Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-24 / 197. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 2‘ VENDÉGKOMMENTÁR Áradó kampány BARAK LÁSZLÓ E héten megkezdődött a választási kampány. Tegyük hozzá, hivatalosan. Mert immár hónapok óta folyik. Sőt, Vladimír Meciar szellemi hasonmása, Róbert Fico, már egy éve folyamatosan elárasztja az országot óriásplakátjaival. Amelyek közül szinte valamennyi ízléstelen, gusztustalan, arrogáns, amint verbális megnyilatkozásai is. A politikaijátszmák szabályait és forgatókönyvét azonban nem apácazár: dákban írják. Akárcsak a könyörtelen biznisz világában, a politikai szférában is a megkaparintható, elkönyvelhető profit a lényeg. Félreértés ne essék, elvileg semmi gond nincs azzal, hogy a politikusok az aktuális választások küszöbén felpörgetik a mókuskereket. Csak a gyakorlat, a végeredmény tűnik rendre felemásnak. Mégpedig azért, mert ebben az országban szinte egy évtizede előre le vannak osztva a lapok. A pártpreferenciák most is ezt bizonyítják, hiszen a pártszerkezet ugyan látszólag átalakulóban van, a, játékosállomány” viszont csak kevés kivétellel változik. Olyan ez, mint mondjuk, a magyar labdarúgó NB I, ahol csapatok jönnek, csapatok mennek, ám évek óta ugyanazok a játékosok csetlenek-botlanak a pályákon, konstans eredményességgel... A publikum meg jellemzően szitkozódik, ám más választása nem lévén, annak is kénytelen örülni, hogy csapatát nem döngöli a pálya talajába az ellenfél. Aztán persze reménykedik a nép. Ahogyan a hétköznapi politikai történésekben is. Mindegy, úgy tűnik, Meciar führer számára lassan bealkonyodik. Ám mielőtt túlságosan elszállnánk a lebukóban levő napocska láttán, az égre tekintve, a már említett Fico csillaga mellett ott ara- szolgat fölfele Ivan Gasparovicé is, aki már megint a „demokráciáért” indított mozgalmat. A demokráciáért, amelynek megcsúfolásában Meciar első számú marsalljaként oroszlánrésze volt az elmúlt évek során... Szóval, a kampány árja feltartóztathatatlanul dagad és holtbiztos, szeptember közepe táján tetőzik. Hogy megkezdődhessen aztán a károk helyreállítása... A mindenkori válságstáb, a parlament régiúj tagjainak vezérletével. A jóhiszemű választók pedig jelenleg csak abban reménykedhetnek, hogy nem lesznek megint négy éven keresztül cserbenhagyott károsultak. Ennek érdekében viszont az urnákhoz járulván nekik is lesz tennivalójuk. Hiszen az általuk hatalomba delegált politikusok, azon kívül, hogy minősítik a választókat is, alapvetően befolyásolják azok mindennapjait. A szerző a Csallóköz c. hetilap lapigazgatója JEGYZET halandóság. S figyelmeztet, minthogy idős korával már nem tudja rossz irányba billenteni a gyermekhalandósági mérleget, ő is hozzájárult, hogy az ez irányú mutató jobban alakult, mint az EU tagországainak átlaga. így aztán, summa summarum, a 93,57 megélt évével ő is előmozdította, hogy az ország lakosságának egészségi állapotáról szóló jelentés igazolja az egészségügyi ellátás általános javulását. Mondanám a nénének, ne nagyon dicsekedjen a 93,57 évével, mert még a nyugdíjbiztosító fülébe jut, hogy kilóg a lóláb, vagyis hogy rebellis és ellenzéki módjára nem illeszkedik a statisztikába, aztán majd kiveszik a költségvetés-tervezetből, és megnézheti magát. Végül közös nevezőre jutunk, s megegyezünk abban, nem fogjuk hagyni, hogy statisztikával akarják elhitetni mindkettőnkkel, hogy jól élünk. Ebben nekünk már volt részünk, különösen a nénének a maga 93,57 évével, hiszen statisztikákkal a szocializmust se tudtuk kiépíteni. Mert kettőnk számára nem újdonság, hogy éveken keresztül nem a tányérunkba nézve, hanem táblázatok alapján adtak számot az életszínvonalunkról. Tanácsolom a nénének, tegyük félre a számokat, éljünk annyit, amennyi jólesik, nehogy prognosztizáló emberveszteség- és emberszaporulat-statisztikák miatt hideglelést kapjunk, aztán kórházba kerüljünk, és megtudjuk a valót az egészségügyi ellátásról. Számok és évek TALLÓSI BÉLA Hergelem és heccelem a nénét, hogy panaszra semmi oka nem lehet, ellenkezőleg. Hiszen megélt már 93,57 évet. S furcsállom: nem restellj, hogy ezzel rontja az országos statisztikát. Tudakolom tőle, miért nem hajtja meg magát annak a táblázatnak a parancsa előtt, amely nostradamu- si előrelátással kimutatja, hogy a 2000-ben született fiúgyermekek átlagosan csak 69,14 évet, a nők 77,3 esztendőt élnek majd. Nem vitatom, a néne nem ehhez a 2000-es nyilvántartási lajstromhoz igazodva, hanem korábban született, tehát van némi joga előrehaladottabb kort is megélni, de azért 21,13 százalékkal túlélni a mai gyerekeket, ez bizony már fejedelmi szórakozásból elkövetett statisztikarombolás. Nem úgy van az! Rosszul olvasom a számnyilvántartást, magyarázza nekem a néne, előrehaladott korával ő nem rontja, hanem javítja a statisztikát, mert ugye megélt 93,57 évének is köszönhető, hogy 2000-ben 60 százalékkal kevesebben, 23 593-an estek át művi terhességmegszakításon; 1990-ben az elvégzett abortuszok száma még 55 640 volt. És ugyancsak előrehaladott korával javított egy másik adaton is: mivel részben neki is köszönhető, hogy csökkent az újszülöttek közötti SÜDDEUTSCHE ZEITUNG Schusternek nem sikerült Rudolf Schuster szlovák államfőnek nem sikerült megakadályoznia, hogy a polgárok belepillanthassanak a titkoszolgá- lati dokumentumokba - írja a rangos müncheni napilap, amely felfigyelt az elmúlt napok ezzel kapcsolatos eseményeire. Emlékeztet, hogy az elnök eredetileg elvetette, a parlament azonban újból jóváhagyta Ján Langos törvényét, amely hozzáférhetővé teszi az 1939 és 1989 közti titkoszolgálati iratokat. A lap arra is utal, hogy a kommunizmus népszerűsítését bűnténynek tekintő jogszabályt az elnöki vétó után már nem szentesítették a képviselők. Hasonló sorsra jutott az a rendelkezés is, amely a volt kommunistáknak megtiltotta volna, hogy a titkosszolgálatban tevékenykedjenek. TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE A fejlesztési politikákban a vizek, a erdő- és a mezőgazdasági erőforr; sok védelmét kell előtérbe helyezi - írta a Világbank elnöke a lápnál James Wolfensohn a fenntarthat fejlődésről jövő heti johannesbur; világértekezlet előtt fejtette ki véli ményét. A Világbank becslése szí rint az elkövetkező 50 évben a vilá népessége 50 százalékkal, 9 mill árdra nő, a GDP pedig megnégyszi reződik, és eléri a 140 billió dollár Ilyen fejlődési ütem mellett 2050-1 több mint háromszorosára nő széndioxid-kibocsátás, miközben Föld addigra másfélszeresére m vekvő népessége erőteljesen igén be veszi a természetes vizek erőfo rásait. Több mint kétszeresére nő világ élelmiszerszükséglete, és < nem sok jót ígér Afrikának. Amadé fajok 12, az emlősök 25%-át kipus tulás fenyegeti. 2050-re, az embei ség történetében először, többen ( nek majd városban, mint vidéke Ha nem készülünk fel jobban erre helyzetre, a népességmozgások ói ási feszültséget geijeszthetnek, még inkább kiélezhetik a már mc is szűkös erőforrásokért folytatc harcot - írta Wolfensohn. HÉTVÉG(R)E T. Ház-zárás, kampánynyitás Elmosta az árvíz az égről a Szent István-napi tűzijátékot, és ha még csak azt. Hogy milyen árat fizetünk az árért, még nem tudni. És azt sem, mi jöhet még ezután. Fertőzés, járvány, betegség? A víz mindenesetre megkönyörült rajtunk. A választási kampány viszont megkezdődött. Könyörtelenül és hivatalosan is. JUHÁSZ LÁSZLÓ A jó hír, hogy köztársasági elnökünk már megint jobban van. A tegnapi napot mindenesetre még kórházban töltötte, ahová azért szállították, mert... No igen, ez az, amit nem lehet pontosan tudni. Az egész egy balul sikerült ájtatos napozással kezdődött. Rudolf Schuster - aki nem sokkal azelőtt kijelentette, büszke kommunista múltára - Lengyelországba utazott pápát nézni. Bár tűzött a nap a szentmisén, ő elutasította a felkínált napernyőt. Mert hát hogy is vette volna ki magát, hogy ott ül Szent Péter napernyője alatt, mellette pedig a lengyel meg a litván elnök fedetlen fővel. Ki tudja, talán még ki is röhögték volna a hívők, akik minden bizonnyal csak rá figyeltek. Mindegy, késő bánat, most már főhet az államfői fej, mivel a Nap kiszúrta magának a napfényben fürdőző Schustert, aki így napszúrást kapott a többórás rendezvényen. Ez persze még meg sem kottyant volna szívós elnökünknek (annak idején ennél forróbb pillanatokat is átélhetett a Központi Bizottságban, meg a brazíliai őserdőkben), azonban legyengült szervezetét váratlanul érte egy ételmérgezés. Persze lehet, hogy nem is ezért, hanem valami más okból görcsölt be az elnöki gyomor. Schuster orvosa mindenesetre rögtön kizárta a gombamérgezést műit a hasi fájdalmak lehetséges kiváltó okát. Ez meg azért érdekes, mert miután 50 ezer koronát ajándékozott egy árvíz sújtotta falu lakóinak, a hálás emberek egy kosár frissen szedett gombával köszönték meg az elnöki gesztust. Gusztust kapott-e vagy sem Schuster a gombára - erről nem szól a Füle, de mondom, az orvos szerint legalább a gomba nem volt bolond. Ha nem tetszettek volna észrevenni, szerdán megkezdődött a választási kampány. Nem mintha eddig nem árasztott volna el mindent az óriásplakátokról pozitív arccal a bizonytalanjövőbe néző, egyenmoso- lyú (ön)jeíöltek dömpingje - tisztelet (?) a kivételnek -, azonban most már hivatalosan is korteskedhet mindenki kedvére. Persze biztosan nem kampányfogás, hogy a kormány utolsó előtti ülésén nagy gyorsan összekapart valahonnan 300 milliót az iskolákat megsegítendő, az is véletlen lehet, hogy éppen Most már hivatalosan is korteskedhet mindenki kedvére. most fogadta el szerkesztőségünk meghívását Mikulás Dzurinda kormányfő, hogy holnapután az interneten csevegjen olvasóinkkal, és a jelenlegi (reményeik szerint pedig jövendő) képviselők most mintha valahogy sűrűbben jutnának el vidékre is. Mindegy, ezt az egy hónapot már kibújuk valahogy, legfi jebb egy ideig gyakrabban kell ü tenünk a postaládánkat, a reklámi miatt pedig kevesebb olvasnival találunk az újságokban. Egyszóval a végéhez közeledik a négy év, a kormányhivatalban 1 söprik az emlékplakett-raktárat, parlament is befejezte a munkáj - jómájú barátom megjegyezi miért, elkezdte? -, többek közi Duray Miklós is kapott egy kisp; nát, ugyanis egy civil szervezet e zel jutalmazott néhány képvisel törvényhozói téüenségéért. Dunaszerdahelyen Csonka „Pii András hathatós zenei segítségét kerítettek sort a Magyar Koalk Pártja kampánynyitójára. Pich biztosan jobb volt a rendezvény. \ lószínűleg a helyszín, a DAC-stadii ihlette a 11-es számmal induló Ml elnökét, amikor - némi sportzs; gont bevetve - Bugár Béla kijele tette, már csak rajtuk múlik, t lövik-e a tizenegyest. Meg rajtunk váltunk-e belépőt a mérkőzésre. A meccs időpontja ismert, a p; már edz egy pár éve, mivel azc ban egy kicsit sok az ellenfél, gc dolom, kibékülnének egy x-szel HETI GAZDA(G)SÁG ígérgetések aranyos kora TUBA LAJOS Megkezdődött az átmenet, néhány hétig az eget rengető ígéretek időszaka következik. A négyévente ismétlődő köztes időszaknak megvan a maga varázsa. A régiek már csomagolnak, szebbnél szebb ígéreteket kapunk, majd jönnek az újak és várhatjuk, mit is akasztanak a nyakunkba. Ebben az időszakban már nem illik az utód számláját terhelő nagy döntéseket hozni. Ilyen értelemben valóban az utolsó pillanatban, a kampány kezdete előtt néhány órával született meg a minimálbér emeléséről szóló döntés. A 650 koronás emelés azt jelenti, hogy míg most minden kétszázadik alkalmazott kapja a minimálbért, októbertől már minden ötvenedik ebbe a kategóriába tartozik. Mivel az azóta eltelt néhány napban nem kaptunk hírt tiltakozásról, a döntést konszenzusosnak is nevezhetjük - itt főként a munkaadók érdek- képviseletének egyetértése volt a fontos. Ezzel az MKP is közelebb került választási ígéretei megvalósításához. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy annak idején az ötletgazda Orbán Viktort is sokan figyelmeztették, hogy egy jobboldali párt igazából más módszerekkel igyekezhetne fellendíteni a gazdaságot, hiszen a jól menő, nagy hozzáadottértéket termelő cégekben nem szoktak a minimálbér környékén fizetni. A kormány a héten lezárta a privatizációt, terveihez képest csak két bankot és három autóbusz-közlekedési vállalatot (köztük a losoncit) nem sikerült eladnia (az elszabotált vízmű-magánosítást szemérmesen transzformációnak nevezik). Tovább már nem is igyekszik, mondván, nem akar felesleges kampánytémákat szolgáltatni. Teljesen azért nem tudta elkerülni, hogy feladja a labdát a kampány alkalmából maximálisan felpörgött politikusoknak. A kabinet a héten végre rászánta magát, hogy az orosz államadósság egy részét készpénzben hajtsa be. Igaz, így névleg csak az összeg harminc százalékát kapjuk meg, de eddig is kérdéses volt, milyen a valós értéke, ha áruban törlesztik. A szavazás érdekessége, hogy a pénzügyminiszter végül a sajátjavaslata ellen szavazott - hűen az SDL négyéves skizofrén kormányzati viselkedéséhez. A szórakoztatóbb magyarázatok egyike szerint Frantisek Hajnovic tárcavezető zokon vette, hogy nem ő utazhat Moszkvába aláírni a szerződést. Sokkal valószínűbb, hogy a választási kampány miatt tett így. Az elkövetkező négy hétben ugyanis a pártok nagy része deblokációs szakértővé vedlik át, azt állítva, hogy az orosz áru országunk megmenekülésének záloga. A javaslatot az utolsó kormányülésen átpasszírozó SDKÚ és az MKP pedig legfeljebb nagyokat nyel majd, hiszen a kampányban felesleges lenne hangoztatni bonyolult érveket arról, milyenek a fűnek-fának tartozó orosz állam pozíciói a hitelezők párizsi és londoni klubjaiban. De úgy kell nekik, miért nem tettek pontot az ügy végére mondjuk egy évvel ezelőtt. Viszont ha minden simán megy, a költségvetés két-há- rom héten belül 6 milliárd koronával gazdagodik, és ezt a pénzt várhatóan a következő kormány sem küldi vissza az oroszoknak. Ha nem is jó, de legalább megnyugtató hír, hogy a Szociális Biztosító képes lesz saját forrásaiból nyugdíjat fizetni, nem kell neki apanázs az állami költségvetésből, így azután, akik az elmúlt négy évben elszabotálták a nyugdíjreformot, legalább azzal az érzéssel távozhatnak, hogy nem a teljes összeomlást hagyják maguk után. Az újak azonban még jobban megizzadnak, hiszen a szabályok változása miatt ők a jövő év közepétől már a betegbiztosítási alapot sem sarcolhatják, amikor a nyugdíjai kaparják össze a pénzt. Ezt m korábban be kellett volna vezet: nyomás alatt talán a mostanit nak is nagyobb kedvük lett volr hogy az új nyugdíjrendszerrel 1 írják nevüket a történelembe. Tovább kell szomorítanunk szont a BMG Invest áldozatait, hírek szerint követelésbeszámíl címén egyre rohamosabban apai vagyon. Ez a játék az összeon cégek egyik hazai sajátossága, cég adósai és a céggel szemben 1 vetéléssel rendelkezők kölcsör sen előnyös egyezséget kötni Például a BMG esetében egy líz: ges megegyezik egy csendestá sál, hogy olcsón (állítólag hí százalékért) megveszi a cég; szembeni követelését és ezzel ti leszti saját tartozását. így viszc azok járnak rosszul, akik arra v, nak, hogy a csődeljárás sor pénzzé tett maradék vagyonból szesülnek. Az ilyen megegyezést nek ugyanis csak a csődeljái meghirdetése vet véget. A hét nyilatkozó ügyvédek szerint a rósági időhúzás miatt erre tál csak novemberben kerül sor, i digra viszont még a mostani i yonból is olyan kevés mar; ogy a károsultak legfeljebb bet jük töredékére számíthatnak.- Itt ugyan sok a cápa, de még mindig több esélyem van túlélni ezeket a heteket, mintha odahaza hallgatnám a politikusok kampánysódereit... (Peter Gossányi rajza)
