Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-22 / 195. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 22. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Az új törvény szerint 2003-tól az egyszer használatos flakonokra betétdíjat vezetnek be Szemétláda helyett bolt lamfő viszont az ügyben még a törvényt beterjesztő Miklós László környezetvédelmi minisztert sem volt hajlandó meghallgatni. Az elnök apparátusa pedig csak akkor találkozott a minisztérium, valamint a civil szervezetek képviselőivel, amikor már nyilván minden eldőlt. Az SPZ szerint helytelen Schuster érvelése, hogy a törvény homályosan definiálja a nagy tömegű, környezetszennyező hulladékokat. Ezt ugyanis a rugalmas alkalmazhatóság érdekében rendelet pontosítja majd, hasonlóan a külföldi megoldásokhoz. Az elképzelések szerint ide az évente tízezer tonnánál, illetve 150 miihó darabnál több hulladékot képző csomagolásfajtákat sorolják majd. Hegyi szerint valótlan A flakonok legalább 90 százaléka visszakerül majd az üzletekbe. az államfő következő érve is, amely szerint a kérdéses csomagolóanyagok forgalmazói szerződéses partnereiken keresztül nem intézhetik a hulladékok begyűjtését és ártalmatlanítását. A két évvel ezelőtt elfogadott hulladéktörvény ugyanis egyértelműen lehetőséget ad arra, hogy a saját termékeiből keletkezett hulladékot begyűjtő cégeknek nem kell fizetniük a hulladékok után járó illetéket. Ellentmondásos Schuster azon érve is, amely szerint törvényben kellene szabályozni az illeték maximális mértékét. Ezután ugyanis csak arra tett javaslatot, hogy töröljék az illetékről szóló paragrafust, de helyette nem javasolt semmit. Ezt amúgy külföldön is rendeletekkel oldják meg, így nem kell a törvényt rendszeresen módosítani. A parlament végül nem fogadta el Rudolf Schuster érvelését, és a csomagolóanyagokról szóló törvény a jövő év elejétől érvénybe lép. A mindennapi életben várhatóan az lesz a legnagyobb változás, hogy az egyszer használatos PÉT flakonokért néhány koronás betétdíjat fizetünk. A környezetvédők arra számítanak, hogy emiatt a flakonok legalább kilencven százaléka visszakerül majd az üzletekbe. Nagyobb lesz a választék a többször használatos flakonokból is, mivel ezeket minden, száz négyzetméternél nagyobb alapterületű bolt köteles lesz árusítani. A megoldás gyenge pontja egyelőre a boltokba visszahordott flakonok tárolása, elszállítása és újrafeldolgozása. A környezetvédelmi minisztérium szerint azonban ez a folyamat minden pontján új üzleti lehetőségeket jelent. Sőt, erre állami támogatást is adnak, mégpedig a hulladékgyártók befizetéseiből képezett Újrahasznosítási (reciklációs) Alapból. Azt viszont nem tanácsoljuk, hogy a betétdíjban reménykedők már most megkezdjék a palackok gyűjtését. A külföldi tapasztalatok alapján ugyanis a gyártók és a kereskedők ezzel kapcsolatban külön jelöléseket vezetnek be. Nem tüdni, hogy az új rendszer bevezetése mennyi terhet jelent majd a kereskedőknek, illetve milyen hosszú lesz az időszak, amíg gördülékennyé válik a flakonok feldolgozása. Tény viszont, hogy az intézkedésnek köszönhetően a becslések szerint legalább 35 ezer tonnával, vagyis 250 millió darabbal kevesebb flakon kerül a hulladéktárolókba, vagy ahogyan jelenleg is sokan teszik, a természetbe. A Csehországban pusztított árvíz okozta károk összege Már 90 milliárd korona Pozsony. A parlament legutóbbi ülésén végérvényesen jóváhagyta a hulladékokról szóló törvényt. Jövőre komoly változásokra számíthatunk a hulladékkezelés terén. TUBA LAJOS A hulladékokról szóló törvény nemcsak uniós követelmény, hanem a hazai környezetvédelmi közvélemény is már évek óta várt rá. Előkészítése a lehető legátláthatóbb módon folyt, az elképzelésekről minden érdekelt kifejthette a véleményét, beleértve a törvény ellen harcoló erős lobbicsoportot is. Ez elsősorban a Nyugat-Európából már jócskán kiszorított, nálunk viszont épp virágzó PÉT flakonok gyártóit képviselte. Felháborodásukat elsősorban a törvény azon kitétele váltotta ki, amely szerint a legnagyobb mennyiségben felhasznált környezetszennyező, egyszer használatos flakonokra betétdíjat vezetnek be, majd az így összegyűlő hulladékot újra kell hasznosítani. Márpedig mindenki tisztában volt azzal, hogy ez elsősorban a lassan már mindent elborító PÉT flakonok ellen irányult. Amint attól sokan tartottak, Rudolf Schuster államfő ezt a törvényt is újratárgyalásra visszaadta a parlamentnek, így a nyáron ebben a témában ismét vita bontakozott ki. Ebben a legaktívabb a kassai Föld Barátai Társulás (SPZ) volt, amely egyébként is évekig kitartóan küzdött a jó hulladéktörvény elfogadásáért. Ladislav Hegyi elnök szerint már az államfő eljárása is kifogásolható. A törvényt másfél éves nyílt vitával készítették elő, az álÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Az első gyorsjelentések még csak 20 milliárd koronáról szóltak, majd 60 milliárdot megközelítőről, kedden már 60 és 90 milliárd közöttiről, végül tegnap a Reuters elemzése már 89,5 milliárd koronára becsülte az évszázad áradása okozta csehországi károk végösszegét. Vladimír Spidla cseh miniszterelnök már korábban jelezte: a 2003-as állami költségve- ' tésben 20 milliárd koronát különítenek el az árvíz utáni újjáépítésre. Tervei szerint ez a speciális pénzügyi alap nem növeli tovább az eleve rekordméretű, 157 milliárd koronára becsült jövő évi költségvetési hiányt. A pénzforrások terén megtakarítást jelenthet az állami alkalmazottak béremelésének elhalasztása, segíthetnek a privatizációs bevételek, továbbá az Európai Fejlesztési Bank (EIB) 6 milliárd koronás hitele. A Csehországot múlt héten sújtott árvíz okozta károk végösszege eléri a 89,5 milliárd cseh koronát, adta hírül az elemzők véleményét összegző Reuters-jelentés, amely szerint a természeti csapás alapjaiban nem ingatja a cseh gazdaságot, bár a közel 90 milliárd korona (az 1997-es árvíz okozta kár 64 milliárd korona volt) az ország 2002-es bruttó hazai összterméke (GDP) 3,8 százalékának felel meg. Az ország közúti infrastruktúrájában okozott pusztítás végösszege már túllépte az 5 milliárd koronát, a klórszennyezést okozott neratovi- cei Spolana vegyi művekben az árvíz 850 millió korona kárt okozott, ez a legnagyobb veszteség, amit a katasztrófa után Közép-Csehor- szágban jelentettek az ipari üzemek. „Nem értékelném túl az árvizek hatását a gazdaságra. Csehország gazdasága meglehetősen egészséges és viszonylag gyorsan talpra áll” - vélekedett Radek Maly, a Citibank analitikusa. A bizakodás ellenére az idegenforgalom biztosan megsínyli a természeti csapást, amely tavaly mintegy 100 milliárd koronával járult hozzá Csehország gazdasági teljesítményéhez, ami a GDP 5,5%-át jelentette. Elemzők szerint 2002-ben a GDP növekedési üteme 0,3 százalékponttal esik vissza a prognosztizálthoz képest; közvetlenül az évszázad árvize előtt Csehország GDP-jének idei növekedési ütemét a szakértők 2,8%-ban állapították meg és 2003-ra 3,5%-os növekedést jósoltak. Az árvíz hatása nem fog érződni az eleve alacsony infláció alakulásán, a korona árfolyama ugyan néhány napig süllyedt, azonban napjainkban már megfordult a trend. A Cseh Biztosítók Szövetsége tegnap 19 milliárd koronára becsülte azt az összesített összeget, amelyet az árvízkárosultaknak ki kell fizetniük. Ez közel 10 milliárddal több, mint az 1997- es katasztrófa után kifizetett 9,7 milliárd korona. A szövetség szerint legalább 150 ezer esetben kell kárfelmérést végezni. (M, s, shz) Felújít a Szlovák Vasutak Milliók az állomásokra Pozsony. A hazai vasútállomások felújítására a Szlovák Vasutak a jövő év végéig 345 millió koronát kíván fordítani. Idén eddig három állomást - a malackait, a niznáit és a Zólyom-Pozsony szakaszon található podhájskéit (Érsekújvárt járás) - újítottak fel, összesen 28,5 millió koronáért. Ebből az összegből sikerült bevezetni a gázt, a vizet, kiépíteni a csatornázást, és kifesteni az épületeket. A jövő év végéig további nyolc állomás, köztük a galántai felújítását is szeretnék befejezni. (SITA) Bajban a Szlovák Gázművek Zároltatott számlák Pozsony. A Szlovák Gázmüveknek (SPP) jelentős erkölcsi és anyagi károkat okoz, hogy a minap a Ducky- váltók miatt befagyasztották a cég számláit - állítja Dana Krsáková, a cég szóvivője. Szerinte erre a Legfelsőbb Bíróság lassú ügyintézése miatt kerülhetett sor. Ez ugyan tavaly novemberben már úgy döntött, hogy az Union banka követelései megalapozottak a Ducky-váltók kifizetésével kapcsolatban, az SPP azonban még idén januárban az intézkedés elhalasztását kérte a bíróságtól. Krsáková szerint üyen esetben a bíróság általában napokon belül szokott dönteni, így nem érti, hogy a bíróság máig nem lépett az ügyben. Ezt használta ki a pozsonyi Il-es számú kerületi bíróság, és augusztus 16-án zároltatta a cég számláit. Krsáková azonban megkérdőjelezhetőnek nevezte a zároltatott vagyon nagyságát is, hiszen míg az Union banka követelése mintegy 600 millió korona, a bíróság ennek csaknem a hatszorosának megfelelő összeget zároltatott. Az SPP jogi képviselői ezért már dolgoznak a zárolt vagyon feloldásának lehetőségén. (s, ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. augusztus 22-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EAAU - euró 43,570 Lengyel zloty 10,744 Angol font 67,957 Magyar forint (100) 17,783 Cseh korona 1,415 Svéd korona 4,747 Dán korona 5,867 Szlovén tollár (100) 19,151 Japán ien (100) 37,610 Svájci frank 29,643 Kanadai dollár 28,371 USA-dollár 44,432 Az Ön adója megilleti gyermekeit. Biztonságot akarunk nyújtani, hiszen erre minden családnak szüksége van. Aki dolgozik, megérdemli, hogy további adókedvezmény segítse őt gyermekei felnevelésében. Támogatjuk erőfeszítését és hozzájárulunk boldogulásához. www.mkp.sk A BIZALOM KÖTELEZ MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJA STRANA MADARSKEJ K0ALÍCIE
