá­val kapcsolatban. A Népszabadság szerint az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriu- ma útján idén összesen 221 millió forintnyi támogatást juttatott az er­délyi magyarságnak. Ebből mint­egy 200 milliót a hét — oktatás, írott és elektronikus sajtó, önkor­mányzatok, ifjúság, egyházi és szo­ciális, tudományos és gazdasági - szaktestület útján, nyilvános pályá­zati alapon osztották el. A lap sze­rint a református püspök elmulasz­totta megemlíteni, hogy csupán a múlt heti ötnapos nagyváradi refor­mátus világtalálkozóval kapcsola­tos költségekre a leköszönt Orbán­kormány 242 millió forintos támo­gatást utalt számára. A találkozó amúgy botrányba fulladt, mert a határon túli magyar egyházak kép­viselőit kiszavazták a református vi­lágszervezet vezetéséből, a nyugati küldöttek pedig nem voltak hajlan­dók a kisebbségekkel és a kommu­nista múlttal kapcsolatos nyilatko­zat elfogadására, illetve a naciona­lizmus visszaszorítását szorgalmaz­ták a reformátusságon belül. Más, az Orbán-kormányhoz közel álló erdélyi szervezetek is jelentős támogatáshoz jutottak a kabinet regnálásának utolsó időszakában. A Fideszhez közel álló erdélyi Kró­nika című napilap közvetlenül az előző magykr kormány leköszönése előtt, az Illyés Közalapítvány Buda­pesten elkülönített „stratégiai alap­jaiból” 80 millió forintot juttatott a kolozsvári Easy Alapítvány útján Erdélybe. Az összegből az erélyi lap 60 millió forintot kapott, az RMDSZ belső ellenzékének számí­tó Reform Tömörülés egyik vezető­jének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forint­hoz jutott - állítja a Népszabadság. Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Könyvklub munkatársa az origónak azt mondta: cégük egyetlen forint­nyi támogatás sem kapott az Illyés Közalapítványtól, ráadásul a vállal­kozás tulajdonosa a Magyar Könyv­klub. Szintén az előző kabinet távo­zása előtt, a Krónika 30 ezer dollá­ros támogatást nyert el az Új Kézfo­gás Közalapítványtól. Ha csupán az Illyés Közalapítvány és az Új Kézfo­gás Közalapítvány által nyújtott tá­mogatást vesszük számításba, a Krónika az Orbán-kabinet utolsó heteiben 87,5 millió forintot ka- pott. Összehasonlítási alapként egyetlen adat is elég: az Illyés Közalapítvány az egész erdélyi magyar írott és elektronikus sajtónak idén össze­sen 22,5 millió forint támogatást adott. Dick Cheney Irakról Megelőző csapást sürget Washington. Dick Cheney amerikai alelnök megelőző csapást sürgetett Irak ellen, mivel szerinte a tétlenség kockázata sokkal nagyobb, mint a cselekvésé. Az alelnök Nashville- ben ostorozta az Irak elleni katonai fellépést ellenzőket, akik szerinte készakarva vakok, vágyaikat össze­tévesztik a valósággal. Egyesek kö­zülük elismerik ugyan, hogy Szaddám Húszéin gonosz, hatalom­éhes ember és fenyegetést jelent, mégis azt mondják, addig ki kell zárni mindenféle megelőző beavat­kozást, amíg nem lépi át a küszöböt, vagyis amíg nem birtokol ténylege­sen nukleáris fegyvert. Fehér házi tisztségviselők ismét hangsúlyoz­ták, George Bush elnök még nem döntött az Irak elleni katonai fellé­pés ügyében, és mielőtt megtenné, konzultálni fog a kongresszussal. Az arab országok mindegyike jelezte, hogy nem ért egyet az Irak elleni ka­tonai akcióval. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents