Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-21 / 194. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 21. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 33. számában feltett kérdésre a helyes válasz: a Ferenc­város futballcsapatával. E héten az 500-500 koronát Mogyorósi Kálmán dunamocsi, Lőrincz Natália berencsi és Bohák Erika érsekkétyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Nem félünk a farkastól Komárom. Mind ez ideig arról volt ismert a komáromi RÉV - Ma­gyar Kultúra Háza, hogy teret adott olyan kulturális rendezvények­nek, mint a Sokadalom, a Muzsikás együttes népzenei vagy Peter Lipa dzsesszkoncertje, kéthavonta új kiállítás, hétvégi gyerekfog­lalkozások, táncház. Gál Tamás, a színművészeti főiskola hallgatója azonban meglátta a lehetőséget a nagyteremben, felkereste Gágyor Péter rendezőt, és megszületett a RÉV első önálló színházi produk­ciója. Albee Nem félünk a farkastól című darabját szeptember ele­jén mutatják be. Három hazai színművészti főiskolás - Kiss Szilvia, Gál Tamás és Olasz István - mellett magyarországi vendégszerep­lő, Tóth Rita is színre lép. (Őt anno a Piaf című darabban, Simone szerepében láthattuk a Jókai Színházban.) (end) MOZI POZSONY HVIEZDA: Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 15.15, 17 Kato­nák voltunk (amerikai) 18.30, 21 HVIEZDA - KERTMOZI: Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 21 OBZOR: Pókember (amerikai) 15.45,18, 20.30 MLADOST: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (ameri­kai) 15.15,17,19 Egy csodálatos elme (amerikai) 20.45 MÚZEUM: Eredendő bűn (amerikai) 17.30, 20 ISTROPOLIS: Felpörgetve (amerikai) 18, 20.30 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 17, 18.45, 20.30 Malena (olasz-amerikai) 17.30, 20 PÓLUS - STER CENTURY: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 15.50,17.50,19.50 Egy fiúról (amerikai-angol) 15.30, 17.30, 19.35, 21.40 Rossz társaság (amerikai) 15.20, 17.40, 20, 22.25 Felpörgetve (amerikai) 16.40, 21.25 A fegyverek szava (amerikai) 21.50 Kutyák és macskák (ame­rikai) 14, 15.45 Üldözési mánia (amerikai) 14.20, 19.05 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30, 22.30 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 15,17,19,21A belső bolygó - K-Pax (amerikai) 17.35, 20.05, 22.35 Katonák voltunk (amerikai) 15.10, 18, 20.50 AUPARK - PA1ACE: 40 nap és 40 éjszaka (ameri­kai) 15.55, 18, 20.05 Egy fiúról (amerikai-angol) 17.40, 19.50, 22.05 Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 15.40 Rossz tár­saság (amerikai) 17.15, 19.45, 22.15 Penge 2 (amerikai) 15.15, 22.15 Az időgép (amerikai) 21.50 Felpörgetve (amerikai) 14.05, 16.35,19.05, 21.35 Bővér szálló (amerikai) 19.10, 21.10 A fegyverek szava (amerikai) 19.15, 22 Üldözési mánia (amerikai) 14.45, 17.10, 19.35 Men in Black-Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14.30,15.30,16.30, 17.3Ó, 18.30 Stuart Little, kisegér (amerikai) 15.10, 17.10 A hűden (amerikai) 22.10 Pókember (amerikai) 14.45,16.45 Scooby Doo-A nagy csapat (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A belső bolygó (amerikai) 17.45, 20.15,22.45 KASSA TATRA: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 18 A belső boly­gó - K-Pax (amerikai) 20 CAPITOL: Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 18, 20.15 ÚSMEV: Katonák voltunk (amerikai) 18, 20.30 IMPULZ: Traffic (amerikai-német) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Végszükség (amerikai) 20.30 ÉR­SEKÚJVÁR - MIER: Egy fiúról (amerikai-angol) 19 AMFITEÁT­RUM: Egy fiúról (amerikai-angol) 21.30 KOVÁK: Lelkünk az eső­ben (szlovák) 19.30 LÉVA - JUNIOR: On-lány (amerikai-angol) 18 KERTMOZI: On-lány (amerikai-angol) 21.30 GALÁNTA - KERT­MOZI: Rossz társaság (amerikai) 21 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 18.30,20.30 Édes kis sepi- miség (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Felpörgetve (ausztrál- kanadai-amerikai) 17.15, 19.45 A hűtlen (amerikai) 15, 20 Az idő­gép (amerikai) 17.30 Jégkorszak (amerikai) 13,14.45,16.30 Kato­nák voltunk (amerikai) 17.30 Kísérleti gyilkosság (amerikai) 15 Manitu bocskora (német) 18, 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14, 16, 18, 20 Penge 2 (amerikai) 20 Pókember (ameri­kai) 13.30, 15.45 A rettegés arénája (amerikai) 15, 17.30, 20 Scooby Doo - A nagy csapat (amerikai) 14.15,16.15, 18.15, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13.15,15.15 Wasabi - Mar, mint a mustár (francia-japán) 14.30,16.30,18.30, 20.30 JÁTÉK Jöjjön újra Gombaszögre! A Csemadok Országos Tanácsa és a Pátria rádió augusztus 25-én ismét kulturális ünnepséget rendez Gombaszögön. Szeretnénk, ha olvasóink közül minél többen eljutnának a festői szépségű színhelyre, ezért augusztus 22-ig játszhatnak velünk. Naponta felteszünk egy-egy kérdést, amelyre levelezőlapon lehet válaszolni. Mindennap kisorsolunk egy nyertest, akinek a szervezők ingyenes, számozott családi belépőt biztosítanak. Ajegyek tulajdonosai között a helyszínen a Seneca Tours ajándékaként egy spanyolországi üdülést sorsolnak ki. Mai kérdésünk: Az első gombaszögi ünnepségeket évtizedekkel ezelőtt szervezte a Csemadok. A három feltüntetett dátum közül eltalálja, hogy mikor? a. 1956 b. 1948 c. 1978 A választ az alábbi címre küldjék: Petit Press, Új Szó,' Nám. SNP 30, 8-16 64 Bratislava A levelezőlapra, kérjük, írják rá: Gombaszög 2002. A feltett kérdésünkre a helyes megfejtés: 7. Galántán A gombaszögi ünnepségre ingyenes családi belépőt nyert: Pozmán Árpád, 049 51 Brzotín 150. A mai sorsolástól kezdve nyerteseink a belépőjegyeket a helyszínen, a főbejáratnál vehetik át. Prágai magyar irodalom ugyan nem volt, de élt magyar költő Prágában - Verses magyar Bohémia Magyar költők a cs éhekről Szomorú aktualitása lett a rettenetes csehországi árvíz következményeként, Zalabai Zsigmond néhány hónapja, a Kalligram gondozásában megjelent kiváló antológiá­jának, a Verses magyar Bohémiának, amelyben ma­gyar poétáknak a csehekről, Csehországról szóló költe­ményeit gyűjtötte össze. Most, amikor mostoha idők járnak Prága felé, érdemes felidézni, hogy milyen lelki­történeti közösség kötötte össze népeinket. E. FEHÉR PÁL Tulajdonképpen csak egy igazi „prágai magyar költő” volt: Forbáth Imre, akit viszont egy szlovák poé­ta, Laco Novomesky tüntetett ki e címmel, s ő csak tudhatta, hogy mennyire igaza van, mert őt ugyan­ilyen jogon nevezhetjük prágai szlovák költőnek, hiszen a húszas években együtt ültek a prágai Bratislavská vináren asztalainál. Közös élményük volt, amiről ké­sőbb Forbáth egy pompás esszéjé­ben így vallott: „Felejthetetlen rész­letek: az ősszel vérpiros repkénnyel szegélyezett lépcsőút föl a Hra- dzsinba, a hajóutak a Moldván, ki­rándulások a Petimbe, Trójába...” Forbáth azt az „igazi Prágát5’ idézi, amely „kultúrszintézist hozott lét­re, mely pompásan megfelel a cseh nép földrajzi helyzetének és közép­európai kultúrfunkciójának is. Híd kelet és nyugat között”. Forbáth élt is Prágában, végül egész élete a ese­tiekhez kötötte, még második világ- háborús londoni emigrációjában is. Nála tehát természetesen jelenik meg a város, akár utcanevekben, nevezetes épületekben. Forbáht nem írt Budapestről, ugyan mit is írhatott volna, alig-alig maradtak emlékképei a magyar földről, ahol gyerekkorát és kora ifjúságát töltöt­te. Mégis: mennyire magyar költő maradt. Olyannyira, hogy első kö­tetének megjelenése után, 1930- ban nem akárhol, hanem a Nyugat­ban Illyés Gyula a tíz legjobb ma­gyar poéta között jelöli ki a helyét. És ez is Prága sajátos és utánozha­tatlan ereje: volt prágai német iro­dalom, hiszen például Rilke vagy Kafka aligha szakítható el ettől a várostól, prágai magyar irodalom ugyan nem volt, de élt magyar köl­BOHÉMIA fás§¥&?■ mH mm kzpmiMM&mt mű««*» tő Prágában. Megőrizve nemzettu­datát, nyelvét. Ilyen volt akkor Prá­ga, s. bizonyos jelekből ítélve, sok hajlam mutatkozik arra, hogy újra ilyenné legyen. Ezt a tényt különösen azért érde­mes értékelnünk, mert éppen Prá­ga az egyetlen olyan nagy- vagy fő­város a magyar nyelvhatáron túl, amely vonzotta a magyar írókat. A román Bukarest, például, amely­nek összehasonlíthatatlanul több magyar ajkú lakója volt és van, ahol magyar irodalmi műhelyek működtek és működnek, koránt­sem hagyott ennyire élő emléket az egyetemes magyar irodalom­ban. Mondjuk Méliusz József, aki vagy ötven esztendőt élt le a ro­mán városban, és volt román kirá­lyi testőr 1944 előtt és politikai fo­goly 1950 után, majd akadémikus, aki a belvárosi, Bukarestben szán­dékosan Párizst idéző szállodá­ban, a Pallas Athénében törzsasz­talt tartott - mindig temesvárinak tartotta magát, és semmiképpen sem bukarestinek. Forbáth viszont még élete végén, teplicei orvos­ként is prágai maradt, szülőhelye után pedig, böhönyeinek egyálta­lán nem nevezte volna magát. De hát Kaffka Margit csak vendége volt Prágának, ahogyan Guillaume Apollinaire, s nagyjából azonos időben, még a monarchia idején... Ők is otthont éreznek Prágában. Apollinaire „a mély kocsmák ölén zengő cseh dallamokra” fülel, míg a Szent Vitus-székesegyház kövein „arca pontos mását” fedezi fel. „Jó volna itt maradni békén” - sóhajtja Kaffka Margit, aki „a várost” tiszte­li e helyben. Egyetlen fontosabb magyar költő akadt az évszázadok során, aki nem érezte a történelmi kötést, a város varázsát, hanem makacsul, refrénszerűen ismételte a Vencel térről írott versében: „mit keresek én itt?” Hogy a maga idejében nép­szerű pap-költőt a még friss és nyomasztó Trianon-élmény taszí­totta Prágától, vagy inkább egy fa­lukultusz - ma már nem állapítha­tó meg. Bizonyos azonban, hogy Mécs László nem csatlakozott azokhoz az „újarcú magyarokhoz” Forbáthtól Győry Dezsőig, Darvas Jánostól Vozári Dezsőig, akik szá­mára ez a város egyszersmind eu­rópai otthont jelentett. Radnóti Miklós Liberecben tanult, amelyet az első köztársaság idején még inkább Reichenbergnek ne­veztek, s inkább volt német, mint cseh város, mégis érzett valamit abból a cseh szellemiségből, ame­lyet a nemzeti öntudat friss ereje és egy európai otthonosság jellem­zett. Nem annyira a kötetben kö­zölt, libereci élményekből táplál­kozó verseiből derül ez ki, mint in­kább híres költeményéből, a Csü­törtökből, amelyet érthetetlen ok­nál fogva nem találunk az antoló­giában. A verset 1939. május 26- án írta Radnóti és három költőnév iniciáléjával jelzi a komor kor ko­mor költősorsait: Ernst Toller New Yorkban lett öngyilkos, „Prágában J M ölte meg magát”, azaz Jirí Mahenről van szó, a cseh költőről, aki nem sokkal a vers megírása előtt vetett véget önkezével életé­nek és Pierre Robin, a francia költő barát pedig a spanyol polgárhábo­rúban harcolt. Ezek a nevek, ezek a városok pedig a humanizmus egységét, az antifasizmus paran­csoló szükségszerűségét jelentik Radnótinak. Radnótinak, aki nem véletlenül említi az akkor már március 15. óta a náci igát nyögő Prágát. Persze, Zalabai Zsigmond antoló­giája leginkább a történelmet tük­rözi. Nemcsak Prága vonatkozásá­ban, hanem általában a csehekkel volt érintkezésekben. És amennyi­re gyakori volt a csehek jelenléte a XIX. század magyar literatúrájá- ban, annyira ritkul a jelenlétük a XX. században, illetve az elmúlt nyolcvan esztendőben már azok a magyar versek dominálnak, ame­lyek a közös haza, Cseh-Szlovákia élményéből táplálkoznak. Akár pozitív, akár negatív benyomások­ról van szó. Bizonyos azonban, hogy a cseh-magyar irodalmi érintkezést Németh László Az én cseh utamból kölcsönözött szavaival érthetjük meg. A cseh irodalmat fordító, a Húsz Jánosról drámát író Németh László arról vallott, hogy számára már nem olasz föld a „vágyország”, hanem Csehország. „S ez, azt hi­szem, nemcsak azért van így, mert a Hradcan alatt múzeumnyi kastélyo­kat, a Neruda utcában ó-tetős háza­kat őrzött meg az idő, hanem, mert a cseh népben azok a tulajdonságok voltak együtt, amelyeket én a ma­gam s népem erényeinek szerettem volna látni: szelíd polgárosultság és kemény igazságszeretet, s a cseh he­gyek tégelyében az a vegyi kísérlet folyik - bízom benne -, amire én is műhelyt szerettem volna csinálni: a nagy európai tradíciók, a huszita, protestáns ösztön s a szocialista esz­me teremtő összeolvasztása.” Talán szükségtelen magyaráznom: 1959- ben Németh László semmiképpen sem Antonín Novotny „szocializmu­sára” gondolt, hanem a társadalmi igazság eszméjére. Most a csehek nagy bajban van­nak. Zalabai Zsigmond antológiá­ját azzal az érzéssel forgattam, hogy azt kívánjam: minél hama­rabb kerüljenek ki e tragikus hely­zetből és őrizzék meg mindazt, amit a magyar költők annyira be­csültek bennük. FELHÍVÁS Ezen a hétvégén nógrádi kulturális fesztivál Színes folklórműsor ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ragyolc. A Csemadok Nógrádi Te­rületi Választmánya, a ragyolci és losonci alapszervezetei, a Ragyolci Művelődési Központ, valamint a lo­sonci Nógrádi Művelődési Központ augusztus 25-én Ragyolcon rendezi meg a nógrádi kulturális fesztivált. Az egynapos rendezvény délelőtt 10 órakor a ragyolci katolikus temp­lomban ünnepi szentmisével kezdő­dik. A kulturális műsor kora délután 13 órákor lesz a kastélykert szabad­téri színpadán (rossz idő esetén a kultúrházban). Először a gyerme­kek mutatkoznak be Miénk ez a színpad című szórakoztató műso­rukkal. Az ünnepi megnyitó után kerül sor A nógrád folklórja című összeállításra, melyben a losonci Pitypang és a füleki Rakonca, Kis Rakonca és a Jánosík, a ragyolci Nógrád folklórcsoportok, a ragyol­ci, csákányházi, mucsínyi és fülek- kovácsi éneklőcsoportok, a litkei hagyományőrző csoport, valamint Kökény Kálmán, Koronczi Eszter és Miklós Eszter hagyományápolók lépnek fel. A rendezvény sztárven­dége az Inflagranti. A napot diszkó zárja, (puntigán) Őszirózsa - magyarnóta-énekesek versenye Magyar zenei kultúránk több év­századra vezethető vissza. A ma­gyar nóta őszinte hangon szól a magyar ember öröméről és bána­táról, a szerelemről és elmúlásról. A dalnak mindenkor közösség­megtartó ereje volt és van ma is. Ha elhanyagoljuk, kultúránk ke­rül veszélybe, ha felkaroljuk, ak­kor nem idegen, hanem magyar dallal, verssel formáljuk a fiatalok ízlését. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya a fenti meggondo­lásból Őszirózsa címmel 2002. ok­tóber 12-én Ipolykeszin megren­dezi az amatőr magyarnóta-éne­kesek versenyét. A verseny célja az énekkultúra fejlesztése, a tehetsé­gek felkarolása, jó szórakozási le­hetőség teremtése. 2002. szeptember 5-ig azok jelentkezését várjuk, akik be­töltötték 16. életévüket. A verseny­be 3 közismert magyar nótával (hallgató, csárdás, verbunkos) je­lentkezhetnek írásban nevük, élet­koruk, lakcímük és a nóták címé­nek feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmá­nyának címén: Oblastny vybor Csemadoku, Hroznová 628. 991 28 Vinica, A borítékra írják rá: „Őszirózsa” „A Hradcan alatt múzeumnyi kastélyokat, a Neruda utcában ó-tetős házakat őrzött meg az idő" - írja Németh László (Képarchívum)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents