Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-23 / 196. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 23. Kitekintő Amelyik nő csak vizet mer rendelni, azt is buborék nélkül, az képmutató vagy bátortalan. De az sem kell nekünk, aki whiskyvel kezdi Franz magyar feleséget keres Szép zene legyen. Halk és romantikus - intézkedik egy kosztümös asszony, Zsófia a lakótelepi söröző különtermében, és kikapcsoltatja a prüszkölő ventilátort. - Lag- zi Lajcsi, Romantik... - válogatja a pincér a kazettákat, aztán rátalál a megoldásra. - Szécsi Pál kell, ettől bőgnek a magyar nők. HAJBA FERENC- Valami újat nyomass, Tibi, de diszkréten - bírálja felül a pincér ízlését Gábor, a sürgölődő asszony félje, aztán hozzáteszi magyarázatképpen:- Nem grószmuttereket hívtunk, a legidősebb csaj is csak huszonnyolc éves. A székeket három összetolt, leterített asztal mögé rakják, egyet meg vele szemben helyeznek el. - Olyan; mint egy hadbíróság - vág vissza az ízlésében megbántott pincér. - Körbe kellene ülni. A kör közepére meg behozok egy cserepes virágot. -Igen hülyén fog kinézni - jósolja az asz- szony, de aztán belenyugszik. - Majd szétpakoljuk, ha nem tetszik a Francinak - jegyzi meg a férje. Franci - azaz Franz - harmincéves, kicsit tojásdad fejű, egyébként jókötésű, csöndes burgenlandi férfi. Korosodó szüleivel érkezik.- Kései gyerek - mondja róla az anyja. - Neki talán még volna ideje várni a házasodással, de mi már nagyon szeretnénk egy kis unokát. Franz nősülni akar, és magyar lányra vágyik. A magyar lány dolgos és megbízható. Kedves és szép. A magyar lány talpraesett. Ezt tapasztalta Franz, amikor tavaly és tavalyelőtt magyar vendégmunkásokkal szedette le burgenlandi birtokán az uborkát meg a szőlőt. Rokonszenvesnek találta a magyar nőket, ezért gondolt arra, hogy Magyarországon próbál szerencsét. Talán abban is bízik: a magyar lány még hálás is lesz neki, hogy egy gazdagabb országba viszi ki feleségnek. Szüleinek magyar barátait, Gábort és Zsófiát kérte meg, hogy adjanak föl egy házassági hirdetést határ menti újságokban: „Burgenlandi, jómódú, harmincéves, egészséges férfi feleséget keres kedves, odaadó, fiatal magyar nő személyében. Német nyelvtudás nem szükséges. A bemutatkozó leveleket egész alakos fényképpel a következő címre kérjük...” Kilencvennégy levél érkezett. Het- venhármat nyugat-dunántúli nagyvárosokban élő nők írtak, a többit falun adták föl. A rögtönzött statisztika szerint a jelentkezők átlagéletkora 26 év - a legfiatalabb 19, a legidősebb 37 éves volt. Öten diplomások, a többiek főleg szakmunkások, érettségi bizonyítvánnyal. Negyvenhatan megírták, hogy elváltak. Harmincketten számoltak be arról, hogy van gyerekük - az egyik jelentkezőnek három is. A levelekben felsorolt saját értékeik közül a nők a kedvességüket és becsületességüket emelik ki. Jövendőbelijüktől főleg azt várják, hogy figyelmes legyen hozzájuk. Franz tizenegy nőt választott ki a fényképes levelek alapján. Főként a karcsú, bociszemű, barna lányok, asszonyok nyerték mega tetszését. Őket hívta el beszélgetni a söröző különtermébe, a többieknek nem is válaszolt. A tolmács szerepét Gábor, szüleinek kamionos barátja tölti be. Az ő felesége afféle szaktanácsadóként működik közre.- Kérdezze meg majd minden nőtől, hogy mit kér - utasítja a pincért Zsófia, a szaktanácsadó, aztán Franz szüleihez fordul: - Amelyik csak vizet mer rendelni, azt is buborék nélkül, az képmutató vagy bátortalan. De az se kell nekünk, aki whiskyvel kezdi. Az első jelölt úgy lép be a különterembe, mintha belökték volna egy szereplőkkel teli színpadra előadás közben a függöny mögül. Tétován pislog, tipródik, amikor hellyel kínálják, fél fenékkel mer csak leülni a székre. Gábor viszi a szót: - Az osztrák úr -.bök az egykedvűen mosolygó Franz felé - olyan asszonyt szeretne, aki megbecsüli, szereti, segíti. Ő maga igen elfoglalt ember, van százötven hektár földje, tavaly vett négy új traktort... - Egyiket sem hitelből! - emeli föl mutatóujját a szónok felesége.- Szóval nem ér rá feleség után járni, meg nem is az a fajta, aki diszkókból szed fel lányokat - folytatja a férj. - Komoly, meglett férfi, mint látja. A fénykép alapján maga tetszik neki.- De mintha felszedtél volna pár kilót. Nem régi az a fotó? - kérdezi Zsófia vizsgálóbírói tekintettel az egyre inkább zavarba jövő lánytól.- Nem, nem - tiltakozik az riadtan.- Talán a ruha teszi.-Ugye nem vagy terhes? - folytatja a „tanácsadó”.- Nem, nem - simítja végig hasán a kínai boltból származó ruháját a jelölt. Szemlesütve teszi hozzá, mintha ez szégyen volna: - Még abortuszom sem volt soha. A pincér felveszi a rendelést. A lány kólát kér. Elmondja magáról, hogy huszonnégy éves, a szüleinél lakik, érettségizett, textilipari szakmunkás. Három munkahelyen dolgozott, mindegyik megszűnt. Most éppen munkanélküli-segélyből él, német nyelvtanfolyamra iskolázta be a munkaügyi központ. Arra gondolt, hogy kimegy bébiszittemek Ausztriába, de mégiscsak jobb volna feleségnek kijutni a sógorokhoz. Főleg, ha találna egy rendes, megbízható embert, aki megbecsüli őt.- Volt egy nagy szerelmem, három éven át tartott a kapcsolat, de átvert a férfi. Azt mondta, elválik, pedig esze ágában sem volt - veszi nyilvános leltárba komolyabb kapcsolatait, csalódásait a lány. Franz anyjából sugárzik a női szolidaritás.- Kérdezhetek én is? - szólal meg a lány. Ezen meglepődnek, csak Franz élénkül föl. -Akar-e gyereket és hányat? - teszi föl a kérdést a lány.- Kettőt - lelkesedik Franz.- Én is kettőt - bólint a lány, s tovább kérdez.- És dolgozhatnék valahol Ausztriában, vagy csak a ház körül, a gazdaságban számítanának rám?- Van elég munka a gazdaságban vágja rá Franz apja. - A nehezét elvégzik az alkalmazottak, de a gazdálkodást nem lehet bérbe adni. A figyelő szem soha nem mehet szabadságra, A lány ettől nem boldog. Ő arra vágyna, hogy átképezze magát óvónőnek. Abban maradnak, hogy értesítik, ha Franz mellette döntene. A lány csalódottan odébbáll. A következő hölgy - huszonhét éves pedagógus - fiúsra nyírt, szőke hajjal érkezik, fekete nadrágkosztümben. Gyorsan fölméri a helyzetet, egyenesen Franzhoz megy, kezet nyújt neki, németül köszönti. Hely- lyel kínálják, de a nő nem ül le. - Négyszemközt szeretnék beszélgetni veled - mondja tegeződve a burgenlandi férfinak.- Arra is sor kerül, de előbb a szülők és barátok szeretnék megismerni magát - tagolja Gábor.- Ne haragudjanak, de nem lóvásárra jöttem, és nem magukhoz akarok férjhez menni - jelenti ki a nő. Franznak teszik a karakánság, ám a szülők és a lánymustra magyar szervezői felháborodnak a viselkedésen. A lány olvas a szikrázó tekintetekből. Franz szemébe néz, de úgy látszik, abban sem lát elég bátorítást, mert sarkon fordul. - Nem hagyom ma-, gam megalázni! - szól vissza hűvösen az ajtóból, aztán Franzra szögezi a tekintetét: - Meg mernéd ezt csinálni egy osztrák nővel, vagy egy némettel, egy franciával? Franz kényelmeüenül fészkelődik, a többiek fel vannak háborodva. -A mai értelmiség ilyen - legyint Zsófia, az osztrákok „tanácsadója”. - Fene nagy önérzetük van, semmi másuk. Most következik az a lány, aki Franznak a legjobban tetszett a fényképek alapján. Huszonöt éves, nádszálvékony, madonnaarcú lány. Franz kezet csókol neki. Mindenkinek tátva marad a szája.- A vendéglátóiparban dolgozom, érettségim és szakközépiskolai bizonyítványom van. Egy kicsit tudok angolul - beszél önmagáról a nő. - Albérletben élek egyedül. Szeretnék egy becsületes férjet. Szeretném itthagyni az országot.- Mi nem tetszik benne? - kérdezi a leendő örömanya.- A saját családom - feleli a lány.-Ez mit jelent? - érdeklődnek.- Nagyon szeretem az anyámat, a testvéreimet, de másképp akarok élni, mint ők. Ezt viszont nemigen hagyják, elszedik a pénzemet. Nem volna jó visszamenni hozzájuk, magyar férfinak meg nem kellek, mert roma vagyok.- Ausztriában sem könnyű manapság. Az idegeneket nálunk sem nagyon szeretik - figyelmeztet Franz apja, de nem a lány elleni érvként, inkább csak szomorúan állapítja meg a tényeket.- Én megszoktam már, hogy nekem mindig, mindenhol bizonyítanom kell - feleli dacosan a jelölt. - Kétszer annyi energiával, mint másnak. Franz most először kapcsolódik be önként a beszélgetésbe. Azt tudakolja, van-e a lánynak kedvtelése.- Énekelek - ezt úgy vallja be a lány, mint valami bűnt.- Jazzszámokat tanulok meg kazettáról, annak alapján improvizálok.- Énekelj valamit - kérleli Franz. A pincér résen van, azonnal lekapcsolja a magnót. A lány azonban megmakacsolja magát. - Én csak magamnak énekelek, nem közönség előtt - jelenti ki.- Jó - mondja Franz, és megint kezet csókol. - Még biztosan találkozunk. Ez utóbbi mondatot mintha nem fordította volna az alkalmi tolmács. De lehet, hogy tévedek. Ahogy kilép a lány, rögtönzött konzílium kezdődik. Franz szüleinek nincs kifogása a roma lány ellen, viszont Zsófia húzza a száját: - Lehet, hogy ez rendes lány, én is értelmesnek, kedvesnek találtam. De menni fog vele az egész pereputtya. Ha a családja megérzi a pénz szagát, harmincán telepednek ki hozzátok, nem hagynak benneteket élni, széthordják a birtokot - győzködi az osztrákokat. Franz hajthatatlan: - Ő lesz az egyik, akit kihívok magamhoz.- Az egyik? Hány feleséget akar? - szalad ki a számon, míg a következő jelentkezőre várunk.- Természetesen csak egyet - szögezi le a burgenlandi gazda. - Egy rövid beszélgetés viszont csak arra elég, hogy a legcsinosabbakat meg a legrokonszenvesebbeket kiválasszam. Azt a kettőt-hármat, amelyik a legjobban tetszik, külön-kü- lön meghívom hozzám vendégségbe. Hadd szagoljanak bele a kinti világba, ismerkedjenek velem. Ha egy-két hét nem elég arra, hogy kialakuljon az érdeklődés egymás iránt, akkor egy év alatt sem fog.- Franz az alapos, de gyors döntések mestere - dicséri az apja.- Nem is sok idő maradt az elhatározásra, hiszen rövidesen kezdődik a betakarítás. Ősszel már nemigen ér rá nők után koslatni - magyarázza Gábor. A következő fiatalasszony - gyűrött, kedélytelen nő - együtt él a volt férjével, mert nem tudja kifizetni a válás után nekijáró összeget. A 3 éves kislányukat neki ítélte a bíróság. Ót is vinné magával Burgenlandba, bár havonta egyszer egy hétvégére oda kell adnia az apának. Sorjáznak a szerencsétlen sorsok. Huszonnyolc éves, ápolt nő panaszolja, hogy férjét elszerette a szomszédban lakó testvére. Egy éve váltak el, a két gyerekért most is pereskednek még. Aztán egy erdélyi nő viharzik be rémületes magabiztossággal a söröző különtermébe. A rendszerváltás környékén telepedett le Magyarországon. Most éppen egy román-magyar vegyes vállalatnál dolgozik, nem sikerült pontosan megtudni, hogy mi ott a konkrét munkája. - Az erdélyi ember a jég hátán is megél. Megtanította rá a történelem - győzködi a nem különösebben felvillanyzott Franzot. - Egy kis rábeszéléssel, furfanggal elintéz mindent. Az erdélyi nő jó feleség, mert életet hoz a házba, vigyáz a birtokra, tudja, hogyan kell bánni a munkásokkal.- Elvált? - szakítja meg a leendő anyós a felszínes szóáradatot.- El, de nem az én hibámból.- Gyerek?-Az apjánál maradt odahaza. így mondja: odahaza. Aztán folytatja: - Az apja román. A gyereket nem akartam elhozni a bizonytalanságba, később meg fájt volna neki, ha elszakítom a papájától. Érzi, hogy megfagy körülötte a levegő a lakótelepi sörözőben. Látja a megvető tekinteteket. - Nem isten maga, hogy ítélkezzék! - formed Franz anyjára az erdélyi nő.- Isten nem, csak édesanya - nyomja meg a „csak” szócskát a burgenlandi asszony. Gábornak megszólal a mobilja. A hirdetésre jelentkezett egyik hölgy menti ki magát. Amíg a következő lány vár a bebocsátásra, Franz ügyeket intéz a laptopján, én meg átlapozom a jegyzeteimet. Mielőtt idejöttem volna, felhívtam ugyanis néhány házasságközvetítő irodát. Az önmagukat közvetítő irodáknak hirdető társaságok némelyikéről kiderült: csupán azonnali és hazai szexpartner közvetítésére vállalkoznak, ez számukra a sikerüzlet. Találtam persze olyan irodákat is, amelyek fényképes, számítógépes nyilvántartással, esetenként a pszichológia és az asztrológia segítségével próbálnak élettársat vagy feleséget találni a külföldi kuncsaftoknak, és fordítva. A tulajdonos tapasztalata szerint ritkán lesz tartós házasság a külföldiek és a magyarok hirdetés útján létrejött kapcsolatából.- Miért keresnek Magyarországon feleséget a nyugat-európai férfiak?- Gyakori, hogy úgy érzik: saját közegükben alulértékelik őket, ezért hazájukban nem is mindig tudnak a társadalmi és szexuális igényeiknek megfelelő partnerekhez jutni. Közülük többen fordulnak a kelet-európai, különösen a magyar és a cseh nők felé. Vonzóvá teszi őket nyugateurópai állampolgárságuk, egzisztenciális lehetőségük. Általában aztán olyan nőkkel jönnek össze, akik csak hirdetés útján képesek külföldiekkel kapcsolatot teremteni, lelkileg vagy anyagilag, átmenetileg vagy tartósan kiszolgáltatottak. Ha felébred bennük egymás iránt az érzelmi kíváncsiság, akkor remény van az egyenrangú kapcsolat kialakulására, ellenkező esetben csak két frusztrált ember átmeneti érdekházasságáról beszélhetünk. Ismét a lakótelepi sörözőben vagyunk. Hiába várakozunk azonban, több lány nem érkezik a mustrára. Franznak csak az fáj, hogy le sem mondták a találkozót. - Legyen-e második forduló? A szervezés miatt kérdezem - érdeklődik Zsófia.- Adjunk föl egy hirdetést az országos terjesztésű lapokban is. Mégiscsak nagyobb a merítési lehetőség - tanácsolja Gábor. Franz kedvetlenül rábólint. A pincér hozza a számlát. Az ortodox rabbik fenyegetőznek: ha a seregben nem szüntetik meg a koedukált harci alakulatokat és a nők egyenjogúsítását, nem engedik önkéntes híveiket a seregbe Izraelben feszültségeket kelt a differenciált hadkötelezettség MARGIT PATRÍCIA A knesszet elnapolta a vallásos iskolákban tanuló, ultraortodox jeshiva bóherek behívását. Ezzel egy időben a katonaság feloszlatta a nők érdekképviseleti alakulatát. Az ügy hátterében az áll, hogy az ortodox rabbik azzal fenyegetőznek: ha a seregben nem szüntetik meg a koedukált harci alakulatokat és a nők egyenjogúsítását, nem engedik önkéntes híveiket a seregbe. Bár a katonák túlterheltségével küzdő országban már a 41 éven felüli tartalékosok mozgósítását tervezik, a néhány napja meghozott Tál törvény értelmében az ultraortodox, tórát tanuló fiatalokat továbbra sem kötelezik rövid katonai vagy polgári szolgálaton való részvételre. Az izraeli társadalomban óriási feszültségek forrása, amiért a három évet szolgáló szekulárisokhoz és a modern ortodoxokhoz képest a fekete kalapos ultraortodoxok nem hadkötelesek, napjaikat tóratanulással töltik. Rabbijaik erkölcsi és vallási okokon túl azért is tiltják a katonai szolgálatot és a szakmai képzést, mert az kevésbé-vallásos híveik számára kiugrási lehetőséget nyújthat a szekuláris világba. Ezért az egyetlen, kétszáz fős önkéntes kísérleti alakulatuk szigorúan elkülönül a katonaság többi alakulatától. A modern ortodox, cionista irányzathoz tartozók már sokkal kevésbé szigorúak: fiataljaik dolgoznak, világi képzésben is részt vesznek, és a legelsők közt, a frontvonalon harcolnak. Vannak külön alakulataik, de nagy részük mostanáig nem bánta, hogy alakulatában keveredik a nőkkel és a nem vallásosakkal. Izrael első főrabbiját, Rav Avraham Yitzhak HaKohen Kookot követve azt vallják, hogy a Messiás eljöveteléhez nem elegendő az ima és a tanulás, az országot fizikailag is meg kell váltani: népesíteni, gyarapítani és védeni kell. A Hesder-yeshiva főként modern ortodox irányultságú: ötéves programja egyaránt biztosítja a tóratanulást és a hadviselést a vallásos fiatalok számára. A hesderes alakulatok a katonaság öt százalékát teszik ki. Szeptembertől indul az első, hároméves női Hesder- program is a Midreshet Lindenbaum szervezésében. Épp a modern ortodox-cionista irányzat nyitottsága miatt kelt döbbenetét Izraelben, hogy Effi Eitam, a sereg egykor legmagasabb rangú vallásos tisztje vezetésével most ilyen élesen kelnek ki a Hesder-yeshivák rabbijai és vallásos politikusok a nők harctéri szereplése ellen. Mint köztudott, Izraelben az egyedülálló, gyermektelen nők is hadkötelesek, huszonegy hónapig szolgálnak. Az ortodoxok haragját az váltotta ki, hogy míg a nők hagyományosan a katonaság alacsonyabb polcain kevésbé fontos feladatokat láttak él, a feminista alakulat nemrégiben kiharcolta a legfelsőbb bíróságnál, hogy a nők a kiemelt presztízsű harci és elit alakulatokba is bekerülhessenek, magasabb szintű vezetők, tisztek is lehessenek. A Hesder-yeshivák rabbijai most azzal fenyegetőznek, megtiltják diákjaiknak a hadviselést, ha a nőket nem utasítják ki a harctérről. Arra hivatkoznak, hogy veszélyben a sereg tisztasága és szentsége: más következményei lehetnek annak, ha az ellenség nőket ejt fogságba. A koedukált alakulatokat is erkölcstelennek tartják. Hedva Almog, a feloszlatott női érdekvédő alakulat volt parancsnoka a Haaretz izraeli napilapban elmondta, hogy szerinte nem erkölcsökről van ebben a vitában szó: azért oszlatták fel a nők érdekvédelmi szervezetét, mert a liberálisabb, modem ortodox hesderesek körében is politikai ügy lett a nőkérdésből. Ennek az lehet az oka, hogy a gyengülő nemzeti vallásos párt így szeretné visszanyerni a konzervatívabb, ultraortodoxokhoz átpártolt szavazók rokonszenvét. Hedva Almog szerint sajnálatos, hogy épp a nők estek áldozatul a vallásosok csatározásainak. A munkaerőpiacon a későbbi karrier szempontjából ugyanis meghatározó, hogy ki, me-, lyik alakulatban és milyen beosztásban szolgált. Jeruzsálem, 2002. augusztus
