Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-02 / 178. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 2. Gazdaság és fogyasztók ^3 A támogatások a magyarok által is nagy számban lakott elmaradott régiók felzárkóztatását tekintik fő céljuknak Milliárdok régiófejlesztésre Hama István: A régiófejlesztés fejezete minden csatlakozni kívánó országnál kulcsfontosságú fejezetnek számított (Somogyi Tibor felvétele) Uniós csatlakozásunk régiópolitikai fejezetét, amely a mezőgazdaságot követően az egyik legfontosabb fejezetnek számít, e héten Szlovákiának is sikerült lezárnia. Ennek hátteréről és az uniótól várható támogatások nagyságáról Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszterrel beszélgettünk. MOLNÁR IVÁN Az uniós csatlakozásunkhoz szükséges fejezetek lezárásából régiónk országai már-már nemzeti sportot csináltak, presztízs- kérdésnek tekintve, kinek is sikerül előbb lezárnia az egyes fejezeteket. így nem csoda, ha mára a lakosság nagy része néhány fejezet lezárását már nem is regisztrálta. Ez azonban semmiképp sem érvényes a régiópolitikai fejezetre, amelyet főképp az elmúlt napi lezárását követően hatalmas érdeklődés kísér. Miért olyan fontos számunkra épp ennek a fejezetnek a lezárása? A régiófejlesztés fejezete minden csatlakozni kívánó országnál kulcs- fontosságú fejezetnek számított, mert ez az a fejezet, amelyen keresztül a legtöbb pénzügyi támogatás érkezhet az országba. Nem kevésbé elhanyagolható azonban a szakmai szempont sem. A régiófejlesztés esetében ugyan nem kellett átmeneti időszakokról tárgyalni, ki kellett dolgozni azonban azt a szerkezetet, úgy az intézményi hátteret, mint a programozás területét is, amely képessé teszi az adott országot arra, hogy az uniós támogatásokat be tudja fogadni. Szemszögünkből nézve a régiófejlesztési fejezet már csak azért is fontos, mivel a regionális támogatások az elmaradottabb régiók felzárkóztatását tekintik fő céljuknak, azoknak a régióknak a támogatását, ahol a magyarság is nagy számban él. A saját források ezekben a régiókban nem elegendők a hatékony régiófejlesztéshez. Az európai uniós támogatások a jövőben lehetőséget adnak arra, hogy ezt a leszakadtságot le tudjuk dolgozni. Csatlakozásunkig a források az előcsadakozási alapokból jöttek, ezek azonban nem jelentettek olyan nagy mértékű támogatást, mint amilyenre a jövőben számíthatunk. A fejezetek lezárása azonban még korántsem jelenti azt, hogy bármelyik fél nem térhet vissza rájuk, és nem nyithatja újra őket. Vannak-e olyan részei ennek a fejezetnek, amiért esetleg visszatérhetnének a megtárgyalására? Ennek a veszélye nem fenyeget. A fejezet szempontjából az egyik legfontosabb lépés a nemzeti fejlesztési tervnek a kidolgozása, amit az építésügyi tárca koordinál. A terv gerincét ugyan a mi tárcánk adja, kidolgozásában azonban részt vesz a többi érintett tárca is. A régiófejlesztési tervünkben vannak meghatározva azok a célok és prioritások, amelyek megvalósításával a támogatások érkeznek. Az uniós dokumentumokban benne van, hogy a tárcánk koordinálja az összes régió- fejlesztésben résztvevő minisztériumot, és mi koordináljuk majd a kohéziós alapokból érkező pénzek elosztását is. A kohéziós alapok célja, hogy a csatlakozó országokat bekapcsolják az unió infrastruktúrájába, és olyan környezetvédelmi politikát folytasson, hogy az megfeleljen az unió követelményeinek. Minisztériumunk mára épp ezért stratégiai tárcának tekinthető, és ki merem jelentem, hogy a pénzügyminisztériumot követően a másik legjelentősebb gazdasági minisztériummá nőttük ki magunkat. Korábban több találgatás is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzhez is juthatunk az uniós támogatások keretében. Minapi szlovákiai látogatása során Michel Barnier az Európai Unió régiópolitikai főbiztosa elárulta, hogy Szlovákia a 2004-2006 közötti időszakra 1,75 milliárd euróbán részesülhet az Európai Uniótól. Mennyire számít véglegesnek ez az összeg? Barnier az Európai Bizottság azon szándékát fejezte ki, hogy ennyit szánnának Szlovákiának. Végleges összegről természetesen csak az Európai Bizottság novemberre várható végleges döntését követően beszélhetünk. Mire használhatjuk fel ezt a támogatást? A Nemzeti Régiófejlesztési Tervben megjelölt célokra lesz felhasználható. Erre azonban konkrét projektumokat kell kidolgozni. Az Európai Bizottság dönt a pénzösszeg nagyságáról, a pénz elosztása azonban már a fejlesztési terv alapján történik. Ezt az összeget elsősorban a vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztésére, környezetvédelemre és a régiók gazdaságának fejlesztésére fordíthatjuk majd. A támogatások elnyeréséhez jól kidolgozott projektumokra van szükség, ezekkel azonban Szlovákiában még nincs sok tapasztalatunk, a támogatás így sokszor a rosszul kidolgozott projektumokon bukik el. A projektkészítés elsősorban a régiók feladata lesz, ugyanis a régiók tudják a legjobban, hogy mit érdemes fejleszteni az adott területen. Ennek érdekében ősszel el szeretnénk indítani egy újabb tanfolyamot, ahol a központi intézmények munkatársait és a regionális ön- kormányzatok régiófejlesztésért felelős munkatársait felkészítenénk arra, hogy képesek legyenek értelmes és megvalósítható projektumok összeállítására. Az unió a projektumokhoz szükséges pénzösszegnek csak egy részére nyújt támogatást, a fennmaradó részt pedig társfinanszírozás formájában nekünk kell állni. Az elmaradott és pénzhiánnyal küszködő régióknak azonban ennek az összegnek az előteremtése is problémát okoz. A társfinanszírozást egyelőre úgy látjuk, hogy a projektumok többsége esetében kezdetben, vagyis 2004-től nagyrészt az állami költségvetésből fog kelleni elkülöníteni pénzt. Főleg olyan projektumokra gondolok, amelyek nem konkrét vállalkozói tervekről szólnak. Ezek esetében ugyanis a társfinanszírozást nekik kell majd állniuk. Közérdekű beruházások esetében azonban az első években még szükség lesz az állami támogatásra. Idővel persze át szeretnénk térni arra, hogy a regionális önkormányzat legyen a társfinanszírozó. Jelenleg ez még megoldhatatlan lenne, hiszen az önkormányzatoknak jelenleg még nincs saját jövedelmük. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha megtörténik a pénzügyi decentralizáció is. Az Amerikai Egyesült Államok öt év alatt 400 milliárd dollárnyi pluszpénzt költ hadseregére Dúskál a megrendelésekben a hadiipar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kilencvenes évek pangása után a szeptember 11-ei események alaposan felrázták a védelmi szektort. Az Egyesült Államok öt év alatt 400 milliárd dollárnyi pluszpénzt költ hadseregére, a fegyvergyártók pedig cégfelvásárlásokkal igyekeznek lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Közben Fekete-Afrika továbbra is többet költ fegyverre, mint oktatásra és egészségügyre. A hidegháború végét számos vélemény szerint épp az USÄ óriási hadikiadásai gyorsították, mivel a Szovjetunió már nem tudott lépést tartani amerikaiak dollár-százmilliárdos költségű fejlesztéseivel. A kilencvenes évek állóvizét a tavaly szeptember 11-ei események alaposan felkavarták: a közvélemény (az adófizetők) korábbi idegenkedését és a hadikiadások sokallását felváltotta a terrorizmus elleni harc egységes támogatása. Tavaly ősszel az amerikai politika alaposan megváltozott, Bush elnök korábbi, az óriási költségvetési többletet az adófizetőknek visszajuttatandó elképzelései hamvába holtak. Egyrészt a gazdasági növekedés megtorpanása eltüntetett több ezermilliárdnyi adódollárt, másrészt a katonai és biztonsági kiadásokat határozottan megnövelték. A következő öt évben 400 milliárd dollárral emelkedik a Pentagon költségvetése, azaz túl is szárnyalja a reagani idő csillagháborús tervei miatt rekordmagasságúra felduzzasztott katonai büdzsét. így idén a katonaságra költött összeg meghaladja a 300 milliárd dollárt (ez Brazília kétéves költségvetése), ez az összeg ötször akkora, mint az orosz, a japán vagy a kínai hadiköltségvetés, nem beszélve az évi 20-30 milliárd dollárt költő britekről, franciákról vagy olaszokról. A felfelé ívelő amerikai hadsereg a védelmi ipar képviselőit is némi átalakulásra kényszerítették. A kilencvenes években a nagy hadigyárak (Lockheed, Boeing, BAe, Northrop stb.) polgári célú tevékenységeiket erősítették: utasszállító repülőkkel, kereskedelmi műholdakkal, tankhajókkal foglalkoztak. Mára fordulni látszik a kocka: megéri a dollármilliárdos tenderekért ismét cégeket felvásárolni, pláne ha a jövő háborúi olyanok lesznek, mint az afganisztáni kaland, és egyre jobban hasonlítanak a kamaszok számítógépes játékaira. Ugyan az amerikai védelmi minisztérium a terrorizmus erősödése miatt egyre kevesebb hajlandóságot mutat arra, hogy együttműködjön más államokkal, ám a kooperáció nélkül például Nagy- Britannia szegényebb lenne az atombombával, és az USA se építene helyből felszálló repülőgépeket. Fegyverexport nélkül Amerika és szövetségesei nem tudnák hatékonyan támogatni külpoliti- kai/biztonsági céljaikat. Jó példa erre a februárban Indiában járt brit külügyminiszter, aki azért utazott Kína regionális ellenfeléhez, hogy repülőgépek vásárlására buzdítsa az indiai kormányt. Néhány héttel később ismét Újdelhiben járt az angol diplomácia vezetője, hogy lebeszélje nagyobb őrültségekről a kasmír kérdésben egyre harciasabbá váló indiai kormányt. Amerika sem tesz másként: két legnagyobb vásárlója egyben a legnagyobb szövetségese is Ázsiában: Tajvan és Szaúd-Ará- bia is amerikai fegyverekkel, harci gépekkel és hadihajókkal védi biztonságát Kína és Irak ellen. Európa lassan formálódó közös hadserege és polgári célra is alkalmas hadiipara még messze van az amerikai példaképtől, de kétségkívül sokat fejlődött az elmúlt években. A kínai, orosz és ukrán fegyverexportőrök hagyományosan jó megrendelőkkel bírnak a harmadik világban - a legszegényebb, gyakran évtizedes polgár- háborúból kikecmeregni nem tudó afrikai államok élelmiszer és infrastruktúra-fejlesztés helyett inkább fegyverekre költik bevételeiket. Szudán például az elmúlt egy évben több mint egymilliárd dollárért vásárolt T-55-ös tankokat és kézifegyvereket. (MH, ú) Tegnap startolt a villamos művek magánosítása Eddig 11 érdeklődő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnap elkezdődött a Szlovák Villamos Művek (SE) magánosítása, a kormány ugyanis meghirdette a cég eladását. A hirdetést külföldön a brit Financial Times és a német Handelsblatt gazdasági napilapokban, itthon pedig a Hospodárske novinyben tették közzé. Ebben a kormány és a vagyonalap felhívta a befektetők figyelmét, hogy érdeklődésüket legkésőbb augusztus 12-éig jelezhetik a cég privatizációs tanácsadójának, a PricewaterhouseCoopers- nek (PWC). A vagyonalap az SE 46,14-49 százalékát ajánlja megvételre', attól függően, hogy a vagyonalapnak sikerül-e megszereznie a Restitúciós Befektetési Alap 3 százalékos tulajdonrészét. Az érdeklődők a titoktartási szerződés aláírását követően megkapják az információs memorandumot, amely alapján várhatóan szeptember 26-ig nyújthatják be előzetes ajánlataikat. Peter Mitka, a PWC képviselője eddig 11 olyan cégről tud, amely már jelezte részvételét a privatizációs pályázaton. Ezek többsége európai vállalat, de vannak köztük amerikai cégek is. A villamos művek lehetséges jövendőbeli tulajdonosainak a listáján eddig a német E.ON és RWE, a francia EdF, a brit British Energy, az olasz Énei és a szintén brit International Power neve merült fel. Hogy végül ki veheti meg a vállalatot, arról már a következő kormánynak kellene döntenie. A magánosítás lezárását a jövő év júniusára tervezik. A befektetőket azonban elbizonytalaníthatja Robert Fi- co, a Smer elnökének tegnapi nyilatkozata. Fico szerint, ha az őszi választásokat követően ők alakíthatnak kormányt, egyáltalán nem okoz majd számukra problémát a privatizáció leállítása, még ha az a végső fázisánál is tart majd. (ú, s) GAZDASÁGI Eladták az újvári tejfeldolgozót Pozsony. A Pozsonyi Értéktőzsdén keresztül eladták az érsekújvári Mliekospol 35,6%-os részvénycsomagját. A vételár meghaladta a 220 millió koronát, vagyis meghaladja a cég 90 millió koronás alaptőkéjét. Az új tulajdoHIRMORZSA nősről eddig csak találgatások láttak napvilágot. Korábban a cég iránt intenzíven érdeklődött a nyitrai Nutricia. Horváth Attila, a cég igazgatója azonban cáfolta, hogy ők lettek volna a vevők. A legvalószínűbb vevő így az olasz Sole Finanziaria. Ezt azonban mindeddig hivatalosan senki sem erősítette meg. (tasr, ú) ' ; ' ív, _ VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. augusztus 2-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,227 Lengyel zlotv 10,858 Angol font 70,473 Magvar forint (100) 18,055 Cseh korona 1,461 Svéd korona 4,752 Dán korona 5,953 Szlovén tollár (100) 19,493 Japán ien (100) 37,814 Svájci frank 30,466 Kanadai dollár 28,645 USA-dollár 45,405 Az acélvám ügyében az európaiak javára döntöttek WTO az USA ellen MTI-HÍR Genf. A Kereskedelmi Világszervezet az amerikai acélvámok körül kialakult vitában az európai acélgyártók javára döntött az Egyesült Államokkal szemben: a WTO genfi bejelentése szerint a bevezetett amerikai vámok nem összeegyeztethetők azokkal a szabályokkal, amelyekre az egyes tagországok hivatkozhatnak hazai iparágaik védelmében. Az EU üdvözölte a WTO-döntést, amely főleg a svéd, a francia, az olasz, a brit és a német acélgyártókat érinti. Az EU kereskedelmi biztosa, Pascal Lamy állásfoglalásában kijelentette: azt követeli az Egyesült Államoktól, hogy a döntést azonnal helyezze hatályon kívül, és minden, a WTO szabályaival nem összeegyeztethető vámot töröljön el. Az EU tavaly augusztusban szólította fel a WTO-t, hogy közvetítő bizottságot állítson fel az ügyben, miután a tárgyalások az Egyesült Államokkal az akkor még csak tervezett védővámokról kudarcba fulladtak. A Bush-kormány- zat által idén márciusban acélipari termékek több csoportjára bevezetett, 30 százalékig terjedő importvámok miatt az EU és más országok ismét a WTO-hoz fordultak. Hibákkal teli az Európai Unió költségvetése Kitálalt a főkönyvelő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. Hibákkal teli és egyáltalán nem ellenőrizhető az Európai Unió 98 milliárd eurós költségvetése - mondta a BBC-nek Martha Andreasen, az Európai Bizottság májusban elbocsátott vezető könyv- vizsgálója. Andreasen szerint a minimális szakmai követelményeknek sem felel meg a költségvetés. Az illetékes munkatársak például anélkül tudnak megváltoztatni bármilyen számot benne, hogy annak dokumentált nyoma maradna, ami szinte nyílt felhívás a kozmetikázásra. A Financial Timesban közben arról jelent meg cikk, hogy az EU könyvvizsgálói által készített jelentés szerint a rendszer ellenőrizhetetlen és megbízhatatlan, amire ugyan figyelmeztették a Bizottságot, de az nem tette meg az elvárható lépéseket. Martha Andreasen egyenesen úgy fogalmazott, hogy a nyilvántartott számok nem a dolgok valódi állását mutatják. A szakember szerint maga a számítógépes rendszer sem megbízható és nem is alkalmas a feladata ellátására. And- reasent régi, 125 ezer eurós éves fizetése meghagyásával májusban azért helyezték át egy kevés valódi felelősséggel járó új munkakörbe, mert nem volt hajlandó szignálni a Bizottság 2001-es könyvelését. Állítása szerint magas rangú hivatalnokok nyomást gyakoroltak rá, hogy írja alá, majd Neil Kinnock, a brit Munkáspárt egykori elnöke, a Bizottság jelenlegi alelnöke fegyelmi eljárást indított ellene. A Bizottság a könyvvizsgáló minden vádját tagadja. Kinnock szerint a problémákat már régen észlelték és foglalkoztak velük, mire Andreasen szóba hozta azokat. Az FT által megszerzett papír ezt annyiban támasztja alá, hogy már 1999-ben szóba kerültek a problémák, ám a lap szerint azóta sem történt semmi előrelépés. (MTI, ind)
