Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-16 / 190. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 16. KOMMENTÁR Tévés történelemóra TÓTH MIHÁLY Ha azt mondom, mindig is mérsékelten lelkesedtem a hagyományápolás olyan megnyilvánulásaiért, amelyek abban fejeződnek ki, hogy alapiskolások számára nyári táborokat szerveznek a pásztortülök-ké- szítés, a gyöngyfűzés, a cifraszűrvarrás fogásainak új évezredünkbe való átmentésére, akkor visszafogottan fejezem ki magam. Tegnapelőtt óta módosítani kényszerülök az archaikus szakmák ápolására épített hagyományőrzéshez való viszonyomat. Aznap is elsőként a Duna Televíziót kapcsoltam be. A képernyőn egy 20-25 éves fiatalember magyarázta a hadtörténelmi hagyományőrzés lényegét. Második világháborús honvédegyenruhában, magas kitüntetésekkel dekorálva. Elmondta, a Don-kanyarban is hasonló uniformisban harcolt a magyar baka, és az általa bemutatott szerelésben hajtott végre hőstetteket, hazája érdekeit védendő... Elfogulatlan történészekre hivatkozva most hadd ne futtassak eszmét arról, jó oldalon harcolt-e a II. világháborúban az a Magyarország, amelynek sors- és kortársaimmal együtt magam is állampolgára voltam. Hadd ne szaporítsam a szót arról, mennyi ésszerűség volt abban, hogy csallóközi legényekkel hazájukat a Don partján védelmeztették. Hadd állapítsak meg csak annyit, hogy az összma- gyarság tükrének nyilvánított Duna TV még várhatott volna 12-20 évet, amíg az utolsó is végleg távozik azok közül, akik megjárták a Don-kanyart. Kötetnyi hadműveleti naplónál, seregnyi tanult hadtörténésznél, hadosztálynyi bőrbajszú hagyományőrzőnél hitelesebben tudja felidézni a „hősi helytállás” mibenlétét az a néhány száz dél-szlovákiai magyar is, aki ott volt a Donnál, és tízezreket látott meghalni nyári katonaruhába öltöztetve a mínusz 40 fokos orosz télben. Magam is ismerek közülük legalább tízet. A volt frontkatona természetes tulajdonsága, hogy miként múlnak az évtizedek, úgy válik egyre rettenthetetlenebb háryjánossá. A doni túlélőkből hiányzik mindennemű háryjánoskodás. Apáik, akik - Adyval szólva -1914 és 1918 között voltak muszájherkulesek, még tudtak mesélni a huszár talpraesettségéről, a baka elnyűhetetlenségéről. A Don-kanyar túlélői hat évtized alatt se tudták kiheverni megaláztatásukat. Budapesten mostanában divatba jött a szalonképtelen középmúlt fényesre glancolása. Tegnapelőtt reggel a Duna Televízió hagyományőrző műsorának végigélvezése után elhatároztam, soha nem kapcsolom ki a készüléket, ha új évezredünk hajnalán valaki arról tart előadást, hogyan kell karikás ostorra cifranyelet faragni. Karikás ostor ugyanis egykor valóban létezett... JEGYZET Még csak a tömeg visz TALLÓSI BÉLA Legutóbb a napfogyatkozáskor volt ilyen hisztéria. Pedig annak semmi tétje sem volt. Érkezem a nyolcvanas busszal Ligetfaluból, amelynek az Új híd alatt van a végállomása, és nem tudok egyenesen bejönni a munkahelyemre. Magába nyel és visz magával a tömeg. Pozsony- nál turistalátványosság lett Európa kék szalagja. Az Új híd gyalogosátkelésre kiképzett alsó szintjének korlátját támasztó emberlánc hajol az óriáserővel tomboló Duna fölé. Ámulnak az iszonyatos erőn. Gondolkodom, mi az, ami engem is idevonzott a tömegbe. Miért állok és ámu- lok a visszaterelhetetlen neki- feszülésen, amellyel a zavaros víz a Duna-korzó betonkorlátját nyomja, és a stéglejárók kijáratait eltömő homokzsákok falát locsolja, áztatja. Nem tudom, mi foglalkoztat jobban, a víz-e, vagy az, miért pásztázom a gyalogosforgalom elől ideiglenes szalagkorláttal lezárt parti sétányt, a narancssárga mellényt viselő egyenruhások igyekezetét, a leparkolt tűzoltóautót, a homokkal és üres zsákokkal rakott furgonokat, a televíziós közvetítőkocsikat, a habszivaccsal szigetelt és eltömített alagsori szellőzőnyílásokat, a nemzeti galéria eltorlaszolt kapuját. Ilyenkor, ilyen tömeges meginduláskor, bármi váltja is ki, mindig a nem szakavatott lélekbúvár érdeklődésével figyelek és kutatom, milyen is az ember. Mit csodál, mire vár, mit remél, mire kíváncsi ilyen vészhelyzetben, amilyen a Duna fenyegetése is? Miért cövekeltünk le most is itt a benépesült hídon? Lessük, hogy meddig bírja a part? Várjuk, mire képes a vén Duna? Próbálgatjuk, hátha szemtanúi lehetünk, meddig feszül a helyzet, mikor fordul át katasztrófába, s annak mi lesz a következménye? Nem tudnám megmondani, ha nem muszáj, miért ijesztem magam a látvánnyal, és miért ijesztjük egymást, hiszen a tömegben felerősödik a félelem. Miért vonz engem is a tömeg, s miért indulok vele az Új hídtól az Öreg hídig, mi a fenét téblábolunk a rakparton, hiszen a kritikus helyzetben vinne, sodorna magával bennünket is az ár, vagy agyontaposnánk egymást. Talán valamiféle tömeghipnózis tart mágneses terében, már nem is a hídpillérek tetején hatalmas robajjal megtörő vízlavinára, a veszélyre figyelek, hanem a kíváncsiskodókra. Családok gyerekkel, babakocsival, kutyával masíroznak föl-alá a belvárosi hídfőtől a ligetfalusiig. Apáca virágcsokorral a kezében, idős házaspár fohászra összetett tenyérrel, messziről kerekezett biciklis videokamerával, kínai turisták, alternatív fiatalok, s egy asszonyság, aki hátat fordít a nagy víznek, és kéri, kattintsam el a fényképezőgépét, legyen emléke, hogy megélte a nagy dunai áradást. Én szívesen kitörölném ezt is, ami még csak valóság, és a hatvanötösét is, amikor a víz miatt el kellett hagynom az otthonom. LAPSZEMLE Kampánypénz és árvíz A pártok választási kampányát az árvízhelyzettel hozza kapcsolatba a Sme. A lap szerint minden óriásplakát, kampánygyűlés és vitaműsor arról szól, hogy az egyes pártoknak müyen fontosak a polgárok gondjai és müyen lépéseket tesznek, ha hatalomra kerülnek. „Ám mi történne, ha a választási kiadások egy részéről lemondanának (például három kampányműsor helyett csak kettő, öt óriásplakát helyett csak három lenne) és a pénzt oda irányítanák, ahol arra a legnagyobbszük- ség van: az elöntött falvaknak, utcáknak, családoknak. Az MKP jó példával járt elől” - írja a Sme. TALLÓZÓ PRAVDA Úristen, kétségbe ejtöbb helyzetben vagyok, mint az egészségügy... (Peter Gossányi rajza) LISTAMUSTRA Míg Közép-Szlovákia egyes észa- kabbi vidékeit a víz, a régió déli részét a Szlovák Nemzeti Párt plakát jai árasztották el - írja a napilap, Nagykürtös és Losonc környékén szinte minden villanyoszlopra An na Malíkovát, a nemzetiek pártelnökét „függesztették ki”. A kilencven százalékban roma lakosságú é: kétötödében magyar Tőrincser (ahol a nemzeti pártnak alapszervezete is van) szinte minden oszlopon ott az SNS plakátja. A napilap szerint hasonló a helyzet a felerészt magyar nemzetiségűek lakta Rap pon is. Ugyan a község általános érvényű rendelettel határozta meg mi számít hirdetési felületnek, a2 SNS itt is az oszlopokra „specializálódott”. Füleken az oszlopokon ki vül a helyi futballpálya kerítését is £ nemzetiek falragaszai borítják Ivan Eibner, a nemzetiek beszterce bányai kerületi elnök^ szerint as erőteljes „falragaszkampannyal nerr a magyar lakosságot provokálják hanem ezzel igyekeznek ellensú lyozni, hogy állítólag nem jutnak £ sajtóba. Hamerlik Richárd, az MKI képviselőjelöltje hangsúlyozza hogy pártja csak a magyarok lakta települések engedélyezett területe in ragaszt ki plakátokat. DS - a lista, ahol számít a karika Az egyetlen lista a Demokrata Párté (DS), ahol nem számít, ki hányadik helyen indul harcba a mandátumért, mert a vezetők úgy döntöttek, a karikák száma alapján határozzák meg a sorrendet, vagyis nem szükséges a megszerzett voksok 10 százalékán karikát begyűjtenie a jelöltnek ahhoz, hogy a lista elejére ugorjon. Ehhez már csak öt százalékot kellene szerezni országosan, ami szinte lehetetlen. MOLNÁR NORBERT A DS-listán indulnak a Demokratikus Unió (DÚ) jelöltjei, de helyet kaptak olyan független szakemberek is, akik főleg a harmadik szektorban tevékenykedtek. A névsorban öt jelenlegi képviselőt találunk, de a listavezető Eudovít Kaník, a DS elnöke nem az. Ő a Nemzeti Vagyonalap (FNM) elnöke volt, amíg összeütközésbe nem került Mikulás Dzurindával, és a kormányfő le nem váltatta őt. Kaník négy cégben érdekelt, az egyiknek társtulajdonosa Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes és Pavol Hagyari jogász is, aki korábban már szintén volt a DS elnöke. Egy másik céget az elnök öccsével, Norbert Kaníkkal tulajdonol, aki szintén ott van a lista 36. helyén. Második egy képviselő, Ján Langos korábbi szövetségi belügyminiszter, neki is van egy cége. Harmadik Ján Budaj képviselő, a DÚ elnöke. Negyedik Alexander Slafkovsky orvos-képviselő, a DS első alelnöke, Liptó- szentmiklós polgármestere, aki három cégben érdekelt, ebből az egyik tevékenysége orvoshoz elég morbid: temetőket és krematóriumokat üzemeltet. Igazgatótanácsában együtt ül Jozef Murgassal, Losonc polgármesterével, aki viszont inkább a baloldalhoz húz. Ötödik az első független szakember, Juraj Mesík környezetvédő, a regionális politika egyik legnagyobb szakembere Szlovákiában. Hatodik a DÚ színeiben induló Juraj Svec professzor, a Comenius Egyetem korábbi rektora, jelenlegi parlamenti képviselő. Hetedik a két kisebb cégben érdekelt Miroslav Toman besztercebányai építészmérnök, nyolcadik függetlenként Jana Kotová, Ján Carnogursky kormányának turisztikai és kereskedelmi minisztere. Kotová tagja egy 42 millió koronás alaptőkével működő cég felügyelőtanácsának. Kilencedik a legfiatalabb jelölt, a 22 éves Alena Kánová diák, aki Szlovákiát a paralimpiai játékokon is képviselte. Rajta kívül még két 22 Azt hinnénk, azon a listán, ahol Langos indul, nem találunk StB-st. éves jelölt szerepel a listán: Deni- sa Ádiová Leleszről az 54., míg az érsekújvári Tomás Drancík a 147. Tizedik Patrik Dubovsky duna- szerdahelyi levéltáros. Tizenharmadik Michal Kravcík független vízügyi szakember, több nemzetközi elismerés .tulajdonosa, őt Stefan Sl’achta pro fesszor, a Képzőművészeti Főis kola volt rektora követi, aki a: SOP színeiben jutott ebben a cik lusban a parlamentbe, most füg getlenként a DS-listát választót ta. 16. Peter Mattos alelnök, a: építési és regionális fejlesztés minisztérium államtitkára. É: még két ismerős név a listáról 69. Branislav Hochel irodalomul dós, míg 71. Ján Pisút professzor korábbi oktatási miniszter. A listán dominálnak a pozsonyi je löltek, de meglepően sokan van nak Dunaszerdahelyről és Érsekúj várból is. A legidősebb induló a 7/ éves kassai Andrej Stancák pszi chológus, aki a hatvanadik. Akác egy Meciar nevezetű jelölt is a 24 helyen, ám ő Jozef, és vágsellye informatikus. Az ember azt hihetné, hogy azor a listán, ahol Ján Langos indul nem lesz volt StB-s, ám a cibul ka.com tanúsága szerint az else tízben akad egy személy, aki Ri chard fedőnéven együttműködőt a kommunista állambiztonsági akkal. II. János Pál az árvízkárosultakért is imádkozott Hazautazik a pápa MTI-HÁTTÉR II. János Pál tegnap a castelgan- dolfói nyári rezidenciáján elhangzott Úrangyala imádságában a Szent Szűz kegyelmébe ajánlotta a népek sorsát, valamint a pénteken kezdődő lengyelországi látogatását. A katolikus egyházfő egy nappal utazása előtt utalt a több európai országot sújtó árvízre, amelynek károsultjait együttérzéséről biztosította. A pápa kilencedik lengyelországi látogatásával kapcsolatban vatikáni megfigyelők megállapítják: a rendkívül fárasztó és kockázatos kanadai, guatemalai és mexikói út után a pápa most viszonylag kevésbé megterhelő programon vesz. részt. Ezúttal csak Krakkót és környékét keresi fel, azt a várost, amelyben életének negyven esztendejét töltötte el, tizennyolc éves korától 58 éves koráig. Papi pályafutásának jelentős része kötődik Krakkóhoz, amelynek - pápává választásig - érseke volt. A négy nap során három nagy misét celebrál. Szombat reggel a város központjától tizenkét kilométerre fekvő Lagiewskiben felszenteli az Isteni Irgalmasság új szentélyét. Az isteni irgalmasság témája áll a középpontjában annak a szertartásnak is, amelynek során vasárnap reggel II. János Pál a krakkói Blonie parkban négy lengyelt avat boldoggá. A pápa 1979-ben, első lengyel- országi látogatása idején ugyanezen a helyen kétmillió hívővel találkozott. Ä szervezők szerint most sokkal többen lesznek. A pápa misét mutat be a Krakkótól délnyugatra fekvő Kalwaria Zebrzydowskában is, amelynek kolostora most ünnepli fennállásának 400. évfordulóját. A kolostor az egyik legjelentősebb lengyelországi zarándokhely, a Má- ria-kultusz egyik központja. A XVII. század elején a Zebrzydows- ki család alapította. Az obszerváns ferencesek kolostorával egyidejűleg építették a híres kálváriát is, amelynek stációi a jeruzsálemi szent helyekre emlékeztetnek. Ez a hely különösen közel áll a pápa szívéhez, gyermekkorában gyakran elzarándokolt oda apjával. A program jellege tehát arról tanúskodik, hogy ez az út II. János Pál személyes emlékeit is hivatott felidézni. Felkeresi majd szülei sírját, ahol imádkozni fog. Kalwaria Zebrzydowskából helikopter viszi majd Krakkóba - ahonnan visszautazik Rómába -, de a pilóta várhatóan egy kis kitérőt tesz, hogy az egyházfő a magasból vethessen egy pillantást szülővárosára, Wadowicére. MTI-HÁTTÉR Moszkva hivatalosan nem kommentálta, hogy Alekszandr Luka- senko fehérorosz elnök Minszkbe hazatérve negatív választ adott Vlagyimir Putyin államfő ajánlatára a két ország egyesüléséről. Putyin Lu- kasenkóval folytatott moszkvai megbeszélése során felvetette, hogy a jelenlegi államszövetség az Orosz- országi Föderációhoz való fehérorosz csatlakozással teljesedjen ki. Bár a két politikus nyilatkozataiban jó kapcsolatokról beszél, az orosz sajtó és a közélet tényként kezeli Putyin és Lukasenko feszült viszonyát. Moszkvában a Kreml-párti politikai erők és a liberális ellenzék is támogatásáról biztosította Putyin elképzelését, a kommunista párt viszont élesen elutasította. Az orosz elnök az egyesülés alternatívájaként az Európai Unió modelljét ajánlotta, egy közös parlament lenne az államszövetség csúcsszerve. Az orosz NTV televízió azt közölte Kreml-béli forrásokra hivatkozva, hogy Lukasenko egy harmadik forgatókönyv híve: minden maradjon a régiben, vagyis Minszk politikai és gazdasági reformok nélkül továbbra is élvezze a kedvezményes áron kapott orosz nyersanyagok előnyeit. Orosz politológusok viszont nem zárták ki, hogy Lukasenko végül igent mond, ha magas pozíciót kaf az orosz hatalmi struktúrában. Vja cseszlav Nyikonov, a moszkvai Poli tika Alapítvány elnöke szerint a fe hérorosz ehtet úgy lehet érdekeltté tenni az egyesülésben, hogy garan tálják számára a részvételt a csatla kozás után elodázhataüanná vált fehérorosz privatizációban. A; orosz baloldali ellenzék viszont ép pen a szovjet korszak Fehéroroszor szágban szinte érintetlen „értékeit’ félti az egyesüléstől. Anatolij Lukja nov, a kommunista dumafrakek szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Pu tyin a nyugati államok nyomásán tette meg ajánlatát. A két ország be rendezkedése közötti különbség le gélesebb mutatója, hogy míg az el múlt tíz évben az orosz gazdaság 8Í százaléka került magánkézbe ugyanez az arány Fehéroroszor szágban mindössze 7 százalék. A; önkormányzatiság úljára lépet Oroszországgal szemben Minszl megőrizte a tanácsrendszert, szinte teljes mezőgazdasága az állami gaz daságok és kolhozok kezén van. A Lukasenko diktatórikus módsze rei ellen küzdő és az ország szuvere nitását szívügyének tekintő fehér orosz demokratikus ellenzék szin tén elutasítja Putyin elképzelését attól tartva hogy a lojalitásért cse 'ébe a Kreml elnézné Lukasenk „sajátos” vezetési stílusát. Orosz-fehérorosz államszövetségi dilemmák Putyin unióterve
