Új Szó, 2002. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2002-08-14 / 188. szám, szerda
D IGITÁLIA ÚJ SZÓ 2002. AUGUSZTUS 14. Egy üzletben egy szempillantás alatt rengeteg pénzt elkölthetünk a legjobb gyártók csúcsmodelljeire, de az eredmény ettől még nem garantált Élj moziban! ISMERTETŐ Illusztrációk (Fotók: Sony) A mozi már több mint egy évszázados múltra tekint vissza, hiszen az első cinematograph- előadást a XIX. század végén tekinthette meg az ámuló közönség. A fekete-fehér némafilmtől a mai többtermes mozik óriás vetítővásznán megtekinthető szuperprodukciókig vezető töretlen fejlődés nem áll meg. A lelkes filmrajongók legnagyobb örömére eljutottunk oda, hogy haza is vihetjük a mozit. Ma már megfizethető áron lehet otthon saját házimozi- rendszerünk. Hogyan is? „A lángész: egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték” - vallotta Thomas Alva Edison a híres amerikai feltaláló. Fenti mondását nem csupán a hatásos bevezetés szempontjából érdemes idézni, hanem mert találmányaival alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy házimozit tervezhessünk otthonunkba. És hogy a kivitelezése ezen tervünknek az ihlet után ne igényeljen sok verejtéket, ismerjük meg, mi a házimozi lényege. A moziban nagyméretű mozgókép és megfelelő minőségű térhatású hang képezi az élményt, ami lenyűgöz bennünket. Ezen kívül sötét is van, meg néha zavaró elemek is előfordulnak a nézőtéren, de főleg ez utóbbi szerintem jó esetben elhagyható, nélkülük is teljes lesz az élvezet. Ilyenformán a lényeg, hogy a moziban megismert kép- és hangminőséget élvezhessük otthonunkban. Ehhez kisebb-nagyobb összeget kell áldoznunk, de önmagában a pénz kevés. Egy üzletben szempillantás alatt rengeteg pénzt elkölthetünk a legjobban hangzó márkanevű gyártók csúcsmodelljeire, de az eredmény ettől egyáltalán nem garantált. A házimozi technikája Vegyük először a technikai részét, induljunk a forrástól. A digitális videolemez (DVD) és a digitális műsorszórás elég jó minőségű képet és hangot biztosít, hogy összevethessük a moziban tapasztalttal. Ez persze egyáltalán nem záija ki más eszköz, mondjuk videó használatát, de a minőség korlátozott. Példaképpen rendszerünk első eleme legyen egy DVD-lejátszó (jó esetben DVD- Audio szabvánnyal is kompatibilis), ami kiadja a megjelenítő eszközünk felé a képet, hangrendszerünk felé pedig a hangot. A kép megjelenítése az egyik, a hang megszólaltatása a másik alapfeladat. Nem elhanyagolható rész a rendszer integrált vezérlése sem, elkerülendő a kazalnyi távirányítót. Legyen jóképű! Megjelenítőnek használhatunk hagyományos nagyképemyős színes televíziót, plazmaképernyőt vagy kivetítős tévét, multimédia projektort. Az eredmény akkor a legjobb, ha a képátló és a nézési távolság aránya hasonlít a moziban megszokott paraméterekhez. A technológia folyamatos fejlődésével a messziről csodált high-end játékszerek rendre beköltöznek az otthonokba. A multimédia projektorokat egész a közelmúltig csak a sok hallgató számára rendezett bemutatókra alkalmazták a nagyvállalatok. A projektorok új generációjával a mozik képminősége elérhetővé vált az egyéni vásárlóknak, lekörözve a többi megoldást szolgáltatásaival, miniségével és ehhez kapcsolódó árával. A legnagyobb hagyományos képernyős tévékészülék 100 cm, projektoros tévé és plazmaképernyő 160 cm alatti maximális képádóval rendelkezik. A hagyományos tévének nagyon szép képe van, de túl kicsi, a projektoros tévé vagy a plazmaképernyő már szép nagy, csak előbbinek a nagy helyigény mellett a képminősége problémás, utóbbinak az ára horribilis. A legújabb multimédia projektorok versenyképes ár mellett olyan szolgáltatásokat és minőséget kínálnak, mellyel ténylegesen hazavihetjük a mozi képét. A döntés nem egyszerű, sok körülménytől függ, melyik az optimális megjelenítő eszköz a mi házimozinkban. _____Szóljon tisztán!_____ Eg y jó házimozi erősítő jellegzetessége, hogy nem csak többcsatornás csinnadrattát képes kierőlködni magából, hanem zenehallgatásra is alkalmas. Általános szabály, hogy amelyik erősítő nem képes 2 csatornán normális eredményt produkálni, az minden ellenkező állítással szemben több csatornán sem fog. Keressünk olyan erősítőt, ami erre is megfelel, hallgassunk a fülünkre, teszteljünk akusztikus zenével és énekhanggal is. A jó házimozi erősítő (vagy rendszer) nem elengedhetetlen tartozéka a tuner, aki nem akar mozijában rádiót hallgatni, nyugodtan másra költheti az árát. Mindenképpen szükség lesz viszont hangdekóderekre. Ne elégedjünk meg csak Dolby Digitalt (a tömörítési eljárás szerint AC-3) tudó darabbal, legyen DTS is. Megéri. Ennek helye leginkább az erősítőben van, de lehet DVD-lejátszónkban is (ritkábban külön egységben). Egyszerű DVD-Video rendszerben inkább az erősítőben legyen a dekóder, digitális (lehetőleg koaxiális) kábellel bekötve. Töltse be a teret! A térhatású hang megszólaltatásához, mely eltünteti a néző körül a helyiség falait, többcsatornás erősítőre és számos hangfalra van szükség. A tökéletes térhangzáshoz alapvetően négy egyenlő értékű, teljes frekvenciaátfogású hangsugárzó kell, melyek a hallgatói pozíció körül azonos távolságra négyszögben helyezkednek el. Jelentős, a különbség egy mozitermi és az otthonunkba tervezett hangrendszerek között, mert mindkettő más szempontból speciális. Egy moziteremben a lyukacsos vászon mögött és az oldalsó, hátsó falakon több tucat hangsugárzó van elhelyezve. A vászon mögötti hangsugárzókból szól a dialógus és itt találjuk a mélynyomó (ka) t is. Az idő nagy részében innen szól a hang. A falakon oldalt és hátul lévő sugárzók gondoskodnak a térhatás érzetéről. Egy otthoni rendszerben pedig legalább 4, általában 5-6, esetleg 10 hangsugárzó is lehet. Otthon az esetek többségében nincs hely a vászon mögött hangsugárzóknak, vagy nem lyukacsos a vászon, ugye ha van egyáltalán. A hangrendszer kiválasztásánál elsődleges szempont kell legyen hogy milyen a helyiség, ahová el lesz elhelyezve, hol vannak nézői pozíciók és hol a megjelenítő, és még sorolhatnánk jó pár oldalt megtöltve a miértekkel és hogyanokkal. Ami fontos, hogy tartsunk ésszerű egyensúlyt az egyes komponensek általános minősége (és ára) között. Nem a legjobb választás az erősítőnk árának töredékét költeni a teljes hangfalkészletre, példának okáért. Előismeretek nélkül csak nagyon bátrak vágjanak bele, inkább konzultáljunk (több) szakemberrel és nézzük meg mások házimoziját is. Érdemes még megfontolni, hogy azért a fizikának bizonyos törvényeit még nem sikerült áthágni, ezért fogadjuk gyanakvással a hangminőség szempontjából, ha egy teljes hangsugárzókészlet, vagy akár egy hagsugárzó a tenyerünkön elfér. Drótok Külön fejezetet lehetne szentelni a kábelezésnek mind a kép, mind a hang esetén, de itt is inkább azt érdemes hangsúlyozni, hogy tartsunk értelmes egyensúlyt a kábelezésre szánt összeg és az egész rendszer arányában. Tapasztalat, hogy a hiper-szuper „ugye Te is hallod a különbséget, hogy jobban szól egy kicsit és csak tízszer any- nyiba kerül” kábelek helyett a megfelelő minőségűt választva és különbözetet más tartozékra töltve jobb végeredményt érünk el. Combok Az integrált vezérlés a mindennapos használat során nagyban megkönnyíti az ember életét. Az alap- beállítások egyszeri precíz elvégzése után az egyes készülékek távirányítóit a fiókba helyezhetjük. Feladatukat jobban elvégzi például egy kimondottan erre a célra tervezett rendszer-távirányító, esetleg már házimozi erősítőnk tartozéka is lehet ilyen. Mozigépész persze itt is opcionális. A házimozi helye De hol lesz az otthonunkban a há- zimozi-rendszer? Egy mozitermet és egy szobát összehasonlítva drámai különbségek mutatkoznak, berendezés, akusztika és felszereltség terén, a házimozink élvezeti értéke nagyrészt ezen különbözőségek kiküszöbölésének sikerességétől függ. Szerencsés esetben egy kimondottan erre a célra használt helyiségben alakíthatjuk ki kedvenc mozink ésszerű méretekre kicsinyített mását, ha nincs erre lehetőség akkor egy alapvetően más rendeltetésű lakrészbe, például a nappaliba kell integrálni. Lakjunk egy moziban? Házimozinkat egy csak erre a célra szolgáló helyiségben felépíteni egyszerűbb feladat. Ilyenkor mindent alá lehet rendelni a funkciónak, nem köt bennünket, hogy az alapvetően más rendeltetésű helyiség eredeti felhasználási értéke a legcsorbítatlanabb maradjon. Egy külön házimozi szobában jóval kevesebb kompromisszumot kell kötni, egyenesebb az eredmény eléréséhez vezető út, általában hangulatos sötét is van. De hiába, erre nem mindenhol adott a lehetőség, ilyenkor egyéb körülményeket is figyelembe kell venni. Keressünk a meglévő enteriőrbe illeszkedő berendezéseket, néha sajnos kompromisz- szumot is kötve az ideális képességű de megfelelő kinézetű és méretű eszközök között. Szerencsére elmúlt már az az idő, amikor még minden hangfal fekete, szabályos szögletes és ipari kinézetű volt. Házimozirendszerünk elemei jól kiválogatva önmagukban is esztétikai élményt jelentő berendezési tárgyai lehetnek otthonunknak. Akusztika szempontjából célszerű alapvető kellemetlenségeket kiküszöbölni, megszüntetni nagy rezo- náló felületeket, visszhangos falakat. Gondosan ötöljük ki, hogy a kábeleket merre vezessük el a lehető legkevésbé feltűnő és legkevesebb bontással járó módon. Épülő vagy felújítás alatt lévő helyiségben érdemes előre bekábelezni a házimo- zi-rendszert, akkor is ha csak jóval később fog bármi is lógni a drótok végein. Az egész ügyletben nagyon fontos elem a hifisták előtt talán nem ismeretlen úgynevezett „Wife Acceptance Factor” (Feleség Elfogadja Mutató) , magyarul az adott készülék elhelyezése a szobában a kedvenc virág helyén mennyire feszegeti a család hölgytagjainak tűréshatárát. Esetleges közeli szomszédok esetén érdemes olyan szempontokat is figyelembe venni, hogy például egy gyakran bömböltetett bika mélynyomó erőteljes fellépéssel milyen gyorsasággal értékteleníti el felebarátunk ingatlanát. Jóleső érzés Az a házimozirendszer, amely minden film megnézésekor a fotelből felkelve a helyénvalóság és a tulajdonosi büszkeség jó érzésével tölt el bennünket, megérte az árát, akkor is, ha nem a kapható legdrágább komponensekből áll. Tetejébe az ember ilyet nem is rövid távra vásárol, épp ezért fontos először kellően körüljárni a témát. Bármüyen rendszernél megoldás lehet akár a teljes tervezést és kivitelezést szakemberre bízni, és csak leülni fotelünkbe és megnyomni a „play” gombot. Thomas Alva Edison ezernél is több találmánya között van a fonográf, a szénpormikrofon, a duplex telegráf, a villanykörte, a perforált szélű filmmel - működő mozivetítő, cége készítette az első cselekményes mozifilmet „A nagy vonatrablás” címmel és még sorolhatnánk. A mai technikai vívmányokon biztosan Edison is elcsodálkozna, és esetleg átfutna az agyán, hogy ha a villanykörtét mondjuk elfelejti feltalálni akkor most gyertyafénynél kéne eíőbo- torkálnia házimozi szobájából. Nem kell, hogy velünk is hasonló csúfság essen meg - legyen inkább minden igényünket kielégítő házimozirendszerünk. SONY HÁZIMOZIRENDSZER A Sony legújabb házimozirendszerében úgy tökéletesíti az élményt, hogy „összehozza” a csúcstechnológiákat. A Sony WEGA THEATRE névre keresztelt koncepció lehetővé teszi, hogy a különböző összetevőket eggyé alakítva még inkább mozibbá varázsoljuk a nappalit vagy a szobát. A WEGA THEATRE összetevői a következők: lapos képernyős televízió (100 Hz-es - nem villogó - monitor), Digital Cinema Sound hangtechnika, DVD-lejátszó, és Pascal hangfalak. A WEGA THEATRE a moziban megszokott hatcsatornás hangzásvilágot varázsolja a szobákba, így már otthon is hátulról szaladgálnak majd a Godzillák. (szí) KISLEXIKON Candela A fényintenzitás mértéke, amelyet a klasszikus mérések alapján, bizonyos tulajdonságú gyertyák fényével adnak meg. Dichroic-nürö Annak érdekében, hogy a hőre amúgy is érzékeny LCD- megjelenítőket ne terheljék túl nagy fényerejű lámpa használatakor, ez a szűrő kizárólag a látható fényt engedi át, és kiszűri a káros infravörös és ultraibolya sugarakat. Értelemszerűen a szűrő melegszik, viszont ezzel nagyobb fényerő érhető el. Glória-hatás Ez a hatás a kisebb DLP- projektorok esetén tapasztalható, a mikrotükrök fekete kép esetén a fényt egy fényelnyelő anyagra irányítják. A konstrukciók változatos volta miatt ez a fény a készülékből (általában hátrafelé) kiszűrődik. Kompresszió Ha a videojelforrás számítógép, az valószínűleg nem a projektor által használt felbontásban fogja a képet adni, előfordulhat, hogy a kép mérete nagyobb. Ekkor a projektor csak felesleges képpontok kihagyásával (a kép új- raszámolásával) tudja teljesen megjelenítem a képet. Filmek megtekintésekor ez az eset fordított, a bejövő kép általában kisebb (PÁL - 768x512), mint a vetítő felbontása. Ebben az esetben lehetőség van 1:1 arányú vetítésre, vagy a kép minőségének a rontása nélkül, kisebb kép megjelenítésére. Lumen A fény fluxusának mértékét adja meg. Egy lumen azt a fénysűrűséget jelenti, amely ahhoz szükséges, hogy egy szteradián térszög felületére érkező megvilágítás 1 cd (kan- dela) legyen. Egy szteradián egy pontszerű sugárzó test körül elhelyezkedő gömb felületének 4Pi-ed részét fedi le. Lux A megvilágítás mértéke, tehát egy adott felületre eső fény mennyiségét adja meg, lumen/m2-ben. A lux térben változó mennyiség, ha a fényforrástól kétszer távolabb kerülünk, a megvilágítás erőssége az adott méretű felületen negyedére csökken. Trapézkorrekció A kivetítőt csupán kivételes esetekben tudjuk úgy elhelyezni, hogy az teljesen merőlegesen álljon a vászonra, hiszen ilyenkor kapjuk a lehető legarányosabb képet. A beesési szög változtatásával a kép torzul, erre pedig kétféle korrekció létezik: az optikai módszerrel az átvilágított kijelzőt döntjük meg, de ezt különálló panelek esetén nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megvalósítani. Digitális korrekciónál a projektor videokártyája átszámolja a képet, ilyenkor viszont értékes képpontok vesznek el. (cppanorama) A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László e-mail: digitalia@ujszo.com , lmkpress@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30., 814 64 Bratislava 1 DIGITALIA
