Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-20 / 193. szám, kedd
El Küiföid ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 20 Mozambik fogadja a fehéreket Maputo. A mozambiki kormánybefogadja és letelepedésre ösztönzi a birtokuktól megfosztott zimbabwei fehér gazdákat. „Ha valaki jönni és befektetni akar, és tiszteletben tartja beruházási törvényünket, akkor szeretettel fogadjuk, nem nézve, hogy fehér, fekete, sárga vagy akár zöld” - jelentette ki Leonardo Simao mozambiki külügyminiszter. A zimbabwei kormány heves vitát kiváltó földreformja előirányozza: a 4000 fehér tulajdonában lévő birtokokat (a megművelt földterület 95 százaléka) kisajátítják és a földnélküli fekete napszámosok között osztják szét. (MTI) Tömegesen Dél-Koreába Incshon. Huszonegy északkoreai (három család tagjai) menekült egy halászbárkán a hét végén Dél-Koreába - közölte a déli parti őrség illetékese. A11 felnőtt és 10 gyermek szombaton pirkadat előtt indult a kínai határtól nem messze lévő tengerparti falujukból. A dél-koreai hatóságok vasárnap este bukkantak rájuk az Incshon kikötőváros előtt vizeken. A csoport legidősebbje, egy 70 éves férfi elmondta: a félsziget déli részén született, ezért mindig is az volt a vágya, hogy visszatérjen szülőföldjére. (MTI) Önállóságra buzdít Karzai Kabul. Hamid Karzai afgán elnök felszólította honfitársait: „tűrjék fel az ingujjukat”, hogy ne függjenek a külföldi segélyektől. Az átmeneti afgán kormány feje az ország függetlensége kikiáltásnak 83. évfordulóján mondott rádióbeszédében leszögezte, hogy Afganisztán önállósága az iszlám törvényeken, a polgári jogokon és az emberi jogok tiszteletben tartásán fog nyugodni. A nemzetközi közösség az elmúlt öt évre 5 milliárd dollárnyi segélyt helyezett kilátásba Afganisztánnak. Karzai szerint a utolsó dollárig az ország újjáépítésére, az afgánok jólétének emelésére kell felhasználni az adományokat. Külön hangsúlyozta, hogy Kabul a szomszédos országokkal jó viszonyra törekszik. (MTI) Karzai: „Függetlenségünk akkor lesz teljes, ha már nem kell a kezünket segélyért nyújtani'' (Képarchívum) Meglőtt amerikai katonák Bagram. Afganisztánban felderítés közben lőfegyverektől megsebesült az amerikai különleges erők két katonája. Roger King ezredes, a bagrami amerikai támaszpont szóvivője tegnap közölte, az incidens még vasárnap történt hajnali 3 körül, de a helyszínt pontosan nem nevezte meg. Az amerikai hadműveletek megindítása, tavaly október óta mintegy 40 amerikai katona vesztette életét harcokban és egyéb incidensekben, és több mint 340 sebesült meg. (MTI) Megölték Abu Nidalt, a nemzetközi terrorizmus egyik leghírhedtebb figuráját II. János Pál befejezte lengyelországi látogatását Megállapodás a csapatkivonásról MTI-HÍREK Bagdad/Jeruzsálem. Holtan találták bagdadi otthonában Abu Nidalt, a palesztin terrorszervezetek egyik legismertebb alakját. A 67 éves Nidalt lelőtték, de az iraki hatóságok az öngyilkosságot sem zárják ki. A három nappal ezelőtti halálesetről az al-Ajjám palesztin lap számolt be. Abu Nidal már jó ideje Irakban élt, bár az iraki-iráni háború idején Szaddám Husszein az ország elhagyására kényszerítette. A bagdadi hatóságok hivatalosan soha nem ismerték el, hogy Abu Nidal Irak területén tartózkodott. Abu Nidal (eredeti nevén Szabri al- Banna) Jasszer Arafat és „kapitulá- ciós irányvonalának” esküdt ellensége, a Fatah-Forradalmi Tanács alapítója volt, amely több tucat gyilkos terrorcselekményt követett el szerte a vüágon. Csoportja nemcsak izraeliek, de nyugat-európai zsidók és mérsékelt arabok ellen is támadott, attól függően, hogy éppen Irak, Szíria vagy Líbia támogatását élvezte. Az elmúlt évtizedekben mintegy 900-an vesztették életüket vagy sebesültek meg Abu Nidalék akciói során. Ők vállalták több mérsékelt palesztin politikus meggyilkolását: 1978-ban Párizsban Ez- zedin Kalakot és Londonban Szaid Hamamit tették el láb alól. Öt évvel később Portugáliában végeztek Isszám Szártávival. Számos merénylet terheli számlájukat zsidó érdekeltségek ellen: 1980-as antwerpeni akciójuknak gyermekek voltak az áldozatai, 1981-ben egy bécsi zsinagógát támadtak meg, egy év múlva pedig Izraeli londoni nagykövetAbu Nidal 1982-ben ét próbálták megölni. Halállistájukon olyan vezető politikusok szerepeltek, mint Ronald Reagan, Hoszni Mubarak, Margaret Thatcher. Benjámin Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter és magas rangú palesztin tárgyalópartnerei vasárnap késő este megegyezztek abban, hogy az izraeli csapatokat szakaszosan kivonják a Gázából és a ciszjordániai Bedehemből. Ben Eliezer három órán át tárgyalt Abdelrazak al-Jahja palesztin belügyminiszterrel és Mohammed Dahlannal, Jasszer Arafat elnök biztonsági tanácsadó(Reuters-felvétel) jával. Az izraeli fél feltétele az, hogy a palesztinok szavatolják a nyugalmat az érintett területeken. Megfigyelők szerint a megállapodással megcsillant a remény, hogy a 22 hónapja tartó szakadatlan ellenségeskedések véget érhetnek. Viszont a radikális Hamász, valamint az Iszlám Dzsihád tegnap máris elutasította a részleges csapatkivonásról kötött megállapodást. A Hamász közölte: nem szünteti be merényleteit Izrael területén, az Iszlám Dzsihád pedig még több merényletet helyezett kilátásba. Hamarosan tárgyalások kezdődnek Szlovákia és az Európai Bizottság között Szolidaritási Alap Berlin/Brüsszel. Mikulás Dzurinda szerint az a tény, hogy Pozsony is meghívót kapott a vasárnapi berlini „árvízi csúcsra”, bizonyítja, hogy Szlovákia az EU-ba tartozik. Az Unió tegnaptól folyósítja az árvíz sújtotta közép-európai térség országainak a segélyt a strukturális alapokból. ÖSSZEFOGLALÓ Ez utóbbit a házigazda Gerhard Schröder kancellár közölte még a vasárnap este véget ért csúcs után. A találkozón a házigazda és a szlovák kormányfő mellett részt vett Vladimír Spidla cseh miniszterelnök és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, az EU-t Romano Prodi EB-elnök, Günter Verheugen bővítési biztos és Michel Barnier, a regionális politikáért felelős biztos képviselte. Schröder közölte: Magyarországot is bevonják az árvíztől sújtott országok és az EU egyeztetéseibe, s a kancellár utalt Medgyessy Péter kormányfő e tárgyban hozzá írt levelére. Az EU a segítségnyújtást egyrészt a strukturális alapok rugalmasabb kezelésével, például a 4 százalékos tartalék mozgósításával, másrészt egy katasztrófaalap létrehozásával képzeli el. A német és az osztrák kancellár azt nyomatékosította, hogy míg a gyengébben fejlett régiók felzárkóztatását célzó strukturális alapokból csak EU-országok részesülnek, az úgynevezett katasztrófaalapból - egyelőre 500 mü- lió euróról lenne szó, és az ötletet még az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagyma - mindenki. A még nem EU-országok esetében szóba került az előcsatlakozási alapok nagyvonalúbb kezelése, még nem lehívott eszközök mozgósítása és az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hiteleihez való könnyebb hozzáférés. Volfgang Roth, az EIB alelnöke közölte: a bank külön hitelcsomagot Szlovákia nem kapja meg a teljes kárösszeget, az 1,78 millió koronát. készít az árvízkárok helyreállítására, s Németországot, Ausztriát, Csehországot és Szlovákiát említette. Az EIB kész arra, hogy 30 évre szóló, alacsony kamatú hiteleket folyósítson, összesen egymilliárd euró értékben. „Azon fogunk dolgozni, hogy Európa a szolidaritás földrésze legyen” - hangsúlyozta Schröder. Elmondta, megállapodtak az Európai Bizottsággal egyebek között abban is, hogy az árvízkárok helyrehozására nemzeti keretek között is kiadhatók megbízások, a gyorsabb cselekvés érdekében meg lehet kerülni az EU pályáztatási előírásait. Mikulás Dzurinda bejelentette: hamarosan tárgyalások kezdődnek Szlovákia és az EB között arról az összegről, amellyel az EU hozzájárul az árvízkárok felszámolásához. A kormányfő szerint nyilvánvaló, hogy Szlovákia nem kapja meg a teljes kárösszeget, az 1,78 millió koronát (45 millió eurót). Közölte, hogy bizonyos összegekre Szlovákia számíthat egyrészt a strukturális alapokból, másrészt az Intereg - az egyes régióknak szánt - alapból, valamint a kömyezetfejlesztési alapból. Dzurinda hangsúlyozta: „A most létrehozandó Szolidaritási Alapnak közvetlenül hozzá kell járulnia azoknak a polgároknak a kártalanításához, akik az árvíz következtében elvesztették házukat, lakásukat, hiszen az emberek olyan mértékben fognak bízni az EU-ban, amilyen mértékben az segíti őket.” MKP-s források szerint az uniós pénzekből magyarlakta falvak is részesülnének. (TASR, SITA, MTI) Nem vonul vissza MTI-HÍR Krakkó/Róma. II. János Pál lengyelországi látogatásának utolsó napján, tegnap a Krakkótól negyven kilométerre lévő Kalwaria Zebrzy- dowska kegyhelyen imádkozott a hívők tömegével a Szűzanyához. Czestochowa után ez Lengyelország másodüt legnagyobb búcsújáróhelye, a Mária-kultusz központja. Itt állították fel az első keresztutat Lengyelországban, stációra jeruzsálemi szent helyekre emlékeztetnek. Huszonnégy kis kápolna áll itt, nagy részüket a flamand Paul Baudarth építette. Ezeket az erdőkben állították fel, utak kötik össze egymással, Giovanni Maria Bernardoni egykori olasz jezsuita terveinek megfelelően. A tegnapi szertartás fontos információt is nyújtott mindazoknak, akik a katolikus egyházfő közeli lemondását vélték előrelátni. A pápa ugyanis imádságában azzal a kéréssel fordult a Szűzanyához: adja meg számára a testi és lelki erőt ahhoz, hogy a legvégsőkig teljesíthesse a Krisztus által ráruházott küldetést. Ez a szakértők szerint jelzi, hogy a már 82 éves, több betegségtől szenvedő pápának nem áll szándékában visszavonulni. II. János Pált helikopter vitte erről a kegyhelyről Krakkóba, ahonnan még az este visszautazott Rómába. Már két nagy háborúba sodorta az országot Szaddám új raj dőlése MTI-HÍR Bagdad. Az iraki parlament tegnap egyhangúlag támogatta, hogy Szaddám Húszéin ellenfél nélkül jelöltesse magát egy újabb hétéves elnöki mandátumra az októberre kitűzött népszavazáson. A 250 fős törvényhozás tagjai kézfelemeléssel járultak hozzá ahhoz, hogy az 1979 óta hivatalban lévő államfő, aki már két nagy háborúba sodorta az országot, ismét indulhasson az elnöki tisztségért. A döntés akkor született, amikor tetőfokára hágott az USA és Irak közötti nyilatkozatháború, s Washington Szaddám megdöntése érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel számol. Állítólag csecsen felkelők lőtték le a helikoptert Sok halott és sebesült MTI-HÍR Moszkva. Csecsenföldön tegnap lezuhant egy Mi-26-os orosz katonai szállítóhelikopter, fedélzetén 117 személlyel. Csecsen felkelők bejelentették, hogy ők lőtték le a helikoptert. Az első hírek szerint legalább 10-en életüket vesztették és több tucatnyian megsebesültek. Viszont az AFP francia hírügynökség egy katonai forrásra hivatkozva legalább 85 halálos áldozatról számolt be gyorshírében. A Népszabadság szerint az exminiszter volt a D-8-as Boros Imre cáfol ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Hamisítványnak nevezte Boros Imre, az Orbán-kormány volt Phare-ügyekért felelős minisztere azokat a Népszabadság szombati számában megjelent dokumentumokat, melyek szerint a rendszerváltás előtt D-8-as számon nyilvántartott, szigorúan titkos rendőrtiszt lett volna. A Magyar Nemzet tegnapi számában Boros azt mondta, hogy a róla közölt dokumentumokat már a rendszerváltás idején megmutatta neki egy jóakarója, a közelmúltban pedig egy „őrangyala” ismételten figyelmeztette azok létezésére. Utalt rá: a Népszabadságban bemutatott dokumentum szerint munkaviszonya kezdete 1965. január 1, ő azonban, mivel 1947. július 18-án született, akkor éppen az érettségire készült. Felettébb érdekesnek tartja, hogy az egyik dokumentum fakszimiléjét a Nép- szabadság fejléc és felső rész nélkül közölte , szerinte ennek az lehet az oka, hogy a hamisító korábban hibákat követett el. (h) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. augusztus 20-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,593 Lengyel zloty 10,656 Angol font 68,257 Magyar forint (100) 17,692 Cseh korona 1,405 Svéd korona 4,732 Dán korona 5,871 Szlovén tollár (100) 19,187 Japán ien (100) 37,478 Svájci frank 29,721 Kanadai dollár 28,478 USA-dollár 44,363 rm ~~~ ' - WTkKi! r-r:f; - ,ril Afganisztánban előkerült videofelvételek tanúsága szerint az al-Kaida terrorszervezet mérgező vegyi anyagokkal is kibővíthette eszköztárát. A CNN amerikai hirtelevízió birtokába került felvételek egyikén mérgező gázt próbálnak ki egy kutyán, s a képeken látható, amint az állat görcsökben kimúlik. A CNN-nek a minap hatvan videokazetta került a birtokába, ezek mintegy tíz évet fognak át és az al-Kaida készítette őket saját magáról, de nem a széles nyilvánosságnak, hanem saját belső körének és az utókornak, mintegy dokumentálva tevékenységét, a jelentősebb eseményeket, így például Oszama bin Laden és más al-Kaida vezetők első találkozóját külföldi újságírókkal 1998 májusában. A kazetták egy része a kiképzést szolgálta, így pokolgép készítését mutatja be, de vannak boszniai, csecsenföldi, Szomáliái és szudáni felvételek is. A legutolsó felvétel híradásokat is magában foglal a New York-i világkereskedelmi központ kettős toronyépületének az összeomlásáról. A CNN a héten mutatja be a felvételeket, naponta egy-egy témakört. A kazettákat Nie Robertson riporter szerezte meg két hete Afganisztánban. (TASR/CNN-felvétel)
