Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-24 / 197. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 24. MOZI POZSONY HVIEZDA: Katonák voltunk (amerikai) (szombat, vasárnap) 16, 18.30, 21 HVIEZDA - KERTMOZI: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (amerikai) (sz., v.) 20.45 OBZOR: A nagyon nagy Ő (amerikai) (sz., v.) 16, 18, 20.30 MLADOST: A madarak világa (francia) (sz., v.) 15.15,17,19, 20.45 KASSA TATRA: 3000 Milles to Graceland (amerikai) (sz., v.) 18, 20.15 CAPITOL: Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) (sz., v.) 18, 20 ÚSMEV: Édes kis semmiség (amerikai) (sz., v.) 18, 20 IMPULZ: Traffic (amerikai-német) (sz., v.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - VMK: Men in Black - Sötét zsaruk 2 (ameri­kai) (sz., v.) 19.30 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Jurassic park 3. (amerikai) (sz.) 20.30 Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) (v.) 20.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Pókember (amerikai) (sz.) 19 Egy csodálatos elme (amerikai) (v.) 19 AMFITEÁTRUM: Pókember (amerikai) (sz.) 21.30, Egy csodálatos elme (amerikai) (v.) 21.30 KOVÁK: Blade 2 - Penge 2 (sz.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Rossz tár­saság (amerikai) (sz., v.) 18 KERTMOZI: A világ közepe (amerikai) (sz.) 21.30 Rossz társaság (amerikai) (v.) 21.30 GALANTA- AMFI­TEÁTRUM: Időgép (amerikai) (sz., v.) 21 NAGYMEGYER - SLOVAN: Monte Christo grófja (sz., v.) 20 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) (sz.) 12,14,16,18, (v.) 12, 14, 16, 18 Asterix és Óbelix: A Kleopátra-küldetés (francia-német) (sz.) 11,13.15,15.30, 17.45, 20, 22.15 (v.) 11, 13.15, 15.30,17.45, 20 Édes kis semmiség (amerikai) (sz.) 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 22.30 (v.) 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Felpörgetve (ausztrál-kanadai-amerikai) (sz.) 17.30, 20, 22.30 (v.) 17.30, 20 A hűtlen (amerikai) (sz.) 20, 22 (v.) 20 Jégkorszak (amerikai) (sz.) 11, 13, 14.45, (v.) 11, 13, 14.45 A kaptár (amerikai-német-angol) (sz.) 17.45, 20, 22.15 (v.) 17.45, 20 Katonák voltunk (amerikai) (sz.) 20,22 (v.) 20 Manitu bocskora (német) (sz.) 16,18 (v.) 16,18 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) (sz.) 12,14,16,18,20,22 (v.) 12, 14, 16, 18, 20 Most már elég! (amerikai) (sz.) 17.45, 20, 22.15 (v.) 17.45, 20 Penge 2 (amerikai) (sz.) 12.30, 15, (v.) 12.30, 15 Pókember (amerikai) (sz.) 11.15, 13.30, (v.) 11.15, 13.30 A ret­tegés arénája (amerikai) (sz.) 20, 22.30 (v.) 20 Scooby Doo - A nagycsapat (amerikai) (sz.) 12.15,14.15, 16.15,18.15, (v.) 12.15, 14.15, 16.15, 18.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) (sz.) 11.45, 13.45,15.45, (v.) 11.45, 13.45, 15.45 Wasabi - Mar, mint a mustár (francia-japán) (sz.) 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30, (v.) 12.30,14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Valódi kuriózummal várják a zene iránt rajongókat Orgonafesztivál Bártfán ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Bártfa. A gyógyfürdőjéről és han­gulatos főteréről híres kelet-szlová­kiai város évente egyszer komoly­zenei eseménynek is otthont ad. Itt zajlik a Jozef Gresákról elnevezett orgonafesztivál. A Szent Egyed- székesegyház szeptember végéig kéthetente megtelik az orgonamu­zsika szerelmeseivel. A rendez­vénysorozat egyik kezdeményező­je Ivan Sokol orgonaművész volt, aki szervezőként máig kiveszi ré­szét a munkából, főleg a nemzetkö­zi hírű előadók Bártfára csábításá­ban segédkezik. A fesztivál szép csendben tízéves lett, idén jubileu­mi műsor várja az érdeklődőket. Kevesen tudják, hogy rendszeresen fellépnek itt magyarországi elő­adók is, Varnus Xavér sem maradt ki a sorból. Idén Matuz Csillára esett a választás, a miskolci mű­vésznő augusztus 27-én ad elő Liszt-, Bach-, Vivaldi- és Franck- műveket, és nem egyedül érkezik, elkíséri őt Szitás Mariann opera­énekesnő is. Kettejük koncertje a fesztivál sorrendben ötödik esemé­nye. Idén egyébként valódi kurió­zummal is készültek a szervezők: egy Fülöp-szigeteki kórust hívtak meg Bártfára. Szeptember folya­mán két további ismert orgonamű­vész, az osztrák Emanuel Amt­mann, valamint a német Martin Schmending vendégeskedik a kelet­szlovákiai városban. Immár hagyo­mány, hogy a fesztivál résztvevői a szabadon választott program mel­lett egy-egy Jozef Gresák-művet is előadnak a zeneszerző szülőhelyén. Ivan Sokol, a jóbarát és kolléga sze­rint Gresák egyike a legeredetibb és legfontosabb hazai komponisták­nak, és mivel első zenei lépései a bártfai székesegyház orgonájához kötődnek, ez a hely ideális emléké­nek felidézésére, (juk) A gyógyfürdőjéről és hangulatos főteréről híres kelet-szlovákiai város évente egyszer komolyzenei eseménynek is otthont ad (Képarchívum) Vérfertőző viszonyok, intim fürdőélet, csodás lények, szentté avatások, török veszély a pápa emlékirataiban Vatikáni szövegbazár és turkáló A mára jobbára filológiai műfajjá vált kommentárról szinte senkinek sem jut eszé­be az antikvitásba gyökere­ző, nehezen behatárolható feljegyzésirodalom. A kom­mentár ugyanis nemcsak szövegértelmezési vagy filo­lógiai, szövegkritikai meg­jegyzések komplexuma le­het, hanem egy igencsak komplex, leginkább a me­moárhoz hasonlítható mű­fajként is definiálható. CSEHY ZOLTÁN A világirodalom legismertebb kom­mentárjait kétségtelenül Gaius Iulius Caesar írta, s bennük alapjá­ban véve precíz, néprajzi, földrajzi, történelmi adalékokkal teletűzdelt hadinaplót alkotott. Az ő művének előképeit a hüpomnéma görög mű­fajában lelhetjük föl, illetőleg Xenophón visszaemlékezéseiben. Az antikvitás bűvöletében élő hu­manisták, akik önreprezentációju­kat alapjában véve antik modellek­ben vélték kiteljesíthetőnek, szöve­geikben lényegileg a korábbi tradí­ciót írták felül. II. Pius pápa kom­mentárjai messzemenően őrzik az örökölt beszédmód kereteit: akár­csak Caesar vagy Xenophón, Aene­as Silvio Piccolomini, azaz II. Pius is következetesen egyes szám harma­dik személyben beszél önmagáról. Ez a narratív pozíció alapvetően di­namizálja a szerzői funkciót: a szépírás irányába tágítja ki a szö­vegteret, ráadásul egy ilyesfajta szcenírozás, vagyis a hitelesítés tö­mény gesztusa révén a főszereplő cselekedeteinek indítékai köny- nyebben védhetőek lettek, az eré­nyek pedig egészen az egekig ma­gasztalhatóvá váltak (ez utóbbi vi­tathatatlan bájt kölcsönöz a szent­atya stílusának). Aeneas Silvius művét elsősorban történelmi for­rásként kezelik, hiszen a szerző a 15. századi Európa szinte minden jelentősebb eseményére nemcsak hogy reflektál, de a legtöbbjén részt is vesz. Valóságos regény tárul elénk, rendkívül szellemes és máig eleven előadásban, olykor a tudós, máskor a kiváló taktikus és „polito­lógus”, majd a költő, a legendaíró szemszögéből, a vallásos elmélke­dés és útleírás nyelvi regisztereinek SZABÓMIHÁLY GIZELLA Valószínűleg mindannyian ismer­jük ezt a szlovák rövidítést, hiszen számlákon, bélyegzőkön, vállalko­zók, cégek, szervezetek iratain lát­ható. A rövidités az „identifikacné císlo organizácie/identifikacné císlo” kifejezést takarja. Ennek, a vállalkozó magánszemélyek és jo­gi személyek egyedi azonosítója­ként használt számkódnak a kép­zéséről és használatáról a statiszti­kai törvény intézkedik. A törvény bevezető, értelmező rendelkezése­iben az elsőként említett kifejezés jelenik meg, de a szövegben to­vább már az identifikacné císlo szerepel. Az identifikacné císlo ki­fejezést használja továbbá a vonat­kozó törvény a vállalkozói engedé­lyek, így az egyéni vállalkozói iga­zolvány kiadásával kapcsolatban is. Az informatívabb identifikacné císlo organizácie megnevezés ol­vasható viszont az adóigazgatásról szóló törvényben, nyilván azért, mert abban az adóalanyok nyil­vántartásáról szólva előfordul a „danové identifikacné císlo”. Bár gyakran használt számkódról van szó, magyar megfelelőjével eddig tudtommal senki sem foglal­kozott. Tapasztalatom szerint a szlovákiai magyarok a mindenna­pi élőbeszédben a szókölcsönzéses „icsó”-t használják; az általam megkérdezett közigazgatási dol­gozók vagy nem tudtak válaszolni, vagy azt mondták, hogy az ICO magyarul „azonosítási”, illetve baráti szövevényében. Kevesen tud­ják, hogy a nagyszerű pápa kiváló szerelmi (sőt: erotikus) költőként kezdte irodalmi karrierjét (egy sze- relmesvers-kötete Cinthia címen máig népszerű a neolatinisták köré­ben, korai erotikus novellája pedig, az Eurialus és Lucretia már a 16. században megtalálta magyar for­dítóját), majd formálisan megta­gadta korábbi énjét, s az antik-po- gány Aeneas név helyett felvette a keresztény Piust (mely jámbort je­lent). Varázslatos elevenséggel idé­zi meg főhőse gyermekkorát, uta­zásait, csodás megszabadulásait, a bűnökkel való szüntelen harcát, vi­lágformáló döntéseit. A humanista pápa az objektivitás látszatát őri­zendő nem Szent Ágoston vallomá­sait vette mintául, hanem az antik, nyelvi megnyilatkozásaiban purista latinsággal alkotó Ceasart: Pius va­lóságos imperátorként uralja szöve­gét, nem médiumként hagyja át­áramolni magán egy felsőbb szféra üzenetét, a nyelv igazi művésze, a történetmesélés, az anekdota szel­lemes adagolója a történelmi-poli­tikai kontextus mára már nem min­den részletében világos diskurzusá­ba. A kommentár tehát öszvérműfaj. Az énformálás eszközeként és transsparenciájaként megképződő szöveg „kordában tartásának” nyo­mait észlelni élvezetes játék. Ha­sonlóképpen izgalmas az a konta- minációs nyelv, mely a humanista szöveggenerálásra oly jellemző, hogy az antik utalások és reáliák a keresztény mozzanatokkal látszó­lag nem állnak ellentétben: a hajó­törés idején Neptunust illeti fohász, a kikapós angol hajadonok bűnre csábító igyekezetétől viszont már Jézus véd meg. A pápa műve való­ságos tematikus és nyelvi bazár, éj­jel-nappal nyitva tartó turkáló. Aeneas Silvius lényegében életraj­zot írt, de nem önéletrajzot, hanem kora életrajzát. Történelemfelfogá­sa ma egészen korszerűnek hat, hi­szen a jelenségeket már-már itt-ott a Stephan Greenblattre jellemző ún. zónamodellel dolgozik: nem szuprastrukturális rendszerként ér­telmezi a kultúrát, az egységben megjelenő különbözőségeket re­gisztrálja. Munkájába belekódolja a recepció ellenőrizhetetlenségét is, tudatában van, ahogy vallja, hogy szövegein „nincs hatalma”, mihelyt „azonosító szám”, arról azonban nem volt tudomásuk, hogy Magya­rországon van-e ilyen szám, s mi a neve. Nos, Magyarországon is léte­zik egy, a vállalkozók és gazdálko­dó szervezetek azonosítására szol­gáló kód, s mivel - akárcsak ná­lunk - a statisztikai hivatal képzi, „statisztikai számjel” a neve. A szlovák identifikacné císlo/iden- tifikacné císlo organizácie/ICO és a magyarországi statisztikai számjel között néhány formai és használat­beli eltérés található: a szlovákiai kód nyolc, a magyarországi pedig 17 számjegyből álló számsor. Á sta­tisztikai számjel első nyolc számje­gye alkotja az ún. törzsszámot vagy statisztikai azonosítót, a többi a sta­tisztikai csoportképző adatok kód­ja: a 9-12. elem az ágazati kód, a 13-15. számjegyek jelölik a gazdál­kodási formát, a 16-17. elem a terü­let (megye) kódja. Magyarországon a számlákon, pénztári blokkokon nem a statisztikai számjelet, hanem a szervezet ún. „adószámát” tünte­tik fel. A statisztikai és az adóigaz­gatási nyüvántartások összehango­lása érdekében azonban a statiszti­kai számjelen belüli törzsszám azo­nos az adószám első nyolc számje­gyével, vagyis az adószám megne­vezés alatt a statisztikai számjel egy része szerepel. Az elmondottakból tehát kitűnik, hogy a szlovákiai ICO-nak funkcionálisan és formai­lag is a magyarországi statisztikai számjelen belüli „törzsszám” vagy „statisztikai azonosító” felel meg. Ezek után felvetődik a kérdés, az „mindenütt olvassák őket”: vagyis a hitelesség másként értelmeződik a recepcióban, a szöveg csak katali­zátorként működik. A pápa tehát lényegileg mindvégig profi szépíró marad. Óriási konspirációk és világtörténe­ti események mögött számtalan­szor csak ldcsinyes érdekek húzód­nak meg, Pius az egyházi struktúrá­kat sem kíméli, ennek bizonyítéka saját előrejutásának ambivalens rajza az egyházi ranglétrán, illetve az ellenpápaság intézményének áb­rázolása. Éöldrajzi, néprajzi jegyze­teit a csodálat és lelkesedés retori­kája jellemzi: hosszan értekezik például a timföld felfedezéséről és gazdasági hasznáról, részletesen le­írja a skótok szokásait, a nápolyi földrengést, jellemzi Firenze jeles említett kifejezések közül melyi­ket használjuk az ICO magyar megfelelőjeként. Bár a szlovákiai magyar sajtóban van példa a szlo­vák rövidítések alkalmazására (főként pártok esetében, pl. SDL, HZDS, SNS), az ICO írásbeli hasz­nálatát nem támogatjuk, lévén ez köznévi betűszó. Ha a megkérde­zett közigazgatási szakemberek által említett azonosítási vagy azonosító szám szókapcsolatokat vesszük szemügyre, formailag az utóbbi magyarosabb ugyan, ám tartalmilag egyik sem felel meg a szakkifejezés egyik alapkövetel­ményének, az egyértelműség kí­vánalmának. Azonosító szám ugyanis például a személyi szám, a személyi igazolvány vagy az út­levél száma, gépkocsinál az alváz­szám, a motorszám stb. A szlovák­ban is a félreértések elkerülése vé­gett használatos a gyakorlatban inkább az ICO vagy az iden­tifikacné císlo organizácie, mint az identifikacné císlo, hiszen ezen kívül létezik még a korábban emlí­tett danové identifikacné císlo, to­vábbá a bankkártyák, mobiltelefo­nok PIN kódjának szlovák neve is „osobné identifikacné císlo”. To­vábbi lehetőségként vetődik fel az identifikacné císlo organizácie le­fordításával alkotott „szervezet azonosító száma” kifejezés. Ezzel a probléma nem az, bogy tükör- fordítás, hanem az, hogy formai­lag kifogásolható: a magyar szak- kifejezések esetében ugyanis a mi­nőségjelzős szókapcsolatok a megszokottabbak. Mint említettem, funkcionálisan és formailag az ICO magyarorszá­szülötteit, részletezi zsarnokok rémtetteit, leírja az antikvitás klasz- szikus emlékhelyeit stb. Vérfertőző viszonyok, intim fürdőélet, házas­ságtörési ügyek, csodás lények, ál­landó zavargások, pártütések, szentté avatások, rettenetes beteg­ségek, az ereklyekultusz vonatko­zásai, a magyarországi helyzet, a török veszély - és még sorolhatnám a parádés szövegkavalkád témáit. Pius remekműve többrétegű olva­satot kínál: történelmi műként is megállja a helyét, de sajátos önélet­rajzként, egy emberélet útinaplója­ként is méltán számíthat az olvasó kegyeire. A magyar fordítást Bellus Ibolyának és Boronkai Ivánnak kö­szönhetjük. (II. Piusz feljegyzései, Balassi Ki­adó, Budapest, 2001.) gi megfelelője a statisztikai szám­jelen belüli törzsszám vagy sta­tisztikai azonosító, ezek egyike sem hivatalos terminus azonban, a törzsszám szó pedig nem teljesí­ti az egyértelműség kritériumát sem. Ezért terminológiai megfon­tolások, valamint a magyar (tehát magyarországi) jogi-közigazgatá- si szakszavakhoz és stílushoz való minél teljesebb igazodás végett az lenne a kívánatos, ha a statiszti­kai számjel szókapcsolatot ven­nénk át az ICO hivatalos magyar neveként, s ezt használnánk a közigazgatási és jogi, illetve egyéb hivatalos jellegű szövegek­ben. A statisztikai számjel kifeje­zés átvétele mellett az alábbi ér­vek szólnak: funkciója azonos, mint a szlovák ICO-é, egyértelmű (más fogalom megnevezésére nem használatos), utal a megne­vezett fogalom lényegi elemeire (statisztikai-nyilvántartási célo­kat szolgáló, jelként funkcionáló számsor), azonkívül rövid is. E hi­vatalos vagy fő változat mellett annak köznyelvi szinonimájaként használhatnánk a statisztikai azo­nosító szókapcsolatot, illetve a magyar és a szlovák megnevezés elemeit tartalmazó statisztikai azonosító szám, illetve a statiszti­kai szám kifejezést is. Gramma Nyelvi Iroda Ügyfélszolgálatunk szerdánként 9,00-13,00 között a 0031/550- 42-62-os telefonszámon várja az érdeklődők kérdéseit. Címünk: GRAMMA, 929 01 Dun. Streda, Hlavná ul. 50/16; e-mail: grammads@stonline.sk NYELVI TANÁCSADÓ ICO - statisztikai számjel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents