Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-22 / 195. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 2J KOMMENTÁR Katasztrófa és politika MALINÁK ISTVÁN Sok mindennel állították már párhuzamba, tették egymás mellé a po­litikát, azt azonban eddig nemigen vizsgálta senki, hogyan befolyá­solják a nemzetközi politikát a természeti katasztrófák. Pedig az el­múlt időszak, akár csak az utóbbi hetek tapasztalatai alapján érdemes lenne ennek nagyobb figyelmet szentelni. Nemcsak Európában van árvíz, hanem szinte minden kontinensen, mondhatni katasztrófa- dömping van a világban, s ha ezt továbbra is figyelmen kívül hagyják, könnyen megtörténhet, hogy hamarosan nem katasztrófáról és politi­káról kell majd beszélni, hanem katasztrófapolitikáról. Ugyanakkor látni kell, a „tisztán politikai” kérdések - Irak, izraeli-palesztin konf­liktus - mellett éppen a környezetvédelemmel kapcsolatos problé­mák, nemzetközi megállapodások azok, amelyeknél szembetűnően mélyül a távolság Európa és az amerikai kormányzat között. Ez ügy­ben az utóbbi hetekben a leghangosabban talán a németek bírálták Washingtont, s nem elsősorban azért, mert ott is kampány dúl, ha­nem azért, mert a víz a kampánynál is nagyobb úr. S ekképp mélyebb­re mossa az európai-amerikai szembenállás lövészárkait. Mert van­nak, és azok az amerikai stratégák is építgetik őket, akik úgy vélik, Washingtonnak egyedül Nagy-Britanniával összefogva, a többi euró­pai NATO-szövetséges nélkül kell megvívnia a háborúját Irak ellen. Miközben most Európának nem Irak a fő gondja, s talán a nemzetközi sajtó tükrözi a legjobban, hogy a két kontinensnek mások a prioritá­sai. A napokban volt egy kulcsmondata Ari Fleischer fehér házi szó­vivőnek: „Az idő nem nekünk dolgozik”. A magas hőfokra gerjesztett Szaddám-hisztériát lassan már nem lehet tovább fokozni, lélektani megdolgozás céljából sem, valahol meg kell nyitni a szelepet. Termé­szetesen Washingtonnak, s most az a fő problémája, mikor és hogyan. Brzezinski, a nagy stratéga nemrégiben azt mondta - nemigen hí­zelgő Európára nézve és talán Moszkva sem lelkendezik-, az Irak el­leni háborút úgy kell megvívni, hogy az törvényesítse az USA globális hegemóniáját. Nem Szaddám személyére kell összpontosítani, ha­nem tömegpusztító fegyvereire. Amiben benne van, hogy nem kizárni kell az európai szövetségeseket, hanem ez utóbbiakról bizonyítékokat terjeszteni eléjük, ezzel legitimmé tenni a katonai csapást. Magyarán: bevonni őket az akcióba, a környező arab országokkal pedig párbe­szédet kezdeni Irak jövőjéről. Brzezinski szerint ugyanis az USA szá­mára a tét nagyobb, mint Irak. Az Iraki probléma kezelésétől nagy­mértékben függ, müyen lesz a nemzetközi rendszer, és milyen szere­pet tölt be ebben a világ egyedüli szuperhatalma. Márpedig amit Brzezinski mond, azt érdemes továbbgondolni. JEGYZET Veszélyes ígéretek MOLNÁR IVÁN „Európai műszaki normák alap­ján dolgozó építőipari vállalkozó lakásfelújítást vállal. Gyors, olcsó és megbízható! Szebb élet, egy szebb lakásban!” - olvassuk a hirdetést, és már tárcsázzuk is a telefonszámot. A fürdőszobánkat kellene felújítani - új fürdőkád, falazás, csempézés. Meglepeté­sünkre a munkát már másnap képes elkezdeni, és azt ígéri, hogy legfeljebb négy napon belül új fürdőszobában zuhanyozha­tunk. Az első találkozás ugyan ki­csit ijesztő, hiszen az „európai szakember” kicsit üveges sze­mekkel és rendkívül piszkos munkaruhában jelenik meg. Ké­telyek azonban még akkor sem merülnek fel bennünk, amikor leesik a létráról, és az egész na­pot végigénekli. Művészember- mondja az anyósom, és mi csak igazat adhatunk neki. A művész­ember kifejezést azonban hama­rosan ő is durvábbakkal helyette­síti, amikor megtudja, hogy a „művész” négy zsák cementet használt el a falak kiegyenesíté­sére, miközben korábban már meggyőződtünk róla, hogy a fa­lak teljesen egyenesek. A „kie- gyenesítésnek” köszönhetően ezért az összes fal reménytelenül elgörbült. Görbe falra már csak görbén lehet felrakni a csempé­ket, ennek is vannak azonban fo­kozatai. Mint kiderült, művé­szünk ez esetben is a legrosszabb megoldást választotta, így ne­künk nem maradt más hátra, mint gyorsan és határozottan ki­adni az útját, hogy aztán ma­gunk hozzuk helyre még azt is, amit ő elrontott. Búcsúzáskor azonban még mindig arra pa­naszkodott, hogy a falak igenis görbék voltak, és ha hagytuk vol­na őt kibontakozni, bebizonyítot­ta volna, milyen munkát képes végezni. Szakemberünket mégis hamar elfelejtettük volna, ha a napokban nem találkozunk újra érvelésével és reklámfogásaival. A választási kampány beindulá­sával ugyanis amerre csak né­zünk, „európai” szakemberek kí­nálják szaktudásukat, „gyors, ol­csó és fájdalommentes paradi­csomot” ígérve mindenkinek. A különbség csupán annyi, hogy a munkát négy év alatt kívánják el­végezni, és bármilyen rosszul dolgoznak is, nem dobhatjuk ki őket egyik napról a másikra. FINANCIAL TIMES A cseh elnök írása az árvízről Jobb környezetgazdálkodásra lenne szükség az olyan nagyság- rendű katasztrófák elkerülésé­hez, mint a Közép-Európán most végigvonult árvizek - írta a cseh államfő a tekintélyes londoni lap kontinentális kiadásában. Emlé­keztetett, hogy Csehországot rö­vid időn belül másodszor sújtot­ták pusztító árvizek, ami részben az ország földrajzi helyzetével függ össze. Csodálattal adózott annak a bátorságnak, amellyel a cseh társadalom szembenézett a katasztrófával, és amely számára az 1968-as szovjet bevonulás em­lékeit idézte fel. „Olyan időkben, amikor társadalmunk valamüyen fenyegetéssel kerül szembe, az egység és a bátorság nagyszerű példáit láthatjuk” - írta. Ugyan- üyen bátorítónak találta a nem­zetközi szolidaritást, számos ál­lamfő és nemzetközi szervezetek vezetői telefonon ajánlottak konkrét segítséget, s ugyanezt tette a NATO és az EU is. A tanul­ságokat illetően Havel szerint el kell gondolkodni azon, hogy nem maga az ember idézi-e elő a víz pusztító erejének elszabadulását civilizációjának sokszor szertelen fejlesztésével és a tájak természe­tes rendje elleni támadásaival. „El kell gondolkodnunk azon, milyen károkat okozhattunk a természetes vizek túlzásba vitt kiaknázásával, különösen a kom­munizmus alatt, amikor óriási te­rületeket vetettek be, és öntözé­sükhöz betoncsatornákba terel­ték a folyókat” - állapította meg.- Csak nem keveredett valami bűnügybe a gyerek? Annyi zsebpénzt azért nem kapott, hogy kocsit vehessen magának... (Lehoczki István karikatúrája) TALLÓZÓ DOMINO FÓRUM A hetilap Robert Fico pártelnö kijelentéséről ír: a Smer csak al kor lép a következő kormányb; ha az kötelezi magát a vágyó eredetének igazolásáról szóló tői vény jóváhagyására. „Ám ha eg ilyen törvényt elfogadnánal semmi más lehetőség nem kíná kozna majd, minthogy az alko mány 32-ik cikkelye alapjá szembeszállni Ficóval és koalíck jával. A vagyon eredetének igaz; lása az 1989 utáni emberi jogo és szabadságok demokratiki rendje elleni legnagyobb támadt lenne” - áll a Domino Fórumbai „A Smer jogász elnöke val; mennyi olyan vagyon elkobzás; javasolja, amelynek megszerzés; tulajdonosa nem tudja okiratol kai igazolni. Ilyen értelmetlensé nincs sehol a világon, tehát Nag; Britanniában és Olaszországba sem, amelyek jó hírnevét Fic olyan viccekkel csorbítja, hogy törvényjavaslatához éppen eze országok jogszabályaiból mer tett” - írja a Domino Fórum, ( hozzáteszi: bolsevista az a tö vény, amely valamiféle gyár alapján jogot ad az államnak arr hogy belépjen a polgárok magái életébe. LISTAMUSTRA HZD - A last minute lista Ivan Gasparovic frissen lét­rehozott mozgalma a Vladi­mír Meciar-féle HZDS elbo­lyongott hollandusainak tömörülése. A párt jelölőlis­tája összesen 44 nevet tar­talmaz (eredetileg negyven­hetén voltak), közülük négy jelenlegi képviselő, ám a HZDS-ből távozók közül ket­ten, Roman Hofbauer és Pa­vel Stastny ezen a listán sem próbálnak szerencsét. MOLNÁR NORBERT Három név maradt le az eredeti névsorból, az egyikük Peter Ryska, Jaslovské Bohunice pol­gármestere azért nem vállalta a jelölést, mert csak a 46. helyen szerepelt. A Demokráciáért Mozgalom (HZD) listájának első helyén Ivan Gasparovié, a leginkább sértődött politikus áll. Ő a kezdetektől Vla­dimír Meciar szűkebb köréhez tartozott, 1990-től Csehszlovákia főügyésze, 1992-től 1998-ig a szlovák parlament elnöke, majd mostanáig egyszerű képviselő. Ő egyben a legidősebb jelölt is a lis­tán. Második, függetlenként Moj- mír Mamojka, a Comenius Egye­tem jogi karának dékánja, aki 1994-ben már a szociáldemokra­ták színeiben a Közös Választás listáján sikertelenül nekivágott a mandátumszerzésnek, később a frekvenciatanács tagja lett, ezt a funkcióját a mai napig betölti. Te­vékenykedett Ivan Mjartan Stred- jében is, mielőtt Gasparovicnál kötött ki. Rudolf Schuster jelöltje­ként tagja lett a Bírói Tanácsnak is. Öt komolyabb vállalkozásban érdekelt. Egy 13,5 millió korona alaptőkével működő cég tulajdo­nosa, egy 17 milliós felügyelőta­nácsának tagja, emellett 2001 de­cemberétől tagja a 785 millió ko­rona alaptőkével működő SKTJasná cég igazgatótanácsának. Ugyane­zen cég felügyelőtanácsának elnöke 2001 decemberéig Ludovít Kaník, a DS elnöke volt, míg tagja Alexan­der Slafkovsky, a DS alelnöke, 2002 áprilisáig tagja volt a testü­letnek Zászlós Gábor, egykori mi­niszterelnök-helyettes is. Harmadik Marta Aibeková képvi­selő asszony, pártalelnök, negye­dik Ján Bencat képviselő, egyete­mi professzor. Ötödik Ján Korsó, Pohár polgármestere, négy éve 77. volt a HZDS listáján, majd a besztercebányai kerületi önkor­mányzatban volt a HZDS frakció- vezetője. Négy éve még azt nyilat­kozta a választások előtt, hogy ha az SDKÚ nyer, inkább elköltözik az országból. Két cégben érde­kelt: az egyik a 147 millió koronás alaptőkével működő losonci tég­lagyár, ahol az igazgatótanács tagja azzal a Dusán Macuskával együtt, aki négy éve lett kegyvesz­tett Meciarnál - állítólag anyagi javainak hirtelen gyarapodása miatt. Korsó tagja még a tízmilli­ós Slovglass felügyelőtanácsának. Hatodik Vladimír Vranovic, Sze­red polgármestere, egy ötmillió, szeméttel foglalkozó cég ügy­vivője. Hetedik Jozef Grapa, aki jó ideig tevékenykedett a HZDS vezetésében, most kerületi képvi­selő, s két cégben érdekelt. Nyol­cadik Martin Sarvas, a többi közt a Tublatanka együttes szövegíró­ja, 1996 és 98 között a Szlovák Te­levízióban vezetett különféle könnyűzenei műsorokat. Kilence­dik Jozef Simko rimaszombati jo­gász, tizedik Dusán Smatana vál­lalkozó, aki négy éve 120. volt Meciar listáján, most egy 18 milli­ós cég igazgatótanácsának tagja. A lista első helyén Ivan Gasparovic, a leginkább sértődött politikus áll. Tizenegyedik Peter Szabó, a szenei kultúrház igazgatója, aki szintén a HZDS-ből érkezett a HZD-be. Tizenkettedik Jozef Stu- denic, a szlovák sárga angyal, négy éve a HZDS listáján 109. volt. Studenic kilenc cégben ér­dekelt, ezek közül négynek az alaptőkéje magasabb, mint egy­millió korona, az egyik fel­ügyelőtanácsában együtt ül Ro­bert Nemcsiccsel, az ANO egy vezető emberével. Tizennyolcadik Ivan Sasko, tu dossini polgármester, aki a ^ milliós alaptőkével működő hel tejüzem felügyelőtanácsában i és érdekelt még egy cégben. 1 zenkilencedik egy másik került képviselő, Ján Chromek. Huszo harmadik a legfiatalabb jelölt, 23 éves gyetvai diák, Jozef Krná akinek apukája négy éve a HZI listáján, mint Gyetva polgárme tere a 72. volt. Szintén 23 éves 43. helyen található másik diák, nagyszombati Jozef Stefánik. legnagyobb csalódás talán Mar Podhradskát, a HZDS eddigi ké viselőjét, korábban Ivan Hud' kulturális miniszter sajtótitkár érte, hiszen nem került fel Meci listájára, s itt is csupán a 27. he jutott neki. Pedig ő mindent me tett. Emlékezetes, hogy éhsé sztrájkba kezdett az első nyel törvény megszületése idejé mert szerinte túl benevolens vt a jogszabály, a parlament tört nelmébe pedig csak magyarelle es szövegeivel írta be nevét. A www.cibulka.com a vezető hel> ken levő jelöltekről nem szolgált i formációval. Pontosabban talált e; ugyanolyan nevet, mint az egyik j lölté, ám nincs ott a születési dát ma, s így nem lehet bizonyosság^ megállapítani, hogy tényleg ó s gott-e be a kommunista államb tonságiaknak Slávik néven. Egy magántulajdonban levő kastélyban, Castolovicében találkozik három közép-európai államfő Václav Havel visegrádi hattyúdala KOKES JÁNOS A 150 éve nem látott tragikus csehországi árvíz ellenére ma a kelet-csehországi Casto-lovicé- ben megtartják a visegrádi állam­fők újabb találkozóját, bár cson­ka lesz. Václav Havel meghívásá­ra a castolovicei kastélyba várják Aleksander Kwasniewski lengyel, Mádl Ferenc magyar államfőt, ám Rudolf Schuster szlovák ál­lamfő napszúrása miatt nem vehet részt. Az eszmecsere fő té­máját a visegrádi csoport együtt­működése és jövője - főként az európai uniós csatlakozásra való tekintettel - alkotja. Várható, hogy szóba kerül a közép-európai országokat - elsősorban Csehor­szágot - az utóbbi napokban súj­tó nagy árvíz is. A négy államfő legutóbb tavaly januárban a dél­lengyelországi Pszczynben talál­kozott. Prágában a castolovicei csúcstalál­kozót Václav Havel „visegrádi hattyúdalaként” tartják számon. Minden valószínűség szerint ez a visegrádi csúcstalálkozó lesz az utolsó, amelyen még részt vesz. A cseh államfőnek ugyanis fél év múlva lejár a megbízatása, s tizen­két év után végképp el kell búcsúz­nia az elnöki bársonyszéktől. A prágai sajtó szerint idei második félévi munkaprogramját már eleve úgy tervezték, hogy a cseh államfő Szeptemberben Havel égy hétre az Egyesült Államokba utazik. legfontosabb partnereitől is méltó búcsút vehessen. A visegrádi csúcs után szeptemberben Havel egy hét­re az Egyesült Államokba utazik, majd november 20-22-én Prágá­ban kerül sor a NATO-csúestalálko- zóra. Ez lesz az első eset, hogy ilyen fontos NATO-fórumot a volt Varsói Szerződés egyik államának fővárosában rendeznek. A nyugati politikusok már érzékeltették, hogy a csúcsot, amelyre 46 ország államfőjét és miniszterelnökét vár­ják Prágába, bizonyos értelemben azért is kapták meg a csehek, hogy általa lehetőséget adjanak Havelnek a nemzetközi diplomácia világától való méltó búcsúra. A 16. században épült reneszánsz kastély tulajdonosa, Diana Stern- berg-Phipps elmondta: a műemlé­ket nemrégiben felújították, most nincs szükség átalakításokra. „Ta­lán csak az ablakokat kellett rende­sebben megmosnunk, s néhány bú­tort áthelyeznünk, hogy a sok új­ságíró valahová beférjen” - jegyez­te meg. A kastélyt és a park egy ré­szét természetesen lezárják a ta­nácskozás napjára. A kastélyt 1948-ban az akk( kommunista rendszer államosít; ta. A Sternberg család 1992-ben rendszerváltás utáni restitúci folyamatban kapta vissza. J Bednár gondnok szerint minden Tizenkét év után vég­képp el kell búcsúznia az elnöki bársonyszéktől. lamfőnek három-három termet 1 csátanak a rendelkezésére. Az el det a kastély konyhájában fogják készíteni, akárcsak a délutáni te amelyet a parkban a kastély alk mazottai szolgálnak fel. A visegrádi csoport 1991-ben a kult meg, s Václav Havel egyi olt az alapítóknak. Csehszlot L.ia kettévVasa 1993-ban az ei ti visegrádi hármast négyes alakította át.

Next

/
Thumbnails
Contents