Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2002-08-19 / 192. szám, hétfő

Cl Külföld ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 19. Moszkvai nem a dalai lámának Moszkva. Tíz buddhistát őri­zetbe vettek Moszkvában a hét végén, akik az ellen tilta­koztak, hogy az orosz küliigy nem engedélyezte Tibet val­lási-szellemi vezetője, a dalai láma szeptemberre tervezett oroszországi látogatását. A dalai láma a tervek szerint Oroszország buddhista régió­it, Burját- és Kalmükföldet, valamint Tuvát kereste volna fel. Meghívói az oroszországi buddhista közösségek és Kirszan Iljumzsinov kalmük elnök volt. Az orosz külügy korábban áldását adta a vizit­re, de a láma kíséretében he­lyet kaptak a tibeti emigráns kormány tagjai is, és az orosz külpolitika nem kívánt konf­liktust Pekinggel. (MTI) Ellenőrizhetetlen adatok Vlagyikavkaz. Az orosz had­sereg szerint legalább har­minc csecsen lázadó halt meg a dél-csecsenföldi összecsapá­sokban az elmúlt napokban. A lázadók tagadják ezt, és azt állítják, hogy megöltek 15 orosz katonát, és 8 oroszbarát csecsen rendőrt. Az AFP sze­rint lehetetlen ellenőrizni, hogy mely adatok felelnek meg a valóságnak. (MTI) Szélsőjobbos megmozdulás Berlin. 34 személyt vett őri­zetbe a rendőrség a hét végén a németországi Wunsiedel- ben, ahol körülbelül 3 ezer szélsőjobboldali jelent meg Rudolf Hess halálának 15. év­fordulóján. Hess, Hitler he­lyettese életfogytig tartó bün­tetését töltötte a szövetsége­sek berlin-spandaui börtöné­ben, amikor 1987. augusztus 17-én öngyilkos lett. Később Wunsiedelben temették el, a hely azóta vonzó a szélső- jobboldaliak számára. A hét végi kirajzáson 500 ellentün­tető is megjelent, a rendőrség igyekezett elválasztani egy­mástól a két csoportot. (MTI) Diplomáciai csatározások Tajpej. Anette Lu tajvani alel- nök „fegyverdurranás nélküli győzelemnek” nevezte teg­nap befejezett négynapos in­donéziai látogatását, mivel Jakarta a kínai diplomáciai fenyegetések ellenére hivata­losan fogadta őt. Peking vi­szont bohóckodásnak minősí­tette az utat. Lu értesülései szerint egy fontos beosztású kínai tisztségviselő telefonon előre figyelmeztette az indo­néziai kormányzatot, hogy ha a tajvani alelnököt magas rangú indonéziai kormány- tisztviselők fogadják, Kína megszakítja diplomáciai kap­csolatait Jakartával. Tajvan egyik célja, hogy diplomáciai kapcsolatokat építsen ki a Kí­na által befolyásolási övezet­nek tekintett délkelet-ázsiai térségben. (MTI) Anette Lunak azt most nem sikerült elérnie, hogy Mega­wati Sukarnoputri indonéz el­nök asszony is fogadja őt (Reuters) Kétmillió hívő és vendég - köztük Rudolf Schuster - vett részt a krakkói szentmisén Izrael segített Dzsavad Goszeinriek a távozásban Szeretet és irgalmasság Krakkó. Az emberekhez ismét el kell juttatni a szeretet és az isteni ir­galmasság krisztusi üzenetét - fej­tette ki II. János Pál tegnap a krak­kói Blondie parkban celebrált szentmisén, amelynek keretében négy új személyt avatott boldoggá. A szentmisén, amelyre több mint kétmillió hazai és külföldi hívő ér­kezett, részt vett Rudolf Schuster is. A szlovák államfő a szetmise után Aleksander Kwasniewski lengyel és Waldas Adamkus litván elnökkel találkozott. A pápa előző nap, szombaton a felszentelte az Isteni Irgalmasság bazilikáját, és külön fogadta a lengyel államfőt. Kwas­niewski elmondta, Lengyelország kiélezett gazdasági helyzetéről, va­lamint az EU-csatlakozásáról volt szó. „A pápa mindig is a legjobban tájékozott a lengyelországi helyzet­ről, az ország problémáiról. Fáradt­sága ellenére II. János Pál kiváló ál­lapotban van” - fűzte hozzá. A ka­tolikus egyházfő ugyancsak szom­baton rövid időre fogadta Lech Wa­lesa volt államfőt is. (MTI) Walesa is azt nyilatkozta, hogy a 82 éves, Parkinson-kórban szenvedő egyházfő jó állapotban van (Reuters-felvétel) Oroszország és Irak 40 milliárd dollár értékű gazdasági megállapodást ír alá A történelem visszavág Washington/Bagdad. Was­hington jelentős hírszerzési támogatást nyújtott Bagdad­nak a nyolcvanas években az iraki-iráni háború idején, mi­közben tudott annak lehető­ségéről, hogy Irak harci gázo­kat vet be. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Erről tegnap számolt be a The New York Times. A lap egy akkori titkos programra utalva amerikai tiszteket idéz, akik szerint az amerikai kato­nai hírszerzés részletes információk­kal látta el Irakot az iráni csapatmoz­gásokról, taktikai döntésekről és ter­vezett légitámadásokról. Állítólag hatvan amerikai tiszt vett részt e programban, jóllehet Washington mindig elítélte mustárgáz, szaringáz és más mérgesgázok iraki bevetését, főként az iráni határon fekvő Ha- labdzsa ellen 1988 márciusában. A programhoz jóváhagyását adta Ronald Reagan akkori elnök, Geor­ge Bush alelnök (a jelenlegi elnök apja) és a nemzetbiztonságért fele­lős tényezők, köztük Colin Powell tá­bornok, a mostani külügyminiszter. Ugyancsak amerikai sajtóértesülé­sek szerint Oroszország és Irak 40 milliárd dollár értékű gazdasági megállapodást készül aláírni, annak ellenére, hogy az USA nagyszabású katonai műveletre készül Szaddám Húszéin rendszerének megdöntése érdekében. A The Washington Post iraki és orosz hivatalos forrásokat idézve közölte: az 5 évre szóló meg­állapodás tervezete számos ágazat­ra kiterjed, a vegyipartól kezdve a villamosenergia-termelésen át a közlekedésig. „Oroszország mindig is a legfontosabb partnerünk volt, az is marad” - szögezte le Abbasz Halaf, Irak moszkvai nagykövete a lapnak adott nyilatkozatában. Nem kétséges, ez tovább nehezíti Wa­shington igyekezetét, hogy a felso­rakoztassa maga mögé Moszkvát is az Irak elleni fellépéshez. Egyéb­ként Oleg Buklemesev, az orosz mi­niszterelnök közeli munkatársa azt mondta a lapnak, hogy a megálla­podás gyakorlatilag kész, már csak alá kell írni, ami „nagyon hamar megtörténhet”. Teljesen elfogadhatatlan módon szabályoznák az emberi és kisebbségi jogokat Vajdasági magyar tiltakozás MTI-JELENTÉS Szabadka. A Vajdasági Magyar Szövetség, mint a jugoszláviai ma­gyarság legerősebb érdekképvisele­ti szervezete, aggodalommal kíséri a Szerbia és Montenegró államkö­zösségének készülő alapokmánya körüli fejleményeket. Szombaton nyilvánosságra hozott közleményé­ben a VMSZ leszögezte: elfogadha­tatlannak tartja, hogy az alkotmá- nyozó bizottság képtelen a meg­csontosodott álláspontok közelíté­sére, de ennél is aggályosabb az, ahogy a két alkotmánytervezet a nemzeti kisebbségek jogait szabá­lyozza. Míg a montenegrói változat, a belgrádi megállapodással ellentét­ben, nem is említi az emberi és ki­sebbségijogokat, a szerbiai tervezet ezt hiányosan, a vajdasági magyar­ság - és vélhetően a többi kisebbségi nemzeti közösség - számára telje­sen elfogadhatatlan módon kívánja szabályozni. A VMSZ-t elkeseredés­sel tölti el, hogy a bizottság előtt lé­vő tervezetben a nemzeti kisebbsé­gek jogait alacsonyabb szinten kí­vánják szabályozni, mint a JKSZ ha­tályos alkotmányában és a szövetsé­gi kisebbségvédelmi törvényben. A hiányosságokat orvosolni kívánó VMSZ-es módosítási javaslatokat pedig a bizottság tagjainak többsé­ge nem támogatta. Elfogadhatat­lan, hogy a tervezet szövege, a hatá­lyos szövetségi jogszabályokkal el­lentétben, nem ismeri el a kisebbsé­gek kollektív jogait, a kisebbségek önkormányzatához, autonómiához való jogát, valamint a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát. A VMSZ mindent elkövet annak ér­dekében, hogy felhívja a hazai és nemzetközi közvélemény, valamint a nemzetközi szervezetek figyelmét a tervezetben javasolt megoldások hiányosságaira és az azokban rejlő veszélyekre. Ha az alkotmányterve­zettel kapcsolatos javaslatait a bi­zottság nem fogadja el, választói­nak bizalma VMSZ-t arra kötelezi, hogy kilépjen az alkotmányozó tes­tületből és. felülvizsgálja a koalíció­ban vállalt szerepét is - mutatott rá a közlemény. Arafat sikkasztott? MTi-HÍREK Jeruzsálem/Gáza. A Palesztin Nemzeti Pénzalap exelnöke - a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet volt „pénzügyminisztere” -, aki a múlt héten izraeli segítség­gel Londonba menekült, azzal vá­dolja Jasszer Arafat palesztin el­nököt, hogy külföldi adományok­ból dollármilliókat utaltatott saját számláira. A 71 éves Dzsavad Goszein a Háárec és a Jediót Ahronót izraeli lapoknak azt állította, hogy sze­mélyesen utalt át havonta 7,5-8 millió amerikai dollárt, összesen mintegy félmilliárdot a palesztin pénzalapból Arafat titkos magán­számláira. Jasszer Abed Rabbo pa­lesztin tájékoztatási miniszter a hír hallatán tagadta Goszein állításait, s őt nevezte tolvajnak, aki ellopott 6,5 millió dollárt. A PFSZ pénztá­rosát ilyen vádak miatt tartották házi őrizetben Gázában. Onnan orvosi kezelésre vitték egy kelet- jeruzsálemi kórházba, majd elju­tott a tel-avivi Ben Gurion nemzet­közi repülőtérre, onnan pedig jor- dániai útlevelet felmutatva Lon­donba repült. Michael Melchior izraeli külügy­miniszter-helyettes elismerte, hogy segítettek Goszeinnek a távo­zásban. Goszein állításai alátá­masztani látszanak az izraeli kato­nai felderítés főnökének múlt heti jelentését, amely szerint Arafat 1,3 milliárd dolláros magánvagyonnal rendelkezik. Izraeli katonák tegnap őrizetbe vettek tizenhat palesztint, akiket azzal gyanúsítanak, hogy fegyve­res tevékenységet folytattak Cisz- jordánia és a Gázai övezet terüle­tén. Nyolcuk - mind testvérek - a Gázai övezetből, a többiek a cisz- jordániai Rámalláh és Kalkílija vá­rosokból származnak. Kihallgatá­suk folyamatban van. A szintén gá­zai övezetbeli Hán-Júnisz telepü­lésen izraeli harckocsik lövedékei­től négy palesztin megsebesült. Az izraeli katonák szombaton a két hónap óta ismét megszállt cisz- jordántai Hebronban begyűjtötték mintegy 150 palesztint, de rendőr­ségi azonosításuk után vasárnap elengedték őket. A város egyik pia­cán a katonák kábítógránátokat dobtak az emberek közé, hogy rá- kényszerítsék őket a biztonsági okokból bevezetett kijárási tilalom betartására. Az akcióban legalább öt embert megsebesült. Mindenképpen módosítják a kedvezménytörvényt Példamutató törődés MTI-HÍR Bukarest. Szabó Vilmos, a Minisz­terelnöki Hivatal határon túli ma­gyar ügyekért felelős politikai ál­lamtitkára az erdélyi Székely- szentistvánon szervezett Szent Ist­ván Napok alkalmából nyilatkozott a kedvezménytörvényről. Megerő­sítette: a Medgyessy-kormánynak szándékában áll még az idén mó­dosítani a törvényt, méghozzá oly módon, hogy a velencei bizottság ajánlásainak eleget téve zárja le a nyitott kérdéseket. A magyar kor­mány konzultációt folytat minden érintett szomszédos országgal, a magyar parlamenti pártokkal és a MÁÉRT résztvevőivel. Az államtit­kár közölte, bár még folynak a két­oldalú egyeztetések, Kovács László külügyminiszter szeptember elejé­re tervezett bukaresti látogatása előtt szakértői szinten megegyezés születik a magyar- román vegyes bizottság kisebbségi albizottsága soron következő ülésének témáiról és időpontjáról. Kedvező üzenet­ként értékelte Doru Ionescunak, a határon túli románok ügyéért fele­lős államtitkárnak a magyarorszá­gi román kisebbségi önkormány­zatokkal kapcsolatban kifejtett vé­leményét. „Amikor Medgyessy Pé­ter legutóbb Kolozsvárott találko­zott román kollégájával, Adrian Nastase miniszterelnök azt mond­ta, példát kell venni Magyaror­szágról abban a tekintetben, hogy miként törődik a szomszédos or­szágokban élő magyar közössé­gekkel. Csak afgán területen harcolhatnak az amerikaiak Al-Kaida Pakisztánban MTI-HÍR Bagram. Pakisztánban feltehető­leg több al-Kaida- harcos tartóz­kodik jelenleg, mint Afganisztán­ban. Dan McNeill tábornok, az Af­ganisztánba vezényelt amerikai erők parancsnoka nyilatkozta ezt tegnap a bagrami légitámaszpon­ton. Ä tábornok elismerte, hogy ez megnehezíti a terrorszervezet üldözését, mert az amerikai erők­nek nincs joguk harci tevékenysé­get folytatni pakisztáni területen. Pontos adatokat nem tudott kö­zölni az al-Kaida-tagok számáról az említett két országban, de úgy vélekedett, hogy Afganisztánban ezernél kevesebben, néhány szá­zan lehetnek még, Pakisztánban pedig „szintén több százan, talán ezren is”. Hírek szerint bin Laden terror­szervezetének több száz tagja kelt át a határon a délkelet-afganisztá­ni Paktia tartományból pakisztáni területre a márciusi Anakonda hadművelet idején, amely az of- fenzíva legnagyobb szabású akci­ója volt. Bár Musarraf pakisztáni elnök kormánya részt vesz az amerikaiak vezette terrorizmusel­lenes hadjáratban, a pakisztáni törzsi övezetekben az al-Kaida erői még mindig jelentős rokon- szenvet élveznek. Mécs nem ért egyet az államfő nyilatkozatával, és közölte: Mádl Ferenc adatait is nyilvánosságra hozzák Választ várnak Boros Imrétől az MDF-ben ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Dávid Ibolya haladék­talanul és a nyilvánosság előtt kér választ Boros Imrétől arra, hogy a Népszabadság szombati számában közölt, Horváth István belügymi­niszter által aláírt parancs vagy az MDF képviselőcsoportjának tett nyilatkozata felel-e meg a valóság­nak. A Népszabadság szombaton egy dokumentum fakszimiléjét kö­zölte, amely szerint Boros Imre je­lenlegi MDF-es képviselőt 1989- ben a III/II-es csoportfőnökség főoperatív tisztjének nevezték ki. Ez a dokumentum egyben azt is je­lenti, hogy Borost nem csupán a Magyar Nemzeti Bankban keres­ték fel a Belügyminisztérium em­berei egy kiterjedt nemzetközi pénzügyi manipulációra hivatkoz­va, amint azt Boros a Magyar Nemzetben állította. Pénteken a Magyar Nemzetnek adott interjú­ban a rendszerváltás előtti titkos- szolgálatokkal fenntartott kapcso­latáról beszélt Boros Imre, az Or- bán-kormány tárca nélküli minisz­tere. Dávid Ibolya pártelnök sze­rint meglepő Boros nyilatkozata, korábban ugyanis az MDF elnök­ségének írásban tanúsította, hogy soha nem működött együtt a Bel­ügyminisztérium III-as főcsoport- főnökségével. Balsai István, az MDF parlamenti frakciójának ve­zetője az MTI kérdésére szomba­ton azt mondta, hogy Boros Imre az őt érintő kérdésekben majd megteszi a megfelelő lépéseket. „Frakcióvezetőként ezzel kapcso­latban semmit nem tudok monda­ni” - tette hozzá. Mécs Imre, az 1990 óta hivatalban lévő kormányok tagjainak állam­biztonsági múltját vizsgáló bizott­ság elnöke az államfőnek írt szom­bati levelében leszögezi: ha talál­nak adatokat Mádl Ferencről, azo­kat is nyilvánosságra hozzák. Mécs azért írt levelet Mádlnak, mert szerinte nem összeegyeztethető a köztársasági elnöki tisztséggel az a nyilatkozat, melyben Mádl alkot­mánysértőnek nevezte a bizottság munkáját. Mádl Ferenc pénteken kijelentette: a Mécs Imre vezette bizottság alkotmánysértő, ezért sem elutasító, sem beleegyező nyi­latkozatot nem tett azzal kapcso­latban, hogyan kezelje jelentésé­nek rá vonatkozó részét a testület. Mécs levelében arra kéri az állam­főt, hogy közölje vele: milyen mi­nőségében tette nyilatkozatát: ha Mádl a nyilatkozatot az Antall-kor- mány egykori minisztereként tet­te, akkor a közleményét, mint sze­mélyes véleményt veszi tudomá­sul, mivel az Antall-kormány tag­jaként Mádl is a testület által vizs­gált személyek közé tartozik. A köztársasági elnöki tisztséggel vi­szont Mécs nem tartja összeférhe- tőnek nyilatkozatot, (nsz, m) Új vizsgálati adatok Pearl szökni próbált Karacsi. Újabb vizsgálati adatok szerint Dániel Pearlt, a The Wall Street Journal munkatársát egy je­meni arab ölte meg, és az amerikai újságíró előzőleg szökni próbált. A pakisztáni rendőrség két nyomozó­ja szerint az értesülés attól a három férfitól származik, akik májusban Pearl holttestének nyomára vezet­ték a rendőröket. A 38 éves Pearlt januárban rabolták el Karacsiban, miközben muzulmán szélsőségesek kapcsolatai után kutakodott. A há­rom férfi ellen nem emeltek vádat. Akkor tartóztatták le őket, amikor négy másik vádlott tárgyalása már folyamatban volt, közülük Omar Szajed Sejket halálra ítélték. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents